Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási És Környéke 1995. április n., kedd HírSorok Kevesebb állástalan. A munkaügyi központ adatai sze­rint március 20-án harminckét fővel kevesebb volt a regisztrált munkanélküliek száma Tamá­siban és környékén, mint egy hónappal azelőtt. A tamási munkaügyi irodához mintegy tíz főt érintő a közeljövőben esedékes létszámleépítésről ér­kezett bejelentés a hőgyészi Farmgazdaság Rt.-tői. Mása Gyönkön. Gladszkaja Marija Ivanovna (Mása), ukrán természetgyógyász tart előadást a gyönki művelődési házban, az Életművészet a Családért Klub vendégeként április 19-én, szerdán este fél hétkor. Szabálytalan háziálla­tok. A háziállatok tartására is kiterjed Regszemcsén a nemrég elfogadott közterülethasználati rendelet, amelynek értelmében szabálysértésnek minősül pél­dául háziállatok közterületen történő legeltetése is. Ki fizet Gyünknek? Há­rom önkormányzat jelezte fize­tési szándékát eddig a gyönki önkormányzatnak, miután múlt héten újabb két hetes határidőt szavaztak meg azoknak a társ­községeknek gyönki képvise­lők, amelyek nem járultak hozzá teljes mértékben az álta­lános iskola fenntartásához. A szárazdi és a diósberényi ön- kormányzat hajlandó kifizetni teljes hátralékát, Miszla azon­ban csak az ez évi hozzájárulást utalja át. Udvari valószínűen nem képes rendezni elmaradá­sait. A Phoenix Singers kon­certje. Április 12-én szerdán 19 órakor ad hangversenyt az angliai Shrewsburyből érkező Phoenix Singers énekegyüttes az iregszemcsei református templomban. Másnap szintén 19 órakor a tamási művelődési házban lépnek színpadra. Rendőrök bíróságon Megerősítette dr. Kovács Zoltán, a Tamási Városi Rendőrkapitányság pa­rancsnoka, hogy két rendőrt első fokon hivatali hata­lommal való visszaélés bűn­tette miatt a közelmúltban elítélt a tamási városi bíró­ság. A két járőr német állam­polgárokat saját zsebre bír­ságolt. Az ítélet még nem jogerős. Kovács Zoltán hoz­zátette: korrupt rendőrökkel természetesen nem akarnak dolgozni. Megnyílik-e a gyulaji erdő? Mire elég nyolc millió? Társulást hozott létre tavaly néhány Tamási környéki telepü­lés, Gyulaji Erdő Körüli Tele­pülések Szövetsége néven. Nagykónyi, Kocsola, és Gyulaj így vagy úgy a világhírű gyulaji erdő vonzására építené jövőjét, amely enélkül nem biztat fényes kilátásokkal. Gyulaj tipikusan zsákutcás falu. Tamásitól 15 kilométer választja el, megközelíteni vi­szont csak Hőgyészen át, 36 ki­lométeres útvonalon lehet, „to­ronyiránt” két sorompó állja az Gyulaj: erdőkerülők utat. Száz évvel ezelőtti lélek- száma harmadára csökkent, a mai 1200 fős lakosság elörege­dett, tekintélyes része szakkép­zetlen beás cigány nemzeti­ségű, magas a munkanélküliek aránya. A kistérségek fejleszté­sével foglalkozó Közösség­szolgálati Alapítvány Balipap Ferenc vezetésével évek óta ki­utat keres a falunak. Balipap Ferenc szerint Gyulaj elnyomo- rodásának legfőbb oka éppen a 8000 hektáros erdő, amely nem összeköti a falut a várossal, ha­nem elválasztja, s éppen abból lehetne profitálni, amelyből ma Gyulaj nak hátrányai származ­nak. Áz erdő körüli falvak ki­használva a páratlan szépségű természeti környezet vonzere­jét, nemcsak a falusi turizmust fejleszthetnék, hanem esetleg - ez Balipap Ferenc véleménye -, kuncsaftokat is közvetíthetné­nek a vadásztatással foglalkozó erdő- és vadgazdaságnak. Az idegenforgalomhoz minden­képpen szükséges, hogy az erdő valamivel jobban hozzáférhető legyen a turizmus számára. En­nek egyik módja lehetne, hogy 50-100 méterrel beljebb kerül a kerítés, s egy kerékpárút épülne az erdő körül. Távlati cél pedig az, hogy a jelenleginél köny- nyebben be lehessen jutni, hi­szen ma csak bejelentett cso­portos látogatók előtt áll nyitva a terület. Müller János, az erdőgazda­ság igazgatója elmondta: nem zárkóznak el az együttműkö­déstől, kerítés-áthelyezésről azonban szó sem lehet, hiszen ez nemcsak milliós költséget, hanem területveszteséget is je­lent a gazdaságnak. A vadá­szathoz kapcsolódó turizmus pedig a gazdaságnak konkuren­ciát jelent, ennek kialakítása nem áll érdekükben. Tájékoztató jellegű megbeszé­lést tartott tegnap Gyulajon a szövetség, amelyen részt vett Feliinger Károlyné, Tamási polgármestere is. A találkozón felmerült, hogy felajánlják a tagságot több környező telepü­lésnek és szeretnék megnyerni e célra a Gyulaji Erdő és Vad­gazdaság Rt.-t. A térség szá­mára idegenforgalmi tanul­mányterv készül, elsősorban a pinceturizmusra helyezve a hangsúlyt. Feliinger Károlyné elmondta: távlatokban a tamási idegenforgalomnak is érdeke a gyulaji erdő megnyitása. Tóth FOTÓ: DEGRÉ „... majd a lakosság dönt” Kevés község lakói váltották le 1994 végén polgármesterüket - a simontomyaiak ezek közé tar­toznak. A volt polgármeste­rasszonynak Dési Ivánnénak - aki most újra általános iskolai tanár -, szerinte két nagy hibája van: nem simontomyai és nem férfi.- Hogyan tekint „civilként” a helyi politikai és közéletre?- Langyosságot tapasztalok, és ebben mindenképpen sze­repe van annak, hogy a mostani polgármester függetlenként nyert. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy a helyi politikai élet meghalt. A közélet itt Si- montomyán nagyon komolyan zajlott és zajlik a sport terén, baráti társaságokban, és ebben majdnem ki is merül. A harma­dik terület a kulturális élet, itt biztosan a régi szint megmarad, talán javulni is fog- Utólag: követett-e el olyan hibákat, amelyek befolyásolták a választás eredményét?- Sokat gondolkodtam ezen, de nem igazán tudok konkrétan említeni. Sok vád ért azért, hogy kedvezek a cigányoknak, Dési Ivánné fotó: gottvald túl sok segélyt adok nekik. Ez nem igaz, számszerűen kimu­tatható. Sőt, nagyon is megpró­báltam modernizálni a segélye­zési rendszert, mi vezettük be az utalványozást a problémás háttérrel bíró családoknál, ami az országban mára elfogadottá vált. Ezt ma is vállalom. Ne­kem mindig elvem maradt: meghallgatni, megérteni az embereket, és ha tudok, segí­teni rajtuk.- Nem volt furcsa négy év után a beilleszkedés? ■- Nem, már készültem erre. A választások előtt az irodám­ban összepakoltam, éreztem, hogy a vesztés ugyanúgy benne van, mint a győzelem. Tudtam, hogy a részvételen fog múlni minden, engem csak az bánt, hogy ilyen kevesen mentek el szavazni. Ezúton szeretném megköszönni választóimnak a rám adott 657 szavazatot.- Foglalkoztatja a visszaté­rés gondolata ?- Nem vonulok vissza a kö­zélettől, van egy terület, ahol nagyon komoly feladataim vannak, ez az SOS Szeretet­szolgálat, amely főként moz­gáskorlátozottakkal és fogyaté­kosokkal foglalkozik. Az egye­sületnek több, mint száz tagja van, tehát nagyon sok emberen keresztül személyem továbbra is ismert marad, és talán a munkám sem lesz eredményte­len.- Tehát három és fél év múlva ringbe száll a polgár- mesteri címért?- Azt hiszem ezt majd a la­kosságnak kell eldöntenie, s ha ilyen jelzéseket kapok, nekem értékelnem kell azokat. tj Nyolc millió forint első hal­lásra irdatlan összeg, egy kis­városi könyvtár éves működé­séhez azonban kevés. A közmű­velődési intézmények finanszí­rozására egyre kevesebb jut, s ez alól a tamási könyvtár sem kivétel.- Ha tartani akarjuk a szol­gáltatások színvonalát, ez a nyolc millió bizony kevés - mondja a könyvtár igazgatója, Miskolczi Zoltánná. - Mindez azt jelenti, hogy kevesebb könyvet tudunk vásárolni, mint tavaly, le kell néhány folyóira­tot mondanunk, és nem tudunk fejleszteni néhány olyan szol­gáltatást, amelyet korábban pá­lyázati pénzből indítottunk. Ezek valószínűen vegetálni fognak. A nyolc millió forint bérre elég, energiára fél évig, és ami a legszomorúbb, hogy eb­ből könyvre körülbelül 250 ez­ret tudtunk tervezni, folyóiratra 150 ezret.- Azt kell eldöntenie az ön- kormányzatnak, hogy milyen könyvtárat akar, hogy továbbra is akarják-e egy B típusú könyvtárnak, hisz jelenleg megfelelünk ennek a kategóri­ának. Ha ilyen marad a finan­szírozás, valószínű, hogy vala­miből le kell adni. Vagy a nyit­vatartási időt kell csökkenteni, vagy kevesebb lesz a szolgálta­tás, kevesebb könyvet tudunk vásárolni, és ami nagy baj, hogy egy példányban. Á több példányos szerzeményezés már csak álom. Ennek ellenére ke­resünk új forrásokat, - például a vállalkozókra gondolok.- Milyen lehetőségeket lát ebben?- Régi álmom, hogy te­gyünk valamit annak érdeké­ben, hogy kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés alakul­jon ki közöttünk. Én egy vállal­kozói kiskönyvtárra gondol­tam. Sajnos, erre még anyagi támogatást nem kaptunk, ennek ellenére mi elkülönítettünk egy állományrészt ezen a címen, de ez pénz nélkül nem fog mű­ködni, mert nagyon drága kiad­ványokról van szó. Gondolko­dunk alapítvány létrehozásán, de ez még korai stádiumban van. Pályázatok útján is igyek­szünk pótolni a forrásokat, technikai berendezések, hangos könyvtár, könyvrestaurálás mind pályázati pénzből vannak. Ezek a lehetőségek azonban egyre jobban beszűkültek. Kényszerből vállalkozásba is fogtunk, a hasznot visszaforgat­juk az alaptevékenységbe.- Az alapfunkciók veszélybe kerültek?- Ma még nem, mert tudjuk folytatni a hagyományos könyvtári tevékenységeket. Sőt új állományrészeket alakítot­tunk ki, ilyen a sikerkönyvtár, a videotéka. Új szolgáltatásokat indítottunk, fénymásolást, CD-kölcsönzést. Nyelvtanfo­lyamokat szervezünk, és belép­tünk a Textlib integrációs könyvtári számítógépes rend­szerbe, amely a könyvtári munka minden részterületet gépesítené. Kötelességünknek érezzük felkarolni a hátrányos helyzetűeket is, a Vakok és Gyengénlátók Baráti Körével nagyon jó a kapcsolatunk, szá­mukra hoztuk létre a hangos könyvtárat. A Nagycsaládosok Egyesülete havonta tart nálunk összejövetelt, a Nyugdíjas Egyesület tagjainak pedig in­gyenességet biztosítunk.- A régi egy forintos szimbo­likus tagsági díj a múlté. Ho­gyan változott a könyvtár igénybevétele?- A beiratkozott olvasóink száma tíz-hússzal évről évre kevesebb, éppen a 100 forintos beiratkozási díj miatt. Nem iratkoznak már be egész csalá­dok, hanem legfeljebb egy csa­ládtag. A forgalom viszont nő, ezt a statisztika alátámasztja. Csőd előtt Udvari? Súlyos helyzetbe került az ud­vari önkormányzat, a község mindössze huszonhat milliós költségvetéséhez jelenleg is hat millió forint hitel felvételre lenne szükség. A település el­adósodása tavaly kezdődött: az 1993-ban nagy költségekkel hat osztályosra bővített általános iskola fenntartása, és a jövede­lempótló támogatás folyósítása öt millió forintos hitel felvéte­lére kényszerítette az önkor­mányzatot. Ennek törlesztésére idén Udvari kénytelen volt át­ütemezést kérni. A községben a közalkalmazottaktól számos juttatást megvontak, a képvise­lők lemondtak tiszteletdíjukról, az iskolában csökkentették a téli tüzelőre elkülönített keretet. Peszt Attila polgármester már felvetette az alsópéli óvoda megszüntetését, ezt a képvise­lők azonban nem fogadták el. Udvari előtt most néhány pá­lyázati lehetőség áll, nem való­színű ugyanis, hogy milliós hi­telhez jut a község. Ha ezek nem sikerülnek, minden hónap 10-e és 15-e között fizetik a bé­reket - amíg nem kell törlesz­teni a tavalyi hitelt. Ha a tör­lesztés ideje elérkezik, és nincs segítség, akkor ki kell mondani a csődöt - összegezte Peszt At­tila a helyzetet.-h -c Falutúrsz /\vatos távolságtartással, és némi derűvel figyelem az Ksutóbbi időben az ún. falusi turizmus, a „falutours” iránti érdeklődést, a belé vetett határtalan bizalmat. Ma már több iroda, egyesület foglalkozik vele, például a Falusi és Tanyai Vendégfogadók Szövetsége, amelynek felhívása a minap kerüli a kezembe. A dokumentum először is a csomagküldőszolgála­tok „ Ón nyert! ” típusú levélküldeményeinek bonyolultságával igyekszik a falusiak tudomására hozni, milyen feltételekkel le­hetnek a szövetség tagjai, és főleg mennyit kell fizetniük a szol­gáltatásokért. A jelentkezési lapon be kell ikszelni, mit tud nyújtani a paraszt a vendégnek. íme a menü: kecske a portán, úszómedence a kertben, disznóölési lehetőség a portán, tenisz­pálya a faluban, kenyérsütés a házban, termálfürdő, és így to­vább. Erre buknak a hülye városiak. Jfiköpött városi lévén volt egy gyatra elképzelésem arról, mit J\.szerethet a négy fal közé zárt panelkukac faluhelyt. Csen­det, nyugalmat, friss levegőt, tiszta tekintetű, kérges kezű em­bereket, neadjisten olcsó szállást. Revideálnom kell nézeteimet, talán egyedül maradtam elvárásaimmal, hiszen a profik szerint a fentiek nyilván fontosabbak. Tudom, sok vidéki állástalan, tudom, nagy lehetőség ez számukra. Talán még azon az áron is érdemes belefogni, hogy a faluból (is) kirakatportéka lesz. Ha sikerül. Tóth F. Rűnügy Pincebetörések. Pincékben garázdálkodó betörőt fogtak a tamási rendőrök. Március 27-én egy szarkahegyi présházba ha­tolt be ismeretlen tettes, ahon­nan fél liter pálinkát vitt magá­val, április 3-án pedig újabb szarkahegyi pince esett áldoza­tul, ahova ablakbetöréssel ha­tolt be. A rongálási kár - hat-hat ezer forint - mindkét esetben jelentősebb, mint a lo­pott holmié. A harmadik kísér­letnél a szomszédok tetten érték R. Károly tamási lakost, értesí­tették a rendőröket. Kiderült, hogy a közelmúltban R. úr dobta meg a Budapest Bank go­lyóálló üvegablakát egy beton­darabbal. R. K. be is költözött az egyik pincébe, nyomaira: egy lábas­ban összemelegített farügyekre és sáskamaradványokra a rend­őrök találtak rá. A 406-os repülő. Egy bontóból került ide. Mellette ócska bádoghordók, korhadt deszkák, diszkrét szeméthalom. Méhrajok dongják körül. Lefutotta a százezreket, úgy 58-tól, 71-ig, vagy 72-ig, ő volt az utak szürke szamara, a 406-os, még a forintos bélyegre is rákerült. A bélyeg még jó lesz a gyűjtőknek, a 406-os végleg leszállt iregszemcsei magányába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents