Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-25 / 71. szám
Világfajta tenyésztése A hőgyészi Balaskó György és felesége 1992 nyarán családi vállalkozásban - 1964 óta folyamatosan foglalkoztak odahaza csirkékkel - kezdtek el baromfikeltetéssel foglalkozni. Azóta, amióta a hőgyészi állami gazdaság úgy határozott, hogy megszűnteti a baromfi ágazatot. Balaskó György ennek az ágazatnak a vezetője volt. Nagy szakértelmét, hozzáértését a vállalkozásukban kamatoztathatta. Vállalkozás első évében megvásárolták a New Hampshire tenyészállományt, illetve az állomány fenntartására szolgáló telepet bérelték. Később a Griesenwald majorban lévő telepet vették meg. Jelenleg a világfajta New Hampshire egyedülinek számít Magyarországon, s kizárólag csak Hőgyészen foglalkoznak vele. Időközben a családi vállalkozás túlnőtte magát, kft.-t alakítottak, de ezt, mint tenyésztő szervezetet hivatalosan nem fogadták el. így a vállalkozásból megalakították a Hőgyészi New Hampshire-tenyésztők Országos Egyesületét. Ennek elnöke pedig Balaskó György lett. Az egyesületet elsősorban fajtafenntartásra, tenyésztésre, törzskönyvezésre hozták létre. Az egyesületnek hetven tagja - ezen hetven család értendő - van, az ország különböző részéről. Az Országos Egyesület nevét 1994. decemberében cég- bíróságilag is bejegyezték. Ahhoz, hogy a New Hampshire világfajtát egyesületi szinten tenyészthessék, a működéshez egy tenyésztési programot kellett készíteni, illetve benyújtani elfogadásra. A programban részletesen kidolgozták a New Hampshire törzskönyvezését, a tyúk fajtafenntartó nemesítését, illetve a tenyésztojás előállítást, és keltetést. A tenyésztési programban szó esik a fajták, vonalak leírásáról, a gazdaság jellemzőiről, a tenyésztési módszerről. Ha ezt a kizárólagos jogot sikerül megszerezni, akkor Magyarországon egyedül ez az egyesület forgalmazza a New Hampshire-t, illetve irányítja a tenyésztést. A programot hivatalosan még nem fogadták el, az egyesület a napokban várja az értesítést. (p-t) Sítábor Szlovákiában Egy hetes sítúrán vettek részt februárban Körmöcbányán a hőgyészi iskolások. Mint Balaskó László testnevelő tanár, a túra egyik szervezője elmondta, ötödik éve viszik síelni tanulni a diákokat az Alacsony-Tát- rába. A téli sportolási lehetőséget az önkormányzat támogatásán kívül a helyi általános iskola és a szlovákiai ELV Product Senec között létrejött megállapodási szerződés teszi lehetővé. Ennek értelmében 30-30 gyermek csereüdültetésére kerül sor mindkét fél részéről. A hőgyésziek a szlovák tanulókat nyáron, a Balaton-bé- latelepi gyermektáborban látják vendégül, míg ők télen, a Körmöcbánya melletti hegyekben élvezhetik a tél örömeit. Egyesület a vállalkozókért Mártonfai Dénesné fotó: degré Év elején újjá alakult a Hőgyészi Vállalkozók Érdekképviseleti Egyesülete. Mi késztette erre a lépésre az 1992. óta működő egyesület tagságát, erről kérdeztük a január 17-i közgyűlésen megválasztott elnököt, Mártonfai Dénesnét, aki elnökségi tagja a megyei Kézműves Kamarának is. — A kötelező kamarai tagság miatt gondoltuk feloszlunk, túl sok a vállalkozókra háruló teher. A tagság döntése nyomán megújítjuk a sorainkat. — Hány főből és kikből áll a tagságuk? — Harmincnégyen írták alá a belépési nyilatkozatot, helyi kereskedők, egyéni vállalkozók, fuvarozók, de van érdeklődés kft.-k részéről is. — A nevük, Hőgyészi Vállalkozók Érdekképviseleti Egyesülete, de ha jól tudom, más település lakói is belépési szándékukat fontolgatják. — Igen, nagy az érdeklődés a szakályi vállalkozók részéről, ami elől mi nem zárkózunk el. — Mi az egyesület feladata? —- Három rétegből tevődik össze a tagságunk - kezdő egyéni vállalkozók, működő kiskereskedők és nagyobb gazdálkodó egységek -, ennek megfelelően differenciáltak a feladataink. A kezdőknek, akik még csak fontolgatják, milyen vállalkozásba is kezdjenek, tanácsokat adunk, tájékoztatást az érvényben lévő jogszabályokról. Az egy-két fős, működő kisvállalkozások esetében vállaljuk a könyvelést, nyomtatványok beszerzését. Ez utóbbit tagjainknak idén nagykereskedelmi áron tudjuk biztosítani a Panyo Kft.-vei kötött megállapodásunk értelmében. — Mennyi a tagdíj? — Kétszáz forint a havi tagdíj összege, a tavalyihoz képest száz forinttal kevesebb. — Az egyesület működtet egy irodát is. — Igen, az önkormányzat és a Tűzoltó Egyesület térítés mentesen rendelkezésünkre bocsátott a tűzoltó szertár emeletén egy helységet iroda céljára. Itt egy főállású alkalmazott ad tájékoztatást a vállalkozóknak. — Terveik? — A helyi önkormányzattal közösen tervezzük megrendezni április közepén a Vállalkozók Napját. A rendezvényen a Társadalombiztosítás és az APEH illetékesei tartanak tájékoztatást tagságunknak az aktuális pénzügyi, adózási kérdésekről. Tervezzük számítógépes tanfolyam indítását vállalkozók részére, ahol elsajátíthatják saját ügyvitelük érdekében az alapvető tudnivalókat. Ezen kívül pályázni szándékozunk az önkormányzat támogatási alapjának igénybevételére, bizonyos egyesületi feladatok megoldása érdekében. Tervezzük egy olyan tájékoztató tábla felállítását a község központjában, melyen fel lesz tüntetve a helyi vállalkozók neve, tevékenységi köre, címe, hogy bárki tudja, ha szakemberre van szüksége, hol találja meg. /. kováts Sok az ügyfél, dolgozik a hivatal Feltétlenül írjunk a hivatalban dolgozók munkájáról, mivel rájuk hárul a nagyközség lakosságának ezernyi ügyes-baja dolga, mondja Pál Imre polgármester és máris sorolja, hogy tizennégyen dolgoznak a községházán jómagát és a jegyzőt is beleértve. A tíz ügyintéző közül kettő foglalkozik pénzügyekkel, két fő szociálpolitikai és gyámügyekkel, ketten a műszaki-igazgatási tennivalókat látják el, egy tisztviselő az adóügyekért felelős, egy pedig a képviselőtestületi munka előkészítéséért, regisztrálásáért. Rajtuk kívül egy hivatalsegéd és egy takarítónő tartozik az állományba. Az apparátus tagjai közül hárman rendelkeznek főiskolai diplomával, a többiek pedig a munkakör betöltéséhez szükséges megfelelő szakmai végzettséggel. Külön hat fős csoport felelős a falu köztisztaságáért, a közel tízezer négyzetméter park-terület gondozásáért, a fű-, fa-, bokrok nyírásáért, árok tisztításáért, a 700 hulladékgyűjtő edény ürítéséért. A hivatalban nagy az ügyfél- forgalom, szinte lehetetlen betartani a félfogadási időt, naponta 30-40 polgár keresi fel az ügyintézőket. A „slágerlistát” még mindig a kárpótlási földügyekből adódó problémák vezetik. A hivatal alkalmazottai a környező településeknek is szakmai segítséget nyújtanak pénzügyi, adó, gyámügy és szociális kérdésekben. A hőgyészi jegyző, Fazekas Márton Kalaznón, Mucsiban és Dúzson is ellátja a jegyzői feladatokat. Nagyon sok a tennivalója a szociálpolitikával foglalkozóknak, egyre több a jövedelem- pótló támogatásra szoruló, a gyámügyi segélyezett, a kárpótoltak és vannak még hadiárvák, hadigondozottak is. Szociális és egyéb segélyezésre a községben 18 millió forintot fordítanak az idei évben. A község 1995.*éVi elfogadott költségvetése 182 millió forint, a működési költségek fedezésére tavaly 10 millió forint hitelt vettek fel. A pénz a működésre elég, de beruházásokra, nagyobb felújításokra már nem. Az egyedüli idei beruházás, a csicsói víztározó medence építése lesz. A hét millió forintba kerülő építkezésre az ivóvíz minőségének javítása érdekében van szükség. Sportra, a diák-, tömegsport támogatására 1,2 millió forint jut. Az általános iskola 72 millió forint támogatást kap, a művelődési ház 5,5 milliót. A faluban százötven vállalkozó van, negyvenöt főállásban, tizenöt fiók-telephely, hatvan működő üzlet. Vállalkozói igazolványt tavaly negyvenha- tan váltották ki, húszán leadták, kilenc telephely megszűnt. Tijdja-e? Hőgyész nagyközség területén 1178 lakóház van, melyek közül 1100 vezetékes ivóvízzel ellátott. Csatornázva a lakóingatlanok 65 százaléka van. A további csatornázást hátráltatja, hogy a kormány döntése értelmében a korábbi 40 ezer forint érdekeltségi hozzájárulás 80 ezer forintra emelkedett. Telefonvonalból kétszázötven van a községben jelenleg. A telefonhálózat bővítését az önkormányzat a MATAV-val közös szervezésben megkezdte. A beruházást a múlt év végén kellett volna átadni, mivel ez nem történt meg, az önkormányzat érvényesítette kötbér igényét a beruházóval szemben. A legújabb információk szerint a hálózat átadása júniusban lesz. §zociális ebédet a hőgyészi igénylőkön kívül Dúzsra és Kalaznóra.is szállít az önkormányzat, a hivatal gépkocsijával. Dúzson kilenc, Kalaznón nyolc idős ember veszi igénybe a nevelőotthon konyhájáról szállított, kedvezményes, 75 forintba kerülő ebédet. A GJ1J, az Ifjú Németek Országos Szövetsége Hőgyészen fogja megrendezni júliusban nemzetközi találkozóját. Tavaly a négy napos összejövetel Györköny- ben volt. Idén a hőgyészi programon különböző előadások, fórumok lesznek, a sportpálya szabadtéri színpadán pedig kulturális1 bemutatókra kerül sor. Eckentalban, Hőgyész partner városában kerül sor június 15-18-án az ötéves jubileumi találkozóra, melynek kapcsán a magyar és a német önkormányzat vezetői áttekintik a két település eddigi kapcsolatait és megbeszélik a további együttműködési lehetőségeket, különös tekintettel a civil szervezetekre. A jubileumi ünnepségen Mártonfai Dénesné fényképeiből kiállítás nyílik a Rathausban Hőgyész, a helyi fotós szemével címmel. A kiállított képeken a két település partnerkapcsolatának alakulása is nyomon követhető. VALLOMÁS evallom, „szívem-csücske” Hőgyész. Itt születtem, itt voltam gyerek ebben a magyarok, svábok, székelyek lakta faluban. Nagyon szép gyermekkorom volt. Nem azért, mintha az ötvenes-hatvanas években dúskáltunk volna az anyagi javakban, épp ellenkezőleg. Másfél éves voltam, amikor édesapám meghalt, az öcsém három hónapos, édesanyám rengeteg munkával egyedül nevelt bennünket. Mégis csodálatosak voltak azok az évek. A Fő utcán laktunk, szemben az óvodával. Jó környék volt, szinte minden házban volt egy-két, velünk egykorú gyerek, Sárhidi Klári, Jancsi, Tóth Erzsi, Ili, Vámosi Jenő, Pajor Laci, Józsi, a három Fonyódi testvér, a túlsó utcában a Nüblfiúk. Borzasztó jókat játszottunk. Télen Pajoréknál, a kert végi dombon szánkóztunk, ha megszomjaztunk, jégcsapot szopogattunk. Nyáron Tóthék szénapadlásán ugrándoztunk, a szalmakazlakról csúszkáltunk lefelé, míg a lábamba nem állt egy ott felejtett vasvilla. Nálunk az udvaron kidobóztunk, a használaton kívüli disznóólban babaházat rendeztünk be, egyszer kis híján felgyújtottuk, amikor paradicsomlevest akartunk főzni. Vámosiéknál a temetkezési lerakatként használt alagsorban bújócskázás közben a koporsókba bújtunk. A házak mögötti elvadult kertekben, a „hohstellen" tavasz- szal ibolyát szedtünk, nyáron bunkert építettünk, a konyhából elcsent kenyérvágó késsel célbadobást gyakoroltunk a fák törzsén, ősszel meg hempergő versenyt rendeztünk a térdig érő avarban. Az utca végében lévő kis patakban rossz szitával fogtunk halat, nyárson megsütöttük, szó'rös- től-bőrőstől megettük. Télen itt korcsolyáztunk, máig emlékszem, mikor egy ugrásnál beszakadt a jég alattam és mire haza értem, csonttá fagyott a „mackó nadrág” rajtam. Egy percig nem unatkoztunk. Az utcában két televízió volt, az egyik Sárhidiéknál. Esténként náluk szorongott a fél utca a viliódzó képernyő előtt, ki-ki vitte a székét. Egy-egy színházi közvetítés vagy kabaré adáskor népesebb volt a szobájuk, mint ma egy mozi premier film vetítésnél. Míg a felnőttek a képernyőt lesték és megtárgyalták a falu történéseit, mi gyerekek a szomszédos szobákban bújócskáztunk, hol az ágy alá, hol a szekrénybe mászva. Máig sem igazán értem, hogy bírta ezt Sárhidi Bözsi néni idegekkel. Pedig bírta, sőt, ha édesanyánk nem volt otthon és uzsonna idő volt, nekünk és minden ott lévőnek épp úgy kente a zsíroskenyeret, mint az őgyerekeinek. A mikor legutóbb beszélgettünk a régi időkről, azt mondta: csak azt sajnálom, hogy az unokáimnak nincs annyi és olyan jó barátja, mint nektek volt, nem olyan szép a gyermekkoruk. Nosztalgia lenne, amit mondott? Nem hiszem. Mintha az utóbbi években tényleg megfogyatkoztak volna az érző, meleg szívű emberek. F. Kováts Éva Eladó az Apponyi-kastély (Folytatás az I. oldalról.) A Kárpát-medencében zajló történelmi változások miatt a gyönyörű őspark közepén fekvő főúri kastély nem sokáig szolgált szanatórium-üdülőként, csakhamar lengyel emigránsok kerültek itt elhelyezésre, majd a második világháború után állami gondozott gyermekeknek nyújtottak otthon az ősi falak, egészen az utóbbi időkig, mikor is élve a lehetőségekkel, kastély szállóként működött az épület egy része. A rendszerváltozást követően az állami tulajdonban lévő ingatlan a Tolna Megyei Ön- kormányzat tulajdonába került. Az anyagi helyzet szűkössége miatt az épület megfelelő átalakítására, mely lehetővé tenné a kastély üzletszerű hasznosítását nincs mód, ezért döntött úgy a megyei közgyűlés, hogy értékesíteni fogja a kastélyt. A közgyűlés határozata alapján pályázat útján meghirdetik eladásra az épületet, a benne található szépen felújított műemlék kápolnát, a parkot, és a szolgálati lakásokat. Mint a tájékoztatást adó Stocker Antal, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta, a kastély iránt több külföldi, holland, német, svájci befektető érdeklődött már eddig is. /. kováts
