Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-01 / 77. szám
1995. április 1., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Videovilág 800 mérföld az Amazonason Tévénéző_______________ írta: Tóth Ferenc A múzsa estvéli csókja Hajdanában az esti tévéhírekben mindig volt egy-egy riport színházi premierről, kiállításról, koncertről, talán emlékszünk még arra, hogy hajdanán Pálfy G. István volt az örökös kultúrfelelős. Be szép kerek mondatokban is beszélt! Aztán kisöpörték őket a híradóból, de kitaláltak egy másik műsort, ez lett a Múzsa. Megnyerték hozzá a rádió kiváló szerkesztő-riporterét, Várady Júliát, aki kezdetben egy emberként képviselte a képernyőn a stábot. Kiderült: nemcsak a hangja bársonyos, megjelenése is megnyerő, pergő beszédtempójához örök a szája szögletében bujkáló mosoly és blúz alá tűrt selyemsál pásszol, szóval a hölgy igazi tündi-bündi. Mára jó ismerőssé vált az egész csapat, fiatalok, kulturáltak, azaz mély tiszteletet tanúsítanak a kultúra és a művészet iránt. A Múzsa mindenhol ott van, ahol érdemes. Spanyol mozgásszínház fővárosi fellépésén, új JAK-füzetek megjelenésénél, a Hungária zenekar újjászervezésénél, a Tilos az Á-ban, sőt, még vidékre is lemerészkednek olykor. Riportjai rövidek, feszesek. Értékrend nehezen hámozható ki belőlük, nem azért, mintha direktbe ki kellene nyilvánítani, hogy egyik múzsa talán szebb a másiknál, de a legtár- gyilagosabb Objektív is értékel. Világos például, hogy ez a múzsa semmiféle kultúrharcot nem vállal, így, a műsor- ismertetés és az Esti mese közti tíz percben. Ha arról van szó, nyolcszor tudósít a poszt-posztmodem művészről, mint egyszer a magyar tájat, magyar ecsettel festő produkcióról. De tulajdonképpen jelenleg ez huszadrangú kérdés. Annál fontosabb véleményem szerint, hogy a Múzsa tükrében a magyar kultúra egészében ma marginális ügy, semmi olyan nincs benne, ami komolyabb közérdeklődésre tarthatna számot, rétegeket érint csupán. Arról nem is szólva, hogy a kulturális műsor tárgyánál fogva kevésbé hír, inkább magazin jelleget kívánna meg, arról ugyanis, ami a kulturális életben történt, 55 sec terjedelemben egy riport sem tud sok érdemlegeset elmondani. Apolló havemője súlytalan, csókja elszáll a légben. Talán gonoszkodásnak tűnnek a fenti sorok, a Múzsa azért nagyon hiteles műsor, híven tükrözi a magyar kultúra jelenlegi állapotát, színesen és kuszán. Mozi Reneszánsz ember Könyv A koplalás helyett inkább a torna A civilizáció egyik nem éppen esztétikus hatása - elsősorban a fejlett országokban - a túlsúlyos népesség. Arról már többször írtunk lapunkban is, hogy a századvég „ideálja”, a szinte csak csontból és bőrből álló „divatosan” sovány ember, elsősorban alkat kérdése, és nem akaraté. Mind több szakember jön rá arra, hogy azok a bizonyos súlytáblázatok nem igazán mérvadóak, hiszen azonos magasság esetén is teljesen eltérő lehet például a csontozat erőssége, az izomzat felépítése. Könnyen lehet, hogy a táblázatban szereplő „ideális súlyt” elérve a madár- csontú, törékeny hölgy dundi, míg nagy csontú, izmos testalkatú társa csont és bőr lesz. A táblázatok böngészése és a sokszor önpusztító diéta helyett többet ér, ha egészségesen táplálkozunk, és a lehetőségekhez mérten sokat mozgunk. Az Egyesült Államokban, a fitnesz-divat hazájában már régen rájöttek a fentiekre. Azt tanácsolják a külsejükre igen sokat adó és áldozó amerikai hölgyeknek és uraknak, inkább az alakjukon javítsanak. A Magyar Könyvklub adta ki Hilary Atkinson és Andrée Deane: Fitnesz-szalag (Dyna-sza- lag, Amerika új, forradalmi fitnesztomája) című könyvét. A könyvben különféle izomerősítő gyakorlatokat talál az olvasó, rengeteg fényképpel, amely segít a gyakorlatok elvégzésében. A könyv melléklete maga a Dyna-szalag, melynek használatához is pontos útbaigazítást ad a könyv. A gyakorlatok nem túl nehezek és megerőltetőek, napi 10-20 perc mozgást igényelnek, amit igazán köny- nyen el tud végezni az, áld rászánja magát. Mint a könyv előszava is írja, a Dyna-szalagos torna célja nem elsősorban a fogyás, hanem az alak javítása. Aki rendszeresen végzi a gyakorlatokat, fogyni ugyan nem sokat fog, de centiméterrel ellenőrizheti, hogyan tűnnek el a kellemetlen kis (nagy) zsírpárnák, hogyan lesz egyre feszesebb, formá- sabb az alakja. Nos, hölgyek és urak, még nem késő, aki a nyári fürdőruha-szezon előtt szeretne jobban kinézni, ragadja meg a lehetőséget és a Dyna-szalagot! venter Gyilkosság, szerelem, cselszövés klasszikus hármasát vitte filmvászonra Roger Corman a 800 mérföld az Amazonason című, 1993-ban készült produkciójában. A színes szinkronizált amerikai kalandfilm Verne Gyula regényét dolgozza fel. A Dél-Amerikában játszódó történet nem szűkölködik lélegzetelállító kalandokban, izgalmas fordulatokban. Van rablás, zsarolás, krokodilok, pi- ranhak támadása, küzdelem az őserdei indiánokkal, minden, ami izgalmas. A főhőst, Joam Garralt gyémántrablás és gyilkosság vádjával ártatlanul halálra ítélik, ám ő a kivégzés előtti éjszakán megszökik a börtönből és elmenekül Brazíliából. Új néven, új országban, új életet kezd, ám 25 év múlva kénytelen visszatérni 800 mérföldet utazva a Jangada nevű, mini erőddé átalakított vízi alkalmatosságon az Amazonas félelmetes, veszélyekkel teli őserdejében. Utazás közben hívatlan útitársuk akad, hajózás közben egy rabszolgahajcsár és fejvadász, aki ismeri Garral személyazonosságát. Egyetlen kiút marad, a 800 mérföldes utazás alatt bebizonyítani, hogy ártatlan. Hogy az út végén akasztófa vagy megdicsőülés várja a főhőst, azt megtudhatják, ha megnézik a Tolna Megyei Könyvtár Videoklubjában található filmkazettát/ kováts Az alábbi fotón látható Danny DeVito alakítja a Reneszánsz ember című film főszerepét, a bukott reklámfőnököt, aki új életet kezdvén nyolc újonc katonának kínál lehetőséget önmaguk megtalálására. A rendező Penny Marshallról csak annyit, hogy az ő tehetségét dicséri a nagy filmsláger, az Ébredések. A filmet a szekszárdi Panoráma mozi kistermében március 30-április 5-ig nézhetik meg a mozirajongók. Rejtett értékeink Dr. Holub József munkássága Egy fiatal intézmény hírnevét a múltban és jelenben elsősorban az adhatja meg, ha az onnét elindultak hírnevet szereznek saját maguknak és az őket kibocsátó Alma Maternek is. A szekszárdi főgimnázium, amely 1896-ban indult, azzal büszkélkedhet, hogy legelső tanulói között akadt egy, aki országos hírnévre tett szert, bizonyítván ezzel egykori tanárainak rátermettségét, áldozatos munkáját. Holub József családi körülményei szinte megkövetelték, hogy értelmiségi pályán induljon el: atyja, János még a Nyitra vármegyei Liptóújvá- ron született, majd az alsóku- bini polgári iskolához nevezték ki, még itt született 110 éve, 1885. április 4-én fia. Az őszt azonban már a szekszárdi polgári iskolában kezdte, ahol 23 év munka és az előző igazgató, Krammer János halála után az intézmény vezetését bízták rá. Nyugalomba vonulásáig, 1920-ig, amikor kormányzói elismerést is kapott, szinte nem volt olyan kulturális megmozdulás, amiben ne vett volna részt tevékenyen. Fiát a millennium évében frissen induló szekszárdi főgimnáziumba íratta, pedig az általa vezetett polgáriban is tanítottak például latint, ami az akkori tudományos pályák alapvető kelléke volt. Tanárai már korán felfigyeltek az éles eszű és alapos tudású, az aprólékos munkát is tisztelő fiúra. Az egyetemi évek alatt már kisebb-nagyobb publikációi is megjelentek, főleg a Közérdekben szőlőművelésünk legrégibb emlékeiről és a török kor történetének kérdéseiről. A Tolnamegyei Közlöny 1909. május 20-án Egy fiatal tanár tudományos működése címmel méltatta munkásságát, október 7-én Kitüntető megbízás címmel arról adott hírt, hogy Zala megye monográfiájának megírásával bízták meg, december 23-án pedig már doktorrá avatásáról szólhat ugyanez a lap. Az alig 25 éves ifjú ekkor már (s a következő 15 évben) a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának és kézirattárának munkatársa, s 1923-ra elnyeri az igazgató őri rangot. Közben sem tétlenkedik, hanem szüntelen kutatással és tanulással telnek évei. A megyénket érintő cikkek és tanulmányok szinte végtelen sorából külön is ki kell emelnünk az Evlia Cselebi itteni utazásáról, a helyi reformációról, hajdani bencés apátságainkról és megyénk 1699-es pecsétkéréséről írott műveit. Behatóan foglalkozott az oklevéltannal, s e tárgyból anyaegyeteme magántanárrá is nyilvánította 1920-ban. Alaposságára jellemző e téren, hogy Zala vármegye monográfiájához közel százezer középkori oklevelet nézett át, s abból mintegy hatezret talált ottani vonatkozásúnak. Hasonló odaadást mutatott a családtörténet, a középkor számos jogi emlékének kutatása terén is. Már pályája kezdetén, 1909-ben megkapta a budapesti egyetem egyik legnagyobb elismerését, a Schwart- ner-díjat, 1923. május 11-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1946-ban rendes taggá választotta. Öt önálló könyvén kívül számos füzet és különnyomat jelzi alkotói kedvét, amiből szerencsére szellemi szülőföldje, Szek- szárd és Tolna megye is részesült. A maga terén úttörő jellegű volt a Tolnamegyei Újság 1935. december 24-i és 1936. január 1-jei számában közreadott Szekszárd a török kiűzése utáni első évtizedekben című történelmi esszéje, majd a már hagyatékból közölt Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig című munkája 1974-ben, a Tanulmányok Tolna megye történetéből sorozat V. kötetében, ahol életrajza is olvasható. Életének második felét - 1923 őszétől - a pécsi egyetemnek szentelte, ahol professzorként, bölcsészkari, majd jogi kari dékánként, végül pedig rektorként egyaránt működött, s innét vonult nyugalomba 1952-ben. Az élet tíz évet tartogatott még számára, 1962. március 28-án halt meg Pécsett. Szekszárdon - bár már utcát neveztek el róla - megérdemelné, ha valaki műveit összegyűjtené, s lehetővé válna a gyűjteményes kiadás. Dr. Töttó's Gábor Eredményhirdetés Kik voltak a bocsárok, hódászok, hospesek? Történelmi vetélkedő a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére Ilyen és nehezebb kérdéseket is megválaszoltak azok a középiskolások, akik közreműködésével szép sikerrel zárult a honfoglalás 1100. évfordu- lój. tiszteletére indított történelmi vetélkedő megyei döntője. A gimnáziumok közül első helyen a szekszárdi Garay János Gimnázium csapata végzett, másodikként a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium, harmadikként a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákjai utazhatnak a területi döntőre. Szakközépiskolai és szakmunkás- képző kategóriában egyaránt a szekszárdi Ady Endre Szakképző Iskola tanulói vívták ki a továbbjutás lehetőségét. A középiskolai tanárokból, régészekből, történészekből álló zsűri elismeréssel szólt a diákok felkészültségéről, melyért a vetélkedőt rendező Tolna Megyei Pedagógiai Intézet és Honismereti Egyesület is köszönetét mond a felkészítő tanároknak. ilyen még nem volt!
