Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

4. oldal Megyei Körkép — Konyhád Es Környéke 1995. március 10., péntek Ünnepre készülve Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepén, március 15-én Bonyhád polgárai méltó módon em­lékezhetnek történelmünk jeleseire. A városi ünnepsé­get megelőzően március 14-én 18 órától a könyvtár­ban Beszélgető címmel, Ba- lássy György házigazda várja azokat, akik megosz­tanák gondolataikat március 15. szellemiségéről. A városi ünnepség pedig, március 15-én fél kilenckor kezdődik. Ekkor kerül sor Borbély József sírjának ko­szorúzására az evangélikus temetőben. Kilenctől ünnepi misére kerül sor a római ka­tolikus templomban, és ün­nepi istentisztelet kezdődik az evangélikus templom­ban. Háromnegyed tíztől a Vá­rosi Fúvószenekar térzené­jét hallgathatják az érdeklő­dők a Vörösmarty téren, majd tíz órakor az ország­zászló ünnepélyes felvonása után Oroszki István Bony­hád város polgármestere mond beszédet. Az ország­zászlónál adnak műsort a Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskola tanulói, majd a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumnál az intéz­mény tanulói adnak emlék­műsort. Ezután kerül sor a Kálvária dombon a Perczel család sírjánál koszorú­zásra. Az ünnepi program dél­után öt órától folytatódik a művelődési központban, ahol irodalmi kaszinó és táncház program lesz a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola tanulói­nak, tanárainak, valamint a Szélkerék együttesnek köz­reműködésével. Az ünnepi rendezvényre minden érdeklődőt szeretet­tel várnak a szervezők. Folytatódik a bonyhádi mű­velődési központban a Jézus életét bemutató előadássorozat. Március 16-án este hat órai kezdettel a „Nékem adatott minden hatalom” című előadást hallgathatják meg az érdeklő­dők. Fogadóórát tart Prikk Imre Bonyhád város alpolgármes­tere, március 13-án délután 17-18 óráig a hatos számú, va­gyis egyéni választókerületé­nek polgárai számára a Széche­nyi István Általános Iskola ta­nári szobájában. Ezúton kéri választóit, hogy keressék fel problémáikkal, javaslataikkal. Kicsoda Ön képviselő úr? Ismét letenné a képviselői esküt Hahner Ferenc: össze kell rázódnia a testületnek fotó: ótós Hahner Ferenc Bonyhádon született, s kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is a városban él. Tizenhét éve a helyi Pannónia Tsz dolgozója, tizenöt éve pedig vezető be­osztásban dolgozik. Jelenleg elnöki funkciót tölt be mun­kahelyén. Felesége szintén agrármérnök, négy gyerme­ket - két fiút és két lányt - nevelnek. Tíz éve közéleti sze­repet is vállal a városban, hi­szen nem csak az előző cik­lusban volt önkormányzati képviselő, hanem azelőtt a városi tanács tagjaként is te­vékenykedett. Az Agrárszö- vetség-SZDSZ színeiben in­dult, és nyert a 9-es számú egyéni választókerületben. A képviselő-testület gazdasági bizottságának elnöke.- Mi motiválta, hogy ismét induljon a választáson?- Egyrészt tudtam, hogy nem csak a választókerületben, hanem a városban is sokan is­mernek, s éreztem, hogy támo­gatásukra számíthatok. Más­részt az előző ciklus végén a város vezetői felkértek arra, hogy ismét vállaljam a megmé­rettetést. Ilyen felkérést kaptam pártomtól, az Agrárszövetség­től, s az SZDSZ helyi csoportjá­tól is. Fontos tényezője volt a döntésem meghozatalának az, hogy Bonyhád kis város, és meghatározója a mezőgazda­ság, ezen belül pedig a Pannó­nia. Fontosnak tartottam hát, hogy a képviselő-testületben legyen az agrárszférához tar­tozó szakember is.- A gazdasági bizottság el­nökeként hogyan értékeli a vá­ros nemrégiben elfogadott éves költségvetését?- A legfontosabb feladat az intézmények működtetése, amire elegendő pénz áll rendel­kezésre. A város kb. 1 milliárd forintos költségvetése, mégis szűkösnek mondható, hiszen a Vörösmarty iskola bővítése na­gyon sok pénzt elvisz a költ­ségvetésből. Ezt a három éves programot végig kell vinni, an­nak ellenére, hogy a támogatá­sok nem nőttek. A bizottsági elnökségről csak annyit, hogy gazdasági szakembernek vallom magam, és a bizottság munkáját segítő külső tagok pénzügyi szakem­berek.- Véleménye szerint meny­nyiben változott a testület mun­kastílusa az első'ülés óta? - Munkamódszerről még nem le­het igazán beszélni. Amíg a tes­tület összerázódik el kell telnie három-négy hónapnak, ezt ta­pasztaltam az előző ciklusban is. Természetesen az látszik, hogy ez a testület egész más összetételű, mint az előző volt, de bízom abban, hogy a városi érdekeket fogja mindenki szol­gálni pártállásától függetlenül.- Ön bizonyára szorosabb kapcsolatban áll Solymosi Jó­zseffel, a város parlamenti kép­viselőjével. Kap-e szakmai, po­litikai segítséget tőle?- ő nagyon elfoglalt, hiszen nem csak országgyűlési képvi­selő, hanem pártelnök is. Kevés alkalmunk van találkozni, de engem éppúgy, mint a többi képviselőt sokszor fontos in­formációkkal lát el, így segítve mindannyiunk munkáját.- Milyen célokat szeretne megvalósítani választókerüle­tében, ami fontos része a vá­rosnak?- Az észak-nyugati város­rész nagyon szép, de még nem teljesen befejezett, szépíthető területe a városnak. Főként csa­ládi házas beépítéssel, újszerű utakkal, járdákkal. Természete­sen tenni itt is lehet. Fontosnak tartom új, közművesített telkek kialakítását, s ezt az önkor­mányzati tulajdonban lévő la­kások eladásából származó jö­vedelem erre a célra való visz- szaforgatással képzelem el.- Milyen érzés volt a máso­dik testületi ülésen, egyedül képviselői esküt tennie, és fel- esküdne-e ismét?- Furcsa érzés volt, megle­pődtem azon, hogy egyedül te­szek esküt. Természetesen ha most kerülne eskütételre sor, nem jutna eszembe vissza­kozni, hiszen vállaltam, hogy teszek a városért, a választóke­rületemért. - nagy ­Iskolások a környezetvédelemért A cikói általános iskolában ’92 óta tanítanak környezetvédel­met. Ezt megelőzően az isko­lákhoz a minisztérium körleve­let juttatott el, hogy lehetőség szerint iktassák be program­jukba a környezetvédelem taní­tását. A folyamat elindítója egyébként a Norvég Termé­szetvédelmi Társaság és Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium volt. A program keretében a cikó iskp- lások végeztek légszennyező­dés- és savaseső-mérést, tavaly pedig az úgynevezett zuzmó­programot dolgozták fel. Vé­geztek víztisztasági mérést a patak forrásánál, majd több ponton mikroszkópos vizsgála­tokat is. ősszel értesültek a cikói is­kolában arról, hogy lehetőség van külföldi testvérosztállyal felvenni a kapcsolatot. A peda­gógusok éltek a lehetőséggel és október 20-ig elkészítették a község rövid bemutatását tar­talmazó írást, valamint a kör­nyezetvédelem területén kifej­tett, végrehajtott összprogra- mot. Január végén derült ki, Len­gyelországból, Grudziadzból választottak testvérosztályt a cikói tanulóknak. A Földműve­lésügyi Minisztérium és a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium szerződése alapján a Kömyezetnevelési Iskolaháló­zat által meghirdetett és Erdőfe­lügyelőségek által támogatott iskolafásítási pályázaton 15 ezer forintot nyertek a cikói is­kolások. Az Erdőfelügyelőség csak kizárólag lombhullató fá­kat és cserjéket küldhet a pénz ellenértékeként. A tantestület a csemetéket a valamikori gya­korlókertben kívánja elültetni. A fajtákat együttesen választják ki, s tervezik bemutató, pihe­nőpark kialakítását, ahol órákat is tarthatnak majd. A székelyek álmai Az áttelepülés ötvenedik évfor­dulójára készülő bonyhádi Szé­kely Kört továbbra is sokan patronálják a Völgységben. A székely bálokat és a mese­mondó versenyt több, mint negyven intézmény és magán- személy támogatta. A kör továbbra sem tétlen­kedik, elkészültek a stúdiófel­vételek egy mese-, egy balladás és egy táncházas kazetta kiadá­sához. Szeretnének megjelen­tetni egy bukovinai tájszótárt. Mintegy nyolcezer szó elemzé­sét végezte el Fazekas Tiborc professzor. Nyomdakész Faze­kas Ildikó dolgozata a bukovi­nai étkezési szokásokról, Zsók Béla pedig hat dolgozatot ké­szített a szórvány településeken élő bukovinai székelyekről, és számos más munka is folya­matban van. Mint arról hírt adtunk, az or­szágos találkozó április 7. és 9. között lesz Bonyhádon, április 29-én pedig vezetőségválasztó közgyűlést tart a Székely kör.-l-s Húzni kell a szíjon Bonyhádvarasd ismét megválasztott polgármester-asszonya Csaba Józsefné, aki a helyi óvoda dolgozója, s tiszteletdíjért látja el a polgármesteri teendőket. Őt kérdeztük a település éle­téről, a helyi tervekről, lehetőségeikről. Csaba Józsefné FOTÓ: ÓTÓS- Mi sem vagyunk könnyebb helyzetben, mint más kis­települések - kezdi a pol- gármesterasz- szony hi­szen költség- vetésünk annyi, mint tavaly, tehát reálértékben jóval kisebb összegből kell gazdálkod­nunk. Elsőd­leges feladat­nak tartom a tavaly megkezdett szennyvízhálózat kiépítésének folytatását, majd a szennyvíz- tisztító telep megépítését. Igaz, hogy ez a cél idén semmiképp nem elérhető, de bízom abban, hogy pályázati úton nyert pén­zekből kiegészítve saját erőn­ket, befejezhetjük a megkezdett munkát, ám nem kizárt a hitel- felvétel, vagy a kivitelezőtől történő haladékkérés sem.- Miért vállalta ismét a pol­gármesterséget.- Tudtam, hogy nehéz év­nek nézünk elébe, de úgy érez­tem nem hagyhatom abba a megkezdett munkát. Az embe­rek bíznak bennem, nem szeret­tem volna cserben hagyni őket- Nem került szóba, hogy főállású polgármesterként vé­gezze feladatait?- Erről szó volt, de sem a falu nem bírná ennek költség­vonzatait, s én sem váltam volna meg óvónői hivatásom­tól.- A közhasznú munkásokkal kapcsolatos törvényi változás mennyire érinti érzékenyen a bonyhádvarasdi célok megva­lósítását?- A szennyvízhálózat kiépí­téséhez szerencsére továbbra is alkalmazhatunk közhasznú munkásokat kedvező feltéte­lekkel. Ehhez a kiemelt beruhá­záshoz a tavalyinál több támo­gatást kapunk, ami örömmel tölt el. Az külön öröm, hogy hat ember megélhetését biztosítja a közhasznú munkavégzés.- Az érzékelhető gondok el­lenére nem tűnik elkeseredett­nek.- Remélem, hogy az én jó­kedvem átragad a falu lakóira is. Igaz, hogy takarékoskod­nunk kell, de az elkeseredettség nem vezet semmi jóra.- Az intézmények működte­tése nem okoz gondot az ön- kormányzatnak?- Ha nem kezdtük volna meg az említett beruházást, semmi gondunk nem volna. Igaz, intézményeink működése így sincs veszélyben. Büszke­ségem a négy osztályos iskola, amit az elmúlt ciklusban építet­tünk. Úgy gondolom, helyesen . mértük fel lehetőségeinket, hi­szen egy nyolc osztályos isko­lát nem tudnánk működtetni. Haragszom a nadrágszíjra, mindig húzni kell rajta, de ha kell én vagyok az első, aki meg­teszem.- nagy ­Csirke minden mennyiségben Huszonötezer kiscsibe egy épületben fotó: ótós Kismányokon az egykori Gá­bor Áron Tsz ötszáz férőhelyes szarvasmarha-telepén Szabó László, jó nevű nagymányoki kertész, a közelmúltban csirke­tenyésztésbe kezdett. A csirke­farm látogatója először nem is igazán hisz a szemének, amikor megpillantja az egy épületben szabadon mozgó huszonötezer kiscsibét. A szám nagynak tű­nik, a csibék kicsinek. Persze változik a kép, amikor a közép­súlyban lévő csirkék után szemrevételezi a harmadik épü­letben tanyázó szintén 25 ezer kifejlett példányt. A hatalmas, hangárszerű épület „élő talaja” hófehér. Aki allergiás a tolira, ide be ne tegye a lábát, hiszen a tollas jószágok közé szinte egy gombostűt sem lehetne leejteni. Szabó László a mostani energiapolitika miatt lépett má­sik ágazatba, hisz a kertészet­ben az energiaköltségeket ne­héz kitermelni, valamint a több lábon állás nyugodtabbá teszi. Naponta vezetett az útja az üre­sen álló telep előtt, s azon gon­dolkodott, miként lehetne hasz­nosítani azt. Az alapötletet főál­lattenyésztő barátja adta, aki korábban hosszabb ideig fog­lalkozott csirkékkel. Több éves tapasztalata révén biztatta, hogy vágjon bele a vállalko­zásba. Köztudott, hogy a pénz forgási sebessége nem utolsó szempont és viszonylag rövid idő alatt vágásra érett, azaz 42- 49 nap alatt „leszalad” egy-egy állomány. Tehát megvásárolta a telepet, amihez reorganizációs hitelre volt szüksége. Ehhez a szekszárdi OTP korrekt part­nernek bizonyult. A Bick Deusmenn holland úr által kifejlesztett csúcstechno­lógiával dolgozik a telep három alkalmazottja. Emberi kéz érin­tése nélkül megy végbe az egész folyamat. A baromfi tá­pon és vizen nevelődik és 35 fok hőmérsékleten tartják a két istállót, de a hőmérsékletet a növekedésükhöz mérten csök­kentik. Jelenleg 75 ezer darabot nevelnek, napos korukban De- vecserről kerülnek ide, a Ross húshibrid fajták. Amint elérik a 2-2,10 kilogrammot a hernádi vágóhídra szállítják az egyede- ket. Nincs különösebb gond az értékesítéssel. Az előző szál­lítmányt 42 napos korban 2 kiló 5 deka átlagsúllyal sikerült le­adni. Azt, hogy a csirke kényes jószág, avagy nem, egyönte­tűen nem lehet kijelenteni. Mindenesetre ügyelni kell a mindenkori tisztaságra. „Foga­dás” előtt teljesen kitakarítják, fertőtlenítik, a helyiségeket, s csak aztán almoznak. A baromfi szabadon mozog­hat a helyiségekben. Az etetés speciális gyógyszeradagolás mellett speciális táppal történik. Kezdetben indító, majd nevelő, leadás előtt pedig a tenyészidőt lezáró táppal etetnek. A tápot zsákokban kapják, így a garatok feltöltése kézi erővel történik. Ezért külső si­lók kialakításán gondolkodnak. A leadásig 60 mázsa táp „mo­zog” naponta. Felmerült az árutojás terme­lés terve is, ám ehhez speciális tojóház megépítése szükséges. Szabó László szerint a tojás ér­tékesítés piaci háttere adott. Távlati tervként pedig egy még magasabb színvonalú feldol­gozó létrehozását is megemlíti. Reméli, hogy távlati tervei megvalósításához az OTP is­mét partnere lesz. Hunyadi István

Next

/
Thumbnails
Contents