Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-20 / 92. szám

4. oldal Megyei Körkép — Dunaföldvár, Paks Es Környéke 1995. április 20., csütörtök Városi Diáknapok Pakson Holnap, azaz pénteken ren­dezik meg Pakson a III. Vá­rosi Diáknapokat. A délelőtt tíz órától kezdődő rendez­vények vidám, kellemes szórakozást ígérnek az ESZI Sportcsarnokába ellátogató diákok számára. Az előző évihez hason­lóan most is sok programot kínálnak a rendezők. Lesz móka, kacagás, és őrültebb­nél őrültebb feladatok. A programok összeállításában oroszlánrésze volt Bodó Ka­talinnak, a Városi Művelő­dési Központ munkatársá­nak. Délelőtt játékos, ügyes­ségi vetélkedőket tartanak majd a csarnokban. Itt há­rom középiskola - a gimná­zium, az ESZI, és a szak­munkás képző - diákjai csapnak össze, megmutatva ki a legügyesebb a szelle­mes feladatok megoldásá­ban. Ezzel párhuzamosan zajlik majd a diákpolgár­mester választás is. Húsz órától táncos est lesz a csarnokban, melynek részeként este kilenc órakor kihirdetik a délelőtti vetél­kedők eredményét. A Szu­per Suli címet tavaly a gim­názium szerezte meg, hogy ebben az évben ki lesz a leg­jobb, majd elválik. Az esti eseményen - a tervek sze­rint - jelen lesz a város pol­gármestere, Herczeg József is. Ugyanekkor kerül sor a diákpolgármester választá­sának eredményhirdetésére is. A választáson tavaly Ba­jor Péter szerezte meg a voksok többségét. Magyar-finn zenei est A paksi Finlandia Kör szerve­zésében április 25-én, kedden, délután 6 óra 30 perces kezdet­tel magyar-finn zenei estet tar­tanak Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézet nagyelőa­dójában. A koncerten közreműködik a Szekszárdi Kamarazenekar, művészeti vezető: Földesi Já­nos. Az est során elhangzik Haydn: G-dúr concerto brosso, Händel: D-dúr zongoraverseny, közreműködik Lányi Péter (zongora). A szünet után hall­ható művek: Liszt: Wagner sír­jánál, közreműködik Kovács Andrea (hárfa), Rózsavölgyi: Első magyar társastánc, Sibe­lius két műve: a C-dűr románc és a Valse Triste. Ihos József imádja a hülyeséget, de mindig tudja, hol a határ / Élete része a humor, a kacagás Ihos Józsefet - nem túlzás ha azt mondom - az egész ország ismeri. A humorista nemrég, csak pár évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, sajátos po­énjaival lepte meg a közönsé­get. Mostanra már több ka­baréjelenet szerzője, rendsze­res háziszerző a különböző szórakoztató műsorokban. A Szeszélyes évszakok, az EZ+AZ című produkciókban állandóan szerepel írásaival és személyesen is. Többek kö­zött az egyik hazai meghono­sítója a kandi kamera műfaj­nak, melynek ugyancsak ér­telmi szerzője. A humorista az elmúlt hét végén Németké- ren járt, ott lépett fel más művészek társaságában. Az előadás után ültünk le beszél­getni. — Szinte nap, mint nap hall­juk a tévében, vagy a rádióban. Hogy lehet az, hogy egy em­berbe ennyi „marhaság" szo­ruljon ? — Nos, én mindig vidám természetű voltam. Egész ed­digi életemet kitöltötte a hu­mor, a vicc, a kacagás, hiszen az ember megpróbál a dolgok­hoz a lehető legpozitívabban hozzáállni. Én nagyon sok mindennel foglalkoztam éle­temben, hiszen nem humoristá­nak születik az ember. Dolgoz­tam kultúrházban, kórházban stb, de az volt az érzésem, hogy az ember úgy tud igazán dol­gozni, ha egy kicsit játszik is, persze ahol engedték. Én min­dig tudtam, hogy hol a határ a viccben, a humorban és a mar­haságban. Szeretem, ha a hu­mor kitölti az emberek életét, hétköznapjait. Mindemellett egy elég komoly pasi vagyok. Sokan - kollégáim, ismerő­seim, partnereim - meglepőd­nek ezen, de hát iker vagyok, ennek a jegynek minden nyű­gével és bajával együtt. — Véleménye szerint milyen a mai magyar humor? — Nagyon változó; össze­tett és sokféle. A humornak mindenkor kell tükröznie a vi­lág sokrétűségét, tehát az a jó benne, hogy nem egy fazonra készül, mert akkor nagyon unalmas lenne. Azt hiszem, hogy egy széles paletta van most divatban, de úgy látom, hogy a humoristák, az elő­adóművészek meg­próbálnak megfe­lelni a megváltozott igényeknek. — Egy humoris­tának mennyire van szüksége a vidéki fellépésekre? — Ez nagyon összetett dolog. En­nek egyetlen oka van. Hazánkban tör­ténelmileg úgy ala­kult ki, hogy a szel­lemi termék és an­nak létrehozója so­hasem volt anyagi­lag megbecsülve. Sajnos ugyanez vo­natkozik a szerzői jogokra is. Például én öt éve írom már a „Kató néni” történe­teket és a négysze­replős „falugyűlé­sekének is szerzője vagyok. Ez alatt az idő alatt jogilag 38 ezer forintot profitáltam az említett műsorszámokból. Ennyi... — Ihos József mennyire van benne Kató néni szerepében? — Amikor én a humorral komolyabban elkezdtem fog­lalkozni, éppen egy olyan idő­szakot éltünk, amikor dömping volt a kiváló szerzőkből. 1987-ben a humorfesztivál sztárjai Nagy Bandó András, Boncz Géza, Markos és Nádas György voltak. Ott ebbe a se­regbe „felvétel” már nem volt. Én bármilyen jót írhattam volna nem lett volna nagy siker. Ek­kor én azt mondtam, hogy en­nek ellenére hiányzik a magyar humorélet palettájáról egy sta­bil, standard kabaréfigura. Amikor a Kató nénit kitaláltam, milyenségében az motivált, hogy jellegzetesen magyar le­gyen. A mezőgazdaságból élő, idősödő, politikamentes nénike beszél a világba, ugyanakkor mindig arról szövi gondolatait, ami a környezetében, az or­szágban történik. A mindenna­pok gondjairól, örömeiről szól. — Hogyan születnek a tör­ténetek, a poénok? — A hétköznapok történé­seit figyelem, minden egyes mozzanatból születhet egy-egy poén. Az emberek reakciói na­gyon érdekesek bizonyos hely­zetekben. Egészen abszurd mó­don is tudnak viselkedni egy adott szituációban. Ennek képi megjelenítése egyébként a kandi kamera, ahol is megmu­tatjuk, közkinccsé tesszük az ál­talános magatartási formáinkat. Itt nem polgárpukkasztásról van szó, nem szabad félreérteni ezeket a jeleneteket. Inkább ar­ról szól a dolog, hogy a magyar ember sajátos habitussal ren­delkezik. Ezt vállalnunk kell, ezért vagyunk magyarok. — A humoristának lehet-e feladata a hétköznapok nehéz­ségeinek, feszültségeinek áthi­dalása ? — Pontosan ez a feladata. Én azt hiszem, hogy a humoris­ták nagyon furcsa és érdekes helyet foglalnak el a társadalmi palettán. Nem vagyunk olyan eget rengető sztárok, akik után a lányok szaladgálnak, hiszen mi nem a szívre, hanem az agyra „beszélünk”. Az emberek között mozgunk. Én például imádok beszélgetni az embe­rekkel, nekem nem derogál ez és szívesen veszem, ha felis­mernek az utcán.-Garay Előd­Kulturális programok Pakson Pege Aladár tart nagy­bőgő-szólóestet Pakson, a zene­iskolában április 20-án, azaz ma, este 7 órai kezdettel. A koncerten Mozart, Vivaldi és Kodály feldolgozások, Drago- netti és Dittersdorf egy-egy műve, valamint Pege Aladár sa­ját szerzeménye hangzik el. A koncertre jegyek a városi mű­velődési központban és a hely­színen válthatók. A sámánmasszázs-tech­nika a témája a művelődési központban működő Életre­form klub április 25-i, keddi előadásának, melyet Szegedi Judit tart, délután 6 órai kezdet­tel. Megfelelő számú érdeklődő esetén kétnapos tanfolyamot is szerveznek az intézményben. Bródy János ad koncertet május 8-án, hétfőn, este 7 órai kezdettel a Paksi Városi Műve­lődési központban. Paksi televíziós siker Március 25-én és 26-án a Ma­gyar Független Film és Videó Szövetség, illetve a Szombat­hely város által meghirdetett XXIV. Dunántúli Tájegységi Filmfesztiválon a Paksi Városi Televízió munkatársai, Koós Attila és Szabó D. Gabriella „Szülők” című dokumentum­filmje a verseny egyik különdí­jasaként - további szakmai megmérettetés nélkül - beke­rült a júniusi országos filmfesz­tivál versenyprogramjába. Eb­ből az alkalomból beszélgetünk a film rendező-operatőrével, Koós Attilával. — Milyen volt a fesztivál, mennyi fűmet neveztek a ver­senyre? — Sajnos sem alkotótársam, Szabó D. Gabriella, sem én nem voltunk jelen, így csak re­mélni tudom, hogy tartalmas, színvonalas volt a fesztivál. Vá- radi Gábortól, a fesztivál fő­szervezőjétől megtudtam, hogy közel 50 filmet neveztek. — Számítottak ilyen si­kerre? — Remélem, nem tűnik nagyképűségnek, de számítot­tunk rá, hiszen ez a film már több városi televízióban, a pé­csi regionális adásban, s az MTV 2. „Magyarország ma” című műsorában is szerepelt, s a visszajelzések, gratulációk sejtetni engedték, hogy szép mozit csináltunk. — Televíziós pályafutásod sorában ez a mostani siker hol áll? — Mindenképpen az első helyen. Bár 1989 óta benne va­gyok a szakmában, nagyon sok fesztiválon részt is vettem, ám hasonló sikert öt évvel ezelőtt értem el, amikor a „Kömlőd” című filmem a ’90. évi fesztivál egyik különdíjasa lett. — Mit vársz, mit remélsz az országos megmérettetéstől? — Nem is tudom. Az, hogy egy országos fesztivál program­jába bekerültünk, már egy óri­ási siker és elismerés szá­munkra. Persze készülünk rá, mármint a fesztiválra, egyrészt van néhány apró, zavaró rész­let, amit mindenképpen ki kell javítani, másrészt szeretnénk a film „utóéletét ” is elkészíteni és bemutatni, ami legalább olyan tanulságos, mint maga a versenyfilm. — A „Szülők" után mi kö­vetkezik? — Júniusban fejezem be a „Telescola” rendező-operatőr szakát, s most a „Holt vágá­nyon?” című vizsgafilmem előkészületeit intézem. A film a Paksi Vasutas Múzeum sorsát mutatja be. Két megvalósításra váró filmötletem is van, az egyik Paksról, a másik testvér- városáról, Reichertshofenről szólna. Ez utóbbi szakanyaga már majdnem készen van. Meg­látjuk, vagy stílusosan szólva: majd meglátják. Remélem. Hírek Dunaföldvárról Együttműködési megál­lapodás. A Tolna megyei Testnevelési és Sporthivatal kéréssel fordult a dunaföld- vári önkormányzat felé. A ké­rés tartalmazta, hogy egyfajta szorosabb kapcsolat jöjjön létre a két hivatal között. Az együttműködési megállapo­dás szerint a két fél többek között vállalja a testnevelés és sportfeladatok célirányos meghatározását, a fejlesztési feladatok összehangolását, valamint a megye sportéletét jelentősen érintő kérdésekben a kölcsönös tájékoztatást. A Dunaföldvár Város Ön- kormányzatának Közművelő­dési-Közoktatási és Sportbi­zottsága 1995. március 16-i ülésén megvitatta az előter­jesztett anyagot és azt az ál­láspontot alakította ki, hogy az együttműködési megálla­podás elősegíti a önkormány­zat testnevelési és sportfela­datainak minél hatékonyabb teljesítését, valamint a sporte­gyesület munkáját. A szakmai és szerény anyagi támogatás mellett a megyei sport célki­tűzések ismeretében a haté­konyabb sporttal tovább öregbítheti Dunaföldvár a sport területén elért sikereit és kivívott hírnevét. Az intézményi térítési díjakról. Dunaföldvár képviselő-testületének a sze­mélyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendelete előírja, hogy az ebbe a körbe tartozó szociális ellátások in­tézményi térítési díját minden év március 31-ig az önkor­mányzat testületé állapítja meg. Ez a rendelet - Duna­földvár esetében - az Idősek Klubja által biztosított szol­gáltatások közül csak az étke­zésért megállapítandó intéz­ményi térítési díjat és a házi segítségnyújtás térítési díját érinti. Az étkeztetés intézmé­nyi térítési díja 1993-ban 82, 1994- ben 85 forint volt, 1995- ben 120 forint lesz na­ponta. A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja 1993- ban 130 forint, 1994- ben 150 forint volt óránként. A testület ez utóbbi összeget nem'változtatta meg.-e­Csonka Sándor tárlata a dunafóldvári Vármúzeum Galériájában Elhagyott falusi utcák és udvarok A dunaföldvári Vármúzeum Galériájában kapott helyet az a tárlat, mely Csonka Sándor dombóvári festőművész alkotá­saiból mutat be néhányat. Ápri­lis 14-én, pénteken délután öt órakor Nagy Gábomé, a város polgármestere nyitotta meg a kiállítást, az eseményen a HÍD együttes közreműködött, akik megzenésített verseket énekel­tek gitárkísérettel. A festőművész 73. kiállítá­sára különböző témájú képeket hozott el, de főként a tanyasi, egyszerű életből vett témák domináltak. Elhagyott utcák, falusi házak, udvarok, zömében az élettelenséget, a nyugalmat, az ember nélküli világot ábrá­zolják. Csonka Sándor kedvenc | témái ezek. Érdekesség, hogy a „Várakozás” című kép is lát­ható a 24 kiállított kép között. Ezt az 1976-ban született mű­vet kétszer adta el a művész, és mind a kétszer azután vissza is vásárolta, mert - mint azt el­mondta - annyira kedves, szí­véhez közel álló ez a kép. A kiállítás május 18-ig látható. A tárlat helyszíne egyébként megújult. A Vármú­zeum Galériájában az elmúlt héten szerelték fel azt az új vi­lágítást, mely igazán reprezen­tatív és díszes. Az új - egyéb­ként takarékos - berendezéssel ideális módon lehet a falra he­lyezett tárgyakat megvilágítani, ezáltal - a korábbihoz viszo­nyítva - esztétikusabb látvány­ban lehet része az odalátogató közönségnek. A falra felhelye­zett tárgyak ezután új megvilá­gításban tűnnek fel. -g­EUROTOURS A MEGFIZETHETŐ SZÍNVONAL! Görög szigetek akciós árakon májusban 15% kedvezménnyel: Kréta, 1 hét repülővel, apartmanban ellátás nélkül vagy szállodában reggelivel 29.900 Ft helyett 25.415 Ft Korfu, 1 hét repülővel szállodában, reggelivel 27.900 Ft helyett 23.715 Ft Paralia, Olympic Beach, Nei Pori 1 hét autóbusszal, apartmanban már 9.020 Ft-tól Costa Dorada- Salou, májusban 1 hét autóbusszal, szállodában félpanzióval már 23.562 Ft-tól További 5.000-20.000 Ft-ot is megtakaríthat foglalásonként, ha árfolyamgaranciával foglal az Eurotoursnál! Eurotours Extra a Görög-szigetekre: 5-40% kedvezmény a teljes szezonra a szállásárakból! (Korfu, Kréta, Rodosz) I Jelentkezés: Szekszárd, Garay udvar, tel.: 74/311- Dombóvár, Népköztársaság u. 25. Paks, Kossuth u. 1-3. Bonyhád, Lenin u. 1. Lefoglalhatja utazását telefonon is: 1/269-1883. Ihos József minden fellépésen megdol­goztatja az emberek nevetőizmait.

Next

/
Thumbnails
Contents