Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-03 / 78. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. április 3., hétfő — Szekszárd Es Környéke Szebb, jobb óvodaudvar - pályázattal Győztek a segítő ötletek FOTÓ: DEGRÉ GÁBOR Kriminális Kényszerítették Egy férfi tette a feljelentést, akit - mint az amerikai akció­filmekben - megállásra kény- szerítettek az úton. Kiránci- gálták autójából, majd pedig egy Tolna megyén kívüli te­leplésre vitték, s ott minden­féle papírok aláírására kény­szerítették. Mindez persze nem ment simán, mert közben ütötték-verték, és megfosztot­ták értékeitől is. A vadnyugati stílusú eljárás célja az volt, hogy a férfi fizessen, vagy ad­jon vissza a másfél millió fo­rintot egy nőnek. A négy tá­madót elfogták, mikor e sorok íródnak, őrizetben vannak, s ketten beismerték a bűncse­lekmény elkövetését. Ki, mit lopott? A másik esetben - egy bünte­tett előéletű - nő tett feljelen­tést, miszerint százezer forin­tos takarékkönyvét ellopták. Az általa gyanúsított férfi azt mondta a rendőrségen, hogy éppen oda igyekezett, mert a takarékkönyvet a barátnőjétől „foglalta le” - aki testvére a feljelentőnek - mert, szerinte, a pénz jelentős része bűncse­lekményből származik. A tör­ténetek kibogozása folyamat­ban van. Vélemény Gondolatok a népdalversenyről Hajdan 275 éve, 1720. április 9-én a szekszárdi megyegyűlésen ismertették a helybeli takács céh szabályzatát, (amelyhez a pincehelyieké szolgált mintául) s ezzel megalakult szervezetük. 205 éve, 1790. április 8-i leiratában II. Lipót az or­szággyűléssel kapcsolatban azt kérte Tolna megyétől, hogy „két alkalmas, a békét és a közjót szerető követét küldje.” 150 éve, 1845. április 7-én a megyegyűlés konzervatív többsége parázs vita után elvetette Perczel Miklós ja­vaslatát, amely az admi­nisztrátori rendszer meg­szüntetését célozta. 130 éve, 1865. április 7-én Augusz Antal Ferenc József megbízásából Deák Ferenc­cel tárgyalt a kiegyezés le­hetőségeiről. 115 éve, 1880. április 4-én a Tolnamegyei Közlöny A rendőrség figyelmébe címmel megírta: „Nem csak a bort, hanem már a paprikát is hamisítják”, piros kőpor­ral élénkítették a színét. 110 éve, 1885. április 5-én Kenézy Csatár arról közölt statisztikát, hány újság hány példányban jár Szekszárdra s kimutatta, hogy számos német lapon kívül négy hé­ber, négy francia és két an­gol lap is színesíti a sajtópa­lettát, a helyi hetilapok kö­zül a Tolnamegyei Köz­lönynek 114, a Szekszárd Vidékének 50 az előfizetője. 100 éve, 1895. április 6-án tárgyaltak Leopold Lajos és érdektársai a szekszárd-bá- taszéki vasút engedélyezési feltételeiről a kereskedelmi minisztériumban. Április 7-én tudatta a Tolnavárme­gye, hogy egy héttel előbb „Bycycle-club” alakításába fogtak. 95 éve, 1900. április 8-án az előbbi lap Wosinsky Mór A sárközi népkölté­szetről című felolvasását közölte. 85 éve, 1910. április 9-én tudatta a Tolnamegyei Köz­löny a 82 éves Debulay An­tal halálát. 65 éve, 1930. április 5-én hatalmas cikkben üdvözölte a Tolnamegyei Újság a szekszárdi származású Szil­vek Lajost, akit a pápa pécsi nagypréposttá nevezett ki. Krónikás A regi, balesetveszelyes vas­szerkezeteket elvitték, és hipp-hopp szép, új fajátékokat állítottak a helyükre. Itt a vége, fuss el véle. így szólna a mese a bátaszéki Perczel utcai óvoda udvaráról, a valóság azonban, mint tudjuk, soha nem ilyen varázslatos. Itt sem. A szándék, hogy az egész­séges életmódra, mozgásra, rendezett környezetre nevelés érdekében tetszetős, természe­tes anyagból készült mászóká- kat, hintákat, csúszdákat sze­rezzenek be, már évekkel ez­előtt megfogalmazódott az óvónőkben, de az ötleteknek szigorú gátat szabott a pénzhi­ány. (Évente kétezer forintot költhettek csoportonként já­tékra, ötezret írószerre, s ez az összeg tavaly sem volt több, mint öt, illetve négyezer forint.) Mégsem adták fel. Amerre jár­tak, lehetőségek után kutattak, vidéki kirándulásaikon ha szép, praktikus dolgot láttak, lefény­képezték. Több alkotócsoportot is megkerestek, de áraik elérhe­tetlenek voltak. Egyetlen reménybeli útnak a pályázat látszott, s a siker nem is maradt el. Az Egészséges életmód alapítványtól és a me­gyei sporthivataltól 1992 óta összesen százezer forint támo­gatást kaptak. Ezt megtoldották a farsangi bálok bevételével, s nagy örömükre rátaláltak két lelkes kőfaragó mesterre Födi Tiborra és Hajdú Gyulára, akik eddig egy görgős csúszdával, egy négyszemélyes libikóká­val, egy lovasszekérrel és egy több gyereket is elbíró hintával (Folytatás az I. oldalról.) A következő választási lehető­ség a csecsemő- és gyermeká­poló szak, ide szintén gimnázi­umi vagy egészségügyi szak­középiskolai érettségivel lehet jelentkezni, a képzés 3 éves és szakirányú felsőfokú végzett­séget ad. A korhatár szintén 26 év. Az intézményben szülésznő képzés is indul a következő ta­névben, a fentiekhez hasonlóak a felvételi követelmények, a korhatár és a^ felsőfokú végzett­séget adó bizonyítvány is. A felnőtt szakápolói képzés az egészségügyi szakközépis­kolai érettségire épül, a képzési idő 10 hónap, felnőtt szakápo­lói végzettséget biztosít, s 20 éves korig jelentkezhetnek az érdeklődők lányok és fiúk. Az érettségire épülő képzés mellett folyik az általános isko­lai végzettséget igénylő más oktatási forma is. Ápolási asz­gazdagították az óvodakertet. Az intézményben egyébként egy korábbi minisztériumi kí­sérlet folytatásaként helyes közlekedésre is tanítják a kicsi­nyeket, gokartokon, rollereken, kerékpárokon gyakorolhatják a KRESZ-t, s rendszeresen jár­szisztens szakra a 8. osztályt végzettek jelentkezhetnek, ők másfél évig tanulnak majd, a korhatár szintén 26 év (az alsó korhatár pedig 16 év). Az ide jelentkezők számára a tanulás 1996. február 1-én indul majd, megfelelő számú jelentkező esetén. Szakmunkás bizonyítvány és eredményes felvételi vizsga bir­tokában járhatnak a jelentkezők a dolgozók 3 éves szakközépis­kolájába, mely intenzív nappali tagozatos képzés formájában zajlik, s érettségi bizonyítványt ad azoknak, akik sikeresen el­végzik. Az iskola a fenti szakokra hirdet felvételit az 1995/96-os tanévre, s az érdeklődők a hely­színen (Béri B. Á. út 9-13., tele­fon: 74/311-755.) kaphatnak további információkat, mind a képzésről, mind a felvételi vizsgák időpontjáról. Mint az igazgatónő el­nak a gimnáziumba ovis tor­nára is, de mindennapi test­mozgásukat, fejlődésüket első­sorban az udvari mászás, futás, ugrálás szolgálja. Ezért a szülőkkel együtt to­vábbra is pályázati lehetőségek után kutatnak. -csi­mondta, az iskola 30 éves ha­gyománnyal rendelkezik a ma­gas szintű egészségügyi szak­képzésben, elhelyezkedése (a kórház melleti) folytán a gya­korlati oktatás könnyen megol­dott. Nagyon korszerűek a tanu­lást segítő eszközök, s a 150 fé­rőhelyes kollégiumban megfe­lelő elhelyezést kap, aki igényli. (A kollégium díjtalan, az étkezés után kell térítést fi­zetni.) Az iskola kicsit zsúfolt, hiszen eredetileg 6 osztály számára épült, s jelenleg 14 nappali tagozatos és 6 felnőtt tanfolyamos csoport tanul itt, közel 500 ember. Az intézmény tehát bőven kínál választási lehetőséget és képzési formákat az ide jelent­kezőknek. Az már nem az is­kola hibája, hogy a végzett sza­kemberek mind anyagi, mind erkölcsi elismerésével még adós a mai magyar egészség­ügy. Venter Marianna Március 25-én Szekszárdon le­zajlott a „Cinege madár” nép­daléneklési verseny harmadik fordulója, s ekkor nagyon sok kérdés felmerült bennem, ami­nek nagy részére még nem tu­dom a választ. Nem tudom lesz-e jövőre „Cinege”, ha lesz olyan lesz-e, mint az idei. Ha lesz, nem tudom érdemes lesz-e még egyszer ennyi lelkes, lelki- ismeretes és tehetséges gyere­ket odacsábítanom. Az idei népdalverseny első fordulóján 10, a másodikon 6, a döntőn három tanítványom vett részt. Az első fordulón a zsűri tagjai Szabadi Mihály, Gombai József, Lányi Péter és Gál Fe- rencné voltak. A bonyhádi kö­zépdöntőn Gálné nem tudott ott lenni, de ott volt Budapestről Fábián Éva, akiről köztudott, hogy országosan ismert nép­dalénekes. A műsorra meghív­ták Marosi Júlia művésznőt is, ki a népdaléneklés országosan elismert szakértője. Ő volt a zsűri elnöke. Az értékelést évek óta úgy végzik, hogy a zsűri elvonul egy csendes helyre megvitatni, értékelni a hallottakat, s vala­mennyi versenyző sorsáról sza­vaznak. Itt Marosi Júlia szava­zata is csak egyet jelent, s 3:2 arányú többséggel bárki to­vábbjuthat illetve kieshet. A bonyhádi középdöntőn tör­tént egy kis szabálytalanság. Tévesen közölték Marosi Júliá­val a műsor kezdetét, ezért kb. háromnegyed órát késett. A műsor elején szereplők értéke­lésében nem vehetett részt, mi­vel ezt senki nem vette videóra, s az ő kedvéért nem ismételhet­ték meg. Az elődöntő, a bony­hádi és szekszárdi középdöntő teljes anyagát felvettem egy zsebmagnóval és otthon több­ször meghallgattam. Magam­ban is lezsűriztem mindent s nagyon elcsodálkoztam, hogy az én véleményem mennyire el­tért a zsűri hivatalos ítéletétől. Nagyon készültem, hogy a zsűri egyes tagjaival majd elbe­szélgetek, megvitatok velük néhány általam kényesnek tar­tott kérdést. Sajnos ez a talál­kozás elmaradt. A gálaműsoron a zsűri egyetlen tagja sem volt jelen. A műsor összeállítása Kapási Júlia koreográfusra várt, ki igyekezett úgy intézkedni, hogy az elképesztően sok ver­senyző műsora két órába bele­férjen. A színpadon egyszerre mindig sok szereplő volt jelen és több turnusban váltogatták egymást. Legelöl az egyéni versenyzők álltak, akinek csak egy dalt volt szabad elénekelni, legfeljebb három versszakkal. A csoportok műsoridejét vi­szont nem korlátozták. A műsor színvonala úgy átlagban nem volt rosszabb a bonyhádi kö­zépdöntőnél, de jobb sem. A csoportok között kirívóan gyenge nem volt, de az egyéni versenyzők között több is, kik­ről most sem tudom, hogy ke­rülhettek oda. A műsor végén mindenki kapott valami kis tár­gyat és egy oklevelet. A leg­jobb és a leggyengébb teljesít­ményt nyújtó versenyzők közé szépen odarakták az egyenlő­ségjelet. Felmerült bennem: ér­demes volt-e olyan kíméletle­nül meghajtanom Sümegi Dá­vidot, Tarjányi Ritát és Dó- zsa-Pál Rékát? Érdemes volt-e nekik szívüket-lelküket bele­adni e műsorba? A válaszom egyértelműen igen. Amit ők tudnak, azt nem veheti el tőlük senki, és egy óriási kincs birtokában vannak. Mikola Béla, Bátaszék Egészségügyi képzés magas fokon Közgyűlési Körkép Bejegyzés Szekszárd Aranykönyvébe Egyhangúlag elfogadta a szek­szárdi közgyűlés, a német nemzetiségi önkormányzat ja­vaslatát, hogy az évente egy alkalommal. Pünkösdkor, egy embernek adományozható - Á szekszárdi németségért elne­vezésű - nívódíjat kiérdemlő személy neve, munkássága Szekszárd Város Aranyköny­vében megörökíttetik. Új telkek lesznek Beépülhet a Bródy utca és az övárok közti terület. Módosí­totta a közgyűlés a Bródy Sán­dor utca és az övárok közötti terület rendezési tervét. E sze­rint Ott telkeket lehet kialakí­tani, de a szakértői vélemény szerint a vízvédelmi előíráso­kat szigorúan be kell tartani. A talajmechanikai vizsgálat sze­rint a terület jelenleg nyuga­lomban van, de potenciálisan csúszásveszélyes. Többféle előírás betartásával meg lehet akadályozni, hogy az épületek alá víz szivárogjon. Ezek közé tartozik - többek között - az övárok burkolása, a felszíni vi­zek elvezetése, szivárgók léte­sítése és azok bekötése az el­vezető rendszerbe, valamint kis mélységbe fektetett köz­művek, és valamennyi műtárgy gondos karbantartása. Az ICOMOS, az UNESCO műemléki világszervezete, 1964-ben alakult, hetvenkilenc tagja van, Magyarország az alapítók között szerepel. Szek­szárd a Magyar Nemzeti Bi­zottság tagjainak sorába 301-ikként lépett be, amelyek között magán- és jogi szemé­lyek egyaránt megtalálhatók, többségük önkormányzat. Az évi tagdíj 133 USA dollár. A szervezet központja Párizsban van, az elnök Sri Lanka-i, az egyik alelnök pedig dr. Román András. Az ICOMOST fe­ladata a műemlékek és védel­mük propagálása, a helyreállí­tás és a védelem elveinek meghatározása, szakmai koor­dinálása, a szakemberek és a közvélemény folyamatos tájé­koztatása. A tagok a hírlevél­ből információhoz jutnak a nemzetközi továbbképzések­ről, konferenciákról, szakmai publikációkról, részt vehetnek a rendezvényeken. A tagsági kártya ingyenes belépést bizto­sít a világ legtöbb múzeumába és romterületére. Útiköltség nincs Útiköltség persze van, de erre a célra nem adható támogatás a szekszárdi önkormányzat ifjú­ságpolitikai alapjából. így mó­dosították az alapító okiratot. Változatlanul kérhető viszont támogatás az egészséges élet­módra nevelést, a pályakez­dést, beilleszkedést, nemzet­közi kapcsolatokat segítő, kia­lakító programokra, táborok szervezéséhez, valamint a de­mokratikus jogérvényesítés technikájának elsajátítását célzó szervezetek, vagy prog­ramok létrehozására. Támoga­tást kaphatnak azok is, akik a város számára fontos ismere­tek elsajátítására vállalkoznak, és vállalják, hogy ezeket a vá­ros érdekében mozgósítják. A pályázatokat folyamatosan, legkésőbb október 15-ig kell eljuttatni a művelődési bizott­sághoz, amely negyedévente dönt, és hozza nyilvánosságra a nyertesek névsorát. Az alap­ból szerzett pénz önmagában nem lehet forrása a megjelölt tevékenységnek. A Mécses segíti a hajléktalanokat Folytatódnak a tárgyalások a Mécses Szeretetszolgálattal, il­letve a Magyar Börtönpaszto- rációs Társasággal, amelyek­nek vezetője dr. Majzik Má­tyás, egymillió forintos támo­gatást, és az épület berendezé­sét ajánlotta fel a szekszárdi hajléktalanok szállásához. Vál­lalnák azt is, hogy a szeretet­szolgálat az elveiknek megfe­lelő működést biztosítja. Ezek közé tartozik a rend, tisztaság, kötelezettségek vállalása, munkahely, illetve foglalkozta­tás keresése. Az épületet, amelyben legfeljebb 15 hajlék­talan elhelyezése lehetséges, az önkormányzatnak kell biztosí­tania. A szolgálat a közremű­ködés ellenében lehetőséget kér arra, hogy az intézmény­ben, korlátozott számban, bör­tönből szabadult rászorulók is helyet kapjanak. A fenntartás­hoz folyamatosan hozzájárul­nának, de igénylik az állami in­tézményi normatív támogatást, illetve szükség esetén az ön- kormányzat fenntartói támoga­tását. Beléptek az ICOMOS-ba

Next

/
Thumbnails
Contents