Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-29 / 100. szám

4. oldal 1995. április 29., szombat Megyei Körkép — Tolna És Környéke Hír-Forrás Huszonkét szociálisan rászoruló mözsi idős, egye­dülálló vagy beteg ember étkez­tetésének megoldásához járul hozzá az az intézkedés, misze­rint a rászorulók ezentúl a pol­gármesteri hivatal mözsi kiren­deltségének épületéből vihetik haza előfizetett ebédjüket. A házi szavalóverseny döntőjét rendezték meg csü­törtökön a tengelici iskolában, a helyi Nyugdíjas Klub tagjaiból álló közönség előtt. Az alsó ta­gozatosok között Virág Virág (4. osztály) lett az első, máso­dik Horváth Boglárka és Hu­nyadi Kata (2. osztályosok), harmadik pedig Wiedermann Ferenc (3. osztály). Közönség­díjat Éberling Anita (2. osztály) nyert. A felsősök közül Virág Anna­mária (8. osztály) szerezte meg az első, Molnár Tímea (6. osz­tály) a második, Takács Edina pedig a harmadik helyet. Tolnai Réka (5. osztály) lett a közön­ségdíjas. Különdíjban Orsós Ilona részesült, aki saját versét adta elő kiválóan. Májusköszöntő ünnep­séget rendeznek a tolnai I. számú iskola sportcsarnokában április 29-én, 17 órakor a felső tagozatosok részére, 30-án, 15 órától az alsósoknak. Új szemétszállítási díjat állapított meg a tolnai önkor­mányzat. Május 1-től az éves kukás szemétszállítási díj 1875 forint+ÁFA (2100 forint), a konténeres szemétszállítási díj 1750 forint+ÁFA (1960 forint), míg a nem háztartási hulladékra vonatkozó (pl. építési törmelék) szemétkezelési díj 200 fo­rint+ÁFA köbméterenként. (Ez a díjszabás nem vonatkozik a mözsi gödör feltöltése érdeké­ben odaszállított építési törme­lékre.) Komplex tanulmányi verseny zajlott a héten Tol­nán, általános iskolások részvé­telével. A 6. osztályosok verse­nyén történelemből 1.helyezett lett Mácsik Nóra (Tolna II. sz. iskola), 2. Gábris Gábor (Tolna II.) 3. Forster Ákos (Tolna I.). Magyarból 1. helyezett: Kurz Patrik (Mözs), 2. Forster Ákos (Tolna I.), 3. Ezer Klára (Mözs). Biológiából 1. helye­zett Schwébl Kata (Tolna II.), 2. Tüdő Mariann (Tolna II.), 3. Kurz Patrik (Mözs). Matemati­kából 1. helyezett lett Sárközi Róbert (Tolna II.), 2. Földi Vik­tor (Tolna I.), 3.Ágner Zita (Tolna II.). Az alsótagozatosok csapatver­senyét a faddi általános iskola csapata nyerte, második lett a tolnai II. számú iskola, míg harmadik a tolnai I. számú is­kola 4.A osztályos csapata. Rekviem egy gimnáziumért A Tolnai Népújság 1995. ápr. 25-i számában az alábbi főcí­met olvashattuk a címlapon: „Átadják a megyének a tolnai gimnáziumot”. Majd e főcím alatt ezzel ellenkező tartalmú önkormányzati döntésről érte­sülhettünk: „A tolnai önkor­mányzat átadja a helyi gimná­zium feladatainak ellátását a megyei önkormányzatnak”. Ä főcím alapján azt lehet ér­teni, hogy Tolna város önkor­mányzata átadta a tolnai Sztárai Mihály Gimnáziumot Tolna megye önkormányzatának, amely azt átveszi, és ezután működtetni fogja. E szerint ez a nagy múltú, jó hírű, családias hangulatú gimnázium tovább él Tolna városában a most épülő gyönyörű gimnáziumi épület­ben. Ám a tudósítást is elolvasva a fentiekkel homlokegyenest el­lenkező tényről értesülhettünk. Nevezetesen arról, hogy a me­gyei önkormányzat a tolnai gimnáziumnak csak az oktatási feladatainak ellátását veszi át, és nem a gimnáziumot, ill. an­nak működtetését. Ez a jelentéktelennek tűnő fogalmi különbség azt jelenti, hogy a tolnai gimnazistákat Szekszárd város, ill. a megye más iskoláiba szétszórják, és ennek következtében előáll egy példátlan, drámai helyzet: a tolnai Sztárai Mihály Gimná­zium jogutód nélkül megszű­nik. A 350 gimnazista tanuló szétszóródik, ingázóvá, bejá­róvá, nagy iskolák „idegen pol­gárává” válik. A gimnázium ki­tűnő tanári gárdája és dolgozói az utcára kerülnek. A mintegy 260 millió forintos költséggel most épülő, 4 hónap múlva át­adásra kerülő, az eddigi idők legszebb, legkorszerűbb gim­názium épülete az enyészeté lesz, vagy Isten tudja mivé süllyed. Úgy vélem ez a múlt idők legszégyenteljesebb isko­lakörzetesítésén is túltesz! Egy dolog tény. Tolna város önkormányzata folyó év április 24-i ülésén lemondott a magas kultúrát hordozó, a város szel­lemiségét formálni képes és vá­rosiasodást biztosító gimnázi­umáról. Önmagában is szé­gyen, hogy egy város nem akarja fenntartani gimnáziu­mát, nem képes megkeresni és megtalálni a több lehetőség kö­zül a megoldást az igazából nem is túl nagy költséghiány fedezésére. A fő kérdés: Tolna város képviselőtestülete tudja-e azt, hogy mire szavazott? Ä gimná­zium „átmentésére”, vagy a ha­lálára. Tudnia kellett, hiszen a gimnázium Közalkalmazotti Tanácsa a döntés előtt minden képviselő kezéhez eljuttatott levelében felhívta a figyelmet a veszélyre. Ám elképzelhető, hogy a képviselőtestület mégis téve­désben volt. Ezt látszik alátá­masztani az a tény, hogy e dön­tés előtt, április 12-én a gimná­zium tantestületi ülésén megje­lenő alpolgármester határozot­tan arról tájékoztatta a tantestü­letet, hogy az önkormányzat a gimnázium üzemeltetését adja át a megyének. Talán a tantestületet is meg­tévesztették? Előkészítetlen döntésről van szó, vagy - na­gyon is tudatosan - egy gimná­zium megsemmisítéséről? Vagy ennyire csak a pénz az egyedüli értékmérő? Jó lenne tudni. Akárhogyan is van, egy jól működő, Tolna és környéke számára nagyon fontos gimnáziumot halálra ítéltek! Ez megdöbbentő és példátlan! Emberek, Tolnán ki­oltják a lámpát... és akkor na­gyon sötét lesz! Mielőtt a halá­los ítéletet végrehajtják, fel kell emelni a szavunk a Sztárai Mi­hály Gimnáziumért! Még meg lehet menteni! Ha másképp nem megy, Tolna város képvi­selőtestülete vonja vissza ko­rábbi döntését és vállalja a gimnázium további fenntartá­sát, üzemeltetését! Nem szé­gyen, sőt bizalmat keltő, ha van bátorsága egy hibásnak bizo­nyult döntést visszavonni. A gimnáziumot meg kell men­teni ! Dr. Dittert Jenő, tanár Hatból hármat Dániában Húsvétot követő tíznapos szakmai kirándulásukról haza­érkeztek a megyei kézilabdása- ink „ifi-tagozaf’-ának résztve­vői. A faddi együttest Klein Pé­ter, Mácsik János és Mosonyi Péter képviselte. A gyermekko­rukból éveik száma alapján ép­pen kiserdült fiúkból nehéz volt az élményeket előcsalogatni, amikor csapatuk szerdán a Gyönk elleni győzelem mámo­rában égett. A dán tengerparti kisváros sportéletét dicsérik fő­képpen, hi­szen még éj­szaka is ját­szottak. Fiatal büszkesége­ink hat meccsből hármat meg­nyertek, egyet döntetlenre küzdöttek. Pedig a me­zőny igen erős volt. Az alapítvány melyet a kézi­sek az hasonló kapcsolatok épí­tésére hoztak létre elérte célját, ugyanis a fiúk az Esbjerg nevű (Szekszárd nagyságú) város legfőbb látványosságaként nem a világ egyik legnagyobb kikö­tőjét említik, hanem a tizenkét sportcsarnokot. Nehezen kanyarodnak el a labdától: igen, a táj szép, a busz kényelmes, de a bíró mellettük is fújhatott volna. Utolsó kísér­let nem sporttémájú válasz ki­kényszerítésére: milyenek a dán lányok? Szőkék és meg­termettek - válaszolják, és is­mét a kézis élményeiket mesé­lik. Láttak Németországban egy sörfesztivált, melyből ötletet merítve kishordós nedűt hoztak felnőtt, itthonmaradt társaik­nak. Ódry Károly Mosonyi Pál edző és a fiúk Kalapács alá kerül a városháza Május elsején délután fél há­rom és három óra közé tűzték ki a tolnai városháza árverését. A kikiáltási árról nincsenek in­formációink, ám az biztos, hogy az ötlet kiagyalói jelentős bevételt remélnek az a(u)kció lebonyolításától. Tolna városa persze nem marad hivatali ob­jektum nélkül, hiszen a tolnai „Tanácsháza” marcipánból ké­szült kicsinyített mása kerül ka­lapács alá hétfőn, a majálison, a víziszínpadnál rendezendő ár­verésen. Tolnai vízmű: jeles Kedvező kilátás(ok) — a víztoronyból (is) fotó:Degré Gábor A Tolnai Víz- és Csatornamű Kft. tavalyi tevékenységével elégedettek a tulajdonosok - a 13 Tolna és környéki önkor­mányzat - és hasonló szolgálta­tási színvonalat szeretnének ta­pasztalni ebben az évben is. Ez a dicséret és további elvárás is megfogalmazódott a megyei vízműből kivált, második éve önálló kft-ként működő cég legutóbbi taggyűlésén. Remélhetőleg a kis híján 40 ezer, a környéken élő, a kft. ál­tal kiszolgált lakos is ezen a vé­leményen van. A víz ára persze még soha nem csalt elégedett mosolyt senki arcára. Környé­künkön 50-55 forintot kell fi­zetni köbméteréért. A legtöbb településen a közműhálózat fenntartásának és fejlesztésé­nek költségeit is tartalmazza a vízdíj, kivéve Tolnán és Fad- don, ahol a költségvetésből fi­nanszírozzák ezeket a tételeket. De a többiek is ellenőrizhetik, mire fordítja ezeket a pénzeket a kft., a cég és az önkormányza­tok közötti kiváló munkakap­csolat is biztosíték erre. „Nye­részkedésről” tehát nem lehet szó, a kft. tevékenysége non-profit jellegű. A szolgálta­tás színvonalát ennek megfele­lően nem a tavaly elért 463 ezer forintos eredmény jelzi. Jóval inkább az, hogy tavaly a ható­sági előírásoknak megfelelő, egészséges vízzel látták el ügy­feleiket, vagy, hogy a gyakor­latban bevált, jól működő, non-stop vízmű-ügyeletet alakí­tottak ki, maximum hat órát igénybevevő hibaelhárítással. Vannak persze, akik - úgy tűnik - nem ismerik el a víz­szolgáltatás minőségét, oly annyira nem, hogy nem is haj­landók fizetni érte. A Tolnai Vízmű Kft-nek tavaly 1,6 mil­lió forint volt a kintlevősége, melynek jelentős részét tolnai, faddi, bogyiszlói lakosok, va­lamint dombori üdülők hozták össze, köztük tehetősebb polgá­rok is. Ezen tartozások behaj­tása eddig polgári peres úton valósulhatott csak meg, amely körülményessége, költséges­sége miatt a gyakorlatban járha­tatlan volt. A taggyűlés mostani határozatában viszont azt java­solta a képviselőtestületeknek: tegyék lehetővé, hogy ezentúl a víz- és csatornadíj hátralékokat közadók módjára lehessen be­hajtani. (A vízmű biztosítaná az eljárás tárgyi és személyi felté­teleit.) Az intézkedés persze nem a néhány napos fizetési csúszásokra, hanem a fél-egy éves és azon túli tartozásokra vonatkozna. A képviselőtestü­letek és a polgármesteri hivata­lok vezetői mérlegelhetnék, mely esetekben lehetne folya­modni ehhez a megoldáshoz. Oroszlányban mindenesetre már 2. éve élnek ezzel a lehető­séggel, a megyében viszont a tolnai vízmű lenne az első, amelyik ezt a máshol már be­vált „módszert” alkalmazza. A taggyűlésen szóba került a 38/1995. IV. 5. Kormányrende­let, amely a Magyar Közlöny 27. számában jelent meg, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetés­ről. Ennek lényege, hogy a vízműveknek két éven belül szerződéses jogviszonyt kell kialakítaniuk fogyasztóikkal, mely meghatározza a fogyasz­tók és az üzemeltető jogait. A fendelet tisztázza például azo­kat a vitás kérdéseket - más kérdés, hogy tetszik-e majd a fogyasztóknak -, ami a tömbla­kásokban a lakók által felsze­relt almérők összfogyasztása és a vízmű fő mérőórái közötti fo­gyasztáskülönbségek miatt ala­kultak ki. Kimondja ugyanis, hogy az üzemeltető a főórán mért vízmennyiséggel köteles elszámolni, a belső elosztás már a fogyasztók dolga. A rendelet tartalmazza azt is, hogy amennyiben a szolgáltatás előírásait a fogyasztó nem tudja betartani, akkor az ÁNTSZ és a helyi önkormányzat bevonásá­val - megfelelő körültekintés­sel - a bekötött vezetékeket le lehet szűkíteni, el lehet zárni a csapot. -s­Reivdőrőrs Szóváltás után orrcsonttörés Tolnán, a Madách utcában egy hölgy és idősebb férfi is­merőse - mindketten erősen ittasak voltak - összeszólal­kozott az utcában tűzifát vágó férfivel, aki előzőleg szintén fogyasztott alkoholt. A vita dulakodássá fajult, a tűzifát vágó férfi ellökte az idős em­bert, aki az esés következté­ben orrcsonttörést szenvedett, kórházba kellett szállítani. Az ügyben súlyos testi sértés ala­pos gyanúja miatt folyik az el­járás. Perzsaszönyeget loptak Faddon Faddon, a Tasnád utcában egy régóta lakatlan házból április eleje és 24-e között elvittek három darab szőnyeget, me­lyek közül az egyik perzsa­szőnyeg volt. A tettes feltehe­tőleg álkulccsal jutott be a dunaújvárosi illetőségű tulaj­donos házába, és okozott min­tegy 80 ezer forintos kárt. A tetőablakon keresztül A tolnai művelődési ház előtt parkolt április 20-án este egy tolnai fiatalember. Kocsija aj- tajait bezárta, a tetőablakot viszont nyitva felejtette. A kávéházból távoztában észre­vette, hogy autójából eltűnt az irattartója, benne 30 ezer fo­rinttal. Áz elkövetőt még nem sikerült elfogni, ám a tetőab­lakon sok ujjnyomot találtak a rendőrök. Kétéves a kistormási „Búzavirág” A múlt héten ünnepelte Kis­tormáson a helyi Búzavirág gyermek néptáncegyüttes fenn­állásának két éves évfordulóját. A csoport 5-től 15 éves, zömé­ben 11-12 éves gyerekekből verbuválódott, jelenleg 31-en vannak, zömében lányok és nyolc fiú. A Búzavirág első oktatója Miklósa Györgyi volt, őt tavaly októbertől a szekszárdi Aszta­los László váltotta fel. A cso­port mostani repertoáijában a korábban tanult bogyiszlói tán­cok mellett szatmári, somogyi táncok, és egy Liliom című gyermektánc koreográfia sze­repel, amely Molnár Jusztina munkája. A Búzavirág rendszeresen fellép Kistormás és a környék rendezvényein. Eddigi legna­gyobb sikerüket tavaly augusz­tusban Ausztriában aratták, ahol a Bécsi Katolikus Magyar Lelkészség Szent István napi nagyszabású ünnepségén vettek részt, a legsikeresebb gyermek- csoportként. Asztalos László szerint - aki fiatal kora ellenére már 13 éve áll kapcsolatban a néptánccal - a kistormási gye­rekek akarnak tanulni, értelmes munkával le lehet kötni őket, és - nem utolsósorban - tehetsé­gesek is. Idei terveik között szerepel a badacsonyi szüreti fesztiválon és a bécsi Szent Ist­ván napi ünnepségen való új­bóli részvétel is. Az érdeklődők legközelebb most vasárnap a dombori révnél rendezendő ma- Tehetséges gyerekek fotó: degré g. jálison láthatják őket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents