Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-04 / 54. szám
A szekszárdi bor és a prófétaság „Szekszárdi Kékfrankos, termelte és palackozta ..- és itt Szekszárdtól légvonalban is több tucat kilométerre lévő helység- és cégnevek következnek, köszönnek vissza szekszárdi ABC-k polcain zöldellő borosüvegek címkéjéről. Az ilyesfajta tapasztalatok még a kevésbé hozzáértőket is ráébresztik arra: nem biztos, hogy ezúttal igazán eredeti szekszárdi borra bukkantak. Az ilyesfajta borelőállítás egyébként teljesen legális, a bortörvény ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy az adott borvidékről szőlőt, vagy bort vásároljon egy cég, és a feldolgozás után a borvidék nevével fémjelezve dobja piacra a végterméket. Sajnos azonban, ezek a borok gyakran gyengébbre sikerednek az eredetieknél. Komolyabb probléma, hogy jelenleg lehetőség van a törvénnyel való visszaélésekre is, és az efféle lehetőségek ritkán szoktak kihasználatlanul maradni. Előfordul, hogy erre szakosodott szélhámosok egy kisebb mennyiségű, borvidékről származó szőlő megvásárlása után „hordómosó-víz minőségű” borokkal árasztják el a piacot, a borvidék nevét felhasználva, egyben lejáratva is azt. A hegyközségi törvény - ha majd megteremtődnek a hatósági jogosítványok gyakorlásának eszközei - által remélhetőleg meg fog szigorodni az ellenőrzés, a hamisítások száma vélhetően csökkenni fog. Feldolgozásra szőlőt, vagy bort vásárolni azonban továbbra is lehetőségük van az adott borvidéken kívül eső cégeknek is. ❖ A fentebb leírtak persze nem jelentik azt, hogy „echte”, jó minőségű szekszárdi borhoz ne lehetne hozzájutni Szekszár- don. Csak éppen keresgélni kell. Az általunk „leellenőrzött” öt nagy Szekszárd belvárosi ABC-ben például mindenütt volt olyan bor, amelynek címkéjén „szekszárdi” felirat díszelgett. Az üzletek átlagban 3-4 féle szekszárdi bort árultak, elsősorban Kékfrankost, kisebb mértékben Bikavért és Kadarkát, elvétve Zweigelt-et, Char- donnay-t. Az összesen tízféle „szekszárdi” bor harmadának a címkén szereplő adatok szerint nem sok köze volt Szekszárd- hoz, az egyik üzletben árusított Szekszárd borvidéki kadarkán - külföldi felirattal - pedig sem a termelő, sem a palackozó nem volt feltüntetve, ami szakemberek szerint nem felel meg a törvényes előírásoknak. (Ezt a bort egyébként le is tesztelték hozzáértők, és az volt a véleményük, hogy ha ebből valaki egy kortyot is iszik, az szekszárdi borra az életben nem néz rá többet.) Az általunk meglátogatott ABC-k polcairól hiányzó Ca- bernet-hez, Merlot-hoz, Sau- vignon Blanc-hoz is hozzá lehet jutni. Néhány „menőbb” szekszárdi vendéglátóhelyen 6-8 féle - fehér, vörös, rosé - szekszárdi bor közül lehet választani. Kínálják, fogy, a vendégek elégedettek a minőséggel. Akad azonban rossz tapasztalat is: Szekszárd egyik éttermében a közelmúltban előfordult, hogy előbb ecetes, majd muskátli-ízű(!) folyadékot szolgáltak fel vörösbor gyanánt. Ez mondjuk mindenképpen rettenetesen ciki, de különösen akkor, ha külföldieknek akar valaki büszkélkedni a szekszárdi borokkal a szőlő és a bor városában. A tényleg színvonalas vendéglátóhelyeken kívül szerencsére a borszaküzletek kínálata is szívderítő. Az Aliscavin Béla téri üzletében például három féle folyóbor mellett Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Kékfrankos, Bikavér és Leányka kínálja magát a palackokban, garantáltan szekszárdi eredettel és minőségben. ABC-kben azonban még elvétve sem találni Aliscavin-es borokat. Módos Ernő, az Aliscavin Rt. első embere szerint ez nem véletlen. Harc folyik az üzletekért, boraik ára ugyan versenyképes a többi vidékről származó nedűkével, ám a más borforgalmazók különböző „egyet fizet kettőt kap” típusú kedvezményeivel, akcióival nem győzik a versenyt. Véleménye szerint a helyi kereskedelem nem törekszik a helyi áruk védelmére, pedig az Aliscavin többször próbálta népszerűsíteni borait a helyi boltokban, ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak. Szekszárdi borszaküzletükben még így is 3-500 hektó bort adnak el évente. Mégis, boraik zömét exportálják, illetve Budapesten adják el, ahol - Szek- szárddal ellentétben - igen kelendő a cég bora. ❖ A Skála áruház élelmiszer üzletág vezetője, Guzorán Ferenc azt állítja, hogy a szekszárdi borok a megfelelő marketing hiánya miatt nincsenek jelen nagyobb mértékben a szekszárdi piacon. Elmondta, hogy ők igenis arra törekednek, hogy legyen „hazai” bor az üzletükben. A borpiac kínálati, és ők - bár lokálpatrióták - attól vesznek, akik kedvezőbb ajánlatokkal „bombázzák” őket. A Mecsek Füszérthez tartozó Dália boltok sem jeleskednek a szekszárdi borok kínálatában. Az „ötvenesben” elmondták, hogy amikor még a Népbolt üzemeltette a boltot, főnöki ukáz követelte meg, hogy minél többféle, jófajta szekszárdi bort áruljanak. Az új szisztéma szerint viszont a központi készletből kapják az árut, beleszólásuk nemigen van abba, milyen bor legyen a polcokon. (így van ez a Julius Meinl-nél is.) A Mecsek Füszért központjához pedig végülis más borvidék is közel esik ... Az eladók szerint mindenesetre az itt árult „szekszárdi” borok nem nagyon népszerűek a vásárlók körében. Az egyik legjobbként számon tartott hazai borász, a szekszárdi Vesztergombi Ferenc is megpróbálkozott palackos borainak értékesítésével a nagyobb szekszárdi üzletekben, a palackonként - ÁFA nélkül - 180-230 forintos termelői áron kínált portékáját azonban drá- gállották a helyi élelmiszerboltok. Az igazán előkelő budapesti vendéglátóhelyek viszont örömmel veszik borait, csakúgy, mint a korábban említett szekszárdi éttermek, ahol több neves szekszárdi magántermelő borait is kínálják. Az ínyenceknek a Vármegyeháza Borozó szentélynek számíthat. Itt a szekszárdi nagyüzemek - Mezőgazdasági Rt., Aranyfürt szövetkezet, Aliscavin - borai mellett magángazdák minőségi és különleges minőségű nedűi is kaphatók az olcsóbb folyóborokon kívül, és minimum 8-10 borfajta közül lehet választani. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt. korábban a budafoki ÁGKER Kft-vel koprodukcióban készített boraival volt jelen a szekszárdi boltokban. A cég jelenleg nem elégedett a szekszárdi eladással, de palackozó- üzemük elkészülte, új üzletpolitikájuk eredményeképpen remélik, hogy a közeljövőben ez a helyzet változni fog. ❖ Becslések szerint Szekszár- don évente 50 ezer hektoliternyi bor készítéséhez elegendő szőlő terem. (A teljes szekszárdi borvidéken mintegy 110-120 ezer hektó.) Ez „kárba nem megy, legfeljebb pocsékba”, a szekszárdi ember, ha igénye van rá, hozzá tud jutni a valódi, méltán híres szekszárdi borhoz. Amely viszont úgy tűnik, nem próféta a saját hazájában.-sÖnértékén kezelni a természetet Ferenczy Miklós, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium földrajz-biológia szakos tanára azok közé tartozik, akik nem sajnálják az időt, hogy földrajz órán elhangozzék Petőfi egy tájverse. Tizenegy éve, mióta Tamásiban tanít, vezeti az iskola természetjáró körét, az országnak szinte minden részét bejárta már tanítványaival. Először a közvetlen környezetünket kell megismerni - vallja. Végzettsége szerint tanár és humánökológus, a pacsmagi természetvédelmi terület flórájának tudós ismerője. Ferenczy Miklóst munkájáról, a humánökológiáról, a természetvédelemről kérdeztük.- Mi a humánökológia ?- A humánökológiát távolabbról úgy lehetne megközelíteni, mint valami közös nevezőnek a keresése. A XX. századra az jellemző, hogy minden tudomány elindult a maga speciális útján, a hatvanas évek táján aztán olyan globális problémák jelentek meg, amelyeket egyik résztudomány sem tud önállóan megoldani. A gyakorlatban különböző érdekek ütköznek, és mindenki a saját érdekeit képviseli, nem találjuk meg egymással a hangot. Ä humánökológia rálátást nyújt nekünk. Kicsit tudományosan megfogalmazva a természet, a kultúra és az ember kölcsönhatását vizsgálja különböző szinteken.- A humánökológia, kitalálói szerint „felforgató” tudomány.- Igen, azt a régi, beszűkült szemléletet forgatja fel,- amely elkülöníti a különböző tudományokat, ezzel szakít, egységes látásmódot biztosít.- Megjelenik ez az oktatásban is?- Sajnos a személyi feltételei nincsenek meg, mert a pedagógusok szemléletébe még nem épült be igazán. Az iskolában van negyvenöt perc, a négy fal, és a tanár a maga kis szakterületét érzi fontosnak. Én azt mondom, hogy ugyanolyan fontos a testnevelés, a történelem, a biológia, nincsen értékbeli különbség. Én a gyereket akkor is elismerem, ha nagyot ugrik, jól dob, vagy szépen énekel.- Ma olyan szemlélet uralkodik, amely nem tiszteli a természetet. Hogyan érhető' el neveléssel ennek átalakítása ?- Az ember dönthet célra- cionálisan és értékracionáli- san. Ha célracionálisan döntök, számba veszem, hogy holnap, holnapután, a távlatokban milyen következményei lesznek. Egy szülő érték- racionálisan dönt a gyerekével kapcsolatban, mert bár ismeri a gyerek hibáit, hogy milyen gaztetteket csinál, de az övé, és ezért szereti. A logikus gondolkodást nem veszi figyelembe. Ilyen a vallás is, nem gondoljuk végig, hogy a hitnek van-e logikája, hanem egyszerűen hiszünk, így döntünk. Először értékracionáli- san kell kiindulni, és ez a nevelésben valósítható meg érzelmi úton, és utána lehet elkezdeni a tudatosítást. Az értékekkel van a probléma, a természetet önértékén kell kezelni, úgy, ahogy valaki szereti a gyerekét, de nem próbálja logikusan levezetni, hogy miért szereti. Az ember része a természetnek.- Mit tud mondani a humánökológia a globális kérdésekről? Meddig mehet el a civilizáció a természet rovására?- Ez nehezen feloldható ellentmondás. A gázálarcos zöld környezetvédő látványos felvonulásokat, tiltakozásokat szervez, és a felhajtás után hazamegy, felkapcsolja a villanyt, bosszankodna azon, ha nem lenne, tiltakozik az akkumulátortemetők ellen, de nem tud megválni az autójától. Erre az anomáliára konkrétan én sem tudom a választ, de fontosnak tartom, hogy ezeket a problémákat tudatosítsuk a gyerekekben. Az evolúció során egy faj felvirág- zik, majd leszálló ágba kerül, távlatokban ezt látom az emberiség jövőjének is. Az a kérdés, hogy időben ezt mennyire tudjuk kitolni. Ebben rejlik a mi felelősségünk. T. F. Ekhósokkal a velencei karnevál nyitányán Borongós, esős reggelen érkeztek meg a szekszárdi EKHO Autóbusz-közlekedési Gmk. autóbuszai a Punta Sabbióni kikötő parkolójába. Innen indult a két busznyi társaság hajóval Velencébe, a karnevál nyitó napjára.' Rengeteg kíváncsi turista gyűlt össze a tengerparton, akik mind arra vártak, hogy megpillanthassák Velence házait, nevezetességeit, és részesei lehessenek a velencei karnevál nyitányának. A zuhogó esőben egyre csak növekedett a tömeg, s mire a háromemeletes „óceánjáró” megérkezett, már több százan lehettünk. A Torcelló minden szintje megtelt az átázott emberekkel. Elindultunk. Az eső szakadt, de az ekhós csapat elszántsága töretlen volt. Egy bizakodó utas azt mondta, hogy mire a Szent Márk térre érünk, nem fog esni, s talán még a nap is kisüt. Az alig félórás út után kiszállunk a hajóból és elénk tárult Velence, teljes valóságában. Békeffy István idegen- vezető tájékoztatóját követően ki-ki érdeklődésének megfelelően kereste fel azokat a helyeket, melyeket meg akart tekinteni. Velence külön érdekessége a lagúnák vize, melyeken a szemetelő eső ellenére is szorgalmasan eveztek a fáradhatatlan gondolások. A tétova sétáló nem is veszi észre, hogy a sok egyforma utcában már nem arra tart, amerre akart, de a látnivaló, a forgatag magával ragadja. A „soknyelvű város”, talán így is nevezhetjük Velencét, hisz nemcsak az európaiak, hanem a világ minden részéről idesereglett emberek találkozóhelye is. A Rialto hídról széttekintve úgy érzi magát az ember, mintha színházi nézőtéren volna. Ezen a nagy csatornán nemcsak a kedves gondolások közlekednek, hanem már nagyobb vízi járművek is szelhetik a habokat. A Rialto másik érdekessége az utcai árusok sokasága, akik a karnevál idején érdekes álarcokat, maszkokat, ruhákat és természetesen velencei emléktárgyakat árulnak. Itt is feltűntek a jelmezbe öltözött emberek. Nagyon érdekesek voltak a rég letűnt századokat idéző jelmezek. Ahogy közeledtünk a Szent Márk tér felé, mind több és több álarcos lovaggal és úrnővel találkozhattunk. Ezen a téren kezdődik a karnevál, így itt ütötték fel „tanyájukat” a maszkások is. Mint Budapesthez a Lánchíd, úgy kötődik Velencéhez a Szent Márk tér a szelíd, de mindig torkos galambjaival. A tér két oldalán több tucat fiatal rajzművész élhette ki rajzolási szenvedélyét, ötletes, színes figurákat pin- gáltak a turisták arcára, homlokára. A vállalkozó kedvűek között volt fiatal, középkorú, de akadt idősebb is, aki mind élvezte a rajzolással járó ceremóniát és mozdulatlanul tűrte a festőművészek arcfirkálásait. Az utcák, és a terek egymásba fonódtak. Séta közben nem is vettük észre, milyen hatalmas távolságot tettünk meg, az egyik sikátorból „átcsábítunk” a másikba. Isteni illatok áradtak a szűk utcák némelyikéből. Fantasztikus süteménycsodák és tésztaköltemények hívogatták a látogatókat, a turistákat. Ahhoz, hogy a megfáradt látogató éhségét kissé csillapítsa, bizony szükség volt 10 német márkára is. Mindazonáltal az ember nem sajnált megvenni egy-egy sütit, vagy éppen megkóstolni a híres - és eredeti - olasz pizzát. A Doge palota ismét eredeti szépségében pompázik, hiszen nemrég fejezték be a rekonstrukciós munkákat. A monumentális épület megszabadult az állványoktól. A Szent Márk tér a karnevál nyitásának idejére teljesen megtelt. Keveredett a bámészkodók tömege a különböző jelmezekbe öltözött csoportokkal. Sűrűn kattantak a fényképezőgépek, sok-sok méternyi Esőben is szép film pergett a felvevők orsóin. Kár, hogy a nézelődésnek véget kellett vetni, mivel még egy rövid hajóút is előttünk állt. Az ekhós csoport minden tagja azzal a tudattal tért vissza a buszra, hogy érdemes volt eljönni Velencébe. -Garay Előd-
