Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-10 / 84. szám

4. oldal 1995. április 10., hétfő Megyei Körkép — Szekszárd És Környéke A „Babits” huszonöt éves (Képek egy találkozóról) Táncos-műsoros estet szerveztek szombaton este a szek­szárdi Babits Mihály Művelődési Ház jelenlegi és volt dolgo­Fotó: DEGI Hajdan 185 éve, 1810. április 10- én Szekszárd mezőváros vezetése kérvényt nyújt be a vármegyéhez, hogy a Styrum-Lymburg alapít­ványból támogassák a ter­vezett gimnázium építését. Érvül felhozták, hogy igény mutatkozik rá, használna a magyar nyelv ügyének, s rá­adásul Szekszárdnak egész­séges levegője és vize van. 130 éve, 1865. április 9-én született Budán Jankovits Gyula, a Gellért-szobor al­kotója, aki szekszárdi fe­leségével a megyeszékhe­lyen kötött házasságot. 115 éve, 1880. április 11- én írta meg a Tolname­gyei Közlöny A Luca széke címmel, hogy „a szekszárdi gőzhajóállomáshoz (Kese­lyűshöz) vezető út még mindég nincs teljesen kié­pítve s a mostani nedves időben az út járhatlansága miatti panaszok mindinkább gyakoribbak lesznek”. 110 éve, 1885. április 12- én írta meg e lap, hogy báró Augusz Imre lakóhá­zához emeletes részt kíván hozzáépíteni (az északi szárnyat) s ahhoz saját, nyámádi téglaégetőjében készítteti el az anyagot. 100 éve, 1895. április 10-én mutatkozott be Tiha­nyi Domokos tanfelügyelő a vármegye közigazgatási bi­zottsága előtt. Április 14-én adott hírt a Vasárnapi Újság az Archeológiái Közlemé­nyek XVII. kötetének meg­jelenéséről: ebben Széllé Zsigmond dunaföldvári és Wosinsky Mór cikói ásatá­sait ismertette. Ugyané na­pon a Tolna vármegye kö­zölte, hogy Wosinsky Mórt az Akadémia levelező tag­jául jelölték, biztosra véve, hogy a közgyűlés megvá­lasztja, ez azonban csak évek múlva teljesült. 65 éve, 1930. április 13-án Szekszárdon tartottak nagy­gyűlést Tolna megye gaz­dái, közös közleményben kérték a jobb értékesítési feltételeket, az adóreformot, a földbirtokreformot, hosz- szúlejáratú hiteleket, az ál­lam nagyobb takarékosságát és általában a vidék érdeke­inek felkarolását. 60 éve, 1935. április 12-én különös körülmények kö­zött találkozott két híres Tolna megyei: Gömbös Gyula beszélgetett a népi írókkal, köztük Illyéssel. Krónikás Nem április elsejei tréfa: má­sodik munkahelyem, melyen két és fél népművelői évet töl­töttem el a hetvenes évek köze­pén, ma huszonöt éves! Töltögetem boraimat, Ró- zsika pogácsáját csomagoljuk, visszük frissen, melegen - repí­tünk a kis Polskival a volt dol­gozók, munkatársak találkozó­jára. Zakómat, a feketét, melyet évek óta nem vettem elő, kazet­tákkal, lemezekkel teszem még feszülőbbé . . . Vajon milyenek leszünk újra együtt, kiből mi lett, ki jön - ki nem, milyen az új csapat, huzatos-e még a télen hideg, nyáron meleg üvegpa­lota? Két nagy üveggel kezében nyomul előttem Feri bátyám, az alapító igazgató a főbejáratnál, rám villantja rég nem látott mo­solyát: nem, innen nem késünk el! A lépcső tetején a régi lá­nyok: Marika és Ági fogadják az érkezőket puszival, ölelés­sel, a mai igazgatónő, Zsuzsa pedig helykeresésre invitál kedvesen. Lepakolunk, felállí­tom bormintáimat, a régi iro­dalmi színpados, ma bajuszos szociológus Győző örömmel te­lepszik mellénk. Jönnek a ré­giek, Miska bácsi a néptáncve­zér harcsabajszát pödörve de- mizsont lóbál maga előtt, má­sok süteményeket, krémeseket helyeznek asztalukra. Ä közös éneklés szomorú ak­tualitást is kap, nemcsak az öröm percei miatt könnyezünk őszintén. A vetítés a múltat idézi, megfakult filmkockák peregnek szakadásig, halvá­nyuló diakockák villantják „Az elmúlt 17 esztendőben, mi­óta itt vagyok, nem volt ennyire megosztott a falu” - kezdte en­nek megfelelően a beszámoló­ját Erlich János polgármester. A ’94. évről szóló rövid értéke­lésében elsősorban az esztendőt végigkísérő finanszírozási problémákat emelte ki, illetve, hogy a tavalyi év volt az utolsó, amikor ennyi pénzt tudtak for­dítani szociális célokra. Az idei prognosztizációt már a megbízott jegyzőtől, Takaró Jánosnétól hallhatta a mintegy negyven érdeklődő. Ténysze­rűen közölte a főbb számokat, melyekből egyértelműen kide­rült, fejlesztésekről szó sem le­séi elénk az eltűnt időt, életünket, munkánkat. Az ott a képekkel Janó és Kati: Tamásiba sugár­zik ki a módszertani kiállítás, az meg ott a FUK-os Pisti, nézd ott a meggyleves - farmotoros, azzal jártuk be Magyarorszá­got. Többen készültek szóbeli fel­lépésre, köztük az egykori igazgatók, megyei hivatalveze­tők, mai polgármesterünk. Megelevenednek a régen látott arcok, gazdáik tűzzel-szív- vel-lélekkel mondják mondóká- jukat. Repetára nincs mód: tele­fonhoz hív a népművelői rutin. A záró lemezt tolom a CD-be, Illés: Az utcán című dalát dú­doljuk - „bár tudnám, hova, de hova jutok?” Közös fotózáshoz terelik a jó száz fős csapatot, a lépcsőn rendezik rakoncátlan sorainkat: hét. Amennyiben mégis sike­rülne kigazdálkodni mondjuk százezer forintot, az első és leg­fontosabb feladat egy fénymá­soló beszerzése lenne a hivatal működésének javítása érdeké­ben. A vízmű működtetője, az Aqua Plusz Kft. a vízdíj fize­téssel kapcsolatban két alterna­tívát javasolt - ismertette Taka- róné. Az egyik, hogy fizetik a köbméterenkénti 62-63 forin­tot, a másik lehetőség pedig egy évi 2000 forintos alapdíjjal számol, plusz köbméterenként 42 forinttal. A testület erről ké­sőbb dönt. Ezután következett a lakos­sági kérdések sora. Mint arról nem könnyű a feladat! Azért megtapsoljuk a kismadár elrö- pülését, külön terembe vonu­lunk, svédasztal, koccintás és már hozzák is a kész fotókat, dedikálunk egymásnak fényes tekintettel. Meséjük életünket, hallgatjuk egymást őszinte sze­retettel, csak a szépre emléke­zünk! Igazi ajándékműsort is ka­punk, a Budapest Táncegyüttes bemutatóját: Spanyol balett címmel. Azután még körbejár­juk a Nagy Házat, bekukkan­tunk az irodákba, függöny mögé. Még harapunk egy kis sütit-pogit, koccintunk utolsót, névjegykártyákat cserélünk, köszönjük a meghívást és ígér­jük: huszonöt év múltán biztos, de talán elébb is összefutunk. Addig is: éljen a „Babits”, a huszonöt éves! Herczeg már pénteki számunkban ír­tunk, Sárpilisen többféle pénz­ügyi vizsgálat is zajlik, ennek kapcsán több kérdés is elhang­zott. Röviden: egyrészt sokakat piszkál a volt jegyző végkielé­gítése, másrészt egyik képvi­selő személy szerint a polgár- mester felelősségét is firtatta. Bár Marsi képviselő úr, „úgy érzi, a választópolgárokat tájé­koztatni kell”, sokat rontott a hitelén, hogy ezt nem a pulpi­tusról, önkormányzati oldalról mondta el. így többeknek óha­tatlanul a kinn is vagyok, benn is vagyok játék juthatott az eszébe . . . Kétórás, indulatoktól abszo­lút nem mentes, sokszor egyéni problémákra korlátozódó vita, veszekedés után ért véget a fa­lugyűlés. Á sárpilisiek állítják, ez még a csendesebbek közé tarto­zott. -krasznai­A sárpilisi képviselő-testület nyolc tagjából mindössze négyen voltak jelen a péntek esti falugyűlésen. Sok mindent elárul a fa­luban uralkodó hangulatról az is, hogy csak a polgármester és a jegyző állt ki a polgárok elé, a közmeghallgatáson részt vevő többi képviselő - és nem csak az úgynevezett ellenzék - a „kö­zönség” soraiban foglalt helyet. Kriminális Se fa, se áfa Fakereskedők csoportja ellen tett feljelentést az APEH, akik személyenként nyolc-kilenc- százezer forint általános for­galmi adót akartak visszaigé­nyelni, de kétséges, hogy volt-e a benyújtott számlák mögött tényleges pénzmoz­gás, vagy akár eladott tűzifa. A részletek felderítésére - szakértők bevonásával - eljá­rás indult. Bosszúból garázdálkodott Tört-zúzott a szekszárdi száz­hatvan lakásos épület alatti ABC áruházban az a nő, akit ott korábban lopáson kaptak. A bosszú bizonnyal visszafelé sült el, mert most már nem szabálysértés miatt vonják felelősségre, hanem garázda magatartása miatt indult el­lene büntetőeljárás. Gyorsított eljárással kiutasítva Néhány román állampolgárt lepleztek le a Dália ABC-ben, akik mintegy 5-6 ezer forint értékű áruval akartak fizetés nélkül távozni. A tolvajokat gyorsított eljárással állították bíróság elé, s kiutasították az őket az országból. Értékes a réz A kommunikációs lehetősé­gek kiterjedésével párhuza­mosan fejlődik Tolna megyé­ben, így a szekszárdi rendőr­kapitányság működési körze­tében is - a rézhuzal-lopás. Nincsen ebben semmi irónia, egyszerűen tény, hogy az utóbbi hónapokban egyre több beépítésre váró kábelte­kercset loptak el például Őcsényben, Decsen, Bátaszé- ken, ahol a telefonhálózatot bővítik. Természetesen nem kímélték a fénysorompókat működtető vezetékeket sem. A nyomozás eredménnyel járt, egy társaságot sikerült is leleplezni. Nyolc esetben al­kalmanként 100-150 ezer fo­rint értékű rezet loptak el. Hol vannak a gidák? Hetven körül stabilizálódott az utóbbi hetekben a Szek­szárdon és környékén elköve­tett bűncselekmények száma. Megint találtak hamis pénzt, százdollárost, és százmárkást is. Egy férfi öngyilkosságot követett el. Loptak sok min­dent, még három szopós kecskegidát is. Az állatok sorsa nem lehet kétséges. Fel­kutatásukra immár nincs re­mény. Régi pecsét Az egyik bátaszéki szövetke­zet étkezési jegyeket ad dol­gozóinak. Hogy több van be­lőlük forgalomban, mint amennyit a cég kifizetett, az akkor bizonyosodott be, ami­kor valaki 5400 forint érték­ben vásárolni akart velük. A pénztárosnak az tűnt fel, hogy a bonon szereplő bélyegzőt a cég már régen nem használja. Szálkáim Menekülés Pestről Megdöbbentő képsorokat lát­tam a közelmúltban a televí­zióban arról, milyen szennye­zett szépséges fővárosunk le­vegője. Erről hamarosan ma­gam is meggyőződhettem. Levegőtlen! Talán azért túlzott az érzésem, mert tü­dőm más környezetben éli napi teendőit, így roppant megerőltető volt a nyugati pá­lyaudvar tövében állva zöld jelzést várni a gyalogosok tömegében. Terhes kisma­mák, vagy már kisbabát toló anyukák sétálgattak az egyébként rohanó forgalom­ban. Uramisten! Micsoda séta ez? Ezek a gyerekek mikor fogják érezni az erdőkkel bo­rított dombok illatát? Soha nem fogom megérteni a város zajára vágyókat. Annál in­kább azokat, akik menekül­nek onnan. Talán nem ebből a levegőtlenségből fakad a vá­rosi emberek nehezen érthető mentalitása? Különösen az a modor, ami felsőbbrendűségi érzést sugall a falun élő em­berekkel szemben? Ilyen gondolatokkal igyekeztem minél gyorsabban megszaba­dulni szépséges fővárosunk­ból. Kint jártam már a dunántúli tavaszban. A fák buggyantot­ták virágaikat, itt-ott hózápor suhintott rájuk, a rádió a déli közelünkben levő hadszínte­rekről tudósított, meg a kor­mány csomagtervéről. Ekkor elindult fohászom valahova, hogy csak meg tudjuk őrizni tűrőképességünket ebben a szennyezett levegőjű, súlyos pakkokkal teli, hózáporos ta­vaszt köszöntő kis hazában, itt, Európa közepén. Decsi Kiss János Pályázati felhívás! A Telkomp KFT és a H+H mobiltelefon szaküzlet rajz és irodalmi pályázatot hirdet 5-15 éves gyerekek számára, a Füstietektől a mobil telefonig címmel. A rajzokat és a rövid, humoros írásokat a Telkomp KFT címére kell megküldeni: 7100 Szekszárd Wesselényi u. 15. legkésőbb 1995» április 30-ig. A nevezési lapok beküldési határideje: 1995. április l§. Témakörök:- Mi lenne ha - nekem, családomnak, mobil telefonom lenne?- ha valamelyik mesehősnek, irodalmi alaknak, történelmi személynek lett volna,- milyen lenne ha én tervezném, milyen lesz száz év múlva... Dfjazás: Egyéni pályázók díjazása: I—III. 5-5000 Ft IV-XX. értékes ajándékok. A legjobb iskolák és csoportok díjazása: I—III. 20-10-5000 Ft. Minden egyéni pályázót megajándékozunk! TELKOMP Kft. A Westel Rádiótelefon KFT és a Westel 900 Mobil Távközlési Rt.hivatalos forgalmazója Konyhabútorok érkeztek bútorboltunkba Nálunk 10 féle konyhából választhat GYÁRI ÁRON. Antik, használt és új bútorok vétele, eladása, bizományi értékesítése DOmiNÓ BÚTORBOLT Szekszárd, Rákóczi u. 15. Telefon: 74/312-234. Géza-napi ünnepség hatodszor Királyt koronáztak Bátaszéken (Folytatás az 1. oldalról.) A királyt és a királynőt a báta­széki gimnáziumban a kialakult hagyományok szerint a harma­dik évfolyamosok választották meg soraikból. A jelmezes fel­vonulás ötlete négy éve merült fel, előtte „csak” királyválasz­tás és koronázás alkotta a ce­remóniát. Azóta viszont egyre bővül a Géza-napi látványossá­gok sora. Szombaton a lovon vonuló Géza király kíséretét a negyedik osztályosok adták. Hogy baja ne essen a fenséges úrnak, a négylábú jószágot csi­kós gatyába öltözött lovászfiú vezette kantárszáron. A mö­götte haladó királyasszony ud­vartartását a harmadikos fiúk, lányok képezték, kiegészítve a másodikos lányokkal. Az érsek úr kíséretét a második évfo­lyamos fiúk alkották. Az első­sök herold szerepben címer-, il­letve zászlóvivőként vonultak a forgalom elől lezárt Kossuth Lajos és Budai utcán végig. A király megkoronázására a fel­vonulás után került sor, a köz­ségi sportcsarnokban. Ezt köve­tően Géza király fogadta alatt­valói hódolatát, akik műsorral mulattatták a fenséges urat és a tréfás, szellemes előadásra kí­váncsi nagy számú publikumot. Ezt követte az új tanárok eskü­tétele. /. kováts Falugyűlés - négy hiányzóval

Next

/
Thumbnails
Contents