Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-23 / 69. szám

1995. március 23., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal / Élelmiszerárak, vámemelés után A vámpótlékok 8 százalékos hétfői bevezetése részben már érezteti hatását egyes importélelmiszerek árában. Több nagy élelmiszerhálózattal rendelkező kereskedelmi cégnél azt mond­ták: az importtermékek forgalmának csökkenésére számíta­nak. A Centrum Áruházak Rt. ke­reskedelmi igazgatója el­mondta: a cég már eddig is fő­ként magyar árukat forgalma­zott, de a mostani vámintézke­dés még inkább arra ösztönzi őket, hogy minél nagyobb arányban szerepeljen kínála­tukban hazai termék. A Cent­rum egyébként - amíg a készlet bírja - tartja az eddigi árakat. Ám a szállítók már a forint leg­utóbbi leértékelése óta és a vámpótlék-bevezetés ismere­tében folyamatosan közlik ár­változtatási szándékukat, ami minden esetben drágulást je­lent. A Centrum ennek ellenére különféle akciókat szervez, a közeljövőben például egyebek között a kristálycukrot, a máj­krémet és a szardíniát árusítják majd kedvezményesen. Kispes­ten pedig a húsvéti sonkához juthatnak az átlagosnál lénye­gesen olcsóbban a vevők. Újabb kedvezményes akciókat szerveznek nyugdíjasok szá­mára: ők legközelebb április 3- án vásárolhatnak 10 százalék­kal olcsóbban, s rövidesen is­mét lesz családi bevásárlóhét­vége kedvezményes árakkal. A nyolc szupermarketet üzemeltető Kaiser üzletháló­zatban hétfőtől az import tej­termékek ára 30-40 százalék­kal emelkedett - mondta Berki Ernő kereskedelmi igazgató. Ezek elsősorban a közkedvelt Zott-termékek, amelyek már eddig is meglehetősen drágák voltak. A cég további kereslet- csökkenésre számít, a vámpót­lékot azonban nem tudja „le­nyelni”, ezért igyekeznek hazai árukkal helyettesíteni az im­portcikkeket. A Julius Meinlnél egyelőre nem drágultak azok az élelmi­szerek, amelyeket a cég nem közvetítők révén, hanem saját importtal szerzett be. Ez vi­szont az összes forgalmazott külföldi terméknek mindössze 3 százalékát teszi ki. Számíta­nak arra, hogy a külföldi élel­miszerek forgalma csökkenni fog, s úgy tervezik, hogy a fo­rintleértékelésekből és vám­emelésekből adódó árnöveke­dés csak a kifejezetten luxus­cikkeknél hárítják át a vevőkre. Az agrárgazdaság jövőképe A magyar agrárgazdaság jövő­képét, méginkább annak meg­valósítását alapvetően a politi­kusok fogják meghatározni; azonban ma még nincs jövő­kép, stratégia és konszenzus sincs - jelentette ki Láng István akadémikus a hét elején a Sze­gedi Akadémiai Bizottság székházában megtartott „Ä magyar agrárgazdaság jövő­képe” című tudományos ta­nácskozáson. Az viszont reményt keltő, hogy már előkészületek foly­nak. Ebben nagy szerepe van a tudománynak - közölte az elő­adó, elmondva, hogy az Aka­démiai Agrártudományok Osz­tálya, közösen más érintett osz­tályokkal a májusi közgyűlésen tudományos ülést tart „A ma­gyar agrárgazdaság jelene, jö­vője és a tudományi címmel. A fórumon szó lesz arról, hogy az agrártudomány terüle­tén született kutatási eredmé­nyek miként járulhatnak hozzá az agrárválságból való kitörés­hez, s egy hosszabb távra is ér­vényes, nemzeti konszenzus alapjául is szolgálható agrárpo­litika kialakításához. A megál­lapításokat és ajánlásokat júni­usban az akadémiai elnökség elé terjesztik. Egyetértés esetén pedig akadémiai állásfoglalás­ként átadják az Országgyűlés és a kormány illetékes szerveinek, vezetőinek. Az előadó elemezte azokat a változásokat, gazdasági-politi­kai tényezőket amelyek jelen­tős hatással lesznek a magyar agrárgazdaságra. Ezek közé so­rolta: a tulajdonviszonyok át­alakítását és a privatizáció vég­rehajtását, a piaci gazdaságra, a kialakulását, a felkészülést az Európai Unióhoz való csatla­kozásra, továbbá fokozott kör­nyezetvédelmi igények megje- .lenését az agrárgazdaságban, valamint a valószínűsíthető klímaváltozáshoz való alkal­mazkodást. Véleménye szerint ha ezeket a tendenciákat következménye­ikkel együtt figyelembe veszik, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy 10-15 év múlva alapve­tően más agrárgazdaságra lesz szükség. Nem ártott a hideg A február végén, március ele­jén korán jött tavaszt hirtelen „évszakváltás” követte a múlt hét közepén. A fák ágai né­hány órára látványos vastag­ságú hótakarót öltöttek. A le­vegő hőmérséklete 10-15 fokkal hűvösebbre váltott, éj­szakára pedig visszatértek a fagyok. Hogyan viselték gyümölcs­fáink ezeket a szélsőségeket? - a kérdést dr. Tóth Ferenc kertészmérnöknek tettem fel. — Emlékszem, tavaly is hasonló időszakban tért visz- sza néhány napra a tél. Akkor az alacsonyabb fekvésű terü­leteken a pirosbimbóban lévő kajszi virágok elfagytak. Sze­rencsére idén, a néhány órás „enyhe” mínuszok semmiféle kárt nem okoztak eddig a gyümölcsösben. Állandóan mozgott a levegő, az alaposan átázott talajok sok hőt akku­muláltak, és ami szintén fon­tos, az enyhe tél sem tette próbára növényeinket. A hó direkt jól jött, hiszen az egyik fagyos éjszakán puha takaró­ként védte a virágzó mandulát és az arra készülő többi fa rü­gyeit. Az eddigi hűvös, csa­padékos idő inkább növény- védelmi gondokat fog szülni. Gondoljunk csak az ősziba­rack tafrinás levélfodrosodá- sára. Legokosabb, ha a rezes le­mosó permetezésre odafigye­lünk és felkészülünk egy szerves hatóanyagú védeke­zés lehetőségére is. Vissza­térve a lehűlésekre, egy újabb fagyos periódusban - ha nem szállított hidegről van szó -, füstöléses védekezést lehet alkalmazni. De legyünk inkább opti­misták: jók a terméskilátása­ink. Mauthner Házikerti praktika Ássunk könnyebben! A házikertben, a szőlőben kora tavasztól késő őszig szüksége lehet az ásóra a kertészkedő- nek, gyakorta olyan talajviszo­nyok között, amikor bizony rá kell lépni az ásólemez felső szélére. Tavasszal és ősszel még nincs gond, amikor a hű­vös időjárásban vastagabb talpú cipőben vagyunk, de nem így nyáron, a másodvetések talaje­lőkészítésénél, esetleg szőlőben az esővízfogó gödrök ásásánál, amikor már lejárt a vastagtalpú cipők szezonja. Vékonytalpú cipőkben már érzékenyen érinti talpunkat a vékony ásólemez, amellett, hogy a vékony cipő­talpat is hamar átvághatja. Se­gíthetünk magunkon egy 20-25 milliméter átmérőjű, tíz centi­méter hosszú vascsődarabbal, amelyet egyik oldalán hosszá­ban átfűrészelünk, majd oldal­ról apró ütögetésekkel az ásó­lemez felső szélére verünk egé­szen a nyéltartó kapáig. Elő­nyös a csövecske felső, taposó felületét a lábbeli csúszkálása ellen „x” formák sorával bere- szelgetni. A taposó vasat - el­mozdulás ellen - az ásó leme­zével együtt 2-3 mm-es fúróval átfúrva, laposfejű csavarral, azonos vastagságú nittszeggel, vagy két végén elnittelt, lá- gyabb alumínium vagy rézdrót­tal rögzíthetjük. Szakái László Kérdezik Szekszárdi olvasónk kérdése a következő: „Mezőgazdasági kistermelő vagyok, már 2 éve, amióta megszűnt a munkahe­lyem. Nem lettem a mai napig vállalkozó, mert az éves árbe­vételem egymillió forint alatt van, tehát nem haladja meg a 2 millió forintot. A feleségem is itthon van, ő is besegít a mun­kába. Mivel nincs egészségbiz­tosítási kártyánk, milyen meg­oldás van arra, hogy fizetnénk érte, de a szolgálati időre nem volna szükségünk. Tehát kizá­rólag azért fizetnénk, ha valami betegség ér, ingyenes orvosi el­látásban részesüljünk. Van-e erre lehetőség, és ha igen, mennyi lenne ez az összeg ha­vonta?” A kérdésre Csikós Fe­renc, a Megyei Egészségbizto­sítási Pénztár járulékosztályá­nak vezetője válaszol: - Amennyiben a mezőgazdasági kistermelő nem jelentkezett be a társadalombiztosításhoz ez idáig, tehát nincs törzsszáma, ebben az esetben módja van egészségügyi szolgáltatás igénybevételére megállapo­dást kötni. Ezt legkorábban az adott hónap elsejéig, visszame­nőleg lehet megkötni, havi 1500 forint befizetésével egyi­dejűleg. Ha a félj és a feleség is megkívánja kötni, akkor kü- lön-külön 1500 Ft. a havi befi­zetés. Ez csak az egészségbiz­tosítási kártyára jogosít, ami azt jelenti, hogy a választott házi­orvosnak átadva a kártyát, in­gyenes beutalást jelent a járóbe­teg szakrendelésre, kórházi el­látásra és a TB általi támogatást a receptek kiváltásánál. Az em­lített szolgáltatás megkötését a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár járulékosztályán lehet rendezni. Az említett összeget minden hónapban előre kell fi­zetni, csekken. A kártyát hely­ben kiállítják. Növekszik a juhállomány Az enyhe időjárás kedvezett a juhászainak, jó takarmányozási körülmények között teleltek a juhok. Bőséges a szaporulat és egyenletes a gyapjú növeke­dése is. A nyájak egészségügyi helyzete is jobb a tavalyinál. Mindezt az FM illetékes főosz­tályának legfrissebb elemzése állapítja meg. A szakemberek szerint a bárányok ára továbbra is kedvező: jelenleg egy kilog­ramm élő tejesbárányért 300-340 forintot fizetnek, de a húsvéti szezonban a kilónkénti 390-410 forintot is elérheti az ára. Újdonság az ágazatban: több tenyésztő a jerkebárányok fel­nevelését tervezi. Három rádióadóban, több alföldi város telefonfejlesztésén, az M l-es autópálya építésén dolgoznak az AXON Rt.-tó1 lízingelt gépek. Az Önök garázsában már több, mint 1000 személygépkocsi és tehergépjármű áll az AXON Rt.-vel kötött lízingszerződések eredményeképpen. A lízing az Önök gyarapodását szolgálja. Két eredményes kötvénykibocsátás után itt a legfrissebb AXON Rt. Egy egysége egy 10.000,-Ft-os AXON Lízing „C-l." Kötvényből és három darab 1.000,-Ft-os AXON „B" Részvényből áll. AXON lízing „C-l." Kötvény Futamideje másfél év. Éves kamata 38% * u AXON „B" Részvény Évi 10% garantált osztalék. Kibocsátási árfolyam százhúsz százalék, a harmadik évben visszavásárlási garancia 200%°n ♦ Ha kívánja, részvényvásárlás nélkül is jegyezhet Kötvényt. Futamideje másfél év. Éves kamata 34%­Önnek biztonságos, magas hozamú befektetési lehetőségre van szüksége. Nekünk a banki hitelnél kedvezőbb tőkére. Miért ne csinálnánk egymással egy jó üzletet? Jegyzés március 21-től április 7-ig a Budapest Bank egységeiben az ország minden pontján, és a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. irodájában. Az Önhöz legközelebbi jegyzési helyek: Szekszórd, Garay tér 4.1:74/312-533 • Dunaújváros, Dózsa Gy. u.4/b 1:25/310-711 * Paks, Dózsa Gy. u. 101:75/310-288 • Ráckeve, Kossuth u. 47.1:24/385-011 Mohács, Vörösmarty u.4. T.: 69/322-744 • Tamási, Szabadság u. 54. T.: 74/371 -711 Osztozzunk a hasznon!

Next

/
Thumbnails
Contents