Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-08 / 57. szám

4. oldal Megyei Körkép Dombóvár És Környéke 1995. március 8., szerda A hőgyészi iskola életéből Alapítvány a tanulókért A hőgyészi Hunyadi János Ál­talános Iskola és Zeneiskola „A Hőgyészi Általános Iskola Ta­nulóiért” elnevezéssel alapít­ványt hozott létre. Az alapít­vány egyenlőre nem végleges - tudtuk meg az intézmény igaz­gatójától, Retkes Istvántól mert az önkormányzattal még egyeztetni kell. Mint az elneve­zésében is benne foglaltatik, a tanulókért, a gyermekekért ala­pították. Azért, hogy a szeré­nyebb anyagi körülmények kö­zött élő tanulókat többek között térítési díjas versenyeken, tábo­rozásokon, tanulmányi kirándu­lásokon támogassák, a kiemel­kedő tanulmányi-, sport-, kultu­rális eredményeket elért tanu­lókat díjazzák. Az alapítvány a kulturális programokat, tevé­kenységeket, valamint a szülők által kezdeményezett, az iskola tevékenységét segítő progra­mokat finanszírozná. Fénymásoló, pályázaton A nemzetiségi német nyelvhez és kéttannyelvű oktatáshoz kapcsolódóan Doris Feldman az iskola német tanárnője pá­lyázatot írt, fénymásoló elnye­réséért, az Inter Nationes Köln-höz. A teljességhez tarto­zik, hogy az Inter Nationes-hez egyéb, a német nyelvoktatást segítő segédeszközök elnyeré­sére is volt, illetve van lehető­ség. A pályázatot a német ta­nárnő, az iskola megnyerte, s körülbelül két hete meg is kapta a Canon típusú, közel 160 ezer forint értékű fénymásolót. Az iskola a másológépet feladatla­pok, nevelők által előírt segéd­anyagok sokszorosítására, fénymásolására használja. A várongi falugondnok Id. Dukai József. fotó: degré Várongon az ezt megelőző négy évben három képvi­selő és egy polgármester képviselte a falu érdekeit. Az évek mú­lásával aztán az idő válto­zásával a tör­vények is módosultak, a mostani ön- kormányzat felállása pe­dig már öt képviselőből - ezen belül egy alpol­gármestert is választottak - és a polgár- mesterből áll. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a községnek falugond­noka, falugazdásza legyen. A jelenlegi önkormányzat „hona­tyái” úgy határoztak, hogy Vá­rongon erre a feladatra a legal­kalmasabb id. Dukai József. Nemcsak a koránál fogva vívta ki ezt a jogot magának, hanem azért is, mert ismeri az itt élő embereket, a község problé­máit. — Pedig még az eszembe sem volt, hogy képviselő le­gyek, nemhogy falugondnok. Egészen addig, míg egy falum- bélivel beszélgettem, aki jelöl­tette magát képviselőnek. így aztán megpróbáltam. Azért is, mert nagyon sok munkám, erőm fekszik ebben a község­ben. Pedig nem várongi szüle­tésű vagyok, hanem Zala me­gyében Bezeréd községben szü­lettem. Ebbe a községbe 1933-ban kerültem, és a nagy­bátyám nevelt. Ő vincellér volt. Régebben is mindenféle ve­zetőségbe beválasztottak. A té- eszbe a döntőbizottságnak az elnöke is voltam, ami nem tar­tozott a népszerű feladatok közé. A sertéstelepen pedig mint telepvezető dolgoztam, itt 15 évet „húztam” le. Nehéz volt számomra ez a feladat, de aztán belejöttem. A jelenlegi polgár- mesterünk, a Brunner Dezső, a kezem alatt tanult ki, s ő vette át tőlem a sertéstelepet. — Mi a feladata egy falu­gondnoknak? — Amíg élek, úgy vagyok vele, hogy tennem kell a falu­ért, s ami erőmből telik, meg is teszem. Úgy gondolom, hogy ezt a kis falut - mindössze 265-en élnek itt - össze kell fogni, „gazda” kell, aki ügyel a környezetre. Az első ténykedé­seink között a község elején el­takarítottuk a sok gazt, az elva­dult bodzát. A községháza ud­varából, a kerítés tövéből eltün­tettük a sok szemetet, törmelé­ket - már jó néhány éve a kör­nyék csúfja volt - eltakarítot­tuk, rendet csináltunk a két közmunkással. Sokan nem né­zik jó szemmel amit csinálok, de az csak nem baj, hogy szere­tem a rendet és a tisztaságot? A saját környezetemben is szere­tem a rendet. Higgyék el, hogy itt a jó idő, de magamnak még semmit nem dol­goztam. — Több mint hatvan éve itt él Várongon. Mu­tassa be az olva­sónak a várongi- akat! — Valamikor jómódúak voltak. Ma már több­nyire nyugdíjas, szegény emberek élnek itt. A nyugdíjasok kö­zül is több az egyedül élő. Szomorú - és nem kell hozzá jósnak lenni -, de tíz év múlva en­nek a maroknyi embernek csak a töredéke lesz. A fiatalok, a gye­rekek már régen elköltöztek in­nét, ők nem jönnek vissza. — Beszéljen a jövő tervei­ről... — Sok mindent kellene csi­nálni, de nincs miből. És a nincsből nehéz bármit is előte­remteni. Az előző önkormány­zat hagyta örökségül a nya­kunkra, a mostani vezetőknek, a községháza gondját. Ennél az orvosi rendelőnél, ami itt ké­szül - nem akarom lebecsülni az embereket - de a várongiak jóval szerényebbel is beérnék. A munka java még hátra van és most azon törjük a fejünket, hogy miből és honnan kerít­sünk pézt a befejezéséhez. Nem is beszélve a tetőtérről, az még tíz év múlva sem lesz kész. Kérdezem én, miből? De ha már ennyi pénzt beleöltek, nem szabad itt hagyni, s a legfonto­sabbat, az orvosi rendelőt, a hi­vatalt, be kell fejezni. Amikor elvállaltam ezt a feladatot, ma­gam sem számoltam ennyi gonddal. Ha az építkezés befe­jeződik, akkor azért könnyeb­ben leszünk. Köztéri szobrok Dombóváron Az 1848-as emlékmű a templom kö­zelében, a ki­szélesedő Szabadság úton áll. Ere­detileg az or­szágzászló ' a Gyár utca és a Bajcsy-Zsli- linszky utca keresztezésé­nél a parkban volt. Idézzük fel történetét. A gimnázium értesítőjében ez áll: „1936. október 18. Részt vettünk a községi or­szágzászló felavatási ün­nepségén, a tanulóifjúság ko­szorút helyezett el a zászlótartó szobormű talapzatán, s az ün­nepség végén díszlépésben vo­nult el az országzászló előtt. „Több, ma már történelmi fotó őrzi az avatóünnepség emlékét. Adatközlőim szerint a mellvé­den Németh László hittanár be­széd közben, mellette jobbról magyar ruhás kislány, balról kisfiú látható. Díszőrséget áll két frontharcos „páncélkalap­ban” kitüntetéssel és felismer­ték a Fűtőház Dal- és Önkép­zőkörének Énekkarát. Jelen volt Dombóvár közönsége, cserkészek, leventék sok zász­lóval, a talapzatot virágok borí­tották. A zászlótartó szobormű tiltakozás volt Trianon ellen. Ez országos mozgalom volt 1921-től. Az „obeliszk” tetején turulmadár, a magyarság misz­tikus őse, védelmezője. A zászló rúdján címeres zászló volt félárbocon, a gyász jeléül. Az oszlopon Papp-Váry Éle- mémé pályanyer­tes imája a: „Hi­szek egy Isten­ben” volt olvas­ható. A szobor mellvédjén és ta­lapzatán törté­nelmi címerek voltak. Fényké­pek igazolják, hogy az ország­zászló eredeti ál­lapotában került fel a jelenlegi he­lyére, hogy a központban le­gyen. A lakosság zöme által 48-as emlékműnek is­mert emlékosz­lop mai formáját később kapta. Megtartotta ere­deti alakját, de mások a díszle­tek. Alapja kör alakú, négy ég­táj felé néző lépcsővel, megma­radt az „obeliszk”, rajta más a felírás: 1848-49, mert a forra­dalom és a szabadságharc szá­zéves évfordulójának emléke lett. Az oszlop tetején turul he­lyett jelképes örökmécses van. Á mellvéden - ahol címer volt - ez olvasható: „Nagy idők, be­teljesült tíz írás / Jósolatja: egy nyáj, egy akol / Egy vallás van a földön: szabadság / Aki mást vall rettenetesen lakói” Petőfi: 1848. Petőfi, a nagy szabadsághar­cos emlékére Dombóvár dolgo­zói 1949. július 30. Az emlékmű sajnos rossz ál­lapotban van, felújításra szorul. Jó lenne jobban őrizni múltunk emlékeit. (Készült: korabeli fo­tók és az ünnepségeken részt­vevők adatközlése alapján). dr. Szőke Sándorné Az emlékmű -sa Kitüntetés véradásért Kaposszekcsőn Az elmúlt hét végén a kaposz- szekcsői vöröskeresztes alap­szervezet bensőséges hangulatú ünnepséget szervezett dr. Ve­szély József nyugalmazott fő­orvos irányításával. Az ünnepségre meghívott mintegy nyolcvan - kaposszek- csői és jágónaki - többszörös véradóból közel hetvenen jöt­tek el. Az általános iskolások szín­vonalas műsorát követően dr. Veszély József köszöntötte a véradókat, majd dr. Magda Tamás, a Vöröskereszt Dom­bóvár városi vezetőségének el­nöke, egyben a megyei vörös- kereszt elnökségének a tagja adta át a többszörös véradók­nak a kitüntetéseket. A 75-szö- rös véradásért Tálas István­nak, 50-szeres véradásért Erdei Mihálynak, 40-szeres véradá­sért Kozák Attilának és Tan- csik Ottónak (valamennyien kaposszekcsőiek), illetve 30-szoros véradásért a dombó­vári Kutnyánszky Lászlónak. Hússzoros véradásért har­minc, míg tízszeres véradásért harmincegy véradó vehette át az áldozatkész segítségért jól megérdemelt kitüntetést. Röviden Diákművészek talál­kozója. A dombóvári Apáczai Csere János Szak- középiskola és Kollégium ad otthont az immár ha­gyományos megyei Kollé­giumi Diákművészek Talál­kozójának. A találkozóra - március 17-18-19-én tartják - vers- és prózaírás, vers- és prózamondás, képzőművé­szet, iparművészet, szóló- hangszer, szólótánc, szólóé­nek művészeti ágakban vár­ják megyei kollégisták rész­vételét. Az alkotók maxi­mum öt-öt pályaművel, az előadóművészek két-két, a műfajnak megfelelő szám­mal nevezhetnek. A szerve­zők nemcsak diákok szerep­lését várják, hanem szpon­zorok támogatására is szá­mítanak. \ Véradás Szakoson. A megyei kórház vértranszfú­ziós állomása véradást szer­vez Szakcson, március 9-én, csütörtökön. A községi kul- túrházban 9rtől 16 óráig sorra kerülő véradásra a naki, a várongi, valamint a lápafői önkéntes véradókat is szeretettel várják a vér­adás szervezői, a Vöröske­reszt, valamint a vértransz­fúziós állomás munkatársai. Ruhavásár a Vörös- keresztnél. Március 13-án és 14-én ruhavásárt szervez a dombóvári városi Vöröskereszt. A reggel 8- kor kezdődő, délután 15 óráig tartó vásáron többek között nadrágok, szoknyák, cipők, csizmák, melegítők, férfi ingek közül válogat­hatnak az erre az alkalomra a vöröskereszt helyiségébe betérők. Jótékonysági bált szer­vez a dombóvári Vöröske­reszt március 25-én, este 7 órai kezdettel a művelődési házban. A jó hangulatról, a szórakozásról a Haals zene­kar gondoskodik. A meg­rendezésre kerülő jótékony- sági bál teljes bevételét a „Szeretet Akció” pénzügyi alapjának a megteremtésére fordítják. A rendezvényre a régi vöröskereszteseket is szeretettel várják. Jegyek a vöröskeresztnél vásárolha­tók. Tisztasági verseny. Dombóváron, a Kollégiumi Ifjúsági Vöröskeresztesek tisztasági versenyét rende­zik meg holnap, március 9- én, csütörtökön. A tiszta­sági versenyre a dombóvári Apáczai Csere János Szak- középiskola és Kollégium­ban kerül sor. Előadássorozat Hőgyészen „Tea a könyvtárban” Ezzel a címmel szervez elő­adás-sorozatot Hőgyészen, a Községi Könyvtár. Mint azt Rillné Csapó Etelkától, a könyvtár vezetőjétől megtud­tuk, az előadássorozat január­ban kezdődött és úgy tervezik, hogy minden hónapban egy al­kalommal egy-egy újabb prog­ramra, beszélgetésre kerülne sor olyan témakörökben, ame­lyek vagy közérdekűek, vagy szórakoztatóak, vagy egysze­rűen érdekesek. A témakörökbe tulajdonkép­pen belefér az irodalom, a mű­vészet, az utazás, a testi- és lelki egészségvédelem, a kör­nyezetünk problémái. A téma­körök megválasztásában számít az eddigi, illetve a leendő hall­gatóság ötleteire is. Az első vendég dr. Töttös Gábor, az Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola docense, helytör­ténész volt. „Humoros tallózás Tolna megyei írók életművé­ben” címmel nagy érdeklődés­sel kísért előadásban volt része azoknak, akik ellátogattak a ja­nuári - első - programra. Az ismeretterjesztő előadássorozat második előadására - amit március első napján tartottak - Paksi Éva, az ANTSZ munka­társa kapott meghívót és jött is el Hőgyészre az érdeklődők kö­rébe. Á beszélgetés témája a lelki egészség volt, ekkor a „Lelki egészségünk védelmé­ben” címmel hangzott el elő­adás. Ezeknek a rendszeresen, ha­vonként jelentkező előadások­nak, beszélgetéseknek a jelen­tősége is összetett, mert nem­csak arra ösztönzi az embere­ket, hogy elmenjenek a könyv­tárba, hanem arra is jó alkalom, akik eddig még nem jártak ott, betérjenek. És a beszélgetések természetesen továbbgondol­kodásra, további eszmecserére is késztetnek. Még valami: A Tea nemcsak cím. Hogy még kellemesebb legyen a hangulat, különféle színű és ízű teákkal is kedves­kedtek a vendégeknek, az olva­sóknak. Mert az előadás-soro­zatra nemcsak a könyvtár olva­sói táborát hívták meg - ők névre szóló meghívót kaptak -, hanem rajtuk keresztül min­denki részt vehet az elkövetke­zendő programokon. Március 15-ei megemlékezés Dombóváron Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékének adózva ünnepséget tartanak Dombóvár városban március 15-én. Délelőtt 10 órakor a 48-as téren az ifjúsági fúvósze- nakar térzenével köszönti a vá­ros lakóit. A térzenét követő irodalmi összeállításban versekkel em­lékeznek a történelmi esemé­nyekre. Csanády Imre versét követően Petőfi Sándor: Bi­zony mondom, hogy győz most a magyar című versét szavalják el. Az ünnepi beszéd után, fél 11-kor lesz a koszorúzás, ami­kor a 48-as emlékműnél elhe­lyezik a kegyelet, az emlékezés virágait. Színházlátogató Pécsi Nemzeti Színház Március 9: Emlékbe zárt világ - balettest (19), március 10: Emlékbe zárt világ - balettest (19), március 12: Furcsa pár (15 és 19), március 14: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem (19), március 15: Bánk bán (19). Kamaraszínház: március 8: Esküvő (19.30), március 10: Equus (19.30), március 11: Equus (19.30), március 14: Max és Móric (14.30), március 15: Max és Móric (14.30). Szobaszínház: március 12: Sade márkiné (19.30). Bóbita Bábszínház: már­cius 9: Kígyós Jancsi (10), március 10: Kígyós Jancsi (10), március 12: Kígyós Jan­csi (10). Csiky Gergely Színház, Kaposvár Március 8-án, szerdán az SMPI II. sz. bérlettel a Csó­kolj meg, Katám! -című musi­calt nézheti meg a közönség két részben. A zenéjét sze­rezte és a dalszövegeket írta: Cole Porter. A darabot Ba- barczy László rendezte. Az előadás 15 órakor kezdődik. Másnap, március 9-én az SMPI III. sz. bérlet tulajdono­sai láthatják 15 órától a két ré­szes musicalt. Március 16-án, a Pécsi Nemzeti Színház elő­adásában este 7-tól a Verdi: Traviata című operája lesz látható két részben. Néhány név a szereposztásból: Váradi Marianna, Massányi Viktor, Győrfi István. Vezényel: Hirsch Bence, Blázy Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents