Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

4. oldal

Megyei Körkép

1995. március 11., szombat

— Tolna Es Környéke

Rendőrőrs

Küzdelem folyt Bogyiszlóit, a Küzdelem utcában. Két család egy akkutöltőn szólalkozott össze, a szópárbaj azonban hamarosan puszta kézzel, téglával, illetőleg baltával vívott csatává fajult. A harcnak a szomszédok vetettek végett. Az eset után néhány nappal következett a visszavágó, botokkal, karókkal. A küzdők egyikének orra eltörött. Az ügy érdekessége, hogy az érintett felek sértettek és gyanúsítottak is egy személyben.

40 köbméter fát vágtak ki a faddi Bartal szobor környékén. Kiderült, hogy a faddi önkormányzat három száraz nyárfa kivágására adott engedélyt saját dolgozójának. Ám a „papír" birtokában az illető ismerőseivel nem a száraz, hanem más, a környéken található fákat vágott ki. Szakértő bevonásával folyik a vizsgálat, az engedélyre hivatkozva egyébként az ügyben senki nem érzi magát bűnösnek.

Videomagnót loptak a tolnai gyermekorvosi rendelőből. A tolnai zsaruknak egyelőre csak tippjeik vannak az elkövető kilétét illetően.

Behatoltak a tolnai Fast- ron Kft. telephelyére, még februárban, az egyik éjjel. Az őrkutya megfogta a többszörösen büntetett előéletű H. Sándort, aki beismerte, hogy színesfémhulladékot szeretett volna lopni.

Egy pékségi dolgozó övtáskáját lopták el a faddi Mátyás király utcai pékség öltözőjéből. A kár 13000 forint, a nyomozás folyik.

Sonkát, kolbászt, valamint gázpalackot vittek el a tolnai Damjanich utca egyik házának kamrájából, mintegy 12.000 forint értékben. A tettes kilétéről még nem tudnak.

Megugrott a január-februári telefonszámlája a

bogyiszlói mezőgazdasági szövetkezetnek. Az első gyanú alapján figyeltetni kezdték a szövetkezet gyümölcsösbeli telefonját. Az már biztos, hogy külföldi beszélgetések növelték meg rendkívüli mértékben a számlát, az egyik ilyen - már megfigyelt - hívás négy és fél óráig tartott. A kár mintegy félmillió forintra tehető.

Az eredeti állapot visszaállítása

Megítélés kérdése, hogy mit nevezünk eredeti állapotnak. Legszívesebben az ember, a haza virágkorát mondjuk annak: az' egyén ifjúságát, Magyarország esetében meg azt az időszakot, amikor három tenger mosta partját.

Megkezdődött a tengelici Csapó-kastély eredeti állapotának visszaállítása. A legszebbik „orca” elővarázslását. Első ránézésre még téli álmát alussza a környék, ám Buják Imre, a TENGKOP Rt. igazgatója arról számolt be, hogy jelentős beruházás vette kezdetét tavaly, ami az idén is folytatódik, sőt, várhatóan még négy-öt esztendeig eltart.

— Egy osztrák érdekeltségű magyar cég vásárolta meg az épületegyüttest - mondta Buják Imre -, mely két területen fekszik. A kastély környéke egy 4 hektáros darab, a gazdasági épületekhez pedig 8 hektár tartozik. Nekünk helybelieknek nagyon jól jött ez a 120 millió

A kastélynál most csend van

körüli beruházás, mert a mi kft.-ink végzik a kivitelezést. A kastély teteje már rendbe van téve, most ott csend van, és ha a magtárnál, az istállóknál, az intézőháznál és a cselédlakásnál is befejeződik a felújítás, akkor

FOTÓ: ÓTÓS RÉKA

térnek vissza, legvégül, a főépülethez az építők. Előre láthatólag 1998-ra készül minden el. Remélhetőleg kedvelt kirándulóhellyé válik Tengelic, vendégfogadóval és lovaglási lehetőséggel. - Wy Jól „tejel” a szedresi méz

A minap mézet vettem. Formás kis üvegben az aranysárga nedű, a címkén felirattal: Na- gyemyei Attila méhészete - Szedres. Kíváncsiságból jártam utána, ki ez az ember.

— Hogyan kezdődik az, hogy egy ifjú méhészkedésre adja a fejét?

— 1983-ban államvizsgáztam karbantartó-üzemmérnökként Dunaújvárosban. Akkor tréfából azt mondta édesanyám: aki ennyire szereti a mézet és a tejet, az tartson méheket és gondozzon tehenet. Az előbbi maradt meg annyiban, hogy a diploma után már elkészítettem az első kaptárt. Az atomerőműben dolgoztam, s egyszer az akkori főnököm odacsörgetett, hogy a szőlőjében van egy elkószált méhraj! Ezek lettek az első vendégek a félig kész káplárban.

— És az üveges méz, ami engem ide hozott?

— Körülbelül hét évvel ezelőtt kezdtünk kis kiszerelésű mézzel üzletszerűen foglalkozni. Akkor a balatoni strandokat jártuk a menyasszonyommal. Megpróbáltunk a menő boltokba is bekerülni, de olyan erős falakba ütköztünk, hogy szörnyű. Addig, amíg egy ősi szállító ki nem áll a sorból, addig az újaknak nincs keresnivalójuk. Hat éve, a Sió Áruházban sikerült talajt fognunk. Ma már öt szupermarkettel is van élő szerződésünk.

— Mennyire jó hely Szedres?

— Az egyik család Tengelicen él, a másik Szekszárdon. Mi a kettő közé mentünk, hogy ne legyen vita. Itt vannak a jó méhlegelők. Az első a homoki akác, és annak virágzása után azonnal lehet rohanni a második akácra, Nógrádba vagy Vasba. Évente kb. ezer kilométert utaznak a méhek a 6-8 vándorlás alatt.

— A mézek közül az akác a legjobb?

— Kinek, kinek. Sokan ezt tartják a legfinomabbnak, mert lassan kristályosodik. Pedig a vegyes virágméz, a vaddohány, a napraforgó méze ugyanolyan minőségű. A kristályosodás attól függ, hogy a mézben milyen arányban van a gyümölcscukor (fruktóz) és a szőlőcukor (glükóz). A megfelelő hőfokon való tartás is fontos.

— Kell-e tanulni a méhésznek?

— Minden nap, minden órában. Megfigyelései, tapasztalatai, a szaklapok, a méhészekkel való találkozás is mind mind tanulás. Havonta van méhészklub, de sajnos a zalaapáti méhésziskola - ahol én is tanultam - gazdasági okokból megszűnt.

— Hogy teleltek a méhek?

— Kiváló volt a telelés. Az a jó, ha a hideg megszakad, nincs egyfolytában, hónapokig tartó mínusz tíz fok. Ilyenkor a méhek meg tudnak tisztulni, kiürül a bélsár.

— Milyen a méhészek között az összefogás?

— A megyében egy nagyon jó, méhészeket összefogó szervezet működik. Országosan is az elsők között jegyzik. Rendszeresen bejárunk a szekszárdi összejövetelekre. Könnyű a szövetséggel is szót érteni, mert a jelszavuk, a mi jövőnk is: „a biztos hazai piacot, a bizonytalan külföldiért nem adjuk fel!”. Kis kiszerelésű méz kerüljön a belső piacra! Nincs különbség a kristályos és a folyós méz között. Tápértékben ugyanaz. Melegíteni nem érdemes, mert ez ugyan folyóssá teszi a mézet, de a belső tápértékét csökkenti, hisz vitaminok éghetnek ki belőle.

— A falubeli méhészeknek van egymással kapcsolatuk?

— Igen, ismerem a szedre- sieket is, a medinaiakat is. És nemcsak termelem a mézet, hanem vásárolom, forgalmazom is.

— Mi a fogyasztási tapasztalat?

— Szedresen reklám nélkül megsokszorozódott a kereslet. Házhoz jönnek a vásárlók, és öt fajta méz közül válogathatnak: vaddohány, hárs, napraforgó, akác és virágméz. Van aki tíz kilót is visz, van aki csak fél üveggel.

— További tervei?

— Fejleszteni akarok. Bár

termékeink sorában megtalálható a virágpor, a viaszgyertya, a mézespuszedli is, bővíthető még a skála. Büszkeséggel mondhatom, hogy a Balatonon van olyan áruház, ahová heten szállítunk és az én termékeimből hússzor annyi fogy, mint a másokéból... KáeL

Hír-Forrás

Tüdőszűrést tartanak Tolnán, március 13-tól április 7-ig a Tolnatext (Selyemgyár) épületében.

Március 13-án 12.30-tól

15.30- ig, március 14-től április 6-ig 8.30-tól 12 óráig és

12.30- tól 15.30-ig. Április 7-én 8.30-tól 13 óráig. Március 27-től 30-ig, valamint április 3-tól 6-ig rákszűrésre kerül sor a tolnai központi orvosi rendelőben.

Hornok László, az ismert paksi amatőr festő kiállítása, március 13-án nyűik a faddi művelődési házban. Minden érdeklődőt várnak. (A tárlat március 23-ig lesz látogatható.)

A szervezők összekötik a kellemest a hasznossal, ajánlatuk a március 22-én Guna- rasba készülő helyi nyugdíjasoknak szól: ha részt vesznek a kiállítás megnyitásán, némi

árengedményt kapnak a kirándulás befizetésekor.

Még kaphatóak jegyek a Voga-Jankai humorista duó műsorára, amelyre március 18-án, szombaton este fél nyolctól kerül sor, a TOVÁBB Napok keretében a tolnai művelődési központban. (Jegyek ugyanitt kaphatók.)

Kedden tartja farsangi bálját Tolnán a helyi nyugdíjasok érdekszövetsége. A bálra délután négy órától, a helyi művelődési ház nagytermében kerül sor.

Tánciskolát indít a tolnai művelődési ház, 12-18 éves fiatalok számára, március 24-től. A tanév végéig tartó tanfolyamra március 17-ig lehet jelentkezni a kultúrház- ban.

Karbantartják a hullámtéri erdősávot

FOTÓ: DEGRÉ

A Duna bogyiszlói szakaszán, jelenleg a „homoki” részen végzik a vízügy emberei a hullámtéri erdősáv szokásos karbantartási munkáit. Kivágják az arra érett, és/vagy az értékesebbet elnyomó fákat, lefűrészelik

és összegyűjtik az emberi racionalitásnak fittyet hányóan nőtt ágakat. Január elején kezdődött és hamarosan befejeződik az idénre betervezett, mintegy másfél kilométeres ártéri szakasz „rendbetétele”.

„Gázkészültség” Bogyiszlóit. Ha minden jól megy, jövő hét végén már gázzal fűthet- nek, főzhetnek-süthetnek a bogyiszlói Nyárfa utcában. Ezen a héten zajlott ugyanis a gázvezeték nyűt árkos szemléje. Ezt követően betemették a gödröt (képünk), és a napokban helyezik gáz alá a rendszert. A januárban kezdődött, 1,7 millió forintos beruházás befejezésével a falu háztartásainak mintegy 80 százaléka rendelkezik vezetékes gázzal. fotó: degré Gábor

Új sorozat a kölesdi kábeltévében

A kölesdi Zönge televízió, a Kölesdről elszármazottak sorozatával már eddig is sok kellemes percet szerzett nézőinek. Az eddigiekben bemutatkozott: dr. Hegyháti József, az Ipari Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Szöllősi Ferenc, a Gemenc Rt. vezérigazgató-helyettese, Zentai András, a Garay gimnázium tanára, Kurz Hen- rikné volt vezető óvónő, dr. Benedek József volt minisztériumi osztályvezető-helyettes.

További felvételek is már rendelkezésre állnak. A képernyőn megjelenők kivétel nélkül meghatottsággal és szeretettel gondolnak Kö- lesdre. Rendszerint megemlékeznek osztálytársaikról, tanárairól és kedvenc időtöltéseikről. Különösen tanulságosak azok az intelmek, melyek a mai fiataloknak szólnak.

A számos történetből kettőt közreadok. Benedek úr mesélte, hogy annak idején a kölesdi evangélikus iskolába járt. Naponta az iskola végeztével, az egy utcában lakó tanulóknak fegyelmezett rendben, együtt kellett hazamenni. Ilyenkor, ha az utca másik oldalán egy felnőtt haladt, a napszaknak megfelelően illett köszönni. Ha a köszönés elmaradt, akkor a gyerekek elmarasztalása nem következett be. Helyette másnap felkeresték az igazgatót a következő szavakkal: „Igazgató úr, Ön rosszul neveli a gyerekeket, mert nem tanította meg az illő tiszteletadásra.” Nem tudom mit szólnának ma az igazgatók, egy hasonló megjegyzésre . ..

A másik történetet Simon Gyulától hallottam, aki még nem került a képernyőre. Kistormás színtiszta sváb település, rájuk jellemző szorgalommal megáldva. Kiemelkedően jó gazda hírében állt Eifert Lajos is. Akkortájt Kölesd és Kistormás állatorvosa Simon Gyula édesapja volt, Eifert Lajos barátja. Úgy alakult, hogy a Simon állatorvos tehenet akart venni, és meghallotta, hogy Eifert Lajos el akar adni egyet. El is ment Eifertékhez és ajánlotta, hogy ne vigyék a közelgő kölesdi vásárba a marhát, hanem egyezzenek meg helyben. De Eifert úr sehogy sem akart megegyezni. Simon úr nem értette, hogy miért. A gazda végre kibökte: „doktor úr, én nem akarom, hogy a mi barátságunkat egy tehén eladása megmérgezze!”. Varga András