Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-13 / 111. szám
1995. május 13., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Dzs verseiről, szabadon Dicső Zsolt második kötetét olvasgatom. Ezeket a verseket csak egyvalaki tudta volna jobban megírni: Dicső Zsolt. Azt hiszem, piszok nagy szerencséje van, mert majdnem készen „jutnak eszébe” a strófák, rímek, kecskerímek, poénok. De azt hiszem, nem nagy elánnal áll neki, hogy elvégezze rajtuk a további simításokat, csiszolásokat. Több vers is félig nyers. Ami egy huszonéves lánglelkű poétánál erénynek számíthat, de olyasvalakitől, aki már csak egy kőhajításra van a negyventől, kiforrottabb munkákat vár a publikum. Nem fenköltebbeket, nem cikor- nyásabbakat, nem „irodal- miabbakat”, nem szebbeket, nem ünnepélyesebbeket, nem lírikusabbakat, nem a vagányságot, a lázadást, a hányásszagú vizeldéket és hónalj szagú lányokat elfe- ledőket, hanem kidolgozot- tabbakat. tömeggyilkos azt mesélték rengeteget ölt sokat töprengtem ezen míg rájöttem végre nem ítélhetem el hiszen így tesz minden szabó Persze hibát csak abban lehet találni, ami van. Ami nincs, arról bajos dolog volna kritikát írni. Dicső Zsolt - alias Dzs - verseskötete létezik, hozzá hasonló hangulatú szerző még nem taposta a szekszárdi utcákat. Könnyű vászoncipőben jár, sötét szemüvegben, siltes sapkában (medvelövő, baseball), farmerben. Enyhén pocakos, szakálla a köldökéig ér. Többször vidám, mint ahányszor jókedvű. Címadó verse - „a dolgok mindig másokkal történnek” - kiváló kor- és korosztályrajz. Szívesen „foglalkozik” tehetséges, de sikertelen emberekkel (Radnóti Miklós, Van Gogh, Csengey Dénes), amiből az olvasó egyből azt szűri le, hogy valamiféle lelki rokonság lehet a szerző és a szerzeményben emlegetettek között. Kiviláglik e könyvecskéből, hogy „van benne valami”. Segíteni kéne Dicső Zsoltot - ha igényli és elfogadja - a minél többszöri megjelenésben, hogy kibontakozhasson, mert az nemcsak neki volna fontos ... Wessely Rejtett értékeink Him László és a Tolnamegyei fejek Néha a véletlen furcsa játéka révén kerül kapcsolatba egy-egy távoli város, mint például Szekszárd és Lugos. Az érdekesség nem is csak az, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítettek, hanem az, ami - e cikkig - öntudatlanul is egy közös személyhez fűzi őket, s ez a címben említett Him László. Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái című könyvéből a lexikoncikk tömörségével tudjuk meg, hogy 1890-ben született Hódmezővásárhelyen, középiskoláit Versecen, a műszaki főiskolát Berlinben végezte, s itt elektromémöki diplomát szerzett. Diákkorától vonzotta azonban az újságírás, Versecen és Berlinben is szerkesztett magyar újságot, majd hazájába visszatérve a Lugosi Hírlap egyik vezéregyénisége, később pedig a rövid életű Lugosi Színpad szerkesztő-laptu- lajdonosa volt. Szegeden, Temesvárt és Kolozsvárott dolgozott újságíróként és szerkesztőként, öt végigharcolt háborús éve után kétnyelvű technikai-műszaki lapokat szerkesztek 1926-ban pedig a román-magyar újságok után a német-magyar nyelvű Vállalkozók Lapja viseli nevét. A román hatóságok nem nézték jó szemmel munkásságát, mert számos erdélyi lapba adott magyar érzelmektől átfűtött cikket, s ezért távozásra bírták a húszas évek vége felé. Magyarországon rájött arra, hogy igen célszerű s egyben A briliáns, bohókás, borzas hajú Einstein minden idők szórakozott professzorának megtestesítője. Fred Schepisi színes, feliratos amerikai filmvíg- játéka kiszakítja Einsteint a történelemből és egy romantikus vígjáték középpontjába helyezi. A kisvárosi románc a háború utáni Princetonban játszódik, s a mese szálait maga Einstein szövögeti, önjelölt Cupidóként. Az ötvenes évek közepén járunk, s miután Einstein az önkényuralom elől elmenekült Európából, tanít és kutat. Intelligens unokahúga, Catherine - Meg Ryan - egy hasonlóan nagy tudású, de de bántóan lekezelő pszichológussal - Stephen Fry - van eljegyezve. Einstein már látja is a nem túl kecsegtető jövőt, mely Cathe- rine-re vár, ha belemegy a házasságba, és ezért kötelességének érzi, hogy új tárgyat találjon Catherine vonzalmainak. És bár Catherine egy olyanfajta reprezentatív kiadvány lehetne, ha egy-egy megye vezető hivatali személyiségeit, azok életrajzát, rövid munkásságát gyűj- tené kötetbe. Az ötletet később kibővítette azzal, hogy Magyar városok, vármegyék társadalmi emlékalbuma címmel díszes kiadású sorozattá fejlesztette, s ennek ő lett a főszerkesztője. Gulyás lexikona nem ismeri tőle a Pécsi fejek, Szolnoki fejek, Zemplénmegyei és Tolnamegyei fejek című köteteit, csak a Bácskai és Fejérmegyei fejeket, valamint A negyvenhatosok fegyverben című emlékalbumot. Him gondoskodott arról, hogy a sorozatnak külön kiadó- vállalata és állandó nyomdája is legyen (a dombóvári). A Tolnamegyei fejek, amely a Tolnavármegye tíz évvel Trianon után alcímet viseli, mindössze 500 számozott példányban látott napvilágot, kereskedelmi forgalomba nem került, s elvileg még azok közül sem jutott mindenkinek, akinek életrajzát közölte. Látszik, hogy bizonyos tekintetben a kapkodás és sietség jelei jellemzik az összeállítást: 511 arab számú oldal mellett a 32-33. oldal közé római számú oldalakat kötöttek, amelyeknek még számozása is hibás, mert négy oldal hiányzik, emellett számtalan olyan életrajz került be, amelyhez legfeljebb otthon, utólag ragaszthatta be tulajdonosa a saját fényképét. Hatvanöt éve, 1930. május Matthau - Einstein zsenit szeretne „elvenni”, mint Albert bácsikája, Einstein mégis Edben - Tom Robbins -, a helyi szerviz lenyalt hajú szépfiújában látja az unokahúgát megmentő Fényes Overálos Herceget. Ahhoz, hogy olaj foltos Szent hó keltezéssel látott napvilágot a kötet Szévald Oszkár alispán előszavával, Him sajátkezű aláírásával. „Mind hősök ők, az ország „polgári vitézei”, akik akár a hivatalban, akár két kezük munkájával szolgálják a magyar feltámadást..., a munka harcterén egyengetik a konszolidáció útját” - írta az alispán, majd bölcs előrelátással így folytatta: „Megbecsülhetetlen fontosságú adattára lesz egykor a krónikásnak a háború utáni esztendők történetének megírásához. És mivel a múlt nemcsak egyeseket, hanem családokat, sőt nemzedékeket is kötelez, nemes buzdításul, tettekre kész ösztönzésül fog szolgálni egykor azok késői leszármazottainak is, kiknek adatai e munkában feltalálhatok”. Valóban páratlan értékű adattár ez: Szekszárd 25 évének és Dombóvár tíz évének története 16, illetve nyolc oldalon, 555 korabeli közéleti szereplő életrajza pedig általában egy-egy oldalon ismertet meg jegyzők, tanítók, papok, ügyvédek, vállalkozók és mások életútjával. (A leghosszabb életrajz - talán a személyes kapcsolat miatt - két és fél oldallal vitéz Vendel Istváné ...) Huszonnyolc korabeli férfiúnak már csak a fotója kerülhetett be, s mindössze egy nő szerepel a műben. A ma olvasója is haszonnal búvárkodhat benne. Dr. Töttó's Gábor Györgyként kiragadja Cathe- rine-t az akadémikus sárkány karmai közül, Edből csupán az a ragyogó elme hiányzik, amelyre a lánynak láthatóan szüksége lenne. De ha a háttérből Albert bácsi mozgatja a dolgokat, akkor sokminden megtörténhet. Talán még az is, hogy a szív fontosabb lesz, mint a relativitás elmélet. Az I. Q. sztorija olyan, hogy az szinte „veled” is megtörténhetne, te is éppen olyan köny- nyen lehetnél abban a bizonyos helyzetben. És ugye milyen jól esik látni, hogy a világ összes egyetemi fokozata sem teszi az embert feltétlenül intelligenssé, bizonyos helyzetekben senki nem érzi magát elég okosnak. A szív és az ösztönös megérzés számít, nem az oklevél. Egyébként is, mindenkinek megvan a maga zsenialitása. Az I. Q-t a paksi művelődési központban május 21-én, a szekszárdi Panorámában pedig május 18-tól 24-ig vetítik. Lemle Zoltán Szekszárd város polgármesteri titkára, református egyházmegyei lelkész, a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Kisegyüttes létrehozója. Tőle kérdem: — Milyen igény szülte a református énekkart? — Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy legyen körülöttem egy olyan kör, hívő emberekből, akik nemcsak szóban, de énekkel is dicsérik az Istent. A 149. zsoltár mondja, hogy „Énekeljetek az Úrnak, új éneket!”. Meggyőződésem, hogy aki énekel halleluját, motettát, az duplán is dicséri az Istent. Belső vágyból fakadt tehát ez a társkeresés. — Kik ők? — Polgármesterek, tanárok, virágkötő, orvosok. Amilyen színes az élet, a mi kórusunk is olyan. — A névadóról mit kell tudni? — Gárdonyi Zoltán a magyar zeneirodalom méltatlanul elfelejtett alakja. A Zeneakadémia tanára volt, Kodály növendéke. A protestáns egyházzene vonatkozásában jelentősét alkotott. Az elmúlt rendszerben keveset játszották műveit. Most újra felfedezzük a vokális és zenekari kompozícióit. Énekkarunk tiszteletből viseli a nevét. — Több alkalommal szerepeltek már a megalakulásuk óta eltelt egy év alatt Tolna megyében. — Azzal a céllal alakult ez az együttes, hogy ne csupán Szekszárdon, de bárhol, ahova gyülekezetekbe, egyházzenei koncertekre, zenés áhítatokra meghívják, ott hirdesse az Igét, szóban, zenében egyaránt. Vannak versmondó tagjaink, zenészeink is. Elhangzik egy-egy rövid fohász, igemagyarázat is fellépésünkkor. Tolna, Baranya megyékben jártunk falvakban, városi gyülekezetekben, de a fővárosban is énekeltünk már éppen a Bárdos Lajos emlékére rendezett zenei heteken. D. K. J. TÉVÉNÉZŐ írta: Wessely Gábor A helyzet, amely megszűri az embereket Stúdió 95. Elkerülhetetlen e szerdánként jelentkező tévéműsor összehasonlítása a pergő, dinamikus mindennapi kulturális hírmagazinnal, a Múzsával. Bizony a Stúdió megkopott. Nem használja ki a nagy ziccert, a bővebb adásidőt, és az sem válik előnyére, hogy minden interjút ugyanaz a riporter készít benne. Szegvári Katalin nem vidám. (Más se az.) Beszélgetéseinek alaptónusa valahogy így hat: „Ugye milyen rossz nekünk mostanában, de főleg a művészeknek?”. Bizony rossz. És ágálni kell a kultúra sanyarú sorsa ellen, sajnálkozni, odamondogatni, felháborodni is szabad, de néha mosolyogni is kéne, meg tapsikolni, örülni, meg napsütést varázsolni, a részeredmények, az apró sikerek láttán. Megszólalt a műsorban Ennio Morricone olasz zeneszerző, Eörsi István költő és osztrák kollégája Ernst Jandl, Veress Pál festőművész és Solti György, a hazalátogató karnagy. Dés László legújabb szerzeményéről, a „Valahol Európában” - című musical-ről beszélt, amiről - látatlanban - nekem olyan homályos ellenérzésem van, hogy „ez nem egy dalolható történet”, de manapság mindent „megzenésítenek”. Némi fáziskéséssel követjük Amerikát. Az ember tragédiájának „hangszeres változatát” - Az első sírásót - például Sopronban viszik színre. Oda is ellátogatott a Stúdió stábja, hogy beszélgessen a librettis- tával, Mamo Jánossal. A műsor szerintem legérdekesebb gondolatait a legifjabb alany, a harmadéves rendező, Mispál Attila fogalmazta meg. Vizsgafdmje díjat nyert, s ennek kapcsán kérdezgette Szegvári Katalin, hogy oké, most megyeget a szekér, de ha végez a főiskolán, és kikerül, akkor ugye nem biztos, hogy lesz munkája, pénze, forgatási lehetősége, etc. Ám a mi Attilánk nem hagyta magát elvinni a kesergés ösvényére, és azt mondta, hogy aki komolyan akar, az tud majd olcsó és jó filmeket készíteni. A felnövekvő nemzedék óriási előnye a frissesség. Hogy a „nagyokkal” mi lesz, az nem az ő gondja. Tisztán látszik, hogy mostantól valaki vagy filmet csinál, vagy megél. Az adott helyzet tehát megszűri az embereket: aki pénzt akar keresni, az arrafelé mozdul, aki pedig filmezni szeretne, az vállalja ami vele jár. I. Q. - a szerelem relatív „Dicsérjétek az urat!” Tóth Judit kerámiái között Szekszárdon, a megyei könyvtár Porta Galériája a húsvéti ünnepek előtt olyan alkotásokat mutatott be, melyek funkcióval is kapcsolódtak az ünnephez. Tóth Judit Szekszárdon élő, alkotó kerámikus neve egyre ismertebb lesz a város határain túl is. Olyan fiatalról van szó, akinek az életkora sugallja, hogy bemutatkozási lehetőségei még kis számúak. Aki megtekintette vagy ezután keresi Tóth Judit kerámiáit, azonnal érzékeli, hogy másoknak is látni, tapintani, használatba állítani kell mindazt, amit elkészített ebben a műfajban. Itt azt kell hangsúlyozni, hogy ebben a művészeti ágban, mert a Porta Galériában bemutatkozás két akvarellt is közzé tesz. Ezek a festmények voltaképpen ugyanazon színek, kompozíciók variációi, síkba vetített változatok, melyekkel a korongok formákon is találkozhatunk. így ezek kevésbé hordoznak jelentősebb információt, mint az edényeken megjelenítve. Keramikusként szólni Szekszárdon olyan tettnek számít, amire egyetlen szóval lehet jellemző fogalmat találni: merészség! Az évszázadosnak számító fazekas tradíciók, hagyományok a mai kerámia jogelődjeiként vannak jelen a városban. Bátorságra vall tehát minden új hang! Tóth Judit merészen áll a megmérettetés minden keresztjét vállalva. Aggodalomra nem lehet oka, mert tudja, hogy egyéni hangjával nem sérti mások érdekeit. Ezt a hangot leginkább azokban a felfüggeszthető formákban lehet felfedezni, ami a nézőben számtalan kérdést vet föl. Ezek akár idolok, apró bálványok is lehetnek. Teljesen szubjektív megítélés, hogy ki, milyen szerepet szán nekik. Használati tárgyak, edények is láthatók a Porta Galériában. Ezek jelzői a fantázia gazdagságnak. A technikai tudás, felkészültség ugyanúgy mérhető az első látáskor. Magas pontszámot érdemel az ifjú alkotó ilyen vonatkozásban is. Azokban a szakmai körökben, ahol tagként is jelen van, olyan fiatalokkal van módja együtt- gondolkodni, akik mindenképpen a fejlődését szorgalmazzák. Úgy tűnik, Tóth Judit igényli is az ilyen jellegű kapcsolatok elevenségét. Minden információt természetes úton begyűjt, raktároz, ami egyéni céljaihoz közelebb viheti. Nem önző módon teszi ezt, hanem élményét azonnal megosztja másokkal. Tanul és alkot. Dolgozik, újabb megújulást sejtető darabokkal áll elő! Minden tárggyal ami műhelyéből kikerül, öregbítheti a már említett szekszárdi kerámikus örökséget. Tóth Judit alkotásai a szekszárdi Könyvtár Portáján egy azonnal rokonszenvessé váló fiatal művészembert mutatnak meg. Ezt az élményt többekkel meg kell osztani. Ezért rendezték az őt ismerő szervezők e kiállítást. Decsi Kiss János Építkezők figyelem! Mészkő, vörösmárvány, fehér és szürkemárvány lábazatkő készítését vállalom. Ablakkönyöklők: márványból, mészkőből, műkőből. Kandalóhoz: burkolólapot, követ. Udvarba: szökőkút, virágtartók, oszlopok nagy választékban kaphatók. Gránit, márvány síremléket rövid határidővel készítek. Megtekinthető és megrendelhető: Weiszgáber János kőfaragó mesternél Dunaföldvár, Fehérvári u. 21. Tel.: 75/343-658, műhely: 06-20/424-533. (70250) Kőfaragók, sírkövesek! Kőfaragó munkájához vásárolja meg egy helyen anyagait, az ország közepén, Dunaföldváron, a Mészáros u. 15. sz. alatt. Gránit, márvány síremlékek, lapok és vázák, kőfaragó szerszámok, csiszolópapír, vágókorong, csiszolókövek, fémkeresztek, kelyhek, vázabetétek, porcelánképek sírkőre. Irénke. Telefon: 75/343-658. (70248) BRINGAVÁSÁR DUNAFÖLDVÁRON! Egyes típusú bringákból 10% kedvezmény 26” MTB már 16.900 Ft-tól. Továbbá kerékpár- és motorkerékpár-alkatrészek, -felszerelések nagy választékban kaphatók. BRINGA és MOTOROSBOLT Dunaföldvár, Paksi u. (autós pihenő) Tel.: 75/343-103. (70251) DUNAFÖLDVÁRI hirdetésszervezőj e: BOGNÁRJÁNOS Dunaföldvár, Kossuth L. u. 1. Telefon: 75/343-616. á
