Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-06 / 81. szám

1995. április 6., csütörtök Gazdasag Házunk Tája 5. oldal A gépkörök haszna Védekezés a mezei pocok ellen Hozzávetőleg 800 hektáron gazdálkodik a nagykónyi gaz­dakör tizenkét tagja - tavaly a földművelésből származó jöve­delmük hektáronként 15-20 ezer forint körül alakult. A ma­gángazdák legnagyobb gondja - állítja Túrós István, a kör el­nöke -, hogy késik a kárpótlás­sal szerzett földek telekkönyvi bejegyzése, nincsenek ponto­san kimérve, így például nem lehet felvenni rá hitelt.- A tapasztalatom az volt - mondja Túrós István, a gazda­kör elmúlt két évéről -, hogy az emberek nehezen értik meg az összefogás jelentőségét, nem mindenkiben tudatosul, hogy ebben van az erő. Azonos ér­dekszférához tartozó emberek­nek össze kell tudni egyeztetni saját és társai érdekeit, így lehet közösen valamilyen eredményt elérni.- Tavaly első lépéseink úgy sikerültek - folytatja Túrós Ist­ván -, hogy a Kiskun-Millel tu­dott a gazdák egy része termel­tetési szerződést kötni, ő hite­lezte meg a vetőmagot, és egy fomádi kft. végezte el talaj­munkáinkat. Értékesítési szer­ződést szintén a Kiskun-Millel kötöttünk, ezzel azonban sok problémánk is volt, tudniillik a közbeiktatott kereskedelem mindig maximális haszonszer­zésre törekszik. A gazdaköri Magyarország legnagyobb húskonszemje jött létre a pécsi Möbiusz és a bajai Bácshús egyesülésével. A szerződést a múlt hónap végén elfogadta mindkét vállalat közgyűlése - jelentették be a két cég vezetői szerdán budapesti sajtótájékoz­tatójukon. Az egyesült vállalatok rész­vényeinek több mint 80 száza­léka annak az osztrák Pankl és Hofmann csoportnak a tulaj­dona, amelynek már eddig is többségi részesedése volt a két vállalkozásban. A cég alaptő­kéje jelenleg 2,6 milliárd forint. A Bácshús tavalyi forgalma mintegy 5,9 milliárd forint volt, míg a Möbiuszé 6,3 milliárd fo­rintot tett ki. Ezt a forgalmat az idén mintegy 40 százalékkal szeretnék növelni, azaz a Dél­hús névre keresztelt vállalkozás mintegy 18 milliárd forintos árbevételt szeretne elérni. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlege­sen 420 ezer sertés és mintegy 15 ezer marha levágásával számolnak. Ebből éves szinten csaknem 30 ezer tonnányi hús- készítményt szeretnének előál­mozgalom lényege lenne ki­zárni ezeket a kereskedelmi láncból, hogy az áru a termelő­től a feldolgozóig közvetlenül jusson el. Ezt sajnos még nem sikerült megoldani. Itt a Han­gya-szövetkezeti mozgalomnak lenne létjogosultsága, de az emberek úgy vannak vele, hogy ez is pénzbe kerül.- Hogyan tudták piacké­pessé tenni termékeiket? Ho­gyan oldották meg például a szárítást, tárolást?- Meg tudtuk oldani, de nem Nagykónyiban, mert itt a szö­vetkezet vezetése elzárkózott attól, hogy a kónyi parasztok­nak bármilyen szolgáltatást vé­gezzen. A kukoricát el kellett vinnünk szárítani Szakályba, más részét szárítás nélkül adtuk el a szabadegyházai szeszgyár­nak.- Mit tanácsolna saját ta­pasztalataikat leszűrve más gazdaköröknek?- A gépkörök jelentőségét kell tudatosítani a gazdákban, hiszen nem célszerű az, hogy minden gazda teljes gépsort vá­sároljon magának, ez a magyar mezőgazdaság jövedelmezősé­géhez túl drága. Félreértés, hogy a gépeket kölcsön kellene adni egymásnak, szolgáltatást lehet velük végezni, de szigo­rúan önköltségi áron. lítani. A cég piaci részesedése a magyar piacon megközelíti a 18 százalékot. Az egyesülést az újonnan megalakult cég vezéri­gazgatója, Brun József szerint főként a nehezedő piaci körül­mények motiválták, s az a re­mény, hogy ilyen módon csök­kenthetik a termelési költsége­ket. Összességében mintegy 1 milliárd forintos megtakarításra számítanak a szervezeti átala­kulás révén. A cég termelésé­nek mintegy 20 százalékát kí­vánja nyugat-európai piacokra exportálni, de elképzelhetőnek tartják a 30 százalékos arány elérését is. Tervezik még - vár­hatóan ez év őszén - a cég tőzsdei bevezetését. Ennek so­rán 15 százalékos tőkeemelést kívánnak végrehajtani. Ezzel az akcióval meglévő banki kötele­zettségeket szüntetnének meg, és különítenek el egy meghatá­rozott, de közelebbről meg nem nevezett összeget a jövőbeni növekedés finanszírozására. A tőzsdei bevezetés és a tőkeeme­lés lebonyolítója, tanácsadó cége a budapesti Bank Austria- GiroCredit Investment Rt. Keddi, Gazdaság-Gazdáknak oldalunkban a mezei pocok ta­vaszi inváziójáról, illetve a legfrissebb megyei vizsgálati eredményekről számoltunk be. Folytatva a témát, ezúttal a vé­dekezési lehetőségekről kérdez­tük Szentes Csabát, a Fácán­kerti Növényvédelmi Állomás Ökotoxikológiai Laboratóriu­mának munkatársát. — A mezei pocok elleni nagyüzemi növényvédőszeres védekezésnek két módja terjedt el: a csalétkek és a permetező­szerek felhasználása. Először a csalétkes rágcsálóirtásról es­sék szó. Az erre a célra engedé­lyezett a Redentin 75 klórtar­talmú hatóanyagú olajjal átita­tott, tört kukoricaszem. Kisebb műtrágyaszóróval, csoroszlya nélküli vetőgéppel, esetleg légi géppel juttathatjuk ki. Kisebb parcellákon, gócosan fertőzött területeken a kézzel való kiszó­rás is előfordul. Hatékonysági, vadvédelmi szempontból igen fontos, hogy a csalétket egyen­letesen terítsük el a talajfelszí­nen. A javasolt dózis: 2-20 la­kott járat/100 négyzetméteren 8-10 kg/ha, 20-30 lakott járat/ 100 négyzetméteren 10-15 kg/ ha, 30 feletti járat/100 négy­zetméteren 15-20 kg/ha. Ta­Franciaország az elmúlt évben 320 millió frank értékű élelmi­szert exportált Magyarországra, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az élelmisze­Az őszibarack legveszedelme­sebb betegsége a tafrinás levél- fodrosodás, ami évről évre rendszeresen fellép és hol kö­zepes, hol drámaian súlyos kárt okoz. így volt ez tavaly is. A rosszul védett fák fiatal hajtá­sának levelei csokrosan megpi­rosodtak, megduzzadva ránco­lódtak és a súlyos fertőzés kö­vetkeztében május végére le­hullottak. A beteg fák lombju­kat szinte teljesen elvesztették. A tavalyról áthúzódó fertőző forrás tehát adott, a gomba átte- lelését a szokatlanul enyhe tél nem korlátozta. Mindez fi­gyelmeztető jel arra, hogy fa- kadáskor komoly fertőzési nyomásra kell számítani. A tafrina különösen alatto­mos kórokozó, hűvös, csapadé­kos tavaszon szinte hátbatá- madja a fiatal hajtást. Amikor az első tünetek láthatóvá vál­nak, már vesztettünk, korrekci­óra ekkor alig van esély. A vasszal a védekezést minél ko­rábban végezzük el, mert ala­csony a zöld növényzet és a po­cok kevés táplálékot talál. Ha zöld növényzetben védeke­zünk, akkor a dózist növelni kell, de maximum 20 kg/ha le­het. Télen a védekezés hatása nagyobb (85-95 %-os, mint ta­vasszal (40-60 %-os), amikor már több táplálékot is talál a pocok. A csalétkes rágcsálóir­tásnál nagyon fontos a helyes dózist megválasztani. Csak annyit szabad kiszórni, ameny- nyit a mezei pockok 3-5 nap alatt elfogyasztanak. Ehhez előzetes lyukbetaposásos mód­szerrel pontosan fel kell mérni az egyedszámot és ez alapján meghatározni a csalétek meny- nyiségét. Mert a szakszerűtle­nül, nem elég körültekintően elvégzett kezelések, a túladago­lás nemegyszer okozott töme­ges vadelhullást. A permetezőszerek hatásá­ról: a Thiodán 35 EC és a Thio- nex 35 EC endoszulfát ható­anyagtartalmú permetezőszere­ket mezei pocok irtásra a terüle­tileg illetékes Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­más eseti engedélyével lehet felhasználni. A lepermetezett növényzetből elég egyszer fo­ripari termékek döntő többsége - 254 millió frank értékben - késztermék volt. Ugyanezen idő alatt a magyar élelmiszer­kivitel 26 százalékkal bővült, s megelőzés tehát kulcskérdés a termesztő számára. Mit tegyünk, hogy ez évben ez ne következzen be? Van biztos megoldás, a Score EC új gombaölő szer, amely csúcstermék a z ősziba- rack-tafrina ellen. A Score folyékony, felszí­vódó gombaölő szer, amely a növényt belülről védi, így a permetezés után hulló intenzív eső sem képes többé lemosni. A legkritikusabb körülmé­nyek között is nyolc napon át teljes védelmet élveznek őszi­barackfáink. A Score megelőző és gyó­gyító hatású, a friss fertőzést lokalizálja, egyszerre véd moní- lia és lisztharmat ellen, továbbá az alma, körte betegségei, sző- lőlisztharmat és szürkepenész ellen. Adagja csekély, 100 liter permedéhez mindössze 20 ml Score szükséges. gyasztania a pocoknak a pusz­tuláshoz. Hatása általában 50-60 % körüli. A kezelt táblán táplálkozhatnak nyulak és őzek is, amelyekre a hatóanyag szin­tén nagyon mérgező, ezért a felhasználható maximális dózis 3,5 1/ha. A hatékonyság és a vadvédelem szempontjából is fontos tényező, hogy perme­tezni csak alacsony, 1-2 cm nö­vényeket (pl: fakadó lucernát) szabad. Magas állománynál a hatóanyag nem, vagy csak részben jut el a növények al­sóbb részeire, ahol a pocok táp­lálkozik. Ugyanakkor a magas növényzeten maradt méreg ve­szélyezteti a legelésző vadakat. A legkörnyezetkímélőbb vé­dekezés, a már említett két le­hetőség mellett, a biológiai vé­dekezés. A mezei pocok termé­szetes ellenségei a ragadozó madarak (vörösvércse, egerészölyv, bagoly félék). Tevékenységüket, úgyneve­zett „T” fák kihelyezésével elő­segíthetjük. „T” fát úgy készít­hetünk, hogy egy hosszú karó végére egy olyan rudat erősí­tünk keresztbe, amelyen egy ragadozómadár meg tud ka­paszkodni. Hektáronként lega­lább 2-3 „T” fa kihelyezése ajánlatos. Mauthner tavaly 587 millió frankot tett ki. Az exportáló francia cégek teg­nap Budapesten, a Kempinski Szállodában bemutatót tartottak magyar partnereik számára. Közvetlenül a fakadás előtt végezzünk alapos lemosóper­metezést 2 százalékos bordói lével, vagy 0,6 százalékos réz- oxi-kloriddal, majd amikor az első levelek megjelennek, ad­juk az első Score-permetezést. Feltétlen javasolt 8 nappal később még egy Score-keze- lést végezni. Ha ezután az idő­járás hűvös és csapadékos, a ki­fogástalan védelemhez szüksé­ges lehet még további 1-2 Score-permetezésre, szintén nyolcnaponként. Több éves tapasztalat szerint az első Score-permetezést április első hetében, a negyediket május első hetében végezték. Aki tavaly a Score-ral védte őszibarackosát, hírét sem látta ennek a súlyos betegségnek. Egészséges fáiról kifogástalan termést tudott betakarítani. A Score valamennyi rovar- és atkaölőszerrel keverhető. (x) Áprilisi praktikák a kertekben Az időjárás márciusi fa­gyos-havas „tréfája” elle­nére, amely főként a déli ol­dalakon teljes virágzásban talált kajszi- és őszibarack­fákat, feslőbimbós állapot­ban korai meggyfákat és ká­rosította a termést, ne feled­kezzünk meg a növényvéde­lemről. A tafrina és monília elleni védekezés a jövő évi remélhető termés megala­pozásának része. A gyepesítések kiválóan teleltek és most van az ideje az elhalt, elmohásodott ré­szek eltávolításának, a gyep­téglás pótlásnak, alapos ge- reblyézéssel a nagytömegű bojtos gyökérzet oly fontos levegőztetésének. Tavaszi gyümölcsfaülte­tésnél ne mulasszuk el a bő ültetőgödör ásását, a gyors gyökérfejlődés biztosítá­sára. Arra vigyázzunk, hogy az alaptrágyának szánt szer­vestrágya vagy komposztált egyéb szervesanyag csak a visszavágott gyökérzet alá, vagy mellé, de ne a gyökér­rel mellé kerüljön. A gyöke­reket közvetlenül körülvevő jó minőségű kertiföldet ala­posan öntözzük be és ké­sőbb, a tavaszi ültetésnél fontos öntözést a törzstől 50-60 cm-re ültetővassal szúrt lyukakba végezzük. A hónap első felében ál­landó helyére kerülhet a cékla, paradicsom, spenót, és egy sor egynyári virág magja is, de a babfélék, uborka és spárgatök elveté­sével várjunk a hónap utolsó hetéig. Aki hidegfólia alatt ter­mel salátát, hónaposretket vagy egyéb retekfélét, ezek öntözése elengedhetetlen, de a múlt évben feltett kér­dések alapján hívom fel a figyelmet arra, hogy a retek­félék károsodás nélkül nem tudják elviselni a melegedő időben csak a hétvégi víz­utánpótlást. A nem folyama­tos, hanem csak hétvégeken történő öntözés esetén fel­tétlenül fel fognak repedni. Már most készüljünk fel az uborka, a folytontermő paradicsom felfuttatásához, felkötéséhez szükséges so­drott műanyag zsineg vásár­lásával, mert a kenderma­dzaggal úgy járhatunk, hogy a csapadék, majd a napfény hatására hosszúsága akár 15-20 %-kal is csökkenhet, így a palántákat, fiatal nö­vényeket kiemelheti a talaj­ból. A szőlő lekötözésénél is ügyeljünk a laza rögzítésre. Szakái László Egyesült a Möbiusz és a Bácshús Francia élelmiszerek bemutatója Ismét veszélyeztet a tafrina FOTÓ: BAKÓ JENŐ Legeltetés, kaszálás, gyűjtés A leggazdaságosabb fűbetaka­rítás a legeltetés -, mondta dr. Barcsák Zoltán egyetemi tanár, aki már nyilatkozott lapunknak a gyepek, legelők tápanyag­gazdálkodásáról. Ezúttal a le­geltetésről és a kaszálásról kérdeztük a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem professzo­rát. — A legeltetés formái - melyet mind egyéni, mind pe­dig legeltetési társulatok hasz­nálnak - a következők: a sza­badlegeltetés azt jelenti, hogy a legelő területét egyszerre, rendszertelenül használják, naponta bejárják az állatok. A gyepre káros hatása van, az ér­tékes növények kipusztulnak. A szabad láb alóli legeltetés azt jelenti, hogy a legeltető pásztorember, kutyájával és a bojtárgyerekkel együtt folya­matosan „adagolja” a gyepet az állatok számára. Ez már kö­vethető legeltetési eljárás. A szakaszos legeltetés: a legelőt legalább négy szakaszra osztva hasznosítjuk és így a gyepnek van lehetősége újrahajtani. Egy-egy szakaszon általában 10-10 napig tartózkodjanak az állatok. A legeltetéshez vil­lanykarámot is használhatunk, stabil kerítéssel kombinálva. A legegyszerűbb legeltetési mód­szer a pányvás legeltetés. Az állatot kikötjük, hosszabb köté­len legeltetjük. — Mekkora területet igé­nyel például egy tehén? — Egy fejlett szarvasmarha átlagosan 50 kg/nap zöldfüvet igényel, ami 10 liter tej terme­léséhez és az életfenntartásra elegendő. A legeltetést optimá­lisan 10-20 cm-es fűben vé­gezzük, mert ettől nagyobban már nagy lesz a taposási vesz­teség, míg alacsonyabb fűben gyakran kell áttelepíteni az ál­latokat. Egy kifejlett juhnak 7 kg/nap zöldfüvet számolha­tunk. — Kérem beszéljen a széna és a takarmáinykészítésről? — A fű kaszálásával rend­szerint szénát készítünk, de nagy tömegű fű esetén annak silózása is lehetséges. A szé­nakészítéshez a vezérnövény virágzásakor vágassuk le a fü­vet. Ilyenkor a legoptimálisabb a termés tömege és a takar­mány béltartalma. Napfényes időben 2-3 nap alatti szárítás után a széna betakarítható. A farmergazdaságokban kiala­kult rendszer, hogy a lekaszált füvet a területen fonnyasztják, szárítják majd összegyűjtik és rudasokba rakják. Ezután sze­kéren vagy vontatón behordják a gazdasági udvarba, ahol szé­nakazlat állítanak. A szenázs- készítés során fonnyasztják a takarmányt, amelyet fél-egy nap után szecskáznak és siló­ban tömörítenék. A szenázs és a szilázs készítés nagy odafi­gyelést igényel, adalékanyag­gal vagy tartósítószerrel meg­bízhatóbb az elkészítésük. Ál­talánosságban elfogadható, hogy egy számosállat gyepre alapozásához, nyári tömegta­karmány ellátásához, megkö­zelítően egy hektár gyepterület szükséges. Nem javított termé­szetes legelőkön egy állat szá­mára 2-3 hektár terület szüksé­ges. Mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents