Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
1995. február 23., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Időszerű növényvédelem Sárgulnak az árpák, fejletlen az őszibúza-állomány Figyeljünk a hatóanyag-tartalomra! A határban bolyongva szembetűnnek a helyenként rikítóan sárga árpatáblák. De vajon mitől van ez a sárgaság? Nos, az őszi árpa enyhe sár- gulása a tél végén nem ritka jelenség, legtöbbször élettani okokra vezethető vissza. Arról van szó, hogy a növény szervezetében a tél folyamán a lebontási folyamatok vannak túlsúlyban (alacsony hőmérsékleten is folyamatosan lélegzik, ugyanakkor asszimilálni csak egy bizonyos hőmérséklet fölött tud), s ezért veszít eredeti zöld színéből. Ez a folyamat nem tekinthető kórosnak, hiszen a hőmérséklet tartós emelkedésével a növény hamar regenerálódik, visszanyeri üde zöld színét. Az árpatáblákat közelebbről szemügyre véve azonban könnyen megállapítható, hogy az esetek többségében itt nemcsak erről van szó. Ugyanis nagyon erős a liszt- harmat-fertőzöttség (az utóbbi években ennyire erős még soha nem volt), helyenként - érzékenyebb árpafajtákban - a rozsda, sőt itt-ott aggasztó a helmintospóriumos betegség jelenléte is. A rikító sárgulá- sokról - a beteg növényeket a tél folyamán még fokozottabb légzésre kényszerítve - ezek a kórokozók (elsősorban a lisztharmat) tehetnek. Az ellenük való védekezés legkézenfekvőbb és messze legolcsóbb módja a triazolos vetőmagcsávázás lehetett volna, ám ezzel a lehetőséggel - a tapasztalatokra alapozva úgy tűnik - kevesen éltek. A jelenleg számításba vehető állománypermetezés már nem ennyire ideális megoldás, több okból: egyrészt drágább, másrészt a növények már most jelentősen károsodhattak, és ez nyilván meglátszik majd a hozamon is, harmadrészt erős fertőzöttség esetén a gombaölő szerek hatékonysága romlik (a gyógyítás sokkal nehezebb, mint a megelőzés), és végül, de nem utolsósorban hideg időben (15 Celsius fok alatt) csak kevés készítmény „működik”, fejti ki a hatását megfelelően. Mindezek ellenére a kémiai védekezéssel komolyan számolni kell, hiszen az árpa pillanatnyilag igen kritikus stádiumban van (sőt az lesz egészen szárbaszökkenés végéig), és a betegség által okozott kár mértéke többszörösen meghaladhatja a kezelési költségeket. Lisztharmat ellen a morfo- linok, a kén és az úgynevezett DMI-fungicidek hatékonyak. Legeredményesebbek a mor- folin + DMI kombinációk. Rozsdabetegségek ellen több, forgalomban lévő készítmény is hatásos lehet. A legtöbb készítmény hatásának tökéletes érvényesüléséhez legalább 15 Celsius fokos léghőmérséklet szükséges. Ennél hidegebb időben csak a morfolinoktól várhatjuk el a maximumot. A növényápolás terén kevésbé járatos gazdálkodóknak komoly nehézséget okozhat a betegségek felismerése is. A lisztharmat (selymes, piszkosfehér, dohos szagú, könnyen ledörzsölhető pe- nészkiverődés) azonosítása még viszonylag könnyű, a rozsdát (apró, tűszúrásnyi sárga vagy éppen vöröses pör- senések) ellenben már sokan összetévesztik más - gyakran nem kóros - elváltozásokkal, a helmintospóriumos betegség (sötétbarna, hálózatos levélfoltok) meghatározása - mikroszkóp nélkül - pedig még a szakember számára is problémás lehet. Az őszi búzáról elmondható, hogy az állomány lényegesen fejletlenebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában volt, a gombabetegségek ugyanakkor talán még veszélyesebbnek néznek ki, mint akkor. A lisztharmat-fertőzöttség helyenként eléri a közepes szintet, és itt-ott elvétve már a vörösrozsda pörsenéseivel is találkozhatunk. A továbbiakban feltétlenül kívánatos a búzatáblák gyakori és alapos szemrevételezése, a terület bejárása, hogy az esetleg járvány ne érjen. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Szekszárd Gazdakör Szakoson • • Ónálló értékesítési és beszerzési rendszer Szakcson, a szántóföldterület kétharmada - kétezernégyszáz hektár - egyéni művelésben van. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a rendszerváltás utolsó éveiben annyira jól ment a gazdálkodás, a háztáji művelés, melynek során olyan anyagi alapra tettek szert, hogy - a mai szóhasználattal élve -, farmer- gazdaság alapjait rakták le. Az összterület egyharmadát a termelőszövetkezet műveli. Szakcson 58 traktor van magánkézben, ennek 98 százaléka az MTZ családból származik. Vannak gazdák, akik kárpótlásból vették ki a földet, és a szövetkezettel műveltetik. A tapasztalt gazdák segítik, támogatják az új gazdákat, a fiatalokat. A gépek beszerzésétől az állami támogatáson keresztül a mezőgazdasági ismeretek megszerzéséig. Több nekirugaszkodás után sikerült megalakítani a gazdakört. Balogh Vince - aki a már említett adatokkal is szolgált -, a gazdakör vezetője nem mezőgazdász, hanem biológia-földrajz és mezőgazdaságszakos nyugdíjas pedagógus. A gazdakör a farmergazdaságokra épül, s a célja is ezek segítése. Az elmúlt év februárjától - megalakulásuk óta - tizenkét alkalommal találkoztak. Már az alakuló ülésen borversenyt is rendeztek. A további összejövetelek mindegyikén szerepelt a továbbképzés, illetve gazdatanfolyamokat szerveztek. Ezeken nagyobb részt meghívott előadók adtak tájékoztatót a repce, a cukorrépatermesztés, az adószaktanácsadás témakörökben. Az előadók foglalkoztak a kukoricatermesztéssel, napraforgótermesztéssel, illetve a magas fehérjetartalmú gabonanövénnyel, a triticaleval, ami ezen a vidéken eddig nem volt honos. Szorgalmazták a szántóföldi növények vetésforgóba állítását is. Aminek nem volt hagyománya: nagy tömegben mákot termeszteni. Az előadásokon a máktermesztésről is széleskörű tájékoztatót hallhattak az érdeklődők. A gazdakör munkáját a működési szabályzat is meghatározza. Ütemezett feladat volt és továbbra is az, hogy előadásokat szerveznek. Az idén az új növénykultúrák sorába tartozik tehát a mák, a repce, illetve a triticale. Az idei programok között kölcsönös tapasztalatcserék szervezése is szerepel, mintagazdaságokhoz való látogatás. Tervezik gépek bemutatójának a megtekintését. Továbbra is kiemelt cél a tagság összefogása. Kiemelt feladatként kezelik az önálló értékesítési rendszer megszervezését is. Előreláthatólag Bonyhád központtal rövidesen létrejön a „Hangya Szövetkezet”, ami a gazdakörök terményeinek eladását, a beszerzések megszervezését is jelenti. A gazdák a kereskedelmi lánc kikapcsolásával gazdaságosabban tevékenykednének. A gazdakör ajánlatára a tagok közül tizenketten adtak be szándéknyilatkozatot, egy leendő szövetkezethez. A gazdakör csatlakozott az Országos Gazdakörök Szövetségéhez, illetve a megyei szövetséghez is. Kapcsolatban állnak az Agrárkamarával. - p. téri Vetéstámogatás Egy új kormányrendelet, a 187/1994-es (XII.30) szabályozza többek között a vetési támogatást, melynek részleteit dr. Vida György, az FM megyei hivatal hivatalvezető-helyettese ismertette: Jogosultak köre: a mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és természetes személy. Mértéke: hektáronként 2000 Ft. Az alábbi gabonafélék után jár: búza, rozs, triticale, őszi-tavaszi árpa, zab és rizs, valamint szemesnek vetett köles, kukorica, pohánka, és cirok. Vásárolt és felhasznált vetőmag, műtrágya, növényvédőszer vagy gázolajról saját névre szóló számlával kell rendelkeznie az igénylőnek. A gépi bérmunka-szolgáltatást is el lehet számolni gázolaj helyett, ha van róla számla. Igényelni 2 féle módon lehet: előlegként vagy vetés után. Előlegként őszi vetésű növények esetében augusztus 31-től, tavaszi vetésűeknél pedig március 1-től vehetik igénybe az érintettek. Ha a gazdálkodó előlegként kéri a vetéstámogatást, akkor a falugazdásszal azt kell igazoltatnia, hogy használatában mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel rendelkezik, a vetés után kért támogatásnál pedig azt igazolják, hogy a területet elvetették. Az így kiállított nyomtatványt az FM megyei hivatalába kell eljuttatni, ahol az igazolást kiadják, ezzel az igazolással és az ehhez csatolt számlákkal kiegészítve az APEH-hez kell benyújtani a kérelmet. Valószínű, hogy az ok hormonális jellegű Az elmúlt időszakban már néhány alkalommal találkozhattak olvasóink lapunk hasábjain olyan tojások fényképével, melyek egy kicsit szokatlan méretben „jöttek” a világra. Az elmúlt napokban Soós János, szekszárdi olvasónk hozott be szerkesztőségünkbe egy hatalmas tojást, melynek súlya - méréseink szerint - elérte a 18 dekagrammot, ami a hagyományoshoz képest a legkisebb túlzás nélkül is háromszoros volt. Olvasónk arról nem tudott beszámolni, hogy a tyúk hátsó fertályán milyen módon távozott a tojásóriás, csak any- nyit vett észre, hogy a fészekben, az ökölnyi nagyságú darab igencsak kilógott a többi közül. Szakemberhez fordultunk és megkérdeztük, hogy mi lehet az oka annak, hogy a tyúkok olyan tojást „szülnek”, melyek (a képen látható módon) egy másik, szilárd, meszes héjjal rendelkező „csecsemőt” is tartalmaznak. A Szekszárdi Allattegész- ségügyi Állomás munkatársa elmondta, hogy valószínűsíthetően valamilyen neurohormo- nális, pontosabban szólva tojásképzési rendellenességről van szó. Elképzelhető, hogy két petesejt válik le, és az ebből képződött tojás, ami a petevezetékben kezd kialakulni, így kerül be megtermékenyítve a tojástartóba. Itt különböző mozgásokat végez, melynek eredménye lehet a két képződmény egybeépülése. Az nem ritkaság, hogy egy tojásban két sárgáját találunk, az viszont jóval ritkább és érdekesebb jelenség, ha az egyik tojásban egy másik, meszes héjú képződmény is van. Arra a kérdésre, hogy mi történhet a tojóval a nem éppen szabvány méretű tojás világra hozásakor, a doktor így válaszolt: ebben a kérdésben a tyúkot kellene megkérdezni, nem lehet vizsgálat nélkül ezt megmondani. Mindenesetre úgy hiszem, az is csoda, hogy a tyúk meg tudta tojni a tojást. Garay Előd A Pannon-Váltó Részvénytársaság tulajdonos 11 jónevű magyar társaságban - köztük olyan sikeres cégekben mint a Danubius, a Chinoin, a Centrum és a Graboplast. Márpedig egy ilyen részvénycsomag biztos befektetést jelent. Ilyen alapokon a jövedelmező gazdálkodás nem szerencse dolga. A társaságról további részletes információt ad a Telemédia szolgálat. Telefon: 266-7007
