Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Leggyakoribb gyomnövényeink 20. A kölesfélék Egyszikű, egyéves, meleg­igényes fajok, melyek töme­ges előfordulásának fő oka: nagy magprodukciójuk és a triazin hatóanyagú gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló­képességük. A művelt terüle­tek közül szinte kizárólag csak szántóföldön fordulnak elő. Régebben elsősorban má­sodvetésként termesztették hazánkban, ennek következ­ményeként elvadulva sokhe­lyütt nagy tömegben megta­lálható. A cérna (hajszálágú) köles alacsonyabb (20-70 cm), a termesztett kölesénél lazább virágzaté növény. A gyomköles 2 m-re is meg­növő faj, elsősorban a Dunán­túl északi felében gyakori. Napraforgóban vetés előtt, talajba munkálva az Olit- ref**, Triflurex**, Fluba- lex** alkalmazható. A vetést követően - kelésig - a Dual és a Proponit** kijuttatása is eredményes lehet. Cukorré­pában a Sabet* (bemunkálva) és a Dual - vetés után, kelés előtt - juttatható ki. Borsóban a Flubalex, Dual, Proponit** és Pivot*, burgonyában a Dual és Proponit** felhaszná­lása javasolható. A speciális egyszikű irtó készítmények (pl. Fusilade S, Targa Super*, Furore S, Agil) valamennyi felsorolt kétszikű kultúrában engedélyezettek. Ezeknél a szereknél a permetezés időzí­tésekor csak a gyomok fejlett­ségét kell figyelembe venni. Kukoricában vetés előtt az Alirox*, Niptan Super*, Anelda Plus* és Flexenit* ké­szítményeket alkalmazhatjuk a kijuttatást követő azonnali talajba munkálással. Megfelelő mennyiségű bemosó csapadék esetén a ve­tés után, kelés előtt kiperme­tezett Acenit A, Trophy**, Proponit**, Stomp és Dual is elfogadható eredményt adhat köles ellen. Dr. Varga László Tolna Megyei Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomás A vásárban hallottuk A hét végi szekszárdi állatvásá­ron több gazda nehezményezte, hogy a jelenlévő árusok között sok volt a kupec. Vagyis nagy tételben - úgy olcsóbb - felvá­sárolják a malacokat, majd ott helyben eladják drágábban. Nem is ez a sérelem oka, hiszen ha van olyan bolond, aki drá­gábban is megveszi azt, amihez ugyanott olcsóbban is hozzá jut, hát vegye. Csak hogy a ku- pecek üres kocsival mennek be a vásár területére, mondván, nem eladni, hanem venni jöt­tek. Tehát hely pénzt nem kell fizetniük, ugyancsak nem fizet­nek az állatorvosnak a passzu­sért, (ami minden behozott ál­latnál kötelező), hiszen már ké­szen kapják a gazdáktól és nem fizetnek a malacok fülében lévő bilétáért sem. Tehát mindenféle kiadás nélkül jól járnak. Ezt nyugodt szívvel tehetik, mert senki és semmi nem szabá­lyozza a visszaélések kiszűré­sét. A piac bejáratánál egyébként egy teherautóról zsákban, nagy tételben kedvezményesen kí­náltál a krumplit is. A Lengyel- országból származó fehér krumpli kilójáért 85 forint kér­tek az árusok, ami nem is rossz üzlet nekik, hiszen a budapesti Nagykőrösi úti nagybani pia­con, ugyanezt 50 Ft/ kg-ért árulják. mauthner Mit jelent a szomatikus sejtszám? A tejtermelők réme Magyarországon már 1991 februárjában életbe lépett az az új nyerstej-minősítési rendszer, amely ugrásszerűen magas köve­telményt támaszt a tehenészettel és a tejtermelőkkel szemben. A minőségi tejtermelés feltételeiről, a tőgyelőkészítésről, vala­mint a fejés utáni tőgykezelésről dr. Hadházy Árpád állator­vossal beszélgettünk. — A gazdák ma már tisztá­ban vannak azzal, hogy megfe­lelő jövedelmet csak akkor re­mélhetnek a tejtermeléstől, ha extra, esetleg első osztályú tejet produkálnak. Megtanulták azt is, hogy a tisztaság, a higiéni­kus fejés milyen alapvető fon­tosságú ebből a szempontból, hogy a gyors hűtés a csírasze­gény tej előállításának egyik alapvető feltétele. Tapasztalhat­ják azonban, hogy a minőségi tejtermelés legnehezebben megvalósítható feltétele a tej alacsony szomatikus sejt­száma, s ezért az ezzel kapcso­latos ismertetéseket ismételten is szívesen fogadják. — Mit jelent a szomatikus sejtszám? — A tejben található sejtek egyrészt a vérből jutnak a tejbe, másrészt a tőgy különböző szö­veteiből válnak le, és együttes számukat nevezzük szomatikus sejtszámnak. Lényeges tudni, ezek a szomatikus sejtek a sza­bályos működésű, egészséges tőggyel rendelkező tehenek te­jében is megtalálhatók egy bi­zonyos számban - ez azonban kevesebb, mint 300.000 sejt/ml - azonban a kialakuló tőgy­gyulladáshoz a tej sejtszámá­nak emelkedése társul. Ez az ér­ték tehát a tőgy gyulladásos ál­lapotát fejezi ki. A szubklinikai tőgygyulladás esetén például, amikor a gazda rátekintéssel, tapintással, az első tejsugarak ellenőrzésével még nem észlel elváltozást, meghaladja a milli- literenkénti 500 ezret. Mindeb­ből következik, hogy sejtszám alakulása elsősorban a tőgy­egészségügyi helyzet alakulásá­tól függ. — Ez mit jelent a gyakorlat­ban, mire kell figyelnie az állat­tartónak? — A megfelelő szint tartá­sára a tejtermelő gazdának töb­bek között az alábbi kérdésekre kell pozitív választ adnia: Milyen a tőgy? Sáros, szeny- nyezett vagy tiszta? Milyen a tőgyelőkészítés? Az előkészítés után a tőgy­bimbó szennyezett, nyirkos, nedves, vagy tiszta, száraz? A bimbó nyílása tartalmaz szeny- nyeződést vagy tiszta? A pró­bacsészét használva ellenőrzi-e az első tej sugarak minőségét, vagy azt az alomra feji? Gyulladásos tehén kezelése után kezet mos, vagy a munkát tovább folytatva viszi a fertőző anyagot a következő tehénre? — A szakember szerint mi­lyennek kell lennie afejésnek? — Ebben az esetben is több kérdésre kell válaszolnia ma­gának a gazdának és rögtön rá­jön, hogy milyen a higiéniai szempontoknak megfelelő fe­jés. A fejőgép funkcionálisan jó állapotban van, vagy egyes ré­szegységek részben működés- képtelenek? A fejőgumik jó ál­lapotúak, vagy túlhasználtak, belső felületük megrepedezett, szájnyílásuk deformált? A fe­jőkészülék jól illeszkedik a tő­gyön, a fejés ütemes, vagy a ké­szülékre és a szabályozó sze­lepre súlyokat függesztve tudja alkalmazni? A készülék levé­tele a tejleadást követően azon­nal történik a fejővákuum elzá­rása mellett, vagy néhány per­ces vakfejés után a fejővákuum teljes, vagy részleges megléte mellett? A fejőberendezés tejjel érintkező belső felületei tiszták, vagy felületükön lepedék, lera­kódás van? A tőgybimbók álla­pota közvetlenül a fejés után normál bőrszínű, vagy piros, bíborvörös esetleg lila? — Milyen legyen a fejés utáni tó'gykezelés? — Fejés után azonnal fertőt­leníteni kell, a nyitott bimbó- csatornát elzáró anyaggal kell lemosni a tőgybimbókat. A ke­zelés nem maradhat el. Arra kell törekedni, hogy a kifejt tehenek a fejést követő fél órán belül ne feküdjenek le, hogy a fellazult bőr ne érint­kezhessen még a tiszta alom­mal sem. Mauthner Konzerv a kastélyban. Méghozzá a miszlai Inkey kastélyban. Ez az épület ugyanis az otthona annak a tartósítóüzemnek, mely négy helybeli asszonynak ad munkát. A jelenleg a gyönki Héliosz Kft. által működtetett vállalkozás már negyedik éve van talpon: a tefmékek - savanyúságok, cékla, diabetikus alma - biztos piaccal rendelkeznek. A miszlai konzervek nemcsak Tolna megyében, hanem az ország más részein - többek között Budapesten, Duna­újvárosban, Siófokon és Enyingen - is jó hírnévnek örvendenek. fotó: gottvald károly Minőség Az új, hazai gyártású me­zőgazdasági kisgépeket is - a belkereskedelmi forga­lomba hozatal előtt - vizs­gálta a Kereskedelmi és Mi­nőségellenőrző Intézet (KERMI). Az elmúlt év má­sodik félévének tapasztala­tai szerint e területen kima­gaslik a rotációs, kapák és a csatlakozó adapterek válasz­téka, műszaki színvonaluk pedig eléri a jól ismert nyu­gati márkákét. A járműipar termékei közül vizsgált né­hány autóalkatrész, tartozék és utánfutó minősége meg­felelő volt. Az import előminták 1994 második félévi vizsgálata alapján a KERMI megálla­pította: a mezőgazdasági kisgépek közül a nyugat-eu­rópai termékek (fűnyírók, motoros láncfűrészek, mo­toros kaszák, permetezők) megbízható, jó minőségűek voltak. A keleti import gé­pek minőségi szintje csak közepes vagy gyenge a ro­bosztus kialakítás és korsze­rűtlen konstrukció miatt. A talajművelő eszközök és gépi vontatásé kaszák, szán­tóföldi permetezők közül az ukrán gyártmányok a leg­gyengébbek. Á vizsgált elektromos kéziszerszámok minősítése jó és kiváló volt. A bolgár Sparky barkács- készlet a különféle adapte­rek balesetveszélyes kialakí­tása miatt nem kerülhetett forgalomba. Hatósági ellenőrzések során a KERMI az elmúlt év második felében úgy tapasz­talta, hogy a kereskedelem­ben megfeleltek a forga­lomba hozatal követelmé­nyeinek (műszaki állapot és dokumentációk) az ellenőr­zött mezőgazdasági kisgé­pek. Nem merült fel kifogás az ellenőrzött barkácsgé- pekre, a kéziszerszámok kö­zül egy-egy darabnál intéz­kedtek a nem megfelelő jót­állási jegy miatt. A vásárlói reklamá­ciók KERMI vizsgálatai a már említett időszakban a következő tapasztalatokat hozták: a mezőgazdasági kisgépek közül a motoros kapák hajtóművének meg­hibásodása, néhány motor­nál pedig a nem megfele­lően rögzített hajtókar csa­var okozott indokolt kifo­gást. A nagyszámú alapta­lannak minősített reklamá­ciónál a nem megfelelő kar­bantartás, a helytelen üze­meltetés vagy a szakszerűtlen szerelés oko­zott meghibásodást. Hatból kettő! De miért? Vetődött fel a kérdés, amikor az elmúlt év tavaszán a panelházunk előtti földcsíkban a háziasszonyok a pincében át­teleltetett dáliagumókat gondo­san megtisztítva hat bokorba elültették. A „gondosság” elle­nére a hat bokorból csak kettő produkált hajtást. A többi nem. Ennek az oka, hogy a dália­gumókon nincs rügy, mint a burgonyán, hanem csak a hozzá tartozó szárrész alsó szakaszán. Ezért a dáliagumókat úgy kell elosztani, hogy a gumókhoz szárrész is tartozzon. Ha van rá mód és ezeket február-márci­usban becserepezzük, szoba- hőmérsékleten, de legalább 15 C fokos helyiségben tartjuk, a kiültetés idejére gyökeres, erős hajtásokat hozó töveket ka­punk, amelyek hamarabb hoz­zák pompás virágjaikat. Szakái Vetőmagvásárlásnál Bogenfürst Ferenc: Keltetés Jó tudni... A tavaszi zöldségfélék vető­magvásárlásánál gyakran talál­kozunk a tasakokon a faj- és fajtajelölésen felül különböző feliratokkal. Leggyakoribb az „FI” és a „determinált” jelzés. Az „FI” azt jelzi, hogy a ta- sakban lévő vetőmag egyszerű­vagy beltenyésztett fajtakeresz­tezésből előállított, magasabb genetikai értéket képviselő hib­ridvetőmag, amely valamely tu­lajdonságában - ami lehet nö­vekedési erély,- terméshozam, betegségekkel szembeni elle­nállóképesség, szárazságtűrés, stb. - kirobbanó teljesítményt tud nyújtani. Fontos tudni, hogy az elvetett „Fl”-es vető­magnak a származéka, termése már nem rendelkezik ugyan­ezekkel a tulajdonságokkal. Tehát, ha hibridizált kerti nö­vényt akarunk termelni jó eredménnyel, az „Fl”-es vető­magot évente meg kell vásárol­nunk. A „determináció” azt jelenti, hogy a szóban forgó fajtát egy meghatározott idejű, tehát kor­látozott növekedési ciklusra nemesítették ki. Elsősorban a paprika és paradicsomfajtáknál találkozunk ezzel, amikor a nö­vény egy bizonyos fejlődési stádiumában növekedésében megáll, zömök, sűrűbb lombo­zató marad és a virágok, virág­fürtök sűrűbben helyezkednek el. A virágzás nem húzódik el, a termés rövid idő alatt szinte egyszerre érik be. Az erre irá­nyuló nemesítést az egymene- tes betakarítás, elsősorban a feldolgozóipar igényeinek megfelelően végezték. Szakái Önálló szakma, önálló tudo­mány lett a keltetés. E téma­körben a legteljesebb szak­könyvet jelentette meg a kö­zelmúltban a Gazda Lap és Könyvkiadó Kft. A szerző fog­lalkozik a keltetés biológiai alapjaival, az embriófejlődés kritikus szakaszaival, a rendel­lenességekkel. A baromfifélék tojásainak keltetése előtti keze­lése és a tényleges keltetés önálló fejezetet kapott a könyvben. Részletesen ír a szerző a keltetőgépekről, a kel­tetők üzemeléséről, a fürjtől a struccig szinte minden tenyész­tett madár tojásának keltetése megtalálható ebben a kitűnő szakkönyvben. A könyv megrendelhető: Futár Szakkönyvszolgálat 1300 Budapest, Postafiók 126. ... a földigilisztáról, hogy jelenléte a talajéletre igen nagy hatással van és ez a szerepe különösen a környezetkímélő gazdálkodás ke­retei, vagy az arra való törekvés keretei között nőtt meg. A vegyszerektől nem túlterhelt kerti talajban járatokat készít, elősegíti a talaj levegőzését, vízgazdálkodását. Járatainak készítése közben táplálékként elfogyasztja az útjába kerülő szerves, de már elhalt növényi- és állati hulladékokat. Szervetlen ásványi anya­gokkal vegyített ürüléke a növények által könnyen felvehető táp­anyagkomplexumot, a talaj szerkezetét morzsalékossá tévő hu­muszanyagot képez. Téves az a hiedelem, hogy az élő kerti veteményekben kárt tesz a gyökerek rágásával, ugyanis szervezeti felépítettsége elve alkal­matlan a szívós élő növényi szövetek felvételére és megemészté­sére. Ezért kárt tesz az, aki a közelgő tavaszi kerti talajmunkák so­rán szándékosan kiereszti a házi baromfit, hogy a talajmunkáknál kifordított gilisztákat összekapkodja. Ne tegyük! Inkább a kert sar­kában ásott 50-60 cm mély gödröcskékben elhelyezett kerti föl­ddel kevert szerves trágyával segítsük elő elszaporodásukat. A gödröcske tartalmát évente, kétévente a kert különböző pontjain beásva termelési sikereinket segítik elő hasznos segítőtársaink. Egyre azonban felhívom a figyelmet! Agyon vegyszerezett kerti ta­lajban hasznos segítőtársunk, a földigiliszta nem él meg! Szakái László Cérnaköles Termesztett köles

Next

/
Thumbnails
Contents