Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-14 / 38. szám
4. oldal Megyei Körkép — Tamási És Környéke 1995.februári,kedd A regölyi ajánlat Elkelt a gyönki faipar Megérkezett a nyugati tőke Gyünkre: hat millió forintot fizetett egy német vállalat, a Freiburg mellett működő Schneider cég Magyarországon, de kizárólag német tőkével létrehozott gazdasági társasága a Spirál Vegyesipari Szövetkezet faipari üzeméért. Az új tulajdonos - némi változtatással - megtartja az üzem eredeti profilját, továbbra is nyílászárókat fognak gyártani. Ami ezen kívül a régi marad, az lényegében annyi, hogy gyönki munkaerővel dolgoznak. A termékek egy része műanyagból készül majd, a nyersanyagot és a technológiát, a gépsorokat Németországból szállítják, és nem is magyar piacra szánják a termékeket. Ha jól megy az üzlet, akár húsz-huszonöt szakembert is alkalmaznak. Most még szerényebb a létszám, és fix, nem túl magas fizetés jár az asztalosoknak, a termelés elindulásával azonban teljesítménybérezésre állnak át, természetesen szigorúbb munkafegyelem mellett. Szakképzett munkaerőből jelentős túlkínálat volt, az új munkaadónak volt választási lehetősége. Úgy tűnik: látatlanban is megéri az olcsó magyar mukaerő, és hasonlóan a - „kemény valutában” - nem túl drága honi termelőegységek megvásárlása, a német társaság vezetője ugyanis azon gondolkodik, hogy más vállalkozást is indít a környéken. -h -c Tőkére várva FOTÓ: DEGRÉ Önellátó kisebbségi kft.? Megoldást ajánlott a szárazdi- aknak a regölyi önkormányzat a szárazdi gyerekek iskoláztatására. Mint ismeretes, a többi közt Szárazdról is Gyönkre járnak az általános iskolások, a gyönki intézmény azonban drága a környező kistelepüléseknek, hiszen az állami támogatáson felül azt meghaladó összeget kell fizetniük egy tanuló után. A „regölyi ajánlat” lényegesen kecsegtetőbb: a fejkvótán felül mindössze tizenöt-húszezer forintból tanítanák a kis léKinek hol van a földje? - ezt a kérdést szeretnék feltenni a miszlaiak február tizenhatodi- kán, pénteken a tamási földhivatal munkatársainak, akik dr. Benkő András országgyűlési képviselővel, és a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal képviselőjével érkeznek a település lakossági fórumára. A miszlai szövetkezeti tagoknak nem kevés bonyodalmat okoz részaránytulajdonuk kijelölése, a miszlai földek ugyanis alaposan „meg lettek keverve”. A be- lecskai szövetkezet felszámolása után a község közigazgatási területe négy felé lett elosztva: a pincehelyi, a regölyi, lekszámú község gyerekeit. Szárazdon azonban - az érintett szülők meghallgatása után - elvetették a javaslatot. A regö- lyiek távlatokban gondolkoznak: ha az oktatási rendszer valóban át fog alakulni, és a környező településekről oda járnának a gyerekek, akkor a négy plusz hat osztályos általános iskolában százhetven-száznyolcvan tanulót tudnának színvonalasan oktatni, a jelenlegi százhat tanuló helyett. Jelenleg Ke- szőhidegkútról és Belecskáról fogadnak tanulókat. a gyönki szövetkezet és a gyu- laji erdőgazdaság területéhez csatolták. A legtöbben Regöly- ből és Gyünkről kaptak földjáradékot. Az érintett földtulajdonosok most kezdik kutatni: vajon Gyünkhöz, vagy Regöly- höz tartozott a földjük. A regölyi szövetkezethez tartozó részarányokat még nem mérték ki, nem egy esetben előfordult, hogy a családok tagjainak külön földdarabokat mértek ki. Tovább nehezíti a helyzetet az is, hogy a regölyi termelőszövetkezet nem művelte a miszlai földeket, és az aranykoronában számított értékük így lecsökkent. Vállalkozni szeretne a helyhatósági választások után tizenegy nappal, öt képviselővel megalakult gyönki roma ön- kormányzat - egyelőre nincs miből. A romák az országos költségvetésből a kisebbségi autonómiának juttatandó pénzt kívánják felhasználni a célra. Gyön- kön körülbelül százhúsz, magát romának valló lakos van többségük szakképzettség és munka nélkül.- Azért kezdeményeztem a kisebbségi ön- kormányzat megválasztását - mondja Kalányos János, a testület elnöke -, mert úgy gondolom, hogy a munkanélküliség, ami az egész országot érintő probléma, a cigányságot komolyabban sújtja, és mi munkahelyteremtésben gondolkodunk. Az önkormányzatnak kulturális célokra van jogosítványa, de van egy olyn lehetőség is, hogy betéti társaságot, vagy kft.-t alapítsunk. Szeretnénk egy hizlaldát létrehozni, ahol persze nem csak cigányok dolgoznának, hanem vegyesen magyarok, cigányok egyaránt. Azt tervezzük, hogy önellátó lenne a vállalkozás, a takarmányt is mi állítanánk elő. A kultúrát sem teszem az utolsó helyre, de úgy gondolom, hogy először legyen megélhetés, munkaalkalom, és utána lehet élni a kulturális lehetőségeinkkel. Abban a helyzetben vagyunk, hogy jelenleg a gyönki cigányság körében mindössze egy személy dolgozik munkakönyvvel, a többiek munkanélküliek, sokan alkalmi munkából élnek. Ezen szeretnénk segíteni, azért is, mert a magyar állam problémái úgy érintenek minket, mint bármelyik magyart.- Milyen itt a cigányság megítélése önök szerint?- Sajnálatos módon egyes embereknek szálka vagyunk a szemében. Hallottam olyan hangokat, hogy a cigányság hatalomra tör - ez nagy tévedés. A cigányságról azt lehetett hallani, hogy munkakerülő, lop, és csal - ezen szeretnénk változtatni. Gyünkönjó a viszonyunk a magyarsággal, az önkormányzattal szintén, nem panaszkodhatunk. A helyj hivataltól is megkaptuk a szükséges segítséget, a kisebbségi önkormányzatról megalakulása előtt azt sem tudtuk, hogy kása vagy zab, és ők voltak olyan kegyesek, hogy mindenben segítettek.- Milyen, sikerben reménykednek?- Még semmi nem áll rendelkezésünkre, az országos költségvetésből sem kaptunk pénzt. Addig nem tudunk semmit tenni, de rajtunk nem fog múlni. Az említett hizlalda lenne a legjobb megoldás, mert gyorsan megtérülő beruházásra lenne szükség, és a cigányság körében kevés a szakmunkás. Állami segítség nélkül nem fog menni, nem vagyunk abban az anyagi helyzetben, hogy mindenkinek van egy kis vagyona, és azt beadja a közösbe.-tfHír-Sorok Tárgyalásokat folytat egy németkéri vállalkozóval a varsáéi önkormányzat a volt té- esz-varroda üzemeltetéséről. Az esetleges megegyezés feltétele a varsádiak részéről, hogy a varroda legalább húsz főt foglalkoztasson, elsősorban helybélieket. A községben jelenleg tizennégyen vállalnának varrónői munkát. Közéleti klub alakult Gyönkön, a művelődési házban. A klub szervezőinek célja, hogy a helyi politikai, társadalmi kérdések nyilvánosságot kapjanak. A klub, amely minden közélet iránt érdeklődő előtt nyitott, jövő hét csütörtökén tartja legközelebbi összejövetelét. Több, mint kétszázzal nőtt egy hónap alatt Tamásiban és környékén a munkanélküliek száma - derül ki a tamási munkaügyi kirendeltség január 20-ai összesítéséből. A növekedés egyik oka, hogy januárban ideiglenesen nem foglalkoztattak közhasznú munkásokat az önkormányzatok. Rajtuk kívül mintegy hatvan-nyolcvan fő veszítette el állását. A szekszárdi Forma Sympozion tárlata nyílik március 22-én 16 órakor a Tamási Galériában. A művész- csoport kiállító tagjai: Bakos Ildikó, Csikai Márta, Gyar- mathy János, Ligeti Erika, Snejana Simeonova, Szatmári Juhos László, Szőllősy Enikő és Varga Tamás szobrászok. A kiállítást Keszthelyi Katalin, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatója nyitja meg. Hét millió hétszázezer forint jut 1995-ben beruházásra Regszemcsén. A község képviselői múlt hét csütörtökén fogadták el az önkormányzat költségvetését. A testület több, mint öt millió forintot szán orvoslakás építésére. Az önkormányzat alkalmazásában állók bérének törvény szerinti bevezetésére létszámcsökkentésből származó megtakarítás ad lehetőséget. Félrekapcsoltak tegnap a miszlai telefonok. A zavart kábelhiba okozta, amelyet a távközlési szakemberek ideiglenesen elhárítottak. Nem járul hozzá nagyobb összeggel az egészségbiztosítás a Tamási környéki településeken az orvosi ügyelet fenntartásához - erről kaptak értesítést az érintett önkormányzatok. A finanszírozás akkor sem változna, ha közvetlenül az ön- kormányzatokkal szerződne a biztosító. Amit a Vöröskereszt 94-ben nyújtott Meghaladja a másfél millió forintot az az anyagiakban mérhető segítség, amelyet a Vöröskereszt Tamásiban és környékén működő szervezetei tavaly nyújtottak a rászorultaknak. A volt tamási járásban tovább nőtt azoknak a száma, akik segítségért fordultak a jótékonysági szervezet csoportjaihoz! A területen harmincöt helyi szervezet működik, és kétezren felül van azoknak a száma - a lakosság négy és fél százaléka - , akik tagságukkal támogatják a Vöröskeresztet. 1994-ben 1491 kilogramm ruhát és 103 pár cipőt osztottak ki 415 ezer forint értékben, és 236-an kaptak Karácsonyra összesen 75 ezer forint értékű szeretet- csomagot. A segítségnyújtás másik formája a szociális célú árusítás volt. Szociális segélyhely működik Tamásiban kívül Nagykónyiban, Tolna- némediben és kialakításuk folyamatban van Koppányszántón, Nagyszokolyon, valamint Magyarkesziben - ezeket Tamásit kivéve mindenhol a helyi polgármesteri hivatallal közösen tartják fenn. Az ebben a formában adott támogatás összege 700 ezer forint körül volt. A szervezet csaknem kétszázezer forint értékű élelmiszerrel segítette az területén élő három menekült családot, a gyönki vöröskeresztesek pedig jelentős mennyiségű használt ruhát szállítottak a nagyatádi menekülttáborba. Sikeresen működött a gyógyászati segédeszköz-kölcsönző Tamásiban, és a szervezet két ifjúsági klubja Tamásiban és Tolnanémediben, ahol a tagság száma a legnagyobb: ötven fő körül van. A véradók számában korábban sem volt látványos visszaesés, de 1994-ben az azt megelőző évhez viszonyítva is javult a helyzet: 134 fővel többen jöttek el vért adni. Földügyekről Miszlán Vegyesbolt az ifjúsági klub helyén. A művelődés manapság nem nevezhető önkormányzati sikerágazatnak, s ha e megállapítás alól vannak is kivételek, Diósberény nem tartozik közéjük. A községben emberemlékezet óta nem dolgozik népművelő, a művelődési ház nyáron diszkónak, télen leggyakrabban szövetkezeti gyűlésnek ad helyet, tavaly pedig az ifjúsági klub talált rendes gazdát - egy kereskedő vette bérbe a helyiséget. A faluban néhányan azt mondják: a vásárlók legalább nem lövik légpuskával a villanykörtét, - ahogy a klub egy-két látogatója tette. FOTÓ: DEGRÉ BŰNÜGY Fizetés nélkül akart távozni február 7-én a simontomyai B. J. a falu egyik üzletéből, kabátja alatt egy üveg barackpálinkát szorongatva. Az eladók észrevették, és igyekeztek feltartani addig, amíg a rendőrség a helyszínre nem érkezik. B. J. azonban kiszabadította magát, és elmenekült, megfenyegetve a bolti dolgozókat. A rendőrség rövid idő alatt elfogta, előzetes letartóztatását azonban a tamási bíróság nem hagyta jóvá. Négy tanyabetörés volt már a számláján annak a két hajléktalannak, akiket február 10-én vett őrizetbe a szekszárdi rendőrség. Ők sem kerültek előzetes letartóztatásba, így még aznap éjszaka Tamásiban feltörtek egy garázst, a gépkocsilopást azonban egy tamási járőr megakadályozta. • • Üzlet, stoppal Az autóstopnak igen nagy hagyománya van már hazánkban. Annak idején, még a nagy magyar-lengyel barátság jegyében a huszonéves fiatalok nem egyszer indultak neki a Északi-tenger felé autóstoppal. Persze a dolog itthon is működött, s még máig működik. Igaz, nem Varsó, vagy Potsdam az úticél, hanem csak Hó'gyész, vagy éppen Tamási. Ezt nehéz eldönteni abban az esetben, amit most adok közre. Egy bonyhádi fiatalember üzletelésre adta a fejét. Kiváltotta a vállalkozói igazolványt, ám autóra nem telt neki. Kénytelen volt hát stoppal járni a vidéket, hogy kovácsolhassa a szerencséjét. Egyik stopolása alkalmával - minő szerencse - üzleti ajánlatot kapott. A biznisz bejött, s kétszázezer forinttal lett gazdagabb az ifjú vállalkozó. Nosza, a pénzből vásárolt egy autót, hogy ne kelljen az útszélenfagyoskodnia se Tamási, se Bonyhád felé igyekezve. Aztán gondolt egyet, s eladta a kocsit, hogy rádiótelefont vásárolhasson. A gondolat, miszerint mozgásban az üzlet bejött, ám a telefonról kiderült, hogy a jóhiszemű vásárló nem használhatja, mivel a készüléket jogtalanul adták el neki. Mínusz 110 ezer. Hoppá! Most ismét az utakat járja, de se telefon, se kocsi, csak a stop, meg a bizakodás maradt neki. Mindezt Hó'gyész és Tamási között mesélte el a pórul járt vállalkozó. Persze bizakodik, hogy ismét rámosolyog a szerencse, s nem csak a magamfajta újságíróval, hanem esetleg ismét egy jó ajánlatot adó üzletemberrel hozza össze az autóstop. ,Gyünkön jó a viszonyunk a magyarsággal”
