Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. február 27., hétfő- Szekszárd Es Környéke Megkérdeztük Mikor köthető le a távfűtés? Szálkáim Teltházas örömeink Többen érezhetik, hogy elég lenne már a báli tudósítások­ból, hiszen az élet hétköznap­jaihoz sokkal több gond tár­sul, mint a mulatozás. Ennek az álláspontnak is megvan a maga igazsága. Talán még­sem olyan nagy baj, ha kis hazánkban énekelni, táncolni, más szóval mulatni vágynak az emberek. Decsen a faluház nagyter­mét megtölteni közönséggel nem kis gondot jelent. Nincs kényszer, ami segítené az ott dolgozók ilyetén szándékát! Vagy mégis? Igen! Ez nem más, mint éppen az éneklés, táncolás belsőitől fakadó kényszere. A legutóbbi hét végének szombat estéjén telt­házas közönség tapsolt a színpadon fellépő népi és nemzetiségi hagyományokat őrző ének- és tánccsoportok­nak. Báta, Ersekcsanád, Pör- böly, Szálka és a vendéglátó Decs község - mondhatni - apraja-nagyja gyűlt egybe, hogy ünnepeljen. Már pedig ünnepelni tiszta szívvel kell és csak úgy érdemes, ezért te­hát ilyen tiszta szívű estének lehettek tanúi az érdeklődők. A teltház kimondása, leí­rása esetén furakodik a sta­tisztikus kérdés, hogy mégis mennyi embert lehetett szám­lálni ebben az esetben. A sze­replők, akik a színpadon ad­ták elő jókedvű tudásuk javát, 150-en voltak. Akik mindezt hasonló jókedvű lélekkel fo­gadták 250-en ültek, álltak. Ha ehhez hozzáadódik azok­nak a száma, akik az ese­ményhez valami módon kap­csolódtak a már felsorolt tele­püléseken, akkor akár telthá­zas Sárközről is beszélhetünk. Értőn, értékelő nézőközön­ség foglalt helyet. Értette, hi­szen a saját népének nyelvén üzentek számára. Értékelte, hisz a műsor közben is fel­csattant a taps. Ennél nem is kell több! Azon az estén nem készült pontos számvetés, hogy mindez mennyibe került a he­lyi Gyöngyösbokréta Egyesü­letnek. Ők voltak ugyanis a jótékonysági bál kezdemé­nyezői, rendezői, házigazdái. Gazdái! Ezt kicsit jobban kell hangsúlyozni, ugyanis példát adtak arról, hogy ilyen lét­számú vendégsereget mi mó­don lehet úgy fogadni étellel, itallal, hogy máskor is vissza­vágyjanak és emlékeik között felszínen hordozzák az estet. Ennek bevétele az egyesület javát szolgálja majd. Ezek a gondolatok nem az udvarias köszönetmondás hangjai. Egyszerűen másként kellene tudomásul venni a kultúra, ezen belül a regioná­lis kapcsolódások megőrzését jelző kezdeményezések mi­lyenségét, hogyanját! Ideje lenne véget vetni az örökös siránkozásnak a pénztelen­ségre hivatkozással és megta­lálni egymás kezét, ami közös célokhoz vezető úton erőt ad­hat. Le kellene győzni a min­den téren mindenkor jelen lévő irigységet, féltékenysé­get, és azon fáradozni minden szinten, hogy „teltházas örö­meink” legyenek. Erre adtak példát - és írjuk le újra a köz­ségek nevét - Báta, Érsekcsa- nád, Pörböly, Szálka és a hellyel kínáló Decs érték­mentő lakói. Pompáztak né­pük egykori viseletében kívül, és meleget teremtettek belül, megtöltve egy házat, ami a fa­lué. Decsi Kiss János Rómeó és Júlia óangol szöveggel A Cipőfűző színpad Kiskunhalasra készül Hajdan 270 éve, 1725. március elsején határozott arról a megyegyűlés, hogy életre hívja a cigányvajda tisztét: ennek főleg adóztatási oka volt, a cigányok élére kine­vezett magyar vajda a behajtott adó tekintélyes hányadát kapta volna. 180 éve, 1815. február 25-án két - a napóleoni háborúban tíz évet önként szolgált - katona panaszt nyújtott be a várme­gyéhez, hogy a verbuválásuk idején kapott ígéret ellenére adóztatják őket, de kérelmüket elutasították. 115 éve, 1880. február 29-én a Tolnavármegyei Közlöny If­jabb Cholnoky Imre Egy élet változatai című versét közölte. E szám tudatta, hogy „A szeg- zárdi sétatér ügye a kivitel stá­diumába lépett”, sokan jegyez­tek részvényt, a lótartó gazdák ingyen 12000 kocsi földet fog­nak hordani, többen, köztük a megye alispánja, fákat és cser­jéket ajánlottak a ma is meg­lévő parkba. 110 éve, 1885. március elsején adta hírül a Tolnavármegyei Közlöny, hogy báró Augusz Imrét megyénk közgazdasági előadójává nevezte ki a földmí- velési miniszter. Krammer Vilmos szekszárdi könyvkeres­kedő Tolnán kíván fióküzletet nyitni, amellyel az ottaniak régi óhaja teljesült. 105 éve, 1890. március máso­dikén a Tolnamegyei Közlöny­ben Cziráky Gyula a dunaföld- vári bencés apátság történetéről közölt hosszabb cikket. 100 éve, 1895. .március 3-án a Tolnavármegye tudósított a vá­ros nyugalmát háborgató fiata­lokról, akik kétöles karókkal verekedtek, miután az egyik fonóházból kitessékelték őket. „Itt felhívjuk a hatóság figyel­mét a fonóházakra, melyek régi tapasztalat szerint az erkölcste­lenség s a legények közti hábo­rúskodás fő fészkei” - írta a lap, majd így folytatta: „Leg­jobb volna egyelőre a címeres fonóházakat bezáratni, vagy ha nem lehet, legalább megrend- szabályozni, mert akkor nagyon megcsökkenne a késelések meg a véres fejek száma”. 85 éve, 1910. március ötödikén alakult meg a Nemzeti Munka­párt Tolna megyei szervezete, amelynek elnökségében a Szé­chenyi, Apponyi, Perczel és Bemrieder családok tagjai kap­tak helyet. 55 éve, 1940. március 2-án a Tolnamegyei Hírlap Eőri Szabó Dezső Az én falum című köny­vét ismertette. Krónikás Le lehet-e köttetni a távfűtéses lakást a központi rendszerről, ha a tulajdonos hosszabb ideig, akár évekig is nem tartózkodik a lakásban, és nincs szüksége a távhőszolgáltatásra - fordult a kérdéssel lapunkhoz egy szek­szárdi olvasónk. A válaszra Németh Zoltánt, a Héliosz Ön- kormányzati Kft. igazgatóját kértük fel. — Jogszabályok határozzák meg, hogy mikor lehet egy táv­fűtéses lakásban a fűtést lekötni -, mondta Németh Zoltán. - A lekötés feltétele, hogy a kérel­mező olyan lakásban lakjon, ahol ez műszakilag megold­ható. Az úgynevezett „egycsö­ves” fűtési rendszerű házaknál, ahol egyik lakásból folyik át a fűtővíz a másikba, az ilyen ké­— Úgy gondolom, Rudolf Laci lemondása bizonyos mér­tékig várható volt. Amikor pe­dig ezt a közmeghallgatáson be is jelentette, el kezdtem gon­dolkodni, hogy ki is jöhet szá­mításba. Mivel én már az előző ciklusban is képviselő voltam és ugyanebben a bizottságban is tevékenykedtem, így - végig­futva a névsoron - nem tartot­tam kizártnak, hogy megkeres­nek ezügyben. A testületi ülés napján, szerda reggel a polgár- mester fel is hívott a munkahe­lyemen; kérte, hogy vállaljam el az elnöki tisztet, hiszen a bi­zottságnak mégiscsak működ­rést nem lehet teljesíteni. Má­sutt nincs akadálya a fűtés lekö­tésnek: — Ha kiderült, hogy elvileg lehetséges a lakás lekapcsolása a fűtési rendszerről, mi a követ­kező lépés? —- Társasházban, tömbház­ban lakók esetében mindig meg kell szerezni valamennyi szom­széd, tehát az alsó, felső, ol­dalsó lakók jóváhagyását. Erre azért van szükség, mert egy fű- tetlen lakás esetén a szomszé­doknak magasabb lesz a hődíja. — Ha megszerezte a lakó a szomszédok jóváhagyását, ki­hez kell fordulni a kérelemmel? — Szekszárdon Csukle Ti­borhoz, a Távfűtő Üzem veze­tőjéhez. — Hogy történik a lekötés? nie kell. Hogy másokat is meg­kérdezett-e, azt nem tudom. Mindössze annyi kikötésem volt, hogy egyelőre csak egy évre tudom vállalni, lévén, .hogy benne vagyok a német ki­sebbségi önkormányzatban, az iskolaszékben és ezek mellett még tánccsoportot is vezetek. — Rudolf László megkérdő­jelezte a bizottság létjogosult­ságát is. Ön hogyan vélekedik erről? — A bizottságra - vélemé­nyem szerint - mindenképpen szükség van. A hivatalban ezt a problémakört három hölgy ke­zeli, a bizottságban is vagyunk — Hegesztőpisztollyal le­vágják a csövet, ledugaszolják a vezetéket. Legdrasztikusabb esetben leszerelik a radiátoro­kat. — Ha lekötötték a fűtést, ak­kor a továbbiakban kell-e va­lamiért fizetnie a lakónak? — Amennyiben a kérel­mező az árjóváhagyást megelő­zően - ami általában az év első három hónapjának valamelyike - 60 nappal bejelenti az ilyen jellegű igényét, akkor abban a leszerelést követően hődíjat nem kell fizetnie. Amennyiben évközben szerelik le, akkor a következő árjóváhagyásig alapdíjat köteles fizetni a lakó, de hődíjat nem, mert már nem fogyasztó. /. kováts páran, így azért valaki biztosan ismeri azt, aki segélyt kér, és ez talán megalapozottabbá teheti a döntéseket. Ugyanakkor az is tény, hogy sokan a segélyre épí­tenek, ebből akarnak megélni. Ez az, ami ellenkezett a képvi­selőtársam elveivel. — A jelenlegi körülmények között, egyáltalán lehet-e ezt a munkát jól végezni? — Az biztos, hogy egy rendkívül hálátlan feladat. Már hetente ülésezünk, mert egyre többen jönnek. De úgy gondo­lom, ez a bizottság mindenkép­pen kell ahhoz, hogy azt a kis összeget, ami rendelkezésünkre áll, megpróbáljuk úgy elosz­tani, hogy oda kerüljön, ahová kell.-krasznai­Nem mindennapi fellépésre ké­szülnek a szekszárdi Ady Endre Középiskola és Kollégium di­ákjai. Márciusban rendezik meg a Negyedik Magyaror­szági Angol Nyelvű Diák Drá­mafesztivált, melynek kiskun- halasi elődöntőjére készülnek. A Cipőfűző Diákszínpad főként az iskola hat osztályos gimna­zistáit tömöríti, de vannak „kül­sős” idősebb tanulók is, akik a színészet, a játék, az irodalom szerelmesei. Heti két alkalom­mal próbálják Shakespeare: Rómeó és Júlia című darabját, mégpedig eredeti, óangol lei­ratban. Kazettáról tanulják a szöveget, angol lektor ellenőrzi a kiejtés helyességét, a hang­képzést. A dramaturg Bocz László, az intézmény egyik ta­nára. Összesen 25 fiatal játszik a félórás darabban, a főszerep­lők mellett zenészek, valamint táncosok is fellépnek majd az elődöntőn, ahol 17 színjátszó csoport méri össze angol nyelv­tudását, színpadi játékát és a négy legjobb jut tovább a dön­tőbe. Rómeót Moizes Gábor, a szépséges Júliát pedig Verner Adrienn alakítja majd. Garay Előd Miért hagyják, hogy így legyen? Ha tisztában vannak a helyzet­tel, tudják, hogy az miért ala­kult ki, azt is, hogy mit lehet megtenni és mit nem, akkor kell-e nekik mini-parlamentet játszani, és szükség van-e arra, hogy politikai csatározá­sokra pazarolják szellemi erő­iket? Mindez a szekszárdi képvi­selőtestület első hónapjait fi­gyelemmel kísérve merüli fel. A költségvetést előkészítő be­szélgetésekben három frakció tagjaival készült interjú, s a pénzügyi csőd okaiként szinte szó szerint ugyanazt mondta a művelődés embere, mint a szociális ügyekkel bajlódó, a gazdasági szakember, és a közigazgatásban jártas képvi­selő. Ugyanazt mondta az előző testület MDF-es bizott­sági elnöke, mint a mai MSZP-s vezetője, s azok az SZDSZ-esek, akik - éppen az előbb fennsorolt frakciók elle­nében - nem szavazták meg már az előző költségvetést sem. Ha csökken a normatív ál­lami támogatás, viszont nőnek az energiaárak, ha utólag mégis a mai önkormányzatok­kal fizetteti meg az előző kor­mány a pedagógusok F kate­góriába sorolását, ha - végre -felemelik a közalkalmazottak bérét meghatározó alapillet­ményt ötszáz forinttal -de ez a kormány nem ad hozzá pénzt - , ha kiváló oktatási ellátás van egy városban, csak nincs elég pénz a további finanszírozá­sára, ha minden „bérkeret” mögött szekszárdi polgárok egzisztenciája áll, akkor miért kell politikai vitákkal és álvi­tákkal foglalkozni? Ha mindenki tudja mi a vá­ros igazi érdeke, akkor miért az a fontos, hogy egy bizottság ne legyen, miért az a lényeges, hogy egyes képviselők az igaz­ság bajnokaként tetszeleghes­senek a közvélemény előtt? Miért arról szól a vita, hogy kik nyerik meg a soros politi­kai játszmát, akkor miért kell hatalmon és ellenzékben lenni? Miért kell azt hinni, hogy ez a többpártrendszerű demokrácia ? A válaszokat a szekszárdi közgyűlés tagjai adhatják meg munkájukkal. Ha tudják. -i­Próbaidős bizottsági elnök Rudolf László lemondása után múlt héten új elnök került a bá- taszéki képviselőtestület népjóléti bizottságának élére. Rigler Gyula elismeri, nem érte teljesen váratlanul a felkérés. Mire való Szekszárdon az alpolgármester? Dr. Tollár Tibor, szekszárdi képviselő interpellációt intézett a polgármesterhez a februári rendes képviselőtestületi ülés­szak első napján. Ennek lényege az volt, hogy ha az alpolgár­mestereket a polgármester helyettesítésére választották, akkor miért fordulhat elő, hogy külföldi vendég érkezésekor a testület mindhárom tisztségviselője jelen legyen a vendég fogadásán. Miért helyettesítik a polgármestert, ha jelen van? Az interpellá­ció második fele pedig azt a kérdést tartalmazta, hogy miért nem képviselhetik a várost ilyen alkalmakkor felváltva a testü­let tagjai. Kocsis Imre Antal polgármester válaszában el­mondta, hogy a mostanság gyakoribb vendégjárás az új testü­letnek szól. Az utóbbi látogatások - egy nagykövet kivételével, aki váratlanul konkrét gazdasági csomagtervvel érkezett - pro­tokolláris célt, az ismerkedést szolgálták. Vagyis találkozási al­kalmak voltak a város vezetőivel, ezen esetekben tehát az al­polgármesterek nem őt helyettesítették. A polgármester hangsúlyozta, hogy már az előző ciklusban is gondoskodott arról: ha érdemi tárgyalások folynak a város ügyeiben, azokban valamennyi frakció képviselve legyen. Erről a megoldásról á továbbiakban sem kíván lemondani. Kriminális Átlagos hét Nagyobb bűneset nélkül zaj­lott le az elmúlt hét a szek­szárdi rendőrkapitányság mű­ködési területén. Hatvan eset­ben kellett eljárást indítani, s ismét sok volt a pénzlopás, a gépkocsifeltörés. Az egyik dombori vállalati üdülőből a megzavart betörő az össze­csomagolt holmi hátrahagyá­sával távozott. Egy paksi férfi halt meg a megyei kórházban, aki öngyilkos lett. Hol lehet a másfél- millió forint? Egy szekszárdi hölggyel került kapcsolatba több vállalkozó, akik hitelhez szerettek volna jutni. A hölgy készítette el a kölcsönigényléshez szükséges üzleti terveket ahhoz az aján­lathoz, ami egy budapesti férfi­tól származott. E szerint ő, az igényelt és az üzleti tervvel alátámasztott kölcsön másfél százalékáért szerez hitelt kül­földi banktól. Először ameri­kairól volt szó, majd amikor az összesen másfél millió forintot befizető vállalkozók határozot­tabban léptek fel, „kiderült”, hogy német bankról van szó. A kölcsönre már igencsak szá­mító, és azt sürgető emberek a budapesti közvetítőt is rávéve az utazásra, Németországba mentek. Eredetileg arról volt szó, hogy a repülőtéren várja őket a német ügyfél. Nem várta. A gyaníthatóan becsa­pott emberek erre elmentek a megnevezett bankba, ahol természetesen semmit sem tudtak az egészről. A csalással alaposan gyanúsítható buda­pesti férfi, miután kiadták el­lene a körözést, ügyvédje tár­saságában megjelent Szek­szárdon a rendőrségen, de csak a pénz töredékének az átvéte­lét ismerte el. Az ügy károsult­jainak többsége csak százöt­venezer forintot áldozott a hi­tel reményében, egy személy viszont kilencszázezer forint­járól szeretné tudni, hogy hova lett? A bűncselekménnyel ala­posan gyanúsítható férfi sza­badlábon védekezhet. Buliztak a fiúk Egy vendéglátóhely tulajdo­nosa felfigyelt arra, hogy ez is meg az is hiányzik az üzletből. Ismeretlen módszerrel beha­toló, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Mivel a behato­lásnak valóban nem maradt nyoma, felmerült a gyanú, hogy kulcsa volt az illetőnek az üzlethez. Hamarosan ki is derült, hogy a tulajdonos fia és barátai tértek be záróra után egy kis bulira, ahol mintegy tíz liter bor, némi sör és cigaretta fogyott. Fényes nappal A bútorboltban egy vásárló női táskájából hatvanezer forintot emeltek el. Egy butikban, mi­után a vásárló felpróbálta az új ruhát, már nem tudott fizetni, mert a pénze eltűnt a próbafül­kén kívül hagyott táskájából. Szekszárdon, az Arany János utcában fényes nappal törtek fel egy autót. A jól látható he­lyen benne hagyott táskában hatvanezer forint volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents