Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-18 / 42. szám
1995. február 18., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Hollós László életműve TÉVÉNÉZŐ_________________ írta: Wessely Gábor Sebig Azok közé a kisgyermekes szülők közé tartozom, akik az utóbbi néhány esztendőben kénytelenek voltak önként végignézni, végigizgulni pár ezer mesefilmet a képernyő előtt. Maciváró korszakom valamikor Nils Holgersson feltűnésekor kezdődött, majd folytatódott a Kalán néni, Frakk, Mirr-Murr a kandúr, Misi mókus, Eduárd és barátai, Mumin, Krisztofóró, Dörmögőék, a Mézga család és a Vízipók nevével fémjelzett korszakon át, egészen napjainkig, amikor - ismét - Frédi, Béni, Barbapapa és Sebaj Tóbiás a sztár. Szeretem a meséket, mert semmi sem emlékeztet bennük az életre. Elrepítenek egy tündérvilágba, ahol minden igazságosan működik, vagy ha nem, előbb-utóbb jóra fordul. A sorból kissé kilóg Tóbiás, az ötletgazdag gyurmafigura, aki általában nem külső, hanem belső történések hőse: mindig lenyel valamit - egy vázát, egy dugóhúzót -, és ez meg is látszik rajta. Nemcsak a küllemén, hanem a beszédjén is. Furán artikulál, 7 percen át. Időt nem kímélve, fáradtságot nem ismerve nekiálltam lejegyzetelni az egyik epizódban „elhangzottakat”: — Tóbiás, Tóbiás. Tóbiás, Tóbiás. Tóbiás, Tóbiás. — Hű. — Há, he-he-he. — Hej-hej. Ah. — Hm. — Eh. — Ah, he-he-he-he. — Aha! — Brü-brii-brii-brü. — Ühü. — He-he-he-hü. — Aha-ha-ha-ha— Hüm— Ó, ho-ho-hó. — Bru-ha. — Hola-la. — Ó-ó-ó! — Pfű-ű-ű. — Saba-daba-daba. Saba-daba-daba. Saba-da-ba. író: Csukás István, dramaturg: Szentistványi Rita. Sebaj. Vonattal a Föld körül Csengey Dénes versmondó verseny Az idén is meghirdetik a Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyt. A verseny több fordulós lesz, ifjúsági és felnőtt kategóriában. A jelentkezés alsó korhatára 15 év. A verseny célja a magyar irodalom megismertetése és megszerettetése, külön figyelemmel Csengey Dénes munkásságára. A döntőt, gálaesttel' egybekötve május 20-án rendezik Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelődési Központban. A nevezési határidő március 10. A nevezőknek közölniük kell azt is, hogy az elődöntők helyszínei közül nekik melyik felelne meg a legjobban: Debrecen, Salgótarján, Szeged, Szombathely, Pécs, Kolozsvár, Lendva, Szabadka. Jelentkezni, érdeklődni a Nagykanizsáért - Délnyu- gat-Magyarországért Alapítványnál lehet, Nagykanizsa, Ady Endre utca 1. 8800, Pf.:227. Hétfőn este Svéd együttes szekszárdi koncertje Tegnap érkezett Magyarországra a svédországi Stockholm Barokk Együttes, hogy egy rövid koncertkörút keretében öt hangversenyt adjon. Fellépnek Budapesten, kétszer is, Pécsett, Szegeden és Szek- szárdon, a Művészetek Házában. A Stockholm Barokk tagjai fiatalok: Susanna Laurin - blockflőte, Fredrik Anderberg - barokkhegedű, Anders Modigh- barokkcselló és Pia Örjeheim- csembaló. A svéd fiatalok nem félnek új utakra lépni, hogy a közönségnek meglepő és különleges élményt nyújtsanak. Repertoárjuk alapját Telemann, Bach és Biber kompozíciói alkotják. Emellett az együttes szemléletétől nem áll távol a középkor és napjaink zenéje sem. A játékban lelt öröm és az improvizáció iránti érdeklődés jellemzi a zenészeket és ezáltal az előadást is. Műsorukon ismert barokk szerzők mellett svéd komponisták művei is elhangzanak. A szekszárdi Művészetek Házában február 20-án, hétfőn este adnak hangversenyt. „A ki a természetet szereti, a ki tud a természet nyitott könyvéből olvasni, az sohasem unatkozik, annak mindig van kellemes társasága a szabad idejében lélekemelő olvasmányt talál ezen igaz, positiv könyvben, a természetben, mely soha el nem avul” - írta 1899-ben, életének éppen félútján megyénk egyik legnagyobb tudós szülötte, Hollós László. Szekszárdon született 1859. június 18-án Hollós Alajos ’48-as főhadnagy gyermekeként, de atyjával együtt csupán 1881-ben magyarosították eredeti Schwartzkopf családi nevüket. „Már mint elemi iskolás gyermek, ha csak tehette, az erdőbe szökött, s ettől az egyetlen gyermekét féltő anya vasszigora sem tudta visszatartani. Tízéves korában Székesfehérvárról Veszprémbe ment gyalog, hogy a Bakonyban gyűjt- hessen bogarakat” - idézi egyes szám harmadik személyben írott önéletrajzát idősb Szakály Ferenc Hollós László élete és munkássága című, 1989-ben megjelent könyvében. Kémiával tizennégy éves kora óta szenvedélyesen foglalkozott, nemcsak minden szabadidejét és pénzét, hanem tanulásának első időszakát is ennek szentelte. A Tolnamegyei Közlöny 1884. február 24-én tudatta olvasóival, hogy „Hollós László, városunk szülötte a napokban tette le jó sikerrel az országos középtanodai tanárvizsgát bizottság előtt a vegytanból, mint fő- és természettanból, mint emléktárgyból”. Ha képesítése volt is már, állása még nem lett, mert a kémiát még nem vették föl kötelezően a középiskolai tanrendbe. Az ifjú tanár ezért hét évig nevelősködött a Majt- hényi családnál és másutt, majd állat-, növény- és ásványtanból szerzett tanári képesítést. Később a földrajz szakot is elvégezte. Úgy látszott, egyetemi tanársegédként egyenesbe jöhet, de a közben bölcsészdoktorrá lett Hollóst az a meglepetés érte, hogy ha nem helyezkedik el az állam által felkínált főreáliskolába, kénytelen lesz visszafizetni ösztöndíját. Ilyen előzmények után lett tanár Kecskeméten 1891-től két évtizeden keresztül. Cikkei az ottani, országos és Tolna megyei lapokban egymást követeik: a növény- és ásványtanon kívül földrajzi, kémiai, régészeti és szépirodalmi munkái is figyelmet keltettek. Első önálló műve bölcsészdoktori értekezése 1892-ből, s ezt még öt követi élete során - nem számítva a különnyomatokat. Foglalkozott állatgyűjtéssel és - preparálással, növénygyűjtéssel, minden szabadidejét és pénzét ezen felül európai hírűvé vált gombagyűjteményére fordította, amelyet a Monarchia 27 megyéjéből maga fedezett föl és írt le. A helyi sajtó 1904. május 15-én közölte, hogy az Akadémia levelező tagjául választotta az ország gombáiról megjelent művéért. Hét év múlva felháborító méltatlanság érte: a Kecskemétre igazgatóul kinevezett Kacsóh Pongrác nemcsak otrombán letegezte, hanem felszólította, hogy híres gombagyűjteményét vigye, ahova akarja, mert a helyén zenetermet kíván létesíteni. Ebben az évben ez végítélettel ért föl: Kecskemét oly mértékű földrengéskárt szenvedett, hogy alig maradt ép ház. Hollós elkeseredésében szemétre dobta gyűjteményét. (A terem fél év múlva ismét üresen állott, mert falába a vegyszerek beitták magukat, s így tanításra alkalmatlan volt...) Hollós nyugdíjazását kérte, az eset pedig országos felháborodást keltett. Engesztelésül címzetes igazgatóként nyugdíjazták 1912 októberében. Hollós - a ma is élő tévhittel ellentétben - nem lett embergyűlölő. Hazaköltözésekor 670 darabból álló régipénz-gyűjte- ményét adta a múzeumnak, 1912-ben pedig a kecskeméti főreáliskola tanulói számára 2000 koronás ösztöndíjat alapított. Az más kérdés, hogy Szekszárdon nem akadt tudós, akivel barátkozhatott volna. Anyja halála után megnősült, de felesége is korán meghalt, Hollós pedig új művekkel és gyűjteménnyel igazolta ember- és tu- dományszeretetét. Ötvenöt éve, 1940. február 16-án halt meg Mátyás király utcai kis házában, ahol emléktábla őrzi nevét. Szakály Ferenc könyve előtt tudományos konferenciával is fejet hajtottak előtte szülővárosában, ahol sokan tudják, hogy több száz gombát fedezett föl a neves mykológus. Dr. Töttó's Gábor Mára feltámadtak a vasutak. A vasúti utazás romantikája ismét emberek millióit készteti arra, hogy felkerekedve egzotikumot, kikapcsolódást és kalandot keressen Európában és szerte a világon. E kötet segítségével bárki egy Föld körüli utazás részese lehet a világ legszebb 30 vasútvonalán. És talán egyszer valóban felkerekedhet és kipróbálhatja személyesen, melyik is a legszebb e kalandokban és természeti-történeti látványosságokban, technikai érdekességekben gazdag útvonalak közül. Vannak itt luxusutazások is, olyan, mint a Ve- lence-Simplon-Orient expresz- szen vagy a híres dél-afrikai Kék Vonattal megtett út, vannak romantikus utak, mint amilyet a Rajna mentén lehet átélni, olyan nagyszerű élményt nyújtók, mint pl. Bergenztől Bécsig, vagy keresztül a svájci gleccservidéken. De itt vannak a szupergyorsaságú vonatok is Franciaországban és Japánban, és az egész kontinenseket átszelő expresszek Észak-Ameri- kában, Ázsiában és Ausztráliában, és igen hajmeresztő utazások Egyiptom földjén vagy Madagaszkáron. Az itáliai vagy Isztambul felé tartó utazásoknál sokféle helyi - időnként zűrösnek tűnő - sajátossággal találkozhatunk, de ott van ellentételként a vidám Thaiföld és a nosztalgikus érzéseket keltő Dél-India. Lélegzetelállító kaland az út a világ legmagasabban fekvő vasútvonalán Peruban, hasonlóképpen varázslatos a mexikói Réz-kanyon vidékére. 31 fejezetben gördül ki a vonat ezekre a nagy utakra az olvasó előtt, mindegyikben csodálatos tájakkal, talányos kultúrákkal és kedves emberekkel. Ezt a világot a vasútért rajongó kiváló újságírók varázsolják a szemünk elé szóban és képpel. Megismertetnek bennünket a vasutak történetével, pompás illusztrációkkal, részletes térképekkel, az útvonalak leírásával, gyakorlati tanácsokkal segítik az utazások tervezését és lebonyolítását. (224 oldal, kötve, fedóborí- tóval, 500 kép és térkép.) Magyar Könyvklub Egy ártatlan amerikai, Forrest Gump A georgiai Savanah városka árnyas buszmegállójában különös mesemondó üldögél. Forrest Gump mindent látott és mindent átélt, de nem mindent értett. Nem éppen a legfényesebb elme. De hát az anyja is mindig azt mondta: „Csak az a hülye, aki hülyeséget csinál.” Forrest Gump pedig semmi egyebet nem csinált, minthogy jelen volt a 20. század minden fontos eseményén a focipályától a harctérig, az elnökök klubjától a médiavitákig, míg végül meg nem pihent egyetlen igaz szerelme karjában. A film megindító, romantikus mese egy ártatlan amerikairól, aki éppen abban a korban él, amelyben Amerika elveszíti ártatlanságát. Forrest Gump sikeresen lábal át Amerika történelmének három viharos évtizedén, a közember A főszereplő, Tom Hanks szemével látja mindazt, ami az amerikai történelmi köztudat részévé lett: mozgalmakat, eseményeket, személyiségeket. A szórakoztatóipari csúcs- technológiában járatos Robert Zemeckis rendező a legújabb eszközök és eljárások segítségével helyezte a történelmi pillanatokba Forrest Gumpot, és összehozta őt a kor legnagyobb amerikai történelmi személyiségeivel. Észrevehetetlenül keverte össze a produkció 16 és 35 milliméteres felvételeit a történelmi dokumentumfelvételekkel. Az eljárás eredményeként olyan miliőbe juthat el a néző, amely már régóta az amerikai kulturális tájkép része. Végezetül néhány adat: a Paramount Pictures új produkciója a bemutatót követő első három napban 24 millió dollár bevételt hozott, és a 46. napon már elérte a 200 milliót. (A Forrest Gump című fűmet e hó 23-án Simontomyán, 25-én Pincehelyen vetítik. ) Baky Péter alkotása a Porta Galériában Szekszárdon, a megyei könyvtár Porta Galériája Baky Péter grafikus, festőművész alkotását láttatja az érdeklődőkkel. Az első pillanatban feltűnik a nagyméretű festmény, egy formabontón sarkára állított négy- zetű alkotás. Nem jelöltek címet a rendezők, így a néző szabadon, minden befolyásolástól mentesen indíthatja gondolatait. Legszembetűnőbb az átlós kompozíció és minden ebből fakadó formai, technikai megoldás. Ez természetesen kihat a tartalomra is. Baky Péter festményében súlyos mondandók húzódnak. A drámai feszültség fokozója a sötét és világos színpárok szembe illetve egyensúlyba állítása a már említett átlós kompozícióhoz igazítva. A sötét foltot egy idős asszony alakja jelzi, amelyen az arc és a kezek pontos, grafikai rajzolata, a mesterségbeli tudás bizonyítéka is. Erre az arcra és kézre ellenpontozva jelenik meg egy másik, amely eltér az előbbi jellemétől. Például egy félig látható fiatal arcéi, egy kéz az összekulcsolt tükröződésében ami csuklóban szöggel átütött. Számtalan gondolat elindítója a kép egy-egy ilyen jellegű motívuma, amely önmagában is helytálló egész. Mégis hiányozna ha kiemelnénk bármelyiket is. A fehér, vagy nevezzük világos felületnek, ahol edények csendélete mögött születik a gondolat, a kérdés, hogy vajon mitől támadt ez a néma csend? Miért a szög a csuklóban, miért az imára font ujjak? A festmény egyaránt hordoz absztrakt, és naturalista elemeket, magas szinten érzékeltetve a tehetség kamatait. Baky Péter felnőttként vált Tolna megyei illetőségűvé. A diploma megszerzése után 1977-ben először Magyarke - sziben, majd Zombán kezdett alkotói munkájához teret találni, jóllehet családi vonatkozásban voltak mozdító indítékai. Szekszárdra 1986-ban került. Ettől az időtől egyre határozottabban vett részt a Tolnai művészek hétköznapjainak formálásában. Aktivitásának, tenni akarásának bizonyítéka, hogy megpályázta és megnyerte a szekszárdi Művészetek Háza igazgatói állását. Ez a hely szélesebb körben, de nagyobb felelősséggel kínál beleszólási lehetőséget, nem csupán egy megye, de az ország művészeti képének alakításában. Az utóbbi, vagyis az igazgatói feladatok sora nem lett gátjává a művészi alkotói tevékenységnek, hanem ha tetszik, fokozottabb belső kényszerévé lett az újra és újra megszólalásnak. Szükség ven erre a hangra, mert sajátos karaktert jelent Tolna megye képzőművészetében. Nélkülözhetetlenek az olyan alkotások, melyek hordozzák az értékeket, az egyetemes kultúra területéről is információt továbbítva, ott is helyet kérve. Baky Péter alkotása a megyei könyvtár Porta Galériájában március elejéig tekinthető meg. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly
