Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1995. február 23., csütörtök Ez Történt ... Horn Gyula felszólalása a parlamentben A magyar kormány végigviszi az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz való csatlakozás folyamatát, a lehetőségek megte­remtését, és minden mást ennek a célnak rendel alá - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök szerdán délelőtt a parlament kül­politikai vitanapján. Hozzátette: ugyanakkor politikájának minden lehetséges eszközével támogatja, segíti a határon túl élő magyarság érdekeinek, törekvéseinek érvényesülését. Ellenőrzik a nukleáris leszerelést Az Egyesült Államok és az egykori szovjet nukleáris arzenál örökösei március elsején megkezdik a helyszíni szemléket a START-I szerződés végrehajtásának ellenőrzésére. A szakértők fel fogják keresni az eddig elzárt atomfegyverbázisokat, hogy pontosan felmérhessék a készleteket, illetve a következő évek­ben nyomon kísérhessék a leszerelés folyamatát. Orosz-amerikai legénység a Miren Március 14-én kezdődik a Mir űrállomáson az első közös orosz-amerikai kísérlet - jelentették be Csillagvárosban. Már­cius 14-én indul Bajkonurból a Szojuz TM-21 űrhajó fedélzetén Vlagyimir Gyezsurov, Gennagyij Sztrekalov orosz és Norman Thagard amerikai űrhajós. Ez lesz a leghosszabb idő, amit ame­rikai űrhajós a világűrben tölt majd: 80 napig tartózkodik ott. Halottcsere Boszniában Az UNPROFOR segítségével kötött megállapodás alapján kicserélték 10 muzulmán és 10 szerb katona holttestét. A katonák a boszniai háború elején vesztették életüket. A civil szervezetekért lobbyzik Rózsa Edit fotó-, degré (Folytatás az 1. oldalról.) De nincs biztosítva annak a közel 15 ezer civil szer­vezetnek a támogatása, amelyek helyben, a polgá­rok érdekeiben fejtik ki hasznos tevékenységüket. Mivel Magyarországon nincs olyan polgári közép­réteg, amely támogatná ezeket a szervezeteket, ezért én elhatároztam, hogy megkeresem a me­gyei közgyűlések vezetőit, hogy megbeszéljük, ho­gyan lehetne megterem­teni a helyben működő, más forrásokból kiszoruló civil szervezetek alapvető támogatásához szükséges anyagi alapot. Ezt a felve­tésemet a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke és alel- nöke örömmel fogadta. — Az Országgyűlés házszabálya 1994-től lehe­tővé teszi, hogy országos ér­dekvédelmi és társadalmi szer­vezetek felvetethessék magukat az úgynevezett lobby-listára... — így van, ez azt jelenti, hogy a lobby-listára bejelent­kező civil szervezetek képvise­lői a különböző törvényterveze­tek kapcsán az illetékes bizott­ság előtt kifejthetik vélemé­nyüket. De ez csak az országos hatáskörű szervezetekre érvé­nyes. Megyei vagy városi szin­ten, ahol a közgyűlés szabá­lyozza a megye, a város életét, a helyi szervezetekre hasonlóan szükség lehet, mint a törvény- alkotásban az országos civil- szervezetekre. Ezért felvetettem javaslat­ként, hogy a házszabály mintá­jára lehetővé kellene tenni a közgyűlés szervezeti és műkö­dési szabályzatában, hogy az itt működő civil szervezetek, ame­lyek igénylik, részt vehessenek a megyei közéletben, annak fó­rumain kifejthessék vélemé­nyüket. Ehhez a jogszabályi fel­tételeket érdemes lenne megte­remteni. — Járt más megyékben is? — Igen, Nógrád, Heves, Csongrád megye közgyűlési elnökeit már felkerestem, a mai nap folyamán pedig még ellá­togatok Baranyába. F. Kováts Éva Önkormányzati szövetség alakul — Ahhoz, hogy markánsabban képviselhessük érdekeinket, egységesnek kell lennünk - mondotta Kovács Sándomé, a Községi Önkormányzatok Szö­vetségének elnöke, Sásd pol­gármestere tegnap egy pécsi sajtótájékoztatón. A Magyaror­szágon működő hét önkor­mányzati érdekvédelmi szövet­ség vezetői február 14-én szán­déknyilatkozatot tettek közzé, miszerint a jelenleg még meg­osztott önkormányzati szerve­ződések egységesíteni kívánják erőiket. Mindez ideig külön szervezetbe tömörülnek a me­gyei jogú városok, a kistelepü­lések, a kisvárosok önkor­mányzatai, illetve létezik a Fa­luszövetség, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szö­vetsége, a Települési Önkor­mányzatok és Országgyűlési Képviselők Szövetsége, vala­mint a Községi Önkormányza­tok Szövetsége. Kovács Sándomé rámutatott, a jelenlegi szisztéma szerint nélkülük döntenek róluk. Vé­leménye szerint az egyesülés után hatékonyabban tudják ér­vényre juttatni érdekeiket, nagyrészt azért, mert közösen a jó szakértőket is meg tudják fi­zetni. Minimumként azt a célt tűzte maga elé az év közepére megalakuló MOSZ (Magyaror­szági Önkormányzatok Szövet­sége), hogy ott legyen az Érde­kegyeztető Tanácsban. Mind­ehhez persze törvényi garanci­ákat is kell szerezni. Március 31-ig valamennyi jelenlegi önkormányzati szö­vetség tárgyal az új országos szövetség megalakulásáról.-háj­Indulatok nélkül Beszélgetésre invitálta a Lakásbérlők Egyesületének Bonyhádi Szervezete a vá­rosi önkormányzati képvi­selő-testület néhány tagját tegnap délutánra. A megje­lent képviselők és a LABE helyi szervezetének vezetői az önkormányzati bérlaká­sok adás-vételi feltételeiről, az ezt meghatározó - tavaly született - önkormányzati határozat esetleges módosí­tási lehetőségeiről beszél­gettek. Bár a LABE egyik vezetője arra intette a jelen­lévőket, hogy indulatok nél­kül tárgyaljanak, azért he­lyenként nem voltak minden érzelemtől mentesek a meg- nyilatkozók. A szervezet képviselői sokallják ugyanis a bérlakások felmért for­galmi érték szerinti 80 szá­zalékos vételi árát, másrész­ről az önkormányzati képvi­selők egyöntetűen a saját lakással rendelkezők igaz­ságérzetét és a város érde­keit említették erre vála­szolva. A 80 százalék egyébként országos csúcs, ami különösen megdöbbenti a jelenlegi bérlőket. Számuk 208, ami 5 ezer saját tulajdonú lakás mellett nem tűnik soknak Bony- hádon, de ... Érvek, véle­mények, érzelmek, taná­csok, kérések hangzottak el mindkét részről. A lakások eladása érdeke a városnak, a vétel pedig a bérlőknek. A tegnapi beszélgetés a köze­ledést szolgálta, ám az csak a következő önkormányzati ülésen derül ki, a határozat felülvizsgálatánál, hogy va­lóban találkozhatnak-e ezek az érdekek. A TREZOR ÉRTÉKJEGY KAMATAI MOST KIEMELKEDŐEN MAGASAK! Kevesebb vonat február 26-tól Nem szüntetik meg, felújítják (Folytatás az 1. oldalról.) A döntés értelmében február 26-tól - vasárnaptól - Tolna megyében a következő főbb változások lépnek érvénybe. A Sárbogárd-Bátaszék útvonalon a hajnali 3 óra 20 perckor Sár­bogárdiról Bátaszékre induló vonat a hét minden napján köz­lekedik. A Sárbogárdról 8 óra 51 perckor induló vonat meg­szűnik. Helyette a Budapestről Bajára közlekedő sebesvonat megáll ezen a szakaszon min­den állomáson és megállóhe­lyen. Elmarad a Szekszárdról munkanapokon 16 óra 53 perc­kor Bátaszékre induló sze­mélyvonat. A Bátaszékről 13 óra 45 perckor Sárbogárdra induló vo­nat Bátaszékről 15 perccel ko­rábban indul, Szekszárdról a menetrendje változatlan. A munkanapokon Bátaszékről 15 óra 23 perckor induló vonat 13 óra 15 perckor indul és meg­hosszabbított útvonalon Tolna-Mözs állomásig közle­kedik. A Bátaszékről 20 óra 35 perckor induló sárbogárdi vo­nat az alacsony igénybevétel miatt megszűnik. A Bátaszék- Pécs útvonalon kihasználatlan­ság miatt elmarad a Pécsről hajnali 3 óra 20-kor induló vo­nat, ellenben új vonat közleke­dik Véméndről 5 óra 40 perces indulással naponta Bátaszékre. Bátaszéktől Pécsváradig elma­rad a 6 óra 35 perckor induló vonat, amely ezután csak Pécs- váradtól közlekedik Pécsre. Változások lesznek a Dom­bó vár-T amási-Mezőhídvég vonatpótló autóbuszok közle­kedési rendjében is. A Tamási­ból hajnali 3 óra 40-kor induló helyett csak 5 óra 40-kor megy az első busz Mezőhídvégre. Elmarad a Dombóvárról 9.25-kor Mezőhídvégre induló, illetve az onnan 14 óra 30-kor visszainduló járat. Nem lesz változás a Dombó- vár-Bátaszék, a Budapest-Sár- bogárd-Dombóvár és a Ta­mási-Pincehely vasútvonala­kon. Hangyái Ki téríti meg az áldozat kárát? 1990 február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncse­lekmények áldozatainak chartáját. A Fehér Gyűrű Köz­hasznú Egyesület kezdeményezésére 1993-tól ez nálunk is az áldozatok napja, célja, hogy felhívják a figyelmet a bűnmege­lőzés fontosságára. Az elhunyt áldozat valójában nincs kiszolgáltatva a nyilvá­nosságnak, csak az örökösök, a hozzátartozók nem tudnak arról, hogy miként védekez­hetnek, illetve szerezhetnek elégtételt. Az elhunyt ugyan elveszti jogképességét, de a kegyeleti jogok köre elvileg semmivel nem szűkebb, mint a személyiségi jogoké. Az el­hunyt emlékét, becsületét, jó hírnevét éppúgy nem lehet(ne) megsérteni, mint az élőét. Arcmásával is tilos visszaélni, s a törvényben erre felhatal­mazott hozzátartozó bírósági úton elégtételt nyerhet. Ha pe­rel. Hogy ez már megtörtént volna Magyarországon annak nincs nyoma. A bűncselekmények legna­gyobb része persze nem élet, hanem vagyon elleni. A jogi helyzet ez esetben is egyér­telmű, aki másnak jogellene­sen kárt okoz, tartozik azt megtén'teni. A büntetőeljárás­ban enyhítő körülménynek számít, ha közben azt a tettes megtérítette, vagy megtérült, mert a rendőrség a lopott hol­mit még megtalálta. Az esetek legnagyobb részében viszont szó sincs erről. A tolvaj, a be­törő nem akar fizetni, meg nincs is neki miből. Némely bűnelkövető, ha száz évet dol­gozna a börtönben, akkor sem tudná visszafizetni a lopott holmi értékét. Ha a károsultak egyáltalán perelnének. Mai viszonyaink közepette, amikor a kölcsönt sem fizetik vissza, sőt üzletággá nőtte ki magát a befektetésnek a piló­tajátékra emlékeztető formája, amelyben kevesen nyernek és sokan veszítenek, miért éppen a bűnöző fizetne? A Fehér Gyűrű Egyesület azt mondja, hogy fizesse meg az áldoza­toknak okozott kárnak lega­lább a felét maga az állam. Fi­zesse, de miből? (Folytatása következik) Ihárosi Ibolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents