Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995. február 2., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal v ■ Vásárok helyett árverések (Folytatás az 1. oldalról.) — Keresem a magam igazát, nem hagyom ennyiben a dol­got, perrel terhelt ingatlant adott el az OTP, megtámadom az eladást. — Mi alapján tenné ezt? Önnek, mint mondta is, a bün­tető kamatokkal együtt 145 mil­lió forint tartozása van az OTP felé. A bank támogatta a vállal­kozását, hiszen átvállalta az Iparbanktól a hitelállományt, sőt, újabb kölcsönt folyósított. A területre jelzálogot még az első hitelező jegyeztetett be. Mivel Ön nem teljesítette a tör­lesztéseket, az Expó az OTP tu­lajdonába került. — Méltánytalannak tartom, ami velem történt, nem egy vál­lalkozás-centrikus társadalom ez. Nem elsősorban az én hasz­nomat, hanem a régió fejleszté­sét szolgálta a Gemenc Expó, ezért visszafizethető hitelkonst­rukcióra lett volna szükségem, nem másra. Hetvenöt millió fo­rint hitelem volt, 36 százalékra, aminek csak a negyedévi ka­mata 7,5 millió forint. Gazdál­kodni így lehetetlen. Felkeres­tem én mindenkit elkeseredé­semben, amikor minden össze­dőlt, a Pénzügyminisztériumot, a Hitelgarancia Rt.-t, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványt, az OTP budapesti vezé­rigazgatóját. ígéretet kaptam Budapesten, hogy tőkésítik a hitelemet, de Szekszárdon megbukott a dolog, "túlhitelez­tem magam”, azt mondták. — Nincs ebben némi igaz­ság? — Senki nem vette figye­lembe, hogy olyan vis maior, rajtam kívül álló dolgok jöttek közbe, mint az árvíz, ami el­árasztotta az expót és a jugo­szláv háború, mely miatt nem jött a várt kiállítók egy része. Én európai színvonalú konfe­rencia termet építettem, 11 fő­vonallal, 68 kihelyezett tele­fonnal. Utak készültek, csator­náztunk, teljes infrastruktúrával láttuk el a területet. Ha kapok még kölcsönt, bebizonyítottam volna, hogy életképes a vállal­kozás, van kereslet ilyen fajta vásárokra. 51 ezer fizetett láto­gatónk volt a nyitást követő há­rom hónap alatt. A gond az, hogy engem senki nem támoga­tott Szekszárdon, a Kanalovics név vörös posztó volt sokak szemében. Én a teljes egzisz­tenciámat kockáztattam, a ban­kok csak a betétesek pénzét. — A Gemenc Expó területe, a rajta lévő épületekkel a város tulajdonában volt. Hogy került Önhöz, megvásárolta? — Nem, hanem 1991. május 25-én szerződést kötöttem az új önkormányzattal a terület hasz­nálatára, azzal, hogy a BNV mintájára, de nem konkurenci­aképpen hasonló nemzetközi vásárokat rendezek a területen. Ennek érdekében kiépítem a teljes infrastruktúrát. A terület akkori értéke 20,5 millió forint volt. — Mennyi időre, mennyi bérleti díjért kapta meg az in­gatlant? — Öt évre, évi öt millió fo­rint bérleti díj fejében. — Ebből mennyit teljesített? — Semmit, mert közbejöt­tek a fent említett gondok, ame­lyek miatt nem tudtam fizetni, pedig mindent megpróbáltam. Megpróbáltam mindent, mégis bukott vállalkozó lettem. A körülmények, a magas ka­matok, a kedvezőtlen gazdasági helyzet áldozata-e a Gemenc Expó kiötlője, Kanalovics László vagy egyszerűen rosszul mérte fel a helyzetet, nem vég­zett alapos piackutatást, nem készített megfelelő gazdasági terveket? Nem tudom. A tény, amit ő sem titkol, hogy bukott vállalkozó, de azért az igazi vesztes a város, Szekszárd. Hi­szen az expó soha nem volt Ka­nalovics László tulajdona, ó csak bérlő volt, nem a saját in­gatlanát kockáztatta, hanem az önkormányzatét. Az igazi vesztes a város. A helyzet ugyanis az, hogy volt Szekszárdnak egy elhanyagolt, ámde potenciálisan értékes he­lyen lévő ingatlana. Azzal, hogy az önkormányzat jelzálogjog bejegyzését engedélyezte a föl­dterületre, mintegy önként - és ráadásul ingyen - lemondott az ingatlanról. Lett volna-e más megoldás vagy az adott hely­zetben nem lehetett más döntést hozni? Utólag nehéz ezt eldön­teni. F. Kováts Éva Baleseti statisztikánk A Tolna Megyei Balesetmege­lőzési Bizottság tegnap megtar­tott ülésén dr. Pongor Sándor alezredes, az ORFK Közleke­désrendészeti Főosztályának munkatársa elmondta, hogy fo­kozott munkatevékenység mel­lett viszonylag laza évet tud­hatnak maguk mögött. 1994-ben szigorúbban ellenő­rizték a sebesség betartását, il­letve a biztonsági öv használa­tát. Szólt az ittas vezetésről, s arról, hogy az utánképzés meg­hozta a várt hatást. Dr. Kun Jó­zsef megyei közlekedési ügyész tájékoztatójában arról beszélt, hogy az elmúlt évben a vagyon elleni bűncselekmé­nyek 79 százalékot képviseltek, ezt követik sorrendben a közle­kedési bűncselekmények, ezen belül is az ittas vezetés áll az első helyen. Az összes közle­kedési bűncselekmény 70 szá­zaléka ittas vezetésből követ­kezett be. Kitért arra is, hogy az ittasság „kivédésére” a vezetők különböző praktikákat alkal­maznak, de nem sok ered­ménnyel. Az elmúlt években megnövekedett a számuk azok­nak az eseteknek, melyek segít­ségnyújtás elmulasztásából, va­lamint területelhagyásból adód­tak. A Tolna Megyei Rendőrfő­kapitányság Közelekedési Osz­tályának vezetője, Illés László alezredes először grafikonon vázolta 1963-tól 1994-ig a me­gyében történt balesetek alaku­lását. Megállapította, hogy fo­kozatosan emelkedett a balese­tek száma, 1979 és 1990 között csúcsosodott - az országos ada­tok is ezt mutatják -, s ezt köve­tően némi csökkenést jeleznek a számok. Az elmúlt év baleseti statisztikája szerint 46 halálos, 221 súlyos és 274 könnyű sérü­léssel járó baleset történt a me­gye területén. Az összesen 541 balesetből 95 az ittas vezetés miatt bekövetkezett eset. Az or­szágos adattal, 13 százalékkal szemben ez megyénkben 17,6 százalék. Illés László részlete­sen értékelte a városi kapitány­ságok munkáját. Elmondta, hogy az 541 balesetből 35 szá­zalék a szekszárdi városi kapi­tánysághoz tartozó területen, míg 27 százalék Paks, 15 száza­lék pedig Dombóvár és a hozzá tartozó területen történt. Me­gyénkben tavaly a július és au­gusztus hónap volt a legmoz­galmasabb, ez idő alatt 67 bal­eset történt. Döbbenetes a szá­madat, a kerékpáros és a gyalo­gos által okozott balesetek száma mintegy 30 százalékot tesz ki. A külföldi járműveze­tők 10 százalékban részesülnek a balesetekből. Szekszárd város és területének kivételével egyik városban sem történt halálos baleset. Koccanásos baleset történt tegnap Szekszárd központjában, 13 óra után néhány perccel. Egy Lada személygépkocsi a Skála irányából haladva a központban jobbra kanyaro­dott, de megállt, hogy elsőbbséget adjon a gyalogosoknak. Közvetlenül utána haladt egy ce­mentet szállító autó, annak sofőrje későn vette észre az álló járművet és nekiütközött a sze­mélygépkocsi bal hátsó részének. A cementes autó után érkező Iveco tehergépkocsi már nem úszta meg ilyen könnyen - tudtuk meg a rendőrség ügyeletesétől -, mert a követési tá­volság be nem tartása miatt „beleszaladt” az előtte haladó cementszállító autóba. A koccaná­sos balesetben személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. fotó: gottvald­Hírek A Megyéből Elektorválasztás Keszőhidegkúton Kedden járt le a határideje a kisebbségi elektorválasztás kezdeményezésének. Erre azokon a településeken kerül­het sor, ahol a helyhatósági választásokon nem szavazhat­tak a polgárok sem kisebbségi önkormányzatra, sem szószó­lót nem állíthattak. Az elektor a kisebbségi önkormányzatok országos gyűlésén képvisel­heti majd az adott település kisebbségét. Ebben a helyzet­ben van a keszőhidegkúti né­metség, amelynek tagjai feb­ruár 9-i nyílt jelöléssel és tit­kos szavazással választanak kisebbségi elektort. Üzleti munkatársak az AB-Aegonnál A biztosítási piac dinamikus fejlődése az AB-Aegon üzleti munkatársai körének bővíté­sét teszi lehetővé. Január 28-i számunkban a fenti informá­ció tévesen szerepelt, ezért az érintettektől elnézést kérünk. Gazdaest Tolnán A művelődési házba várják február 3-án, pénteken, 18 órakor az érdeklődőket Tol­nán, akik részt kívánnak venni a Gazdaesten, melynek témája az adózás lesz, amiről Markó Ignác, az APEH me­gyei igazgatóságának osz­tályvezetője tart előadást. Ezt követően Kővári László, az Agrárkamara alelnöke nö­vénytermesztési tanácsokat ad a megjelenteknek. A ZUG programjából Február 3-án, pénteken, 21 órai kezdettel a Pink Panthers és a Pontifex zenekarok lesz­nek a szekszárdi ZUG vendé­gei. Az utóbbi együttessel kapcsolatos hír, hogy készítik új dalaikat, s hamarosan egy demokazettát vesznek fel. Táncmulatság Tamásiban A tamási vállalkozók immár második alkalommal táncvi­galmat rendeznek, mely az „az Úr 1995. esztendejének februárius havának negyedik napján szombaton lesz és az ésti hetedik harangszóra veszi kezdetét, hogy aztán ősi szo­kás szerint virradatig tartas­sák, a keresztségben Dám ne­vet kapott mulatóhely összes termeiben. Az idő kellemetes múlattatásáról gondoskodik az Animátó zenekar és a Bar- tina táncegyüttes, majd több meglepetés következik, mely a jó hangulatot fokozni kíván­tatik. A tisztes vendégsereg éhségének csillapítása céljá­ból Újházi tyúklevest, töltött pulykamellet, túrós rétest ké­szítenek a szakácsok. Kinek kedve támadt e nagy vígas­sághoz, az tegye tiszteletét személyesen vagy telefonon az Euro-Music Zeneboltban a 74/371-268-as, avagy a 06-60-366-696-os számon, esetleg Szollár úr 371-215-ös számán.” Családi vetélkedő Tolnanémediben A tavalyi sikeren felbuzdulva idén is megrendezik a családi vetélkedőket a községben ja­nuár 27-től kezdődően pénte­kenként a tolnanémedi Álta­lános Művelődési Központ­ban. A Zsifkovicsné Nagy Pi­roska vezette program döntő­jét a nézők kérésére február 18-án, szombaton, farsangi bállal zárják. Bánki Judit Hagner kiállítása A dombóvári születésű Bánki Judit Hagner kisplasztikái al­kotásait bemutató kiállítás nyílik február 8-án, szerdán, 17 órai kezdettel a Pécsi Mű­helygalériában. Az alkotó 1975. óta a németországi Wetzlarban él. Mindig von­zódott az irodalomhoz-írás- hoz. Tanult újságíró, novellá­kat, esszéket ír, műfordítással foglalkozik. Az agyaggal 1982-ben „találkozott”, azóta „második anyanyelve” a plasztika és a szobor. Tanít­ványa volt a neves szobrász- művésznek, Varga Imrének, s több kiállítása volt Németor­szágban, Franciaországban és itthon is. A Pécsi Műhelyga­lériában látható tárlat váloga­tás az 1994. decemberi buda­pesti kiállítás anyagából. Ki világítson (át) Bonyhádon? A ggódunk az óvodánk mi­att - kereste meg lapun­kat a bonyhádi Rákóczi utcai óvoda vezetője: Markovics Mihályné, aki elmondta azt is - több forrásból is úgy érte­sült - hogy az önkormányzat az óvoda bezárását fontol­gatja. Úgy tudja, hogy a legutóbbi MDF-es ülésen a maga pol­gármester mondta, hogy az óvodát be kellene zárni. Egy ilyen döntés meglehetősen rossz helyzetbe hozná az amúgy is hátrányos helyzetű ovisokat és szüleiket - véleke­dik Markovicsné. A gyerekek közel negyven százaléka ci­gány, akiknek a gondozása spe­ciális pedagógiai feladatot je­lent. A város intézményeinek mű­ködéséről az önkormányzat mai ülésén is szó lesz. Az ülésen ugyanis - amelyet a korábbi in­formációval ellentétben ­mégis közvetíti a városi televí­zió - a költségvetés koncepci­ója is terítékre kerül. — Én csak példaként emlí­tettem a Rákóczi utcai óvodát - mondotta kérdésünkre Oroszki István, a város polgármestere. — Nevezetesen? — Azt mondtam, hogy van­nak olyan intézményeink, ame­lyek helyiségeket bérelnek, másrészt pedig vannak olyan óvodáink, ahol csoportok mű­ködtetését szüneteltetik. — Tehát nincs szó az óvoda megszüntetéséről? — Nincs. Ugyanakkor a csütörtöki ülésen javasolni fo­gom egy munkacsoport létre­hozását, amelynek az lenne a feladata, hogy átvilágítsa az in­tézmények működését. Nem csupán a költségek csökkenté­séről, hanem az intézmények­ben folyó tartalmi munka vizs­gálatáról, annak jobbítási lehe­tőségeiről van szó. — Kikből állna ez a munka- csoport? — Az önkormányzat bizott­ságai delegálnának ide egy-egy embert, valamint a hivatal ille­tékes munkatársai lennének a munkacsoport tagjai. Az érintett óvoda Lőrinci Andrásné óvodavezető fel­ügyelete alá tartozik. Kérdé­sünkre elmondta: az óvodák alulfinanszírozottak, és szinte már hozzászoktak, hogy évek óta át akarják szervezni azokat. Először fordult azonban elő, hogy egy konkrét óvoda neve is felmerült. Véleménye szerint az átvilágító munkacsoportban he­lyet kellene kapnia mind a fenntartó - az önkormányzat - mind a működtető - az intéz­mény - képviselőjének, vala­mint külső szakértőknek. Lő- rinciné szerint a jelenlegi hely­zet az oktatási törvényben java­solt csoportlétszámokat teszi lehetővé. Az ülésre készülve az önkor­mányzat bizottságai is tárgyal­tak a város költségvetési kon­cepciójáról, benne az intézmé­nyek helyzetéről. A gazdasági, valamint a pénzügyi jogi és ügyrendi, bizottság együttes ülésen tárgyalta meg a kérdést. Hahner Ferenc, a gazdasági bizottság vezetője lapunknak elmondta: — Szorgalmazzuk, hogy az önkormányzat intézményeinek költségvetéséből képezzenek egy tartalékalapot - mely az egyes intézmények költségve­tésének 3 százalékát tenné ki -, és ezen pénzek odaítéléséről csak a munkacsoport jelentésé­nek elkészítése után döntenénk. Hahner Ferenc azt is el­mondta, hogy a két bizottság - a polgármester véleményétől eltérően - külső tagokat, füg­getlen szakértőket, köztük munkajogászt és pénzügyi szakembert is szívesen látna. Fontos eleme a javaslatuknak, hogy a munkacsoport tagja lenne a vizsgált intézmény egy szakembere is. A pénzügyi bi­zottság azt is megszabná, hogy a külső tagok száma nagyobb legyen, mint a belsőké. Mosonyi Gyula, a kulturális bizottság vezetője lapunknak elmondta, hogy bizottsága fon­tosnak tartja: mindenképpen kapjon a munkacsoportban he­lyet olyan szakember, aki az in­tézmények tevékenységének ér­tője: pedagógusok, közműve­lődési és egészségügyi sza­kemberek. Mosonyi Gyula ki­emelte: fontos, hogy az alkal­mazottak ne úgy érezzék, hogy az átvilágítás ellenük történik, hanem a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. L apunkban már előre je­leztük a mai ülést. Ak­kor a hozzánk eljuttatott meghívó alapján azt közöl­tük, hogy a régi városházán tartják azt meg. Nos, mint azóta megtudtuk - az MSZP és az SZDSZ kérésére - mégis a 3. számú iskolában tartják az ülést, hogy a helyi tévé egyenesben közvetíthesse. Hangyái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents