Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

1995. február 6., hétfő Gazdaság 5. oldal Dr. Tamás Károly a mezőgazdaság gondjairól A kilábaláshoz sok minden kell (Folytatás az 1. oldalról.) Kétségtelen, hogy a földek nagy része jól meg van mű­velve, kevesebb a parlagterület. Ugyanakkor a gazdák változat­lanul panaszkodnak, mert a ta­valy termett árut kevés haszon­nal tudják eladni. Ha az állatállományt nézzük, az elmúlt öt év alatt a szarvas- marha létszám körülbelül 40 %-kal csökkent, a sertés 50 %-kal, a juhállomány 60 %-kal, egyedül a baromfiállomány alakul jelenleg nagyjából a ke­reslet alapján. A válságból való kilábaláshoz tehát még sok minden kell. — Nevezetesen ? — Elsősorban az érdekelt­ségi viszonyokat, a gazdálko­dás feltételrendszerét kell olyanformán rendezni, hogy ösztönző legyen a gazdálkodó számára. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság jövedelem­szintjét javítani kell, legalább annyira, hogy a gazdálkodó in­vesztált tőkéje legalább 10 %-os hasznot hozzon, hosszú távon is. A kormánytól többek között azt várnám, hogy végre meg­hirdesse az agrárprogramot, amelyben világosan kifejti, hogy mennyi gabonát, tejet, húst, stb. akar előállíttatni. — A földek jobb megműve­lésén kívül lát-e biztató jeleket? — Kedvező jelnek látom azt, hogy megmarad a reorga­nizációs hiteltámogatás, ugyanakkor rendkívül bonyo­lultnak tartom az eljárást. Sze­rintem minden gazdálkodó ré­szére azonos feltételeket kel­lene biztosítani — alanyi jogon. Erre persze lehet azt mondani, hogy nincs annyi lehetőség, mint amennyi jelentkező van, és ki kell emelni a legjobbakat. Ebben van is igazság. Kedvező még, hogy például üszőbeállításra 20 ezer forint állami támogatást adnak. Koca­süldő beálításra 5000 forintot, tenyészjerkére 2 ezret. Ezek a támogatások elérhetők, elősegí­tik az álattenyésztés fejleszté­sét, ezt üdvözlöm, csak keves­lem. Nagyobb támogatást kel­lene adni a tenyészállat beállí­tásra, ugyanis ezen fordul az ál­lattenyésztésben minden. Ha van tenyészállat, akkor van szaporulat, akkor van hízóállat és akkor lesz itthon termelt hús is. — Ön az állattenyésztés szempontjából mely célokat tar­taná kívánatosnak, egyben el­érhetőnek? — Ha nekem kellene meg­hirdetnem egy agrárprogramot, akkor én a következőt monda­nám. Elsősorban, hogy Ma­gyarország mezőgazda­sági-élelmiszeripari ország gedve azzal, ha két éven belül 8 milliós állományunk lenne. Eh­hez szükséges a védőárak rend­szere, a szerződéses rendszer, és a szerződéses fegyelem be­tartása. Baromfiból az önellátáson felül jelentős exportlehetősé­günk volt, van és lesz is. Én eb­ben az ágazatban látom a legki­sebb törést. Juhból feltétlenül vissza kel­lene állítani a régebbi létszá­mot, ahhoz, hogy a belföldi mérsékelt igény mellett a jelen­tős tejesbárány és pecsenye­bárány exportnak eleget tud­junk tenni. Rendkívül nagy az igény jelenleg is, főleg Olasz­ország, Görögország részéről. Mindez azt jelentheti, hogy ha egy agrárprogram jól kerül megtervezésre és a kivitelezés során előtérbe helyezik a me­zőgazdaság jövedelmezőségé­nek megteremtését, az fordula­tot jelenthet a mezőgazdaság­ban, ezen belül az állattenyész­tésben. Azt hiszem, egy ilyen helyzetben 3-4 milliárd dollár értékű exportbevételre szert te­hetne a magyar mezőgazdaság. Örömmel látom, hogy a mos­tani földművelésügyi kormány­zat is ezeket a célokat tűzi ki, igaz mérsékeltebb exportbevé­tellel, 2,5 milliárddal számol­nak. —s— volt, az ma is, és a jövőben is az lesz. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése nél­kül Magyarország gazdasági előremeneteléről nem beszélhe­tünk. Tehát: a szarvasmarha állo­mány fejlesztése mindenképp szükséges, marhahúsból önellá­tást kellene biztosítani, jelentős exportra is szert tehetünk újra, de ahhoz szükséges a fajtaará­nyok javítása hús irányba, méghozzá a régi magyartarka állomány létszámának növelé­sével. Nyilvánvaló, hogy minőségi húsmarha tenyésztéssel charo- laise, limousin, vagy különböző húsfajták keresztezéseivel lehet a hústermelő kapacitást nö­velni. Teljes körű tej és tejtermék önellátásra kellene törekedni, annyi biztonságot adva ma­gunknak, hogy legalább 20 %-kal az országos szükséglet fölött termeljünk, a felesleget a környező országokban, például Horvátországban lehetne elhe­lyezni. A sertésnek jelenleg jó az ára, de nehogy azt gondolja va­laki, hogy a sertéstartó gazda most túl van fizetve. Ezt az árat tartósan kellene biztosítani a gazdáknak. 10 millió sertés is­mét biztosan nem lesz ebben az országban, én meg volnék elé­Tudnivalók az átalányadózásról A személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók legkésőbb február 15—éig el­dönthetik, hogy ezentúl részle­tes elszámolást, vagy az úgyne­vezett átalányadót választják- e? Mivel ilyen lehetőség ko­rábban nem volt, sokan értetle­nül állnak az új adózási forma előtt. Dr. Mészáros Gyulánét, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal főosztályvezető­helyettesét arra kértük, hogy segítsen eligazodni a szabályok dzsungelében. — Az átalányadózás legfon­tosabb eleme, hogy a munkavi­szonyból származó jövedelmet és a mellékfoglalkozású vállal­kozásból származó bevételeket teljesen külön kezeli - mondja dr. Mészáros Gyuláné. — A munkaviszonyból származó jö­vedelemből a személyi jövede­lem adózás általános szabályai szerint kell levonni a jövedele­madót, míg a mellékfoglalko­zású vállalkozásból származó bevételekre - elkülönítve - át­alányadó fizethető. Ezzel a le­hetőséggel azok élhetnek, akik­nek a vállalkozásból származó bevétele az elmúlt évben a há­rom millió forintot nem haladta meg. Kivételt képeznek a kis­kereskedők, akiknél a bevétel- határt 15 millió forintban álla­pították meg. — Hogyan kell kiszámítani az átalányadó mértékét? — Ez két lépésben történik. Először a pénztárkönyvben ve­zetett és összeadott éves bevé­telből - a tevékenységtől függő százalékos szorzóval - ki kell .számítani az átalányadó alapját, ami évi 3 millió forintos bevé­telig a jövedelem 20 százaléka, a 15 milliós kategóriában 13 százaléka. Élelmiszer és vegyi­áru kiskereskedők a bevétel 7 százaléka után adóznak. Aki­nek az átalányadó alapja 600 ezer forint alatt van, annak 25 százaléknyi, azaz évi maximum 150 ezer forint adót kell fizet­nie, 601-800 ezer forint között 30 százalék, 801 ezer forint fel­ett pedig 35 százalék az átalá­nyadóként befizetendő összeg. Azok, akiknek az átalányadó alapja nem éri el a 200 ezer fo­rintot, az egyéb éves jövedelme pedig a minimális 110 ezer fo­rintos határt, csupán a kiszámí­tott átalányadó felét fizetik. — Szemléltetné mindezt egy példán? — Vegyünk egy adminiszt­rátort, aki a jobb megélhetése érdekében egyéni vállalkozó­ként biztosítási ügynökként is dolgozik. Ha a munkaviszo­nyából mindössze évi 100 ezer forint jövedelme van, akkor ez­után természetesen nem fizet adót. Ha emellett vállalkozó­ként 180 ezer forint a bevétele, akkor a tevékenységhez kap­csoltan 20 százalékkal szorozva 36 ezer forint lesz az átalá­nyadó alapja, a 25 százalékos adó 9 ezer forint lenne, de a kedvezmény miatt végül is csak a felét, tehát évi 4500 forint adót kell fizetnie. Amennyiben valaki a munkahelyén 110 ezer forintnál nagyobb jövedelemre tesz szert, elveszíti a fenti át­alányadó kedvezményt, vagyis évi 9 ezer forintot kell befizet­nie azon kívül a személyi jöve­delemadón kívül, amelyet a munkaviszonyból származó jö­vedelme után fizet. — Mi az előnye, vagy az esetleges hátránya ennek az adózási formának? — Mindenképpen az elő­nyére írható, hogy lényegesen csökkenti mind a vállalkozó, mind az adóhivatal adminiszt­rációs terheit, mert elegendő egyetlen nyilvántartást vezetni a bevételekről. A költségeket az adózás szempontjából nem kell figyelembe venni, ezáltal maga a vállalkozó is a költségtakaré­kosságban érdekelt. A hátránya talán az, hogy akinek a vállal­kozása alapanyagigényesebb, költségesebb, annak ez a mód­szer kevésbé „kifizetődő”. — Kik nem vehetik igénybe ezt az adózási könnyítést? — A törvényhozó kizárta azokat a szellemi foglalkozású­akat, akiknek a tevékenysége egyébként szerzői jogvédelem alá esne és ezzel egy másik adókedvezményre jogosultak. Nem választhatják az átalánya­dózást azok sem, akiknek az el­érhető jövedelme vélhetően magasabb az átlagos szintnél és korábbi bevételeik jövedelem- aránya elérte a 90 százalékot. (Németh) CÉGVEZETŐKNEK Határidők cégvezetőknek Február 1. A jövedéki engedélyeknek a zárjegyekkel kapcsolatban 1995. február 1-jétől kell al­kalmazni a 31/1994. (XI. 18.) PM rendelet megfelelő ren­delkezéseit. (A szeszre és sze­szes italra a 9. § (3) - (5) be­kezdésében, a kávéra a 10. § (6) - (7) bekezdésében előír­takat, továbbá az 1. számú melléklet 2. és 3. sorszáma alatti rendelkezést.) Február 5. — A bevont betegségbiztosí­tási igazolványok megküldése a MEP-hez, valamint adatbe­jelentés a 184/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (5.) be­kezdésében meghatározottak­ról. — A jogi személy felelőség­vállalásával működő gmk-k eddig kötelesek a társadalom- biztosítási, egészség­biztosítási és nyugdíjjárulékot a felelősséget vállaló gazdál­kodó szervezethez bejelen­teni. Február 10. — A társadalombiztosítási kötelezettségek rendezése. — A társaságiadó előlegének befizetése. Jogszabályváltozások HTO-forgalmazás A 4/1995. (I. 23.) IKM-PM együttes rendelet értelmében 1995. január 23-át követően a fűtőolaj-elárusító helyek üzemeltetőinek (tulajdonos bérlő, szerződéses üzemel­tető) az általuk beszerzett, készletezett és az értékesített HTO-nak a jövedéki törvény II. számú mellékleti nyilván­tartásával, a beszerzést iga­zoló számlákkal, saját elárusí­tóhelyre történő kiszállítás esetén a szállítólevelekkel, valamint az értékesítés elle­nértékeként hozzájuk került HTO-utalványokkal kell az il­letékes vámhivatalnak elszá­molniuk. Az elszámolásukról felvett jegyzőkönyv egy pél­dányát fogyasztásiadó-vissza- térítési kérelmükhöz kell csa­tolniuk. Jegybanki alapkamat Az MNB 1/1995. (MK. 7.) közleménye értelmében a jegybanki alapkamat mérték 1995. február 1-jétől 28 szá­zalékra emelkedett. Agrárpályázati feltételek Az agrárgazdálkodók a 3/1995. (I. 27.) FM rendeletben az 1995. február 1-jét követően az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hatálya alá tar­tozó termékekre kiírt - a Me­zőgazdasági és Élelmezésü­gyi Értesítőben és/vagy a saj­tóban közzéteendő - pályáza­tokkal kapcsolatos általános tudnivalókat találják meg. Vámkontingensek A 6/1995. (I. 27.) IKM rende­letből és annak mellékleteiből a külkereskedő cégek a GATT kedvezményes vám- kontingensek és a Magyar Köztársasággal Szabadkeres­kedelmi Megállapodást kötött országokból származó egyes mezőgazdasági és élelmisze­ripari termékekre vonatkozó vámkontingensek időszakos elosztásának feltételeiről tá­jékozódhatnak. Aktuális Választottbíráskodás Az 1994. december 13-án ha­tályba lépett 1994. évi LXXI. törvény értelmében a cégek, illetve a magánszemélyek - feltéve, ha legalább egyikük hivatásszerűen gazdasági te­vékenységgel foglalkozik - ezentúl már a tevékenységük­kel kapcsolatos valamennyi jogvita rendezése céljából vá­lasztottbírósági eljárást ve­hetnek igénybe. A rendes bírósági peres út elkerülésének feltétele, hogy a felek a jogvita választottbí­rósági elintézését írásban, a választottbírósági szerződés­ben kikössék, valamint hogy az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhessenek. A válasz­tottbírósági megállapodás egyaránt irányulhat valamely meghatározott szerződéses vagy szerződésen kívüli (érre a korábbi szabályozás értel­mében nem volt lehetőség) jogviszonyból keletkezett vagy a jövőben keletkező vita elintézésére. * '■ A Pillér alapok jelentése A Pillér Első Ingatlanbefekte­tési Alap nettó eszközértéké ja­nuár 31-én 3 milliárd 405 mil­lió 431 ezer forint, egy befekte­tési jegyre ebből 1064 forint jut. A Pillér Második Ingatlan- befektetési Alap nettó eszkö­zértéké ugyanakkor 2 milliárd 227 millió 586 ezer 504 forint - közölte az MTI-vel a Prudent- Invest Befektetési Alapkezelő Rt. Az ingatlanalapok kéthetente közlik vagyonuk aktuális érté­két. A Pillér 1. nettó eszközér­téké január közepe óta 17 mil­lió forinttal, az egy befektetési jegyére eső érték pedig 5 forint­tal csökkent. A Pillér 2. nettó eszközértéké 158 millió forint­tal, az egy papírra jutó érték 79 forinttal lett alacsonyabb. En­nek számviteli oka van, mivel a nettó eszközértékben most je­lentkezett a december végi in­gatlanvásárlások hatása, a mu­tató azonban heteken belül visszaáll a korábbi szintre. Az első, nem teljes évre a Pillér 2. 16 százalékos hozamot fizethetne, az alapkezelési szabályzat alapján azonban ennek a felét, 8 százalékot fizetik ki március 31-től, a ma­radékot visszaforgatják az alapba. A Pillér 1. február 15- től fizet 6 százalékos hozamot, amely tartalmazza az 1994. első félévéről elmaradt 1,6 százalé­kot is. A Munkanélküliség Tolna Megyében A Tolna Megyei Munkaügyi Központtól kapott információk szerint szűkebb pátriánkban, Tolnában az 1994. december 20-ika és 1995. január 20-ika közötti időszakban igen ked­vezőtlen fordulat történt a re­gisztrált munkanélküliek szá­mának alakulásában. Véget ért a két éven át szinte megszakí­tás nélkül tartó folyamatos csökkenés, és hirtelen 1137-tel nőtt a munkanélküliek száma. A korábbi havi egy százalék körüli mérséklődés helyett 7,8 százalékos növekedést mutat a statisztika. A legtöbben Tamási körzetében vannak így most a megyében 15.783 munkanélkülit tartanak nyilván, legtöbbet, 3559-et a Tamási körzetben, ezt követi Szekszárd 3214-gyel, majd Paks és környéke következik 2652-vel. A megyei munkaü­gyi központ dombóvári kiren­deltségén 2283 mupkanélküli szerepel a nyilvántartásban, Bonyhádon 1727, Tolnán 1391, és a legkevesebb, 957 Bátaszéken. A növekedés hatására jelen­leg a megyében a munka- nélküliek aránya 13,5 száza­lék. A változás Pakson volt a legnagyobb, ahol 12,8 száza­lékkal nőtt az állástalanok száma. Bátaszéken a növeke­dés 9,2 százalék, Szekszárdon 8,3, Bonyhádon 7,5, Dombó­váron 6,4, Tamásiban 5,8 és Tolnán 4,1 százalék. Ötszázhatvanhét mun­kahely Valamelyest, 179-cel nőtt az üres álláshelyek száma, most a 15 ezer 783 regisztrált munka- nélkülire 567 munkahely vár. A legtöbb, 186 Bátaszéken, ahol a munkanélküliségi ráta 15,3 százalék, de itt az állás- ajánlatok közül 99 a Bajai Kö­töttárugyár, 66 pedig a szek­szárdi BHG igénye. Szekszár­don a munkanélküliségi ráta 10.8 százalék és 172 üres állás van. 57 szabad állást jelentet­tek be Pakson, itt az emberek 12,2 százaléka munkanélküli. Tamásiban 44 igényt jelentet­tek be a munkaadók, s a ráta - itt a legmagasabb a megyében - 19 százalék. Bonyhádon van 39 munkahely, itt az arány 11.9 százalék, Dombóváron 36 szabad állás, 13,8 százalékos, és végül Tolnán 33 üres munkahely, s 14,3 száza­lékos munkanélküliségi ráta mellett. Ami az új munkanélkülieket illeti, 2283-an vannak, közü­lük mindössze 581-en jelent­keztek első alkalommal a Tolna Megyei Munkaügyi Központ valamelyik kirendelt­ségén. A visszatérők 1702-en vannak, közülük 600-an voltak az elmúlt évben közhasznú munkások. 1146-an kikerültek a nyilvántartásból A munkanélküli nyilvántar­tásból 1146-an kerültek ki, 235-tel kevesebben, mint az előző hónapban. Közülük mindössze 320-an helyezked­tek el, 553 ember kiesett, mert az ellátás hiányában nem je­lentkezett a kirendeltségen - 159-en előnyugdíjat kapnak, és szervezett át-, illetve to­vábbképzésben 63-an vesznek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents