Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

1995. február 24., péntek Gazdaság 5. oldal Munkanélkülieket képeznek az iskolák Zsákutcában a jövő generációja? Kamatemelés A Magyar Nemzeti Bank február 23-ától jelentősen megemelte az aktív és passzív repokamatokat. Az aktív oldalon az 1 napos és 1 hetes lejárat kamata 31,25 száza­lékról 35 százalékra, a passzív oldalon az 1 hetes lejárat kamata 28 százalékról 30 százalékra nő. Ezek a kamatemelések az állam­papírvisszavásárlási megállapo­dásokat érintik. Az üzletek lé­nyege, hogy a kereskedelmi bankok állampapír letét ellené­ben meghatározott kamatra hi­telhez juthatnak az MNB-től. Az ilyenkor felszámított kamatok a repokamatok. A Magyar Nem­zeti Bank a bejelentett kamat­emelést átmenetinek tekinti, az intézkedés azt szolgálja, hogy visszaszorítsa a spekulációs cé­lok miatt megnövekedett forint­keresletet. Valuta Bankjegy­és csekkárfolyamok: Pénznem vételi eladási angol font 175,77 17935 ausztrál dollár 81,86 83,46 belga frank (100) 364,74 371,66 dán korona 19,00 19,36 finn márka 2433 24,79 francia frank 21,51 21,93 görög drachma (100) 47,48 48,40 holland forint 66,97 68,23 ír font 175,56 179,02 japán yen (100) 113,93 116,13 kanadai dollár 7935 80,93 kuvaiti dinár 371,88 379,12 német márka 75,14 7656 norvég korona 17,07 1739 olasz líra (1000) 68,28 69,68 osztrák schilling 10,68 10,88 portugál escudo (100) 7259 73,99 spanyol peseta (100) 85,53 87,25 svájci frank 88,41 90,11 svéd korona 15,15 15,45 USA dollár 110,68 112,82 ECU (közös piac) 140,47 143,19 (Folytatás az 1. oldalról.) Három neuralgikus pontot látok ezen a területen. Az első, hogy ma a szakközépiskolák, a szakmunkásképzők jórészt munkanélkülieket képeznek. — Nem túlzás ilyet állítani? — Nem, a statisztikai ada­tok ezt mutatják. 1994. decem­berében Tolna megyében a munkanélküli pályakezdők 49 százaléka szakmunkásképzőt, 23 százaléka szakközépiskolát végzett, ami azt jelenti, hogy a munkanélküli pályakezdők 72 százaléka szakmával rendelke­zik és még sincs munkahelye. De a mezőgazdasági gépszere­lőknél ez az arány 90 százalék. Erre mondom én, hogy munka- nélkülieket képeznek az isko­lák. Az a sokat emlegetett „jövő-generáció” nem kis há­nyada egy szakmával a kezében válik munkanélkülivé úgy, hogy esetleg egyetlen napot sem dolgozott a szakmájában és lehet, hogy nem is fog az életben soha. — Három neuralgikus pon­tot említett. . . — Igen, a második az, hogy a Munkaügyi Minisztérium több száz millió forintért fel­szerelt és beüzemeltetett az or­szágban nyolc- tíz helyen regi­onális munkaerőképzési köz­pontokat. Ugyanakkor, gyakran ezeket megelőzve, különböző rendű és rangú szakmai szerve­zetek végeznek szakmai képzé­seket, továbbképzéseket. A gomba mód alakuló képző, to­vábbképző társaságok, betéti társaságok sorra megnyerik a pályázatokat, mert az áraik ala­csonyabbak, mint a nagy okta­tási központoknak. Nincs okta­tási bázisuk, állóeszközeik, nincs szervezetük, amit fenn kell tartani, arra az időszakra fogadnak óraadó tanárt és arra a tárgyra, amilyen pályázatot ép­pen megnyernek. Nem egyen­lők a feltételek. A harmadik probléma, hogy a szakközépiskolában, szak­munkásképző intézetekben szerzett szakmák folyamatosan leértékelődnek, mert ezeken az úgynevezett tanfolyamokon tö­redék idő alatt azonos képesí­tést igazoló papírt lehet sze­rezni. Például szakács szak­munkás-bizonyítványt 45 nap alatt, 360 órás képzés után lehet szerezni, jóllehet az OSZJ sze­rint a szakácsvizsga követel­ménye 1600 óra, de 288 tanfo­lyami órával, 36 nap alatt ABC bolti eladókat is képeznek. — Ha három év helyett más­fél-két hónap alatt lehet szak- képesítést szerezni, akkor ér­demes szakmunkásképző' inté­zetbe járni? — Igen ez alapvető gond, ráadásul senki nem fogalmazott meg semmiféle igényt az isko­lákkal szemben. Az oktatási in­tézményeknek nem érdekük, hogy keressék a szakmai világ­gal a kapcsolatot, megkísérel­jék felmérni a valóságos szak­mai igényeket. Van egy kiala­kult oktató bázisuk, jól felsze­relt tanműhely hálózatuk, mért változtatnák meg a szakmai struktúrát, ha erre nincs külső kényszer? A fejkvótát úgyis a gyerekek után adják és nem azért, hogy hányán tudnak elhe­lyezkedni, ezért még minőségi prémiumot sem kapnak. Az is­kolának tehát az a célja, hogy optimálisan feltöltse az intéz­ményt diákkal és a rendelke­zésre álló, szakmailag jól kép­zett munkaerővel ezeket kiké­pezze. Hogy nem abban a szakmában, amire szüksége van? Hát az senkit nem érdekel. Egyébként az iskoláknak a ma­guk módján tökéletesen igazuk van. Hallott már olyat, hogy csökkentették a pedagógusok számát a demográfiai hullám miatt? — Ön szerint mi lenne a kiút? — Az egész szakmai kép­zést két bázisra kellene kon­centrálni, az iskolarendszerű képzésre, - nappali és felnőtt oktatásra, egyaránt - és a Mun­kaügyi Minisztérium által az egész országot behálózó regio­nális munkaerőképző és fej­lesztő központokra. Ezeken az oktatási bázisokon meg van a felhalmozott eszköz, tudás, minden egy kézben van. Ezek az intézmények az államnak, a társdadalomnak, az adófizetők­nek sok száz milliójába került, erre kellene alapozni. Mintegy másfél éve született rendelet az Országos Képzési Jegyzék ösz- szeállításáról, az első köteteket kiadták, amelyek az egyes szakmák szakmai és vizsgakö­vetelményeit tartalmazzák, kia­lakultak a vizsgaközpontok. Az elképzelések szerint függetle­nül attól, hogy valaki iskolá­ban, vagy felnőttkorban szerez szakképesítést, egységes szak­mai követelményrendszert kell teljesítenie. Ezen felül a szakmai képzést és továbbképzést egységes irá­nyítással, egy minisztérium fel­ügyelete alatt kellene megol­dani, akkor biztos, hogy az a pénz, ami kevesebb, mint kel­lene, jobban hasznosulna. Mert jelenleg öt-hat szervezet hasít ki ugyanabból a pénzből és sa­ját felfogása szerint osztogatja, látszólag objektiven, pályáza­tok alapján, de tulajdonképpen a szervezet saját céljai érdeké­ben. F. Kováts Éva Minőség A Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet (KERMI) vizsgálta a hazai kereskedelmi fogalomba ke­rülő hazai új termékeket, va­lamint a külföldről újonnan behozott árukat. A vizsgálat során KERMI megállapította, hogy a bemutatott ruházati termékminták kétharmada import áru. A hazai ki- sebb-nagyobb gyártók kon­fekció termékeinél számos esétben állapítottak meg kon- fekcionálási és szerkesztési hibákat. Jó minőségűek vol­tak a bemutatott kelmék, szö­vetek, ám gyakran hiányzott az összhang a nyers­anyag-összetétel és a kezelési jelképsor között. Kiemelkedő minőségűek voltak a Minitex Kft. pamut-poliészter és pa- mut-poliuretán kelméi, vala­mint a Kantoni Kőbányai Textil Kft pamutszövetei. A hazai felsőruházati termékek közül kifogástalan minőségűnek találták a sza­kértők a Gála Nőiruha Szö­vetkezeti Kft blézerei és mel­lényei, Mosberger Gabriella gyermekruhái, az Egri K és N Kft. férfi öltönyei, nadrágjai, zakói, és az EFES Kft bébi- és gyermekruhái. Az import ruházati cik­kek körében még mindig saj­nálatos gyakorlat az elavult, gyenge minőségű áruk meg­vásárlása. Ezek kereskedelmi fogalomba kerülését a KERMI igyekszik megakadá­lyozni. Az import alapanyag­ból készült női fehérneműk megfelelő minőségűek vol­tak, kivitelezésben azonban nem érték el a nyugati szín­vonalat. Kivételt a Triumph Budapest Kft termékei ké­peznek. Különleges igények kielégítésére készült a Rixor Bt. illatosított női alsója. (Az egészségügyi betét alá illato­sított polipropilén golyócskát helyeztek.) A háztartási és lakástextí­liák közül jó minőségű törül­közőket, abroszokat, ágyne­műt, bútorszövetet és szőnye­geket vizsgált be a KERMI. A cipőgyártás változatla­nul stagnál, néhány modellt csak a még működő nagyobb gyártók vizsgáltattak. Az im­port cipők minősége a gyenge-közepest alig haladja meg, a piacot változatlanul a sportos jellegű joggingok uralják. A hazai gyártók terme­lése az előző évben mintegy harmadára csökkent. Új mo­dellt a Sabaria Cipőgyár, a Ti­sza Cipő Rt., a Cipész Szö­vetkezet és a Debreceni Cipő­ipari Szövetkezet vizsgálta­tott. Játékot igen kisszámban vizsgált a KERMI az elmúlt évben, ezek közül említésre méltók Dohány Dezső külön­féle műanyagból készül já­tékkamionjai és teherautói, Ragály Károly fa járművei és Bordás Tibor szorzótáblája. Nem felelt meg a követelmé­nyeknek egy táblaüvegből ké­szült balesetveszélyes asztali tekepálya és egy fa építő­kocka. A sportszerek körében jó minőségűek voltak a Salgó­tarjáni Acélgyár Rt. fémszán­kói, valamint a VÉ Kft. több- funkciós gyermek-tomakész- lete. A Gazdaság Híreiből A Számvevőszék az AVU-ről Az Állami Vagyonügynökség belső gazdálkodását számos belső ellentmondás jellemezte az elmúlt négy évben. Ez nagyrészt abból fakadt, hogy folyamatosan változtak az ÁVÜ-vel szemben támasztott szakmai követelmények, il­letve a működését meghatá­rozó jogszabályi háttér. Mi­közben a privatizálandó állami vagyon zsugorodott, az ÁVÜ működési költségei az 1991. évi közel 240 millió forintról 1994-re 1,8 milliárd forintra emelkedtek - derült ki az ÁSZ vezetőinek csütörtökön tartott saj tótájékoztatój án. Értékelés a vámhatóságnál Az előzetes adatok szerint 440 milliárd forintot biztosított a költségvetésnek a vámhatóság az elmúlt évben, ami azt je­lenti, hogy a költségvetés be­vételeinek már minden negye­dik forintját a vámszervek szedik be. A testület az idén különös figyelmet szentel majd a jövedéki ellenőrzésre és a feketegazdaság elleni harcra - mondta el Amold Mihály, a Vám- és Pénzügyőr­ség országos parancsnoka az évértékelő parancsnoki érte­kezlet szünetében csütörtökön újságíróknak. A nyugdíjasok érdekében A Nyugdíjasok Országos Képviselete nem ellenfele a felelős döntéseket hozó kor­mányzatnak. A szervezet arra törekszik, hogy a - nyugdíja­sok érdekében - a döntésho­zókkal együttműködve szor­galmazzák az új nyugdíjtör­vény kidolgozását, az évi nyugdíjemelések automatiz­musát, az értékvesztett nyug­díjak korrekcióját, az özvegyi nyugdíjrendszer módosítását, az öregségi és a szociális nyugdíjrendszer szétválasztá­sát, illetve a társadalombizto­sítás vagyonának visszaadását - hangzott el a képviselet csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Koncessziós autópálya-építés Az utóbbi időben bizonytalan­ság mutatkozott a koncessziós autópálya-építésekkel kapcso­latban. A kialakult helyzet mi­att a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium új­fajta finanszírozási lehetősé­geket is keres, különösen az M3-as autópálya megépítésé­nek felgyorsítására. Erről Tí­már András, a koncessziós au­tópálya iroda vezetője beszélt csütörtökön sajtótájékoztatón. Intercooperation sajtótájékoztató Az Intercooperation Rt. a Bu­dapesti, a Tatai, valamint a Balassagyarmati Agroker ösz- szevonásával megalakult az Intercooperation Marketing és Disztribúciós Rt. Ezt a cég ve­zérigazgatója, Sugámé Gróf Piroska jelentette be. Hangoz­tatta: az Intercooperation Rt. a Budapesti, a Tatai, valamint a Balassagyarmati Agroker ösz- szevonására azért volt szük­ség, hogy gazdaságilag élet­képes szervezet jöjjön létre. Arra törekszenek, hogy stabil hátteret nyújtson tevékenysé­gével a mezőgazdasági terme­lőknek. Ezért mezőgazdasági gépekből az idén mintegy 500 féle eszközt hoz forgalomba. Ezek között vannak erőgépek - 18 és 320 lóerősek is -, kü­lönféle növénytermesztési technológiákhoz. Mérgezett kávé az országban A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség megtiltotta a Doloár Kft. által már forgalomba ho­zott kávé árusítását. A fel­ügyelőség felhívja a lakosság figyelmét, hogy aki már vásá­rolt a kávéból, azt a vásárlás helyére, a kereskedőhöz, vagy a Doloár Kft.-hez (Halászte­lek, Rákóczi u. 11., tel.: (24)-376-302) küldje vissza, ahol kötelesek a terméket visszavenni, illetve a vételárat kifizetni. Elutasított fúzió A Versenytanács csütörtöki tárgyalásán elutasította a Gasztro-Lánc Kft. és a Junior Rt. által benyújtott fúziós ké­relmet. így érvényét vesztette az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és a Gasztro-Lánc kö­zött kötött adásvételi szerző­dés - tájékoztatott a Gazda­sági Versenyhivatal. A múlt év szeptemberében kötött szerződés alapján a Gasztro-Lánc Kft. a Junior Rt. állami tulajdonban lévő rész­vényeinek 50,1 százalékát kí­vánta megvenni. A Verseny- tanács elutasító határozatának indoklása szerint, ha a Gasztro-Lánc Kft. megvásá­rolná a Junior Rt. részvényei­nek 50,1 százalékát, ezzel meghatározó befolyásra tenne szert a diákélelmezés buda­pesti piacán és csökkentené a jelenlegi piaci versenyt. > z > b O g o 2 Ni J b z > b! O j Z 0 Zj Ni üpÄtlj >| 'túl >1 b o * Ül ZI N Nimm mrnrnt : LÍZING KÖTVÉNY LÍZING KÖTVÉNY Fix kamat JEGYZÉS IQŐ: \ f: t \ 1995 FEBRUÁR 15-MÁRCIUS í. ÖN dönt: FUTAMIDŐ 1,5 VAGY 2 ÉV Az Önhöz legközelebi jegyzői helyek: ú s A Takarékbank Rt. országos hálózatánál: 7100 Szekszárd Augusz Imre u. Urf***x Tel.:74/319 355 » % ­A New York Bróker Kft. szervezésében ^ V AZ ALÁBBI COOPTURIST IRODÁBAN: vMkj\ 7100 Szekszárd Kölcsey Ltp. 1 60^Nw*m, k Tel.:74/31 6,323 Az ALÁBBI TAKARÉKSZÖVETKEZETNÉL: I Völgységi Takarékszövetkezet BonyhaüZabadság tér 5-6. Tei.:74/351 155 LOMBARD AM3A1QM DNIZp ANI3ATOM ONIZIT tmm N z o >7; o < z <\ N z 0 T, O —­[< [ra­z .Ä r N Z 0 7s ,9 Ok H •< < í BM* Zí§ ■ 2 mm o

Next

/
Thumbnails
Contents