Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-08 / 33. szám
1995. február 8., szerda Gazdaság VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal Piacra fel! (III.) Egy héttel ezelőtt azt írtam: az üzleti terv tartalma maga a marketing, a szándék, a végcél és a módszerek formába öntött meghatározása. Nézzük, hogyan működik mindez a gyakorlatban. Elsőként határozzuk meg, hogy mi az a termék, vagy szolgáltatás, amellyel a piacra kívánunk lépni. Pozicionáljuk ajánlatunkat, keressünk választ arra, hogy kik és miért lesznek majd partnereink. Tekintsük át a választott termelési, vagy szolgáltatási ágazat jövedelmezőségét, a fő versenytársak helyzetét, az elkövetkező néhány év kilátásait és mindazokat a tényeket, amelyekkel újonnan induló vállalkozásunk kockázatait mérlegelve számolnunk kell. Gondoljuk végig, hogy leendő üzletfeleink számára milyen előnyöket tudunk majd ajánlani a versenytársainkhoz képest. Ezután vizsgáljuk meg, hogy milyen pénzügyi és infrastrukturális feltételekkel rendelkezünk, vagy rendelkezhetünk. Készítsünk költségvetést, a- melyben tüntessük fel a tőkeforrásokat, a várható pénzáramlást, tervezzük meg a bevétel és kiadás egyenlegét és -határozzuk meg a várható jövedelmezőséget. Végül döntsük el, hogy megvan-e bennünk az eltökéltség, a céltudatosság, az önfegyelem képessége és a bátorság. Akarjuk és vállaljuk-e az új tevékenységgel járó feladatok és követelmények teljesítését? A most leírt folyamatot nevezi a szakirodalom helyzet- elemzésnek. Ebben a munkában kapnak kiemelten fontos szerepet a tanácsadók. Mert szükség van jogászokra, hogy a cégalapítás és cégműködtetés költségeit és módszereit tervezni tudjuk. Szükségünk van gazdasági tanácsadókra, akik a vállalkozás pénzügyeket érintő kötelezettségeiről és lehetőségeiről adnak számunkra tájékoztatást. A helyzetelemzés szakaszában kérjük fel azokat a cégeket is, amelyek előzetes piacfelméréssel, vagy piackutatással lehetnek segítségünkre. Ekkor keressük meg azokat a tapasztalt „vén rókákat” is, akik bölcsessége jól használható lesz majd számunkra. így jutunk el a döntéshelyzetig, amikor is - a bukás veszélyét is feldolgozva - a vállalkozás megindításáról határozunk. És ekkor írjuk meg üzleti tervünket, amelyben az eddig begyűjtött információk figyelembe vételével már a megvalósítás módszereiről is nyilatkozunk. Arról, hogy milyen stratégia és taktika alkalmazásával érjük el kitűzött célunkat. Erről szólunk majd a következő részben. Addig is, ha van kedvük, vegyék elő otthon a saját üzleti tervüket és nézzék meg, hogy tartal- mazza-e a leírt kritériumokat. Különös figyelemmel legyenek a módszereket taglaló részre, mert az a leginkább formálható és igazítható. Hozzánk írott leveleikre továbbra is írják rá: Piacra fel! Dr. Dobos Béla text ART Média Felkínálom Üzleti ajánlatok A televízió „Felkínálom” műsora nyomán szerveződött országos klubhálózat ma Felkínálom Marketing Center néven 1992 óta működik, magyar, európai és tengerentúli tagokkal. Ma már egy szekszárdi vállalkozás, a Kármentő Trió Bt. is tagja ennek a hálózatnak. Közvetítésükkel hetente közlünk néhányat a Felkínálom üzleti ajánlataiból. Ukrán partnerünk keres étkezési búzát 5-10 ezer tonnát, minimum 25-ös sikértartalommal. Osztrák exportra keresünk parkettalécet 1000 m2 induló mennyiségben, február 28-i szállítási határidővel. Méretei: hossza: 400-450, szélessége: 60-70, vastagsága: 22 mm. Vietnami rizst ajánlunk kedvező árfeltételekkel FOB Hossimin paritáson. Szlovák hálózatunkból keresnek 10-10.000 tonna takarmánybúzát, árpát, zabot, rozst, kukoricát, továbbá polietilént, izobutanolt, acetont, metilalkoholt minimum 100 tonnát, valamint befektető partnert 60 ágyas kis hotelhez turisztikailag egyik legfrekventáltabb helyen. Munkalehetőséget ajánlunk! Fiatal pályakezdőket, valamint a kereskedelemben és az üzleti életben járatos közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasokat kereskedelmi szervező, területi témavezetői feladatokra, találmányok menedzselésére. Német, angol, francia, olasz nyelveken beszélők, kapcsolatokkal rendelkezők előnyben. Hőgyész legnépszerűbb vállalkozója: Banai István Egy bál önmagában is lehet érdekes, de még izgalmasabb a mulatság, ha van valami tétje. Hőgyészen, a vállalkozók helyi egyesülete szervezésében szombaton éjjel, a művelődési házban tartott farsangi bálon immár másodszor választották meg a résztvevők a község „legnépszerűbb vállalkozóját”. A szavazók voksa alapján a megtisztelő címet és a vándorserleget Banai István benzinkút tulajdonos vehette át idén a község polgármesterétől, Pál Imrétől. A negyvennégy éves Banai Istvánt a faluban mindenki csak „Fűrészként” ismeri. Nemcsak azért, mert a falu központjában található „Fűrész” benzinkútnál tankolnak a helybeliek, hanem sportolói múltja miatt is. Fűrész harminc évig, 1963-93-ig játszott a hőgyészi MEDOSZ csapatában középhátvédet. Mára ugyan abbahagyta a sportot, de azért a népszerűsége megmaradt. A benzinkutat 1991. szeptember 11-én vásárolta meg az Áfortól. A kútnál a 92-es, és 95-ös ólommentes benzinen kívül háztartási tüzelőolaj is kapható. Az üzletben a különböző olajokon kívül mindenféle autótartozék, gépkocsi égő, gyújtógyertya, üléshuzat, kormányvédő, kocsimosó sampon, sőt még telefonkártya is kapható. A Banai családban a feleség, Barabás Ella is vállalkozó, fodrász üzletét a családi házuknál alakították ki. A három gyerek közül a legnagyobb, Olga Pécsett tanul, a Kodály Zoltán Gimnázium német-olasz szakára jár, jövőre érettségizik. Arról, hogy hol tanul tovább, még nem döntött, de az idegenforgalmi szakma nem áll távol tőle. A két, 15 éves ikerfiú közül a nagyobbik, Pisti, szakács szeretne lenni, a kisebbik, Attila édesanyja szakmáját követve fodrásznak készül. Mondhatjuk tehát, hogy az egész család vállalkozó vagy az lesz, ami Hőgyészen egyáltalán nem szokatlan. A településen a háború előtt nagy számú iparos élt, ma a 3340 lakos közül 165-nek van vállalkozási engedélye, elsősorban különböző szolgáltatások végzésére. A kérdésen, miért épp őt ítélték a helyiek a legnépszerűbbnek, Banai István csak mosolyog. — Itt születtem, itt élek, egyszerű családból származom, igyekszem mindenkinek segíteni, talán ezt értékelték az emberek. F. Kováts Éva Banai István (jobb oldalon), átveszi a vándorserleget Pál Imrétől FOTÓ: ÓTÓS Változik a versenytörvény Jelentős módosítások várhatók a versenytörvényben. Ezek közül a legfontosabbak a vertikális versenykorlátozási tilalom kiszélesítésére, a fúziókontrollra és a gazdasági erőfölénynyel történő visszaélésre vonatkoznak. A törvény módosítására egyrészt Magyarország és az Európai Unió közötti társulási megállapodásban előírt jogharmonizáció miatt, másrészt a hazai jogbiztonság erősítése miatt van szükség. A Versenyhivatal szerint a módosító javaslat az év második felében kerülhet az országgyűlés elé. Minderről a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, Boytha Györgyné tájékoztatta a sajtót. A versenytörvény jelenleg tiltja az egymással versenyben álló gazdasági egységek horizontális kartellbe tömörülését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az azonos árucikkek forgalmazói nem állapodhatnak meg például az árak változtatásában. A vertikális versenykorlátok kiszélesítésére vonatkozó módosítás lényege, hogy a versenytörvény tilalma a jövőben - bizonyos kivételekkel - kiterjed majd a vertikális kartell létrehozására is. Ennek értelmében az értékesítési lánc különböző fázisaiban tevékenykedő gazdasági egységek sem tömörülhetnek kartellbe. A törvénymódosítási javaslatban - az Európai Unió gyakorlatának megfelelően - lehetőség van a tilalom alóli csoportmentesség megszerzésére, például a franchise hálózatok, a know-how és egyéb szellemi alkotások esetében. A gazdasági erőfölénnyel történő visz- szaélés szabályainak változtatásával bővül a versenytörvénybe ütköző, nevesített gazdasági magatartások köre. Eszerint például tilos lesz a versenytársakat kiszorító - indokolatlanul alacsony - árat alkalmazni olyan esetben, amikor nem áll a termelés mögött alacsonyabb költség. Visszaélésnek számít majd az olyan diszkriminatív magatartás, amikor például egy vállalat a termékét az egyes piaci szereplőknek különböző árakon kínálja. Félidőben a II. vincellérképző tanfolyam A Szekszárdi Borvidék Szőlő- és Borkultúra Alapítványa által szervezett vincellérképző tanfolyam vezetőjét, Ferenc Vilmos kertészmérnököt, az alapítvány elnökét, egy félidős összegző beszélgetésre kértem. — Lapunk is hírül adta a tanfolyam első előadását, amikor is kicsinek bizonyult a Vármegyeháza borozója. — Már az első tanfolyamon, 1993-ban érzékelhető volt a nagy érdeklődés. Akkor, mint az ország első ilyen tanfolyamán 60 fő volt a létszám. A mostani tanfolyamon, aminek éppen a felénél tartunk, minden várakozásunkat felülmúlva 225 főt számlál. — Milyen céllal jött létre ez a tanfolyam immár másodszor? — A szekszárdi és a kömyékbéli emberek életét a mai napig is befolyásolja és meghatározza a szőlő- és bortermelés. Ha Magyarországon vagy tágabb környezetünkben, Európában kimondják Szekszárd nevét, az embereknek rögtön a bor jut eszükbe. Ez a hír arra kötelezi azokat a szakembereket, akiknek hivatásuk a szőlőtermesztés és a borászat, hogy a 2000 éves szőlőkultúra hírnevét öregbítsék, mégpedig úgy, hogy tudásukat, tapasztalataikat továbbadják. — A tanfolyam előadói mind ismert és elismert szakemberek: Dr. Diófási Lajos, Módos Ernő, Vesztergombi Ferenc, Kővári László, Mészáros Pál, Horváth József, dr. Domonyai Péter, Ferenc Vilmos, Rutkai Géza, dr. Sáros- pataky György, Kovács Ferenc, őry Béla, dr. Urbán András, Horváth Ákos. — Nagy örömünkre szolgál, hogy ilyen kitűnő szakembergárdát sikerűit megnyerni előadónak. A tanfolyamnak már eddig két neves vendége is volt. Az első előadáson a rendezvényeink támogatóinak kérésére lehetőséget biztosított a tanfolyam, hogy a Hegyközségi törvényről, a tanfolyam keretén belül tartson tájékoztatást dr. Farkas Gabriella országgyűlési képviselő. Annál is inkább örültünk ennek a tájékoztatásnak, hisz itt egy olyan nagy létszámú érdeklődő közönség hallhatta őt, amely a jövő Hegyközségének tagjaiból állt. — Ki volt a másik vendég? — A németországi testvérvárosból, Bietigheim-Bissingenből, Herbert Rieger úr, aki a koracél (rozsdamentes) tartálygyártó cég tulajdonosa. Előadásában összefoglalta a nyugaton sikeres, világ- színvonalú technológiákat. — Mint említette, a tanfolyamra igen szép számmal jelentkeztek, s ez a létszám előadásról előadásra tartja magát. Kikből tevődik össze a hallgatóság? — Áz elmúlt években a tulajdonviszonyok megváltozása miatt alapvetően a nagyobb szőlőterülettel rendelkező tulajdonosokból, de rajtuk kívül a nem árutermelő szőlősgazdák is eljöttek. Ezek a hallgatók fontosnak tartják, hogy olyan információkhoz jussanak, amely a legkorszerűbb technikáról, technológiáról, az új piaci ízlésről, a piaci lehetőségekről szól. Nemcsak a szekszárdi borvidékről jöttek termelők, de Paksról, Györkönyből, Szedresből és sok más helyről is. Ez azt bizonyítja, hogy ha a téma érdekli az embereket, akkor még a távolság sem lehet akadály. .—- A felénél tart a tanfolyam. Hogyan értékeli az eddig eltelt időszakot? —- A jelenleg regisztrált 225 fő az első előadástól kezdődően a mai napig minden előadáson megjelent. Azt hiszem, ez önmagáért beszél. Számunkra azt bizonyítja, hogy a tanfolyam igazán elérte tervezett célját. Sas Erzsébet
