Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

4. oldal Megyei Körkép- Tolna Es Környéke 1995. február 18., szombat A szerszámok használatától a tökéletes szaktudásig Hír-Forrás A faddi általános is­kola három tanulója is bejutott a márciusi me­gyei döntőre. A napokban rendezték az anyanyelvi és nyelvhelyességi verseny te­rületi elődöntőit. A szek­szárdi régióban 16 ver­senyző indult, s itt született a szép faddi siker. Ku- perczkó Adrienn, Samai András és Papp Éva is to­vábbjutott. A tolnai nyugdíjasok március 14-én 16 órai kez­dettel tartják idei farsangi bátyus báljukat, a helyi mű­velődési házban. Mivel a várható létszámot jó előre szeretnék tudni a szervezők (Tolnai Nyugdíjasok Terü­leti Érdekszövetsége), kérik az érdeklődőket, hogy irat­kozzanak fel. Jelentkezni a művelődési házban lehet, minden kedden, reggel 9 órától. A medinai kábeltévén kedden este megindult a he­lyi képújság sugárzása. Igaz, még kölcsön eszkö­zökkel, és „kölcsön” szer­kesztőként állította össze a néhány perces híranyagot Mester Lajos tanár úr, a szedresi tévé vezetője. A tervek szerint, a továbbiak­ban hivatalos információkat közölnének, és a lakossági hirdetéseket mutatnák be a medinai tévében, kedden­ként, este 7-től. A szedresi iskola alsó­tagozatosainak farsangi bálja február 18-án délután 2- kor kezdődik az intéz­mény ebédlőjében. A felsőtagozatosok mu­latsága egy héttel később, február 25-én lesz, délután 3- tól. Faddon a művelődési ház ad otthont a diákbál­nak. A felsőtagozatosok bu­lija február 18-án (ma) 14 órakor kezdődik. Közmeghallgatást tartottak Medinán. A rendezvényen több mint százan vettek részt a falu kultúrházában. A vezető téma az új polgármester né­gyéves programjának ismer­tetése volt, azt követően pe­dig a lakossági kérdésekre adtak választ a település ve­zetői. Kölesden is most tartják az iskolai farsangi bált. A rendezvény február 18-án 15 órakor kezdődik. Lesz minden, ami ilyenkor szo­kásos: jelmezverseny, tánc és tombola. Az ipari tanulókkal való „ve- sződséget” kevés cég vállalja manapság. A kevesek egyike a tolnai Gemenc Ipari Szövetke­zet, ahol 12 leendő asztalos is­merkedik a szakmai fogások­kal, a mester, Szauter Ferenc irányításával. Az üzemről töb­bet is elárult Kaposvári Ferenc részlegvezető, aki végigkalau­zolt a műhelycsarnokokon. Az itt gyártott faipari termékek 90 százaléka nyugati exportra megy, fő megrendelőjük az Ikea. Gyermekágyakat, apró bútorokat, ruhaszárítókat, rá­csokat, nyugágyakat, virág- és Kölesd központjában össze­szaladnak az utak: Borjád, Tengelic, Gyönk és Szekszárd felől. Nem volt mindegy a kö- lesdieknek, hogy a falu köz­pontja, melyet a négy világtáj mindegyik irányából meg lehet közelíteni, hogyan néz ki. A központban van egy tér, amely sokáig senki földjének volt te­kinthető. Leginkább az ott élők újságtartókat, körülbelül 200 féle árucikket gyártottak már, több-kevesebb .rendszeresség­gel, a piac igényei szerint. A gazdasági változások persze a Gemencnél sem múltak el nyomtalanul. Kaposvári Ferenc az anyagbeszerzést emeli ki „a pakliból”, amikor arról szól, hogy nagy a bizalmatlanság, csak a készpénzes vevőket lát­ják szívesen az erdőgazdaságok és fűrésztelepek. Ahol azelőtt egy pecséttel elintézték az anyagvételt, most százezrekkel a zsebben kell megjelenni. A szövetkezet évente négye­fájlalták ezt az állapotot. Egy-egy búcsú, sátoros ünnep hetekre megkeserítette a kör­nyék lakosságának életét. A vá­sári kirakodók és a vásárba igyekvők a dolgukat leginkább a környékbeli kerítések tövében végezték el. A búcsúk után visszamaradt szemét is a közel­ben lakók idegeit borzolta le­ginkább. Ma ez a terület Kölesd zer köbméter fát dolgoz fel. A termelő létszám jelenleg 150 fő. Legtöbben közülük itt ne­velkedtek, bizonyára a mostani ipari tanulókból is akad majd, aki megmarad a Gemencnél. Egy hét elmélet, egy hét gya­korlat, váltakozva. Ez a fiatalok dolga: egy hét iskola, egy hét munka. Az út a szerszámok megismerésétől, használatától a tökéletes szaktudás megszerzé­séig, tart. A második évtől kezdve már mint a felnőttek, 8 órát dolgoznak. És némelyikük már minőségben is képes „fel- nőttes” produktumra. -Wy ­község egyik éke. A szeméthe­gyektől, hogyan jutottak el a mai rendezett állapotig? Ezt kérdeztem özv. Lukács József- nétől aki megszervezte a terület rendbetételét. — 1984-ben úgy éreztük, hogy nem mehet így tovább. A szomszédok megbízásából le­velet írtam az akkori eljárók­nak, segítségüket kérve a tér rendbetételére. A munkához fenyőfát, kúszó tuját és fagyait kaptunk. Nagy lelkesedéssel nyírtuk a pázsitot, alakítottuk a fagyalszegélyt, és büszkélked­tünk a terünk szépségével. Volt olyan javaslat is, hogy középre egy szobrot kellene állítani. De sajnos az anyagi lehetőségeink szűkösek, és az idő is eljárt fel­ettünk. Egyre kevesebb munkát tudunk végezni a parkban. Sze­rencsére az elmúlt évben az ön- kormányzat besegített, de nem tudni, mit hoz ez az esztendő. Reménykedünk, hogy nemcsak nekünk fontos hanem minden kölesdinek, „a mi terünk”! Varga András Asztalosok lesznek FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Kölesden is: „miénk itt a tér” Schmelczék 96-ra várnak... A címünkben szereplő faddi család nem a következő évre, hanem megfelelő számú PB-gázpalackra számít - már a jövő héten. Ennyinek tárolá­sára és cseréjére szól haszná­latbavételi engedélyük a Tán­csics utcai telephelyen. A he­lyi „Dzsoki” éttermet és egy TÜZÉP telepét birtokló hölgy Schmelcz Lajosné nem kon­kurenciát kívánt teremteni a Faddot eddig ellátó palacko­zónak, de a céggel folytatott tárgyalásai meghiúsultak. így Győrből szállíttatnak - ígére­tük szerint minőséget. A házi­asszonyok a komp melletti te­lepnél fűtőérték csökkenésre panaszkodnak - persze véle­ményük nem vegyelemzésen alapul... Ódry Károly Após és férj, a jelenlegi és leendő alkalmazottak / Állampolgári eskü Szűcs Katalin három napja pa­pírral is tudja dokumentálni, hogy magyarországi magyar. A községházán szerény külsősé­gek között tett hitet - Domokos Klára anyakönyvvezető előtt - köztársaságunk alkotmánya mellett a jelenleg Tengelicen zenét oktató pedagógus. A faddi polgármester virággal kö­szöntötte valamennyi helybéli nevében. Katalint pártfogói is megtisz­telték jelenlétükkel. Antus András polgármester a Him­nusz után felolvasott köszöntő­jére az apparátus több tagja is kíváncsian bevonult a hely­ségbe, és a rendezvény végén ők is gratuláltak a legújabb ma­gyar állampolgárnak. Fácánkert: új testülettel a régi úton Orbán József nem panaszkodik. És - ahogy mondani szokás - a mai világban ez se semmi. Fá­cánkert „nem főállású” pol­gármestere nagyarányú győ­zelmet könyvelhetett el a de­cemberi választásokon. A lea­dott 308 szavazatból 207-en az ő neve mellett szerepelt az iksz. Élvezi a lakosság bizalmát; ko­rábban is ő volt a polgármester. A testület azonban alaposan megváltozott, a 7 tagból mind­össze 2 volt az elmúlt ciklusban is képviselő. Beszélgetésünk elején a leg­utóbbi önkormányzati ülésen hozott döntésekről tájékoztatott Orbán József. Elmondta, hogy a szervezeti és működési sza­bályzatuk bizonyos mellékleteit még át kell dolgozniuk, ezért ezt most nem fogadták el. Elfo­gadták viszont az éves költség- vetést, és tárgyaltak néhány la­kástámogatási kérelemről. Az idén 22 millióból gazdál­kodhat Fácánkert. Az összeg je­lentős hányada, 12 millió az is­koláé, a többit a hivatal működ­tetésére, segélyezésekre, s egyéb dolgokra használják fel. Folytatni kell a takarékos gaz­dálkodást, haladni kell tovább az eddigi, nem könnyű úton. Az események között meg­említette a polgármester a far­sanggal kapcsolatos helyi ren­dezvényeket. A nyugdíjas klub összejövetele nyitotta a sort, mely igen jól sikerült a minap, ezt követte az óvódások masz­kabálja, az iskolásoké pedig február 25-én lesz. Mint a megyében annyian, a fácánkertiek is nagyon várják már a telefont. A 794 lakosú fa­luban 80 igénylő van. A Matáv „mostani” határideje: június 30. Sokat segít majd az itt élőkön a telefon; oldja a zártságot. Fá­cánkert ugyanis „zsákutca”, nehezen megközelíthető telepü­lés, nem főút mellett van, bu­szok is ritkán járnak. Orbán József egy szövetke­zetnél dolgozik. Arra a kér­désre, hogy miért nem főállás­ban tölti be a polgármesteri posztot, így válaszolt: — A mostani tiszteletdíjam duplájával terhelném akkor meg a költségvetést, ami meg­engedhetetlen. És ilyen kis te­lepülésen szerintem nem is in­dokolt, hogy főállású polgár- mester legyen, mert nincs annyi feladat, hogy az ember a nyolc órát tisztességesen végigdol­gozza. -Wy ­Teke Club Tolnán Tegnaptól a tolnai „tekéző tár­sadalom” helyben is űzheti kedvenc sportját, ugyanis pén­teken megnyílott a Teke Club az egykori Béke Étterem he­lyén. Az új, elegáns létesítmény az átalakítás után nem kizáró­lag a bábudöntögetést szolgálja, a tekegolyó-gurítás előtt-köz- ben-után különféle italok is le- guríthatók a drinkbárban, vagy a tekéző más részeiben is. Ezenkívül játékautomaták, szimulátor, és biliárdasztalok teszik gazdagabbá a kikapcso­lódási lehetőségek kínálatát. A Teke Club nem kocsma, ezt nyomatékosan hangsúlyozzák a létesítményt életre hívói. (Mel­lesleg az itt kapható italok árai is erre utalnak). Azért ijede­lemre nincs ok, bár valószínű­leg a Teke Club jelenleg Tolna legdrágább egysége, a szórako­zóhely azért megmarad a má­sodosztályú kategórián belül. A színvonalból az üzemeltetők nem kívánnak engedni, még akkor sem, ha esetleg nem lepik meg tömegek a Teke Clubot. NB I-es mozdulatok a nyitónapon fotó: ötös Réka Ilyen volt a központ, anno ... - nehogy ilyen legyen ismét...

Next

/
Thumbnails
Contents