Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-25 / 71. szám

1995. március 25., szombat Megyei Körkép 3. oldal Matematika döntő Bátaszéken Bátaszéken rendezték meg tegnap a 6. Tolna megyei ál­talános iskolai matematika- verseny döntőjét. A döntőbe 115 gyerek jutott be, s nem­csak Tolna megyéből, ha­nem az ország több iskolá­jából, illetve Szlovákiából is voltak résztvevők. A ver­senyzőket kísérő pedagógu­sok számára három szekci­óban szakmai tanácskozást tartottak. , A 6. Tolna megyei mate- tnatikaverseny - 38 vállal­kozó, intézmény, vállalat szponzorálta - végeredmé- hye: A 4. osztályosoknál: I. Kiss Gábor (Szeged Guten­berg), 2-3. Komjáthy Júlia (Szekszárd Gyakorló) és Pintér Balázs (Paks Beze- rédj), 4. Kovács Bence (Pécs). 5. osztályosok: 1. Gémes Norbert (Rátka), 2. Tancsa Zoltán (Szekszárd, Babits), 3. Fűrész Gábor (Báta). Gimnázium 5. osz­tály: 1. Péterfalvi Ferenc (Pécs), 2. Pákozdi Ágnes (Budapest), 3. Jávor Tamás (Budapest). 6. osztályosok: 1. Árvay Eszter (Szekszárd Dienes), 2. Unger Tamás (Mohács, Széchenyi), 3. Pálft Judit (Szekszárd, Ba­bits). Gimnázium 6. osz­tály: 1. Babos Attila (Buda­pest), 2. Dávid Róbert (Nagykanizsa), 3. Kauker Kinga (Budapest). 7. osztá­lyosok: 1. Ozogány Katalin (Somorja, Szlovákia), 2. Szélig Nikoletta (Bonyhád, Vörösmarty), 3. Tóth János (Paks 4. sz.). Gimnázium 7. osztály: 1. Antók Péter (Budapest), 2. Bákor Krisz­tina (Székesfehérvár), 3. Keszegh Balázs (Komárom, Szlovákia). 8. osztályosok: 1. Tímár Szabolcs (Ajka), 2. Davidovics Gábor (Szek­szárd, Dienes), 3. Hargitai Máté (Pécs). Gimnázium 8. osztály: 1. Pál András (Bu­dapest, Eötvös), 2. Varga Csilla (Budapest, Eötvös), 3. Förhécz András (Székes- fehérvár). A betegek megbocsátanak, ugye? (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy Attiláné, körjegyző' kér­désünkre elmondta, hogy ez azért történt, mert felmerült a sikkasztás alapos gyanúja. A vizsgálat megállapította ugyanis, hogy az orvos nem csekken fizettette be a „jogosít­ványpénzt ” az alkalmassági vizsgálatra megjelentekkel, ha­nem a díjat elfogadta tőlük az­zal, hogy ő majd feladja, de erre csak jóval később, a vizs­gálat során került sor. Össze­sen 92 esetről és 78.500forint­ról van szó. Dr. Csullag Zsolt visszauta­sítja a sikkasztás vádját, la­punknak elmondta, hogy vállal­kozó orvos akart lenni - ezt je­lezte is az önkormányzatnak, s erre márciusban sor kerülhetett volna - és szándékai szerint ak­kor rendezte volna a „szám­lát”. A vizsgálat során feltártak egyéb hiányosságokat is, mint például azt, hogy a Csullag doktor rendszeresen késve kezdte meg a rendelést, elha­nyagolta az ambuláns és az ügyeleti napló vezetését, illetve az elhunyt betegek kartonjait nem vette ki a nyilvántartásból. Az orvos ezeket nem vitatja, ám a sikkasztás tényét visszauta­sítja. — Miért mondott fel mégis? - kérdeztük tőle. — Azért, mert úgy láttam, eleve eldöntött tény hogy en­gem ki fognak rúgni. — Miért akarta áthelyez­tetni a körzetét Váraljára? — Az ottani önkormányzat­tal nagyon jó a kapcsolatom. Gyakorlatilag semmi nem vál­tozna, a rendelést - megosztott körzetről lévén szó - ugyanúgy folytatnám Nagymányokon is, csupán a váraljai önkormányzat lenne a gazdám. Az ominózus, március 9-i tes­tületi ülésen bejelentették, hogy 293 aláírás gyűlt össze a doktor úr mellett. (Váralján mintegy ötszázan támogatták hasonló módon Csullag doktort.) A pol­gármester megjegyezte, hogy jó néhány aláírás hitelessége két­ségbe vonható, és úgy véleke­dett, hogy előfordult, hogy hal­doklóval is aláíratták az orvos maradását kérő ívet. A terem ekkor felhördült, az ülésen be­kiabálások és fenyegetőzések nyomása alatt kellett a képvise­lőknek tárgyalniuk. Volt, aki ezt türelmesen viselte, mások indu­latos hozzászólásokkal vezették le a feszültséget, ami a helyzet fonákságából adódott: tudniil­lik nem a testület bocsátotta el az orvost - hiszen dr. Csullag mondott fel - mégis a képvise­lőket ostromolták a polgárok. — Ez itt egy előre megren­dezett színdarab - vélekedett még a döntés előtt Till József, csak azt nem tudjuk még, hogy tragédia-e vagy komédia. Till úr szerint minden előre el volt rendezve, csakhogy megszaba­duljanak az orvostól. A kér­désre, hogy miért állna ez bár­kinek az érdekében nem tudott magyarázatot adni. Az ülésen résztvevők azon­ban arra tudtak érveket felso­rakoztatni, miért szeretnék, ha maradna az orvos. Húsz év alatt nyolc or\’os fordult meg ebben a körzetben, az ott élők­nek elegük volt a sorozatos or­voscseréből. Mint elmondták, szeretik a doktor urat, nagy fi­gyelemmel vizsgálja meg őket, és szükségesnek tartották el­mondani, hogy Csullag Zsolt a kórházi zárójelentéseket is el­olvassa ... Krausz Henrikné és Balogh Jánosné külön is megkereste munkatársunkat, és elmondták: az orvos gyengéd és barátságos a betegekkel, idc'ísekkel és fiata­lokkal egyaránt. Az ülésen név nélkül ugyan, de elhangzott az is, hogy más ellen is indult fegyelmi, neki mégsem kellett mennie. A meg­jelent betegek nyomására az orvos végül visszavonta fel­mondását, ám a testület erre nem tudott mást lépni, mint hogy adja be ezt Csullag doktor írásban, és akkor majd meglát­ják. Beadta, döntöttek is már­cius 23-án. A titkos szavazást megelőző vitában élénken részt vett a lakosság. A fő téma ezen az ülésen az a levél volt, ame­lyet Alpár Tiborné írt névtele­nül a polgármesternek. A töb­bek által személyeskedőnek mi­nősített levélben Alpámé kilá­tásba helyezte a polgármester visszahívását - (Erre egyébként nincs jogi eszköz. A Szerk.) - és levelét azzal zárta: döntésü­ket várjuk és felülbíráljuk. Al­pár Tiborné azt is kijelentette, hogy mint az MSZP tagja vá­dolja a testületet. A nagymá- nyoki MSZP-szervezet szerkesz­tőségünkhöz eljuttatott levelé­ben - Pataki Lajos titkár alá­írásával - elhatárolódott Alpár Tiborné kijelentéseitől. Maga az orvos is úgy nyilatkozott az ülésen, hogy nem ért egyet an­nak tartalmával. Mint mon­dotta, másként kellett volna a dolgokat megfogalmazni. Csullag Zsolt lapunknak el­mondta: korszerű berendezése­ket - mintegy egymillió forint értékben - és rádiótelefont vá­sárolt a saját pénzéből, hogy feladatát jobban elláthassa. Sértőnek tartja, hogy ennek el­lenére csalással vádolják. A döntés után megkérdeztük a település polgármesterét, Te­leki Istvánt:— Az ügynek van egy etikai és egy jogi vetülete. Nehéz volt ezt szétválasztani? — Azt kellett felmérni, hogy a település lakossága ér­dekében melyiket vesszük fi­gyelembe inkább. — Ezzel az ügy lezáródott, avagy a bírósági döntés befo­lyásolja a továbbiakat? — A fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárás idejére felfüg­gesztettük, utána folytatódik, de azt hiszem a történtek után nem lehet kétséges az eredmé­nye .. . Hangyái János A főigazgató mandátuma június 30-án jár le Két helyi pályázó a vezetői posztra Dr. Gergely János, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főis­kola főigazgatója hamarosan megválik vezetői tisztségétől - jutott el hozzánk a hír, melynek nyomába eredtünk. — A hír igaz - erősítette meg a főigazgató de ebben nincs semmi különös. Ugyanis annak idején úgy állapodtunk meg a minisztériummal, hogy kinevezésem három évre, azaz 1995. június 30-ig szól. — Nem is maradna tovább a főiskolán? — Jómagam 1992. júliusá­ban jöttem Szekszárdra. Szep­temberben lépett életbe a felső- oktatási törvény, mely ki­mondja, hogy 65 éves kor után ilyen jellegű vezetői állást nem lehet betölteni. Én pedig most vagyok 65 éves. — Hol tölti nyugdíjas éveit? — Pécsen van családi há­zam, ami akkora, hogy három generáció is elfér benne. Tehát visszaköltözöm eredeti lakhe­lyemre. De remélem, időről- időre visszatérek majd Szek­szárdra, a barátokhoz. — Esetleg tanít majd a pe­dagógiaifőiskolán is? — Ez nem tőlem függ. Ha valakinek eszébe jutok, szíve­sen. De én nem tolakszom. — Ismert már az utód, azaz az új főigazgató személye? — A pályázatot már meg­hirdette a minisztérium. Ketten pályáztak a tisztségre, s az sem titok, hogy két helybeli kollégá­ról van szó. Április 11-én tartja ülését az intézményi tanács, s minden bizonnyal itt, ezen a fó­rumon dől el az, hogy ki lesz az utódom. Ha ugyanis egyér­telmű javaslatot teszünk le a minisztérium asztalára, akkor azt általában már nem változtat­ják meg. -szá­HtREK A Megyéből Tolna Megyei Kalendárium Második alkalommal jelent meg a Tolna Megyei Kalen­dárium, Kaczián János szer­kesztésében. A kiadványban a naptár után a következő té­makörökben találnak érdekes írásokat az olvasni vágyók: honismeret, jogtörténet-jog­ismeret és testi-lelki egészsé­günk, emellett riportok, gye­rekeknek szóló összeállítás, irodalmi összeállítás, humor, gazdasági témájú cikkek, me­gyei sportösszeállítás, recep­tek, érdekességek találhatók a kötetben. A kalendárium szerzői között lapunk több munkatársa is szerepel, Ihá- rosi Ibolya, Ékes László, Wessely Gábor, Szeri Árpád és Gottvald Károly. A kiad­vány megvásárolható az újságárusoknál. Népújság-nap Bölcskén Bölcskére látogat március 27-én, hétfőn, a Dunaföldvár, Paks és környéke oldal két szerkesztője, Venter Mari­anna és Garay Előd. A pol­gármesteri hivatalban délelőtt 10 órától várják azokat a bölcskei polgárokat, akik kér­déseikkel, kéréseikkel la­punkhoz fordulnak. A látoga­tás során az érdeklődők ked­vezményes áron adhatják fel hirdetésüket a Tolnai Népúj­ságba. Tapasztalatcsere Dániában A dombóvári Gárdonyi Géza általános iskola 10 pedagó­gusa, valamint 2 szülő az ápri­lis 1-étől kezdődő tavaszi szünet idején Dániába utazik tapasztalatcserére. A dombó­váriak Kerényi Zsolt igazgató szervezésében a Hillerslev-i iskola vendégei lesznek, s a látogatással, valamint ottani tevékenységükkel, tárgyalása­ikkal lehetőséget kívánnak biztosítani a magyar diákok­nak és pedagógusoknak első­sorban az angol, emellett a német nyelv gyakorlására, s a kapcsolatot a szülők külföldi útjainak biztosításához is hasznosítani kívánják. Véradókat várnak Szekszárdon Tolna Megye Kórházának Vértranszfúziós Állomása in­tézeti véradónapot tart már­cius 27-én, hétfőn, reggel 8 órától délután 3 óráig. A szekszárdi, illetve a környék­beli településeken élő önkén­tes véradókat szeretettel vár­ják az intézet munkatársai. Az „Emese álma” megyei döntője Ma rendezik Szekszárdon a Honfoglalás 1100. évforduló­jának tiszteletére kiírt, fenti címet viselő történelmi vetél­kedő megyei döntőjét. A kö­zépiskolások 22 csapata az előző évi téma folytatásaként most a Honfoglalás és az ál­lamalapítás témakörében méri össze tudását. A honismereti egyesület és a pedagógiai in­tézet által összeállított szak­mai zsűri dönt arról, hogy mely csapatok fogják képvi­selni megyénket a történelmi vetélkedő területi, illetve or­szágos döntőin. „Tea a könyvtárban” Hőgyészen A hőgyészi könyvtár fenti címet viselő sorozatának ke­retében dr. Rosner Gyula ré­gész, a Paksi Városi Múzeum igazgatója tart előadást „Mi, magyarok a Kárpát-medencé­ben” címmel március 27-én, hétfőn, délután 5 órai kezdet­tel. A rendezvényre minden érdeklődőt várnak a szerve­zők, a könyvtár dolgozói. A Vöröskereszt hírei Március 28-án, kedden, vá­rosi szintű csecsemőgondo­zási vetélkedőt rendeznek Pakson. Március 29-én, szer­dán, Bonyhádon rendeznek városi csecsemőápolási ver­senyt a művelődési házban. Ugyanezen a napon Szek­szárdon a városi Vöröskereszt a Dózsa György út 1. szám alatt bálásruha-vásárt tart. Március 30-án, csütörtökön, a paksi városi Vöröskereszt szervezésében véradónapot tartanak Németkéren. A hó­nap utolsó napján, március 31-én, pénteken, Tamásiban a városi szervezet egészségne­velési versenyt rendez. Sporttal a munkanélküli fiatalokért (Folytatás az 1. oldalról.) A képviselő úgy gondolja, ezt a hatást intézményes feltételek között kellene érvényesíteni. Mint lapunknak elmondta, rendelkeznek már a nem fog­lalkoztatott megyei fiatalok listájával. Ezeket az embere­ket megszólítják, feltéve a kérdést: akamak-e sportolni? Amennyiben jelentkeznek mondjuk egy szekszárdi spor­tegyesület foglalkozásaira, akkor menetközben a munka­ügyi központ megadja nekik azokat a felvilágosításokat, amelyek a munkábaálláshoz szükségesek. A szóbanforgó fiatalok rendszeres sporttevé­kenységének támogatásával, a munkaügyi központ közremű­ködésével tehát az életmód- és munkavállalási tanácsadás is könnyebben megszervezhető, hiszen a rendszeresen, csopor­tokban tréningező emberek az adott helyszíneken elérhetők. Az alapítványnak célja egész­ségmegőrző, bűnmegelőző, személyiségfejlesztő kurzusok megszervezése a szakintéz­mények bevonásával, továbbá csoportfoglalkozások kereté­ben a rendszeres munkaválla­lói tanácsadás, elhelyezkedést elősegítő tréningek megtar­tása. Hermes isten, aki a hosszú útra indulónak adott tanácsot, ezúttal a „pályaválasztási ta­nácsoknak az istene” - adott tréfás magyarázatot a névvá­lasztásra dr. Nádori László. Az alapítvány természetesen nyitott, ahhoz bárki csatlakoz­hat. Aranyjelvényes támoga­tónak számít az, aki 250 ezer forintot fizet be a számlára, az ezüst 100 ezer, a bronz 50 ezer forintot ér. A tíz fős kurató­rium tagjainak megválasztá­sára április 10-én kerül sor, várhatóan a megye összes ve­szélyeztetett területének lesz egy-egy képviselője. Mivel a megyei munkaügyi központ támogatja a terv megvalósítását, adódik a kér­dés, milyen előnyökkel jár ez számára. Dr. Brebán Valéria igazgató úgy véli, a beszerve­zések által egyre kevesebb olyan gyerek lesz, akinek a sorsáról nem tudnak, akivel nem tudnak foglalkozni. A sport - mutatott rá - ez eset­ben egyfajta plusz, egy új esz­köz a munkaügyi központ ke­zében. -krasznai­Koszorúzás a Bezerédj szobornál. Bezerédj István, a jobbágyfelszabadító, az első önként adózó magyar nemes Szekszárd követeként vett részt az 1848. március 15.-i esemé­nyeken, majd 25-én Szekszárdon, a mostani Béla király téren tartott nagygyűlést. A '48-as eseményekre emlékeztek tegnap Szekszárdon, amikor a megyeházán megkoszorúzták Beze­rédj szobrát a város vezetői, a Bezerédj István nevét viselő Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet tanulói. fotó: degré

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents