Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
4. oldal Megyei Körkép 1995. február 28., kedd — Tamási Es Környéke Megéri-e kisfalunak lenni? Fazekas Ferencné: „nem voltunk jó kistestvérek” fotó: degré Megdöbbent konkurencia Kereskedő könyvtár Február 16-án harminc-negyven százalékkal olcsóbban lehetett új könyveket vásárolni a tamási Városi Könyvtárban - nem kell mondani, hogy nem sokáig. A könyvek igényes kivitelű és tartalmú kiadványok voltak, köztük nem egy néhány hónapja látott napvilágot.- A dolog nagyon egyszerű - mondta érdeklődésünkre Miskolczi Zoltánné, a könyvtár igazgatója -, megkeresett minket a kiskunhalasi Szalay Könyvkereskedés, és felajánlotta, hogy egy meghatározott kollekcióból itt hagy egy-egy példányt, amire mi vehetünk fel rendeléseket, és egy hét múlva hozza a megrendelt könyveket, harminc-negyven százalékos árengedménnyel. A szépséghiba, hogy nem azonnal kapta meg a vevő a könyvet, és hogy vége is ennek az akciónak, mert mi reméltük, hogy folytatása is lesz. Kiderült, hogy évente két-három alkalomról van szó.- Mit szólt a konkurencia?- Nem tudom, de nagyon sajnálom, hogy Tamásiban így működik a könyvesbolt, mert mi magunk is komoly vásárlók lennénk, ha partnerek lennének. Amíg az Afész működtette az üzletet, volt egy szerződésünk, hogy 15 százalékkal olcsóbban, kapjuk a könyveket, de amióta a Siker Bt. bérli a boltot, minden kapcsolatunk megszűnt. Emellett ez a 15 százalék ma már kevés, hiszen több kiadó húsz-harminc százalékos kedvezményt tud adni. A. városban két konkurens van: a Siker Bt. és a Sláger Bt. Előbbi vezetője, Gergely La- josné először is megdöbbenésének adott hangot, bár az akcióról csak hallomásból tudott. A bt. mint kezdő vállalkozás, nincs könnyű helyzetben - tette hozzá Gergely La- josné, és legfeljebb tizenöt százalékos árengedményt tudna biztosítani. A könyvtárnak nyolc százalék ütötte a markát, körülbelül huszonötezer forint értékben adtak el könyvet. A bevétel épp egy könyv vásárlását teszi lehetővé. A kedvezményes értékesítés hátteréről a könyvtárban semmit nem tudnak. Az intézménynek - amely tavaly mintegy hatszázezer forintért vásárolt könyveket - egyébként nem ez az egyetlen „kereskedelmi” tevékenysége. A lektűrt, azaz „köny- nyedebb szépirodalmi” olvasmányokat pénzért kölcsönöz. Az alapító okirat erre módot ad, a könyvtárban akár kultúrcikk-kereskedés is nyílhatna.- Az olvasói igény hívta életre ezt a szolgáltatást - mondta erről Miskolczi Zoltánné -, mert nem csak azok járnak ide, akik Dosztojevszkijt akarnak olvasni, hanem egyre többen olyanok is, akik ki akarnak kapcsolódni. Ezeket a könyveket állományba venni nem akarjuk, de van rá igény, és kényszerből belevágtunk. A kezdetnél nyolcezer forintot különítettünk el erre a célra, és nagyon jól bejött, most már önfenntartó a „vállalkozás”. Ezzel olyan rétegeket szoktatunk ide, akik a lábukat sem tették volna be, sőt olyanok is olvassák, akikről nem is gondolná az ember. Egyébként nemcsak mi csináljuk, ma már nagyon elterjedt dolog a magyar könyvtárügyben. tóth A harmadik licitre várnak Nagyszokolyon Hír-Sorok Kiállítás Tamásiban. Szathmáry István iregszemcsei képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a tamási művelődési ház aulájában március ha- todikán, hétfőn. Az alkotó grafikáit bemutató tárlat egy hónapon át várja a közönséget. Gyönkiek Darmstadt- ban. A darmstadti, Georg Büchner nevét viselő középiskola vendége lesz április 23-tól tíz napon át a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium második évfolyamának egy osztálya. A két intézmény között hagyományosnak mondható kapcsolat keretében a darmstadtiak júniusban viszonozzák majd a gyönki két tannyelvű intézmény diákjainak látogatását. A gyönki gimnáziumban ma este német nyelvű irodalmi előadásra kerül sor, egy Gyönkön vendégeskedő stuttgarti színjátszó csoport lép fel az intézményben 19 órakor. Nincs pályázó a mozira. Két ingatlant hirdetett meg a közelmúltban az iregszemcsei önkormányzati hivatal hasznosításra: a volt bölcsőde és a volt mozi épületét. A mozi üzemeltetésére nem akadt pályázó, a másik épületre egy pályázat érkezett - elfogadásáról a település képviselői döntenek majd következő ülésükön. A vámudvarról Sinion- tornyán. Kevés a vámtiszt, ezért nincs Simontomyán vám- ügyintézés - ez derült ki tegnap azon a megbeszélésen, amelyen a tamási vámparancsnok, dr. Benkő András országgyűlési képviselő, és a település gazdasági társaságainak vezetői vettek részt. A településen egy évvel ezelőtt szűnt meg a vámudvar, a vámügyeket azóta Tamásiban lehet elintézni. A helyi vállalkozások felajánlották, hogy a vámiroda technikájának költségeit fedezik, - erre azonban nincs szükség. Dr. Benkő András ígéretet tett arra: felveszi a kapcsolatot a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával. Marad a Massive. Építési engedélyre vár a tamási Massive Hungária Kft., a jelenlegi mellett egy másik, körülbelül száz főt foglalkoztató üzem építését kezdik el a közeljövőben. Hódosi István, a cég ügyvezetője reményét fejezte ki, hogy megfelelő létszámú munkaerő is rendelkezésre áll majd, egyúttal cáfolta a városban elterjedt híreket, miszerint a tavasz folyamán a Massive távozna Tamásiból. Szoboravató. Március 15-én 16 órakor kerül sor Gyönkön Cyránski Mária Venus című szobrának leleplezésére. Ma, amikor sok településen kétes a kimenetele az önkormányzatoknak a normatívák, a forráshiány ellen vívott küzdelmének, kulcsszó a költség- vetés lefaragása, nehéz érvelni az aprófalvak jövője mellett. Fomádon a közelmúltban mégis az önállóvá válásra voksoltak. Közeli példa a fomádiak előtt Újireg, amely négy éve lett önálló, igaz nem előzmények nélkül. Újiregen a kérdésre: megéri-e kisfalunak lenni, egyértelműen igennel válaszolnak, s nem csupán presztízs okokból. A település nem tekint vissza nagy múltra: a század harmincas éveiben alakult ki, amikor mintegy nyolcvan jász család települt át Jászárokszállásról, akiknek a Zichy-kúria adott megélhetést. A falu szépen fejlődött a hatvanas évekig, saját téesze, iskolája volt, a központosítás azonban azt jelentette, hogy elindult a visszafejlődés útján, a szövetkezet egyesült az iregszemcseivel, az iskola megszűnt, végül Iregszemcsével közös tanácsot hoztak létre. A fiatalok közül, aki tehette, máshol keresett megélhetést. Ma háromszázhetvenen - jászok és a környékről idetelepültek -, lakják a falut. Tősér Béla egyike azoknak, akiknek szülei alapítói voltak Újiregnek, jól emlékszik arra az 1973-tól gazdálkodási előadó, 1985-től tanácselnök, 1994-től a szavazatok 74 százalékával másodszor is a falu első embere - ez Cseke István, Felsőnyék polgármestere. „Itt születtem, itt kezdtem a pályafutásomat, ez is egy ok volt, hogy induljak 1990-es választáson - amit kötelességemnek éreztem” - mondja.- Ügy tűnik megfelelt az elvárásoknak, de a jövőben talán nehezebb dolga lesz, hiszen az önkormányzatok lehetőségei beszűkültek. időre, amikor nem indult el a község sorvadása, sőt gyarapodott a falu. Ma nyugdíjasként él feleségével, három „családja” messze van a szülői háztól. O is Újireg önállósága mellett volt és van, sokat jelent neki és feleségének, hogy nem kell minden apró ügyben Iregszemcsére utazniuk, helyben el tudják intézni. Jászföldi rokonaikkal rendszeresen tartják a kapcsolatot, s ezzel nincsenek egyedül, az újiregi jászság meghívást kapott a nyáron Jászberényben rendezendő Jászok Világtalálkozójára. Erre ha egészsége engedi, Szabó László, ötvenöt - szemre legalább hetven - éves rokkantnyugdíjas is elmegy. Szabó László élete, mondhatni jellegzetes újiregi sors.- A munkám ezzel jár, a nehézségeken túl kell az embernek tennie magát. Sajnos, ha anyagilag nézzük, nem túl fényesek a kilátásaink, de ez nem csak Nyékre vonatkozik. A falu legnagyobb problémája a munkanélküliség, s ezen a téren kevés eszközünk van. 1995-ben célunk az intézményeink fenntartása minden áron. Fejlesztési lehetőségeink jószerivel nincsenek, kivéve azt, hogy meg szeretnénk vásárolni a volt té- esz-irodát, ahol jelenleg fiókgyógyszertár működik, ez kö1939-ben született, apai ágon jász, anyai ágon tolnai vér folyik ereiben. Kubikosként dolgozott évtizedekig, majd a té- eszben volt terményhordó le- százalékolásáig. Húsz éve építettek házat Ujiregben, azelőtt tanyán laktak sok szegényebb sorsú társukhoz hasonlóan. Nem sírja vissza a hetvenes-nyolcvanas éveket, de számára a mai világot az jellemzi inkább, hogy „a téeszcsé akkor ad munkát, amikor akar”. Betegsége dacára engedett a hívó szónak, és részt vett a katolikus templom építésekor szervezett társadalmi munkában. Fazekas Ferencné - ötödik éve polgármestere Újiregnek - az eredményeket sorolja: négy év alatt sikerült valamit behozni az azt megelőzően elszenvedett hátrányból. Nincs földes útja a falunak, templom épült, faluházzá alakították a felújított Zichy-kúriát. Eddig minden évben jutott fejlesztésre, az ez évi tíz milliós költségvetés csak arra ad lehetőséget, hogy az intézmények, és a kommunális szolgáltatások zavartalanságát biztosítsák.- Nem voltunk jó kistestvére Iregszemcsének - mondja Fazekas Ferencné polgármester -, de az itt élők soha sem hagy- tákj hogy visszafejlődjön a falu. És a polgármesterasszony szerint ez a lényeg. -tfrülbelül egy millió forintba kerülne.- Jelent-e valamilyen hátrányt ma, hogy a község a megye peremén fekszik?- Most már nem annyira, korábban a világvégének szokták nevezni a falut, mert innen csak visszafelé lehetett menni. Az élelmiszer-ellátás és a közlekedés szempontjából ez a rész kiesett. Mára már vannak beszállítók Fejér és Somogy megyéből is, az ellátás színvonalát ez lényegesen javította. Előfordulhat, hogy irreálisan magasra szökik Nagyszokolyon a kárpótlással megszerezhető földek ára, a községben éppen a kívánt földterület huszadrésze lett kijelölve kárpótlásra. A településen tavaly egyezségre jutottak a licitálók, a kárpótlási jegyeknek csupán hatvan százalékát használták fel, így a fennmaradó negyven százalék minden kárpótoltnak fiókban lapul, és sokan még meg sem kapták kárpótlási jegyüket. A nagyszokolyiaknak körülbelül ötezer aranykorona értékű földre lenne szükségük, ez körülbelül százötven hektárt jelent az állami tartalékföldön. Ezzel szemben mindössze 218 aranykorona kijelöléséről kapott határozatot a földrendező bizottság elnöke - a területnek csupán hatvan százaléka értékesnek tartott erdősáv, negyven százaléka értéktelenebb rét. A májusban sorra kerülő harmadik árverésen a kijelölt terület felére már nem csak nagyszokolyiak, hanem kívülállók is licitálhatnak. Szabó László: kubikosként kezdte fotó:DEGRé Polgármester a „világ végéről” Minden megvan Igen, minden megvan a kisebbségi önkormányzatok működéséhez. Azaz majdnem, mert egy apró kormány- rendelet hiányzik. Eddig minden flottul ment. Megszületett a kisebbségi törvény, még a választások előtt a Belügyminisztérium elkülönített nyolcvan millió forintot a leendő autonómiák működésére. Az önkormányzatok legkésőbb január 11-ig megalakultak, a tárcának februárban már sikerült kiderítenie, hányán is vannak, és villámgyorsan leosztották a pénzt, a zsebszámoló kidobta: 114 ezer forint jut egynek, erről értesítést kapott minden érintett települési önkormányzat. A pénzt a megalakulással kapcsolatos feladatok ellátására fordíthatják, azonban az sem világos, hová utalják a pénzt, bankszámlája ugyanis kevés kisebbségi ön- kormányzatnak van. Azt már tudjuk, hogy őket is a számvevőszék ellenőrzi majd, de arról, hogy a megalakulás után mi lesz, csak kósza hírek vannak. Van már egy kormányrendelet-tervezet, amely további működésüket szabályozná, a dokumentummal azonban a kisebbségi kerékasztal nem ért egyet. A roma önkormányzatok pedig álmodnak. Munkáról, vállalkozásról, beilleszkedésről. S talán márciusban kiderül, hogy a kisebbségi autonómia nem más, mint mézesmadzag. Egy piros pont az Európa Tanácsnál. Rűnügy Betörés Páriban. Február 20-ra virradó éjszaka betörtek a pári Vadász csárdába. O. F. és két társa - húsz év alatti pári lakosok - fűrésszel távolították el a lakatot, a művelet közben azonban egyikük megsérült. A betörők negyven ezer forint értékű árut vittek magukkal. A rendőrök csütörtökön akadtak nyomukra, az elkövetőknek ez már a második betörésük volt. Bombariadó az állomáson. Február 21-én, az esti órákban telefonon értesítették a kesző- hidegkúti vasútállomást: bombát helyeztek el az épületben. A tűzszerészek még aznap átvizsgálták a helyiséget, kiderült, hogy vaklármáról van szó. A közveszéllyel fenyegetés bűntettét Gyönkről egy nyilvános állomásról követte le S. I. és társa bosszúból, mert kiutasították őket a váróból. Restaurálásra várva. Miszla egyike azoknak a falvaknak, amelyek bővelkednek a keresztény művészet tárgyi emlékeiben, s az önkormányzat is szívén viseli sorsukat. Keresztelő Szent János szobrának felújítását az önkormányzat is segítette. A képen látható csaknem két évszázados szentháromság-szobor - 1799-ben állíttatott - azonban méltatlan állapotban és környezetben van. Restaurálására egyelőre sem az egyháznak, sem az önkormányzatnak nincs pénze.
