Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási És Környéke 1995.februári,kedd A regölyi ajánlat Elkelt a gyönki faipar Megérkezett a nyugati tőke Gyünkre: hat millió forintot fizetett egy német vállalat, a Freiburg mellett működő Schneider cég Magyarországon, de kizárólag német tőkével létrehozott gazdasági társasága a Spirál Vegyesipari Szövetkezet fai­pari üzeméért. Az új tulajdonos - némi változta­tással - megtartja az üzem eredeti profilját, to­vábbra is nyílászárókat fognak gyártani. Ami ezen kívül a régi marad, az lényegében annyi, hogy gyönki munkaerővel dolgoznak. A termékek egy része műanyagból készül majd, a nyersanyagot és a technológiát, a gépso­rokat Németországból szállítják, és nem is ma­gyar piacra szánják a termékeket. Ha jól megy az üzlet, akár húsz-huszonöt szakembert is alkal­maznak. Most még szerényebb a létszám, és fix, nem túl magas fizetés jár az asztalosoknak, a termelés elindulásával azonban teljesítménybé­rezésre állnak át, természetesen szigorúbb mun­kafegyelem mellett. Szakképzett munkaerőből je­lentős túlkínálat volt, az új munkaadónak volt vá­lasztási lehetősége. Úgy tűnik: látatlanban is megéri az olcsó magyar mukaerő, és hasonlóan a - „kemény valutában” - nem túl drága honi ter­melőegységek megvásárlása, a német társaság vezetője ugyanis azon gondolkodik, hogy más vállalkozást is indít a környéken. -h -c Tőkére várva FOTÓ: DEGRÉ Önellátó kisebbségi kft.? Megoldást ajánlott a szárazdi- aknak a regölyi önkormányzat a szárazdi gyerekek iskolázta­tására. Mint ismeretes, a többi közt Szárazdról is Gyönkre jár­nak az általános iskolások, a gyönki intézmény azonban drága a környező kistelepülé­seknek, hiszen az állami támo­gatáson felül azt meghaladó összeget kell fizetniük egy ta­nuló után. A „regölyi ajánlat” lényege­sen kecsegtetőbb: a fejkvótán felül mindössze tizenöt-húsze­zer forintból tanítanák a kis lé­Kinek hol van a földje? - ezt a kérdést szeretnék feltenni a miszlaiak február tizenhatodi- kán, pénteken a tamási földhi­vatal munkatársainak, akik dr. Benkő András országgyűlési képviselővel, és a Tolna Me­gyei Földművelésügyi Hivatal képviselőjével érkeznek a tele­pülés lakossági fórumára. A miszlai szövetkezeti tagoknak nem kevés bonyodalmat okoz részaránytulajdonuk kijelölése, a miszlai földek ugyanis alapo­san „meg lettek keverve”. A be- lecskai szövetkezet felszámo­lása után a község közigazga­tási területe négy felé lett el­osztva: a pincehelyi, a regölyi, lekszámú község gyerekeit. Szárazdon azonban - az érintett szülők meghallgatása után - el­vetették a javaslatot. A regö- lyiek távlatokban gondolkoz­nak: ha az oktatási rendszer va­lóban át fog alakulni, és a kör­nyező településekről oda járná­nak a gyerekek, akkor a négy plusz hat osztályos általános is­kolában százhetven-száznyolc­van tanulót tudnának színvona­lasan oktatni, a jelenlegi száz­hat tanuló helyett. Jelenleg Ke- szőhidegkútról és Belecskáról fogadnak tanulókat. a gyönki szövetkezet és a gyu- laji erdőgazdaság területéhez csatolták. A legtöbben Regöly- ből és Gyünkről kaptak földjá­radékot. Az érintett földtulaj­donosok most kezdik kutatni: vajon Gyünkhöz, vagy Regöly- höz tartozott a földjük. A regölyi szövetkezethez tar­tozó részarányokat még nem mérték ki, nem egy esetben elő­fordult, hogy a családok tagjai­nak külön földdarabokat mér­tek ki. Tovább nehezíti a hely­zetet az is, hogy a regölyi ter­melőszövetkezet nem művelte a miszlai földeket, és az arany­koronában számított értékük így lecsökkent. Vállalkozni szeretne a helyha­tósági választások után tizen­egy nappal, öt képviselővel megalakult gyönki roma ön- kormányzat - egyelőre nincs miből. A romák az országos költségvetés­ből a kisebb­ségi autonó­miának jutta­tandó pénzt kívánják fel­használni a célra. Gyön- kön körülbe­lül százhúsz, magát romá­nak valló la­kos van többségük szakképzett­ség és munka nélkül.- Azért kezdemé­nyeztem a ki­sebbségi ön- kormányzat megválasztását - mondja Kalányos János, a tes­tület elnöke -, mert úgy gondo­lom, hogy a munkanélküliség, ami az egész országot érintő probléma, a cigányságot komo­lyabban sújtja, és mi munka­helyteremtésben gondolko­dunk. Az önkormányzatnak kulturális célokra van jogosít­ványa, de van egy olyn lehető­ség is, hogy betéti társaságot, vagy kft.-t alapítsunk. Szeret­nénk egy hizlaldát létrehozni, ahol persze nem csak cigányok dolgoznának, hanem vegyesen magyarok, cigányok egyaránt. Azt tervezzük, hogy önellátó lenne a vállalkozás, a takar­mányt is mi állítanánk elő. A kultúrát sem teszem az utolsó helyre, de úgy gondolom, hogy először legyen megélhetés, munkaalkalom, és utána lehet élni a kulturális lehetőségeink­kel. Abban a helyzetben va­gyunk, hogy jelenleg a gyönki cigányság körében mindössze egy személy dolgozik munka­könyvvel, a többiek munkanél­küliek, sokan alkalmi munká­ból élnek. Ezen szeretnénk se­gíteni, azért is, mert a magyar állam problémái úgy érintenek minket, mint bármelyik ma­gyart.- Milyen itt a cigányság megítélése önök szerint?- Sajnálatos módon egyes embereknek szálka vagyunk a szemében. Hallottam olyan hangokat, hogy a cigányság ha­talomra tör - ez nagy tévedés. A cigányságról azt lehetett hal­lani, hogy munkakerülő, lop, és csal - ezen szeretnénk változ­tatni. Gyünkönjó a viszonyunk a magyarsággal, az önkormányzattal szintén, nem pa­naszkodhatunk. A helyj hivataltól is megkaptuk a szükséges segít­séget, a kisebb­ségi önkormány­zatról megalaku­lása előtt azt sem tudtuk, hogy kása vagy zab, és ők voltak olyan kegyesek, hogy mindenben segí­tettek.- Milyen, si­kerben remény­kednek?- Még semmi nem áll ren­delkezésünkre, az országos költségvetésből sem kaptunk pénzt. Addig nem tudunk sem­mit tenni, de rajtunk nem fog múlni. Az említett hizlalda lenne a legjobb megoldás, mert gyorsan megtérülő beruházásra lenne szükség, és a cigányság körében kevés a szakmunkás. Állami segítség nélkül nem fog menni, nem vagyunk abban az anyagi helyzetben, hogy min­denkinek van egy kis vagyona, és azt beadja a közösbe.-tf­Hír-Sorok Tárgyalásokat folytat egy németkéri vállalkozóval a var­sáéi önkormányzat a volt té- esz-varroda üzemeltetéséről. Az esetleges megegyezés felté­tele a varsádiak részéről, hogy a varroda legalább húsz főt fog­lalkoztasson, elsősorban hely­bélieket. A községben jelenleg tizennégyen vállalnának varró­női munkát. Közéleti klub alakult Gyönkön, a művelődési ház­ban. A klub szervezőinek célja, hogy a helyi politikai, társa­dalmi kérdések nyilvánosságot kapjanak. A klub, amely min­den közélet iránt érdeklődő előtt nyitott, jövő hét csütörtö­kén tartja legközelebbi össze­jövetelét. Több, mint kétszázzal nőtt egy hónap alatt Tamásiban és környékén a munkanélküliek száma - derül ki a tamási mun­kaügyi kirendeltség január 20-ai összesítéséből. A növe­kedés egyik oka, hogy január­ban ideiglenesen nem foglal­koztattak közhasznú munkáso­kat az önkormányzatok. Rajtuk kívül mintegy hatvan-nyolcvan fő veszítette el állását. A szekszárdi Forma Sympozion tárlata nyílik március 22-én 16 órakor a Ta­mási Galériában. A művész- csoport kiállító tagjai: Bakos Ildikó, Csikai Márta, Gyar- mathy János, Ligeti Erika, Sne­jana Simeonova, Szatmári Ju­hos László, Szőllősy Enikő és Varga Tamás szobrászok. A ki­állítást Keszthelyi Katalin, a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus igazgatója nyitja meg. Hét millió hétszázezer forint jut 1995-ben beruházásra Reg­szemcsén. A község képviselői múlt hét csütörtökén fogadták el az önkormányzat költségve­tését. A testület több, mint öt millió forintot szán orvoslakás építésére. Az önkormányzat al­kalmazásában állók bérének törvény szerinti bevezetésére létszámcsökkentésből szár­mazó megtakarítás ad lehetősé­get. Félrekapcsoltak tegnap a miszlai telefonok. A zavart ká­belhiba okozta, amelyet a táv­közlési szakemberek ideiglene­sen elhárítottak. Nem járul hozzá nagyobb összeggel az egészségbiztosítás a Tamási környéki települése­ken az orvosi ügyelet fenntartá­sához - erről kaptak értesítést az érintett önkormányzatok. A finanszírozás akkor sem vál­tozna, ha közvetlenül az ön- kormányzatokkal szerződne a biztosító. Amit a Vöröskereszt 94-ben nyújtott Meghaladja a másfél millió forintot az az anyagiakban mérhető segítség, amelyet a Vöröskereszt Tamásiban és környékén működő szerveze­tei tavaly nyújtottak a rászo­rultaknak. A volt tamási já­rásban tovább nőtt azoknak a száma, akik segítségért for­dultak a jótékonysági szerve­zet csoportjaihoz! A területen harmincöt helyi szervezet működik, és kétezren felül van azoknak a száma - a la­kosság négy és fél százaléka - , akik tagságukkal támogatják a Vöröskeresztet. 1994-ben 1491 kilogramm ruhát és 103 pár cipőt osztottak ki 415 ezer forint értékben, és 236-an kaptak Karácsonyra összesen 75 ezer forint értékű szeretet- csomagot. A segítségnyújtás másik formája a szociális célú árusítás volt. Szociális se­gélyhely működik Tamásiban kívül Nagykónyiban, Tolna- némediben és kialakításuk fo­lyamatban van Koppányszán­tón, Nagyszokolyon, valamint Magyarkesziben - ezeket Tamásit kivéve mindenhol a helyi polgármesteri hivatallal közösen tartják fenn. Az eb­ben a formában adott támoga­tás összege 700 ezer forint körül volt. A szervezet csaknem két­százezer forint értékű élelmi­szerrel segítette az területén élő három menekült családot, a gyönki vöröskeresztesek pedig jelentős mennyiségű használt ruhát szállítottak a nagyatádi menekülttáborba. Sikeresen működött a gyó­gyászati segédeszköz-köl­csönző Tamásiban, és a szer­vezet két ifjúsági klubja Ta­másiban és Tolnanémediben, ahol a tagság száma a legna­gyobb: ötven fő körül van. A véradók számában korábban sem volt látványos visszaesés, de 1994-ben az azt megelőző évhez viszonyítva is javult a helyzet: 134 fővel többen jöt­tek el vért adni. Földügyekről Miszlán Vegyesbolt az ifjúsági klub helyén. A művelődés manapság nem nevezhető önkor­mányzati sikerágazatnak, s ha e megállapítás alól vannak is kivételek, Diósberény nem tartozik közéjük. A községben emberemlékezet óta nem dolgozik népművelő, a művelődési ház nyáron diszkónak, télen leggyakrabban szövetkezeti gyűlésnek ad helyet, tavaly pedig az ifjúsági klub talált rendes gazdát - egy kereskedő vette bérbe a helyiséget. A faluban néhányan azt mondják: a vásárlók legalább nem lövik légpuskával a villanykörtét, - ahogy a klub egy-két látogatója tette. FOTÓ: DEGRÉ BŰNÜGY Fizetés nélkül akart távozni február 7-én a simontomyai B. J. a falu egyik üzletéből, ka­bátja alatt egy üveg barackpá­linkát szorongatva. Az eladók észrevették, és igyekeztek fel­tartani addig, amíg a rendőrség a helyszínre nem érkezik. B. J. azonban kiszabadította magát, és elmenekült, megfenyegetve a bolti dolgozókat. A rendőrség rövid idő alatt elfogta, előzetes letartóztatását azonban a tamási bíróság nem hagyta jóvá. Négy tanyabetörés volt már a számláján annak a két hajléktalannak, akiket február 10-én vett őrizetbe a szekszárdi rendőrség. Ők sem kerültek előzetes letartóztatásba, így még aznap éjszaka Tamásiban feltörtek egy garázst, a gépko­csilopást azonban egy tamási járőr megakadályozta. • • Üzlet, stoppal Az autóstopnak igen nagy hagyománya van már hazánkban. Annak idején, még a nagy magyar-lengyel barátság jegyében a huszon­éves fiatalok nem egyszer indultak neki a Északi-tenger felé autó­stoppal. Persze a dolog itthon is működött, s még máig működik. Igaz, nem Varsó, vagy Potsdam az úticél, hanem csak Hó'gyész, vagy éppen Tamási. Ezt nehéz eldönteni abban az esetben, amit most adok közre. Egy bonyhádi fiatalember üzletelésre adta a fejét. Kiváltotta a vállalkozói igazolványt, ám autóra nem telt neki. Kénytelen volt hát stoppal járni a vidéket, hogy kovácsolhassa a szerencséjét. Egyik stopolása alkalmával - minő szerencse - üzleti ajánlatot ka­pott. A biznisz bejött, s kétszázezer forinttal lett gazdagabb az ifjú vállalkozó. Nosza, a pénzből vásárolt egy autót, hogy ne kelljen az útszélenfagyoskodnia se Tamási, se Bonyhád felé igyekezve. Aztán gondolt egyet, s eladta a kocsit, hogy rádiótelefont vásárolhasson. A gondolat, miszerint mozgásban az üzlet bejött, ám a telefonról kiderült, hogy a jóhiszemű vásárló nem használhatja, mivel a ké­szüléket jogtalanul adták el neki. Mínusz 110 ezer. Hoppá! Most ismét az utakat járja, de se telefon, se kocsi, csak a stop, meg a bi­zakodás maradt neki. Mindezt Hó'gyész és Tamási között mesélte el a pórul járt vállalkozó. Persze bizakodik, hogy ismét rámosolyog a szerencse, s nem csak a magamfajta újságíróval, hanem esetleg ismét egy jó ajánlatot adó üzletemberrel hozza össze az autóstop. ,Gyünkön jó a viszonyunk a magyarsággal”

Next

/
Thumbnails
Contents