Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
1995. március 2., csütörtök Környezetbarát 7. oldal Keressük egymást! Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „Őszinte Szó” Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A bontókra írja rá: „Keressük egymást!”. Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Jelige: Ketten könnyebb 55 éves, fekete hajú, teltkarcsú, egyedül élő, özvegyasszony vagyok. Egy nagyközségben, kertes házban élek. Kedélyem vidám, könnyen barátkozom. Szabadidőmben újságot olvasok, Tv-t nézek, kertészkedem, állatokat nevelek. Keresek egy káros szenvedélytől mentes, korban hozzám illő társat, akivel ketten könnyebben elviselnénk az életet, s aki hozzám költözne. Jelige: Érzem, hogy most megtalállak 25 éves, vidám természetű lány vagyok. Kedvelem a természet- járást, a nagy utazásokat, a jó könyveket. Érdekel az angol nyelv, a zene csaknem minden műfaja. Szívesen vagyok egyedül is, ám jobban szeretem a társaságot. Várom annak a 25-30 éves fiatalembernek a levelét, aki hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, és egy tartós kapcsolat kialakítására vágyik. Romantikus, fényképes jelentkezők előnyben! Jelige: Talán csak álom 46 éves, városban élő, fizikai foglalkozású, középtermetű, független nő vagyok. Természetem vidám, őszinte, anyagi helyzetem szerény, de rendezett. Keresem azt a korban hozzám illő, független férfit, akivel a magányomat megoszthatnám, aki szeretetre vágyik, és bízik egy újrakezdésben. Kedves Társkeresők! Halmozódnak azok a levelek, amelyek a jeligés bemutató levelekre válaszként érkeztek. Pl. Magányos szív; Rossz egyedül; Szeretnélek megtalálni; Aki keres talál; Szeretet, megbecsülés; Tiszta szívvel. Miután a levelek címzettjei eló'ttünk ismeretlenek, mert anonim módon írták bemutatkozó levelüket, így e válaszokat sem tudjuk részükre továbbítani. Ezért azt kérjük az újabb bemutatkozóktól, hogy minden esetben adják meg levelükben címüket, vagy telefonszámukat, hogy a társkeresés hatékonyabb lehessen. Ezután csak azokat a hirdetéseket jelentetjük meg, amelyek névvel és címmel íródnak hozzánk. Védett növények Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Nagytermetű, nagyon szép erdei növényünk, 20-25 cm magas. Tőlevelei hosszúkás-tojás- dadok, nagyok, világoszöldek, fényesek, a felsők szárölelők. A virágzat színe a halvány rózsaszíntől a sötét bíborig változhat. Virágai 10-12 mm-esek, apró bíborvörös pöttyökkel, amik tulajdonképpen pici szőrpamacsok. Virágzása május, a megkésett példányoké június eleje. Védett növény, eszmei értéke 10.000 Ft. Rendkívüli szépsége miatt nagyon sokat szenved a meggondolatlan kirándulóktól, mert letépve hamar elhervad, ezért eldobják, nem is sejtve, hogy milyen értéket tettek tönkre. Vannak akik kiássák, és kertjeikbe próbálják telepíteni, nem sok eredménnyel, mert a növény nagyon érzékeny a változásokra, és elpusztul. Ugyanilyen károsításoknak van kitéve a tarvágások során, mert a hirtelen jött változásokat az életkörülményeiben nem tudja elviselni és kipusztul. Megyénkben többfelé találkozhatunk a növénnyel, erdei sétánk alkalmával, de mindenütt csak szálanként, Németkér és Kisszékely környékén és a Szekszárdi- és Geresdi-dombság több pontján. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Kicsire nőjetek! Remélhetőleg nem ezzel a célzattal adott át Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter egy-egy bonzai-fát a sajtócsapat tagjainak, a Kormány-Sajtó labdarúgó mérkőzést követően. fotó: star pr Természetvédelem XVI. A Zselicségi Tájvédelmi Körzet Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb természetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. Az 1976-ban létrehozott Zselicségi Tájvédelmi Körzet a Dél-Dunántúl egyik legszebb tájegysége, mely a Mecsek nyugati nyúlványának tekinthető Zselici-dombságon található. A védett terület két megyét (Baranya és Somogy) érint. Területe 9042 hektár, ebből 140 hektár fokozottan védett. A tájvédelmi körzet kezelője nem természetvédelmi szerv, hanem a Somogyi Erdő- gazdaság Rt. A védetté nyilvánítás célja az volt, hogy megőrizzék az erdőirtásoktól megkímélt, nagyobb összefüggő erdőségeket és azok élővilágát, a jövő számára. A dimbes-dombos vidék talaja löszös-agyagos. Hazánk egyik legcsapadékosabb vidéke ez, az évi átlag 728 mm, ami kedvez a Zselicségre jellemző illír bükkösök fejlődésének. A bükkösök a meredek északnyugati és nyugati lejtőkön tenyésznek. A fő fafaj mellett megtalálható az ezüsthárs is elegyesen. A kitettség változásával az ezüsthársas bükkösöket gyertyános tölgyesek váltják fel. A keleti és déli száraz gerinceken félszáraz ezüsthársasok, illetve cseres-tölgyesek nőnek, míg a szép völgyekben tölgy-kőris-szil ligeterdők találhatóak. A jól feltárt növényvilágra jellemző, hogy tömegesen jelennek meg a déli flóraelemek, így a kontyvirág, a kis párlófű, a szakállas szegfű, a kakas- mandikó, a tarka lednek, a pirítógyökér. A fentiek mellett Szúrós csodabogyó egyéb védett növényfajok is megtalálhatóak a vidéken, mint a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és az erdei ciklámen. A Dél-Dunántúlra jellemző az örökzöld, fásodó szárú csodabogyók elterjedése, melyek igen különleges növények. Úgy tűnik, hogy a leveleik közepéből egy-egy virág ered, valójában azonban nem levelek azok, hanem levélszerű módosult szárak, amelyek egyúttal a levelek funkcióit is betöltik. A szúrós csodabogyó levelei kisebbek, kemények, szúrós hegyűek. S előfordul, bár ritkábban a lónyelvű csodabogyó is. Különösen ősszel dekoratívak e növények, amikor az örökzöld leveleken díszlenek a szép, élénk korallpiros termések. A növényvilághoz hasonlóan a gerinces állatvilág is alaposan feltárt. A gerinctelen fauna kutatása viszont csak mostanában kezdődött el. A déli elterjedéséi növényfajok miatt várható számos állatritkaság felfedezése. A Zselicségben 120 fészkelő madárfajt sikerült megfigyelni, melyek közül említést érdemel a fekete gólya, a holló és a darázsölyv. A Bárdi-patak völgyében az egykori halastavak a vonuló vízi- és partimadarak kedvelt pihenő- és táplálkozó helyei. A vidék messze földön híres vadállományáról, elsősorban szarvasállományáról. Az ember által nem zavart területeken előfordul a vidra és a vadmacska is. A táj évezredek óta lakott, amit igazolnak a régészeti feltárások. A vidékre egykor, a XlII-tól a XIX. századig sajátos, primitív erdőgazdálkodás, a makkoltatás volt a jellemző. A nagy erdőirtások a XVIII. században indultak, egybekötődve a területek mezőgazda- sági méívelés alá vonásával. A Zselicség a néprajzosok számára is gazdag gyűjtő- és kutatóterületet jelentett. Az erdőgazdálkodással és az erdei állattartással kapcsolatos kultúrtörténeti értékek, melyek e vidékről származnak, egyedülállóak. Emellett jelentősek a népi építészeti emlékek is, amelyekre jellemző a favázas-talpas építkezési forma. A népi építészet jelentős gyűjteménye Szennán, a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben kapott helyet. A múzeum festett kazettás mennyezetű református templom körül létesült. Andrási Pál Az ÁVÜ XS>S>S. március 6-tól nyilvános forgalombahozatalra ajánlja fel a tulajdonában lévő Pannon-Váltó Rt. részvényeket kizárólag lit ny i kárpótoltak számára.. ■ cserearány: 20.000 Ft címletű kárpótlási jegy + 2000 Ft = 30.000 Ft névértékű részvény M jegyzési időszak: 1995. III. 6. - III. 24. A részvények ;• Postabank E r telep api r Rt. -nél, a Postabank fiókhálózatában, valamint ii IKL«Sz:H Brókerház l< t _ -nél „ és a Kereskedelmi Bank fiókokban jegyezhetők. A részvényjegyzéssel kapcsolatos további információért forduljon a Telemédia Szolgálathoz (T.: 266-7007) és a bankfiókokhoz, illetve az ÁVÜ ügyfélszolgálati irodáihoz.
