Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-11 / 36. szám
1995. február 11., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal Ha fájnak a „mankók” A házi lábgyógyászat Az idős kor egyik kellemetlen kísérője a lábfájás. A lábfej megdagad, néha úgy földuzzad, hogy az egyébként kényelmes cipőt, sőt a papucsot sem lehet fölhúzni rá. Szerencsére ezen a bajon - ha nem valamilyen betegség vagy jókora túlsúly következménye - az esetek nagy részében házilag is lehet segíteni. A kúra lényege: lábaink rendszeres, gondos ápolása és folyamatos karbantartása. A fájós, puffadt lábfejnek az áztatás valóságos jótétemény. Készítsünk langyos áztatóvizet, tegyünk bele egy kávéskanálnyi sót és keverjünk el benne ugyanennyi sampont. Legalább 8-10 percig pihentessük benne lábainkat, majd alaposan dörzsöljük szárazra. Ügyeljünk arra, hogy a lábujjak között se maradjon nedvesség. Ezután habkővel vagy dörzskefével, reszelővei gondosan távolítsuk el a bőrkeményedéseket, a föl— fölpattogzó, reszelős hámrétegeket, végül pedig kenjük be vékonyan krémmel vagy olajjal. A megviselt, kivörösödött lábfejnek visszaadhatjuk normális színét is néhány savanyú növényi nedv segítségével: az uborkalé vagy a citromlé igen jó fehérítő hatású. Hasonló eredményt érhetünk el, ha vékony uborka- vagy burgonyaszeletekből készítünk lábpakolást. Csökkenthetők vagy megelőzhetők a lábpanaszok a házi „iszap-pakolással” is. Főzzünk meg két nagyobbacska burgonyát, törjük meg és keverjünk hozzá egy kevés tejet. Ezzel alaposan masszírozzuk át bokától lefele az egész lábfejet - néhány alkalom után már tapasztalhatjuk, hogy enyhül a bőr érdessége s visszatér normális színe. A masszás egyébként önmagában is jó ellenszere a lábfájásnak, a bokadagadásnak. A műveletet mindig a lábhegynél kell kezdeni. Minden kis ízületet alaposan vegyünk munkába, s a masszírozó kezek lassan haladjanak a boka felé. Ezzel megélénkíthetjük az elhasznált, visszaáramló vér keringését, s megszüntethetjük a bokadaga- dást. Befejezésként térjünk vissza a lábujjakhoz: jól mozgassuk át valamennyit, hogy a rozsdás ízületek fölfrissüljenek, majd a házi kúra zárásaként mind a tíz lábujjat erőteljesen húzogassuk meg.- oh Az ingruha átváltozásai Tavaszi toalett-tanács dereshajúaknak Lassan kifelé megyünk a télből, ideje hát házi számvetést készíteni, hogy ruhatárunk mely darabjait hordhatjuk az ó-módiság vádja nélkül s melyek szorulnak némi fiatalításra. A nagymamák, nagymama- korúak - akiknek többsége valamennyire jártas a szabásvarrásban - bátran szakítsanak azzal a hiedelemmel, hogy az ötödik-hatodik X-en túl már csak, úgymond, öreges ruhákban illendő járni. Ennek jegyében érdemes elővenni a két-három évtizeddel ezelőtt olyannyira elterjedt ingruhákat. Annak idején ez volt az alapruha, ami dzsörzé- ből, szövetből, selyemből, flanelből, flokonból, zsorzsetből készült és szinte elnyűhetet- len. A fiókok mélyén biztosan rejtőznek úgynevezett uclivar- rásos ruhák is. Nézzük, mit varázsolhatunk belőlük? 1. Csíkos ingblúz készíthető a régi vászon vagy puplin ingruhából, persze csak, ha nem változott a méret. Vágjuk le blúzhosszúságúra, a maradékból ferdeszálirányba szabjunk nyakkendőt. Ha a váll túl keskeny és csapott, akkor új vállrészt kell szabni, hogy egy kis válltömő beleférjen. Varrhatunk rá két foltzsebet, tavasszal kosztümhöz viselhető. (1- rajz) 2. Karcsúsított mellény régi uclivarrásos szövetruhából (2. rajz). Valószínű, hogy nem elég bő a ruha felsőrésze, nem telik ki belőle egy mellény, ezért az aljából kell szabni. Csinos a mélyített V- alakú kivágás. Eldolgozása rolnival történik, ez folytatódik deréknál egy gomblyukat helyettesítő rolnipántba. 3. Mellény-szoknya ÖSZ- SZEÁLLÍTAS - szintén régi uclis ruhából, ha az ujját fölhasználjuk a mellény csípőrészéhez. Hogy még elegánsabb legyen, horgoljuk körbe azonos színű fonallal és csináljunk vendéggombolást. (3. rajz) 4. Kötényruha, ami ismét nagy divat, mélyen kivágott nyakkörrel, elől végiggombo- lósan. Ez elsősorban idősebb, teltebb nőknek ajánlható (4. rajz); kényelmes, praktikus és régi ruhából jól kialakítható. Ha kissé szűknek bizonyul, akkor az eleje közepén a gomboláspántot idegen anyagból szabjuk ki - ez körülbelül 5 cm plusz-bőséget jelent. Záhonyi Lujza Ferenczy Europress Szagtalanításra ecet, ital ellen olaj Vendégváró, vendéglátó furfangok Az ecet a vendégek távozása után segít elűzni a lakásból á dohányfüst kellemetlen szagát, mert remek légtisztító. Éjszakára tegyünk be egy tálnyi ecetet a bagófüstös szobába. A kárpitozott bútorból is eltávolítható a kellemetlen füstszag, ha ecetes ronggyal átdörzsöljük. Ha vendégeket vártak, régen nem borították be alufóliával az étel felszolgálására használt lapos tálat. Ekkor ugyanis a frissen sültek enyhe fémes ízt kaptak volna. Az átlátszó fóliától mindez nem következett be. A véletlenül megmaradó, de már kiszáradt marcipánt sem kell eldobni. Ha valamikor édes süteményt sütünk, reszeljük bele a tésztába. A hűtőszekrényben nem csak hagyományos jégkockát állíthatunk elő. A jégkocka készítéshez használt edénybe tegyünk először némi gyümölcsmaradékot - például eperdarabkákat vagy egy-egy szem bogyós gyümölcsöt -, majd öntsünk rá vizet és tegyük be hidegre. Ha feltálaljuk, a ritka csemegénknek örülni fognak a vendégek. Mit tegyen, aki vendégségbe indul, de nehezen bírja az italt? Még indulás előtt igyon meg egy kanál olívaolajat! Ez majd segíti semlegesíteni a szesz hatását. A pszichológus naplójából 0n hogyan reagál az áremelésekre? A tapasztalatok szerint az infláció januári meglódulása legtöbbünket ugyan közvetlenül és erősen érint, de nem egyformán reagálunk rá. Vannak, akik valósággal bénultságba esnek; mások indulatos, dühös kitörésekkel vezetik le haragjukat. S akadnak, akik úgy fogják föl, hogy mérgelő- déssel nem lehet változtatni az egyénen kívülálló dolgokon; például azért, mert a gazdasági folyamatoknak belső törvényeik vannak, amelyekre az óhajok, szándékok nemigen hatnak. Bár jelenlegi viszonyaink között kevésbé népszerű, de jó meggyőződéssel mégis az önmérséklet, a józanság ajánlható. Tegyük hozzá, nem politikai meggondolásból, hanem a lelki egészség okán. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a betegségek tekintélyes része az idegrendszer feszültségeire vezethető vissza; az idegeskedés, a fel-felkavarodó indulat számos kóros elváltozás forrása. Vagyis nemcsak jelképes, hanem valóságos igazság az, hogy nem attól kapunk gyomorfekélyt, amit megeszünk, hanem amin rágódunk. A szorongással, feszültséggel átitatott szervezetben a fiziológiai folyamatok eltorzulnak, s ha ez tartóssá válik, az érintett testrészek, szervek működési zavarai is állandósulnak. A szív és érrendszer, az emésztőszervek, a légzőrendszer számos betegsége, a daganatok, az epe- és vesekőképződés hátterében gyakran lelkiállapotunk zavarai, alkalmazkodó képességünk gyöngéi rejlenek. A következtetés önként adódik: ha tartósan és rendszeresen az indulatok hatalmába kerülünk, a gondokon ugyan nem enyhítünk, ám gyarapítjuk bajainkat, mert kaput nyitunk különféle betegségeknek. Problémáinknak mindig vannak elemei, amelyekre magunk is találhatunk megoldást. Jelen esetben a családi költségvetés alaposabb átgondolásával, észszerűbb beszerzésekkel, életvitelünk apróbb-nagyobb korrekcióival tompíthatok a káros hatások. Dr. Takács Ilona Szobanövények A Fittonia A Szekszárdiéi néhány kilométerre lévő' Decs-Szőlőhegyen találjuk az L & M virágkereskedést, ahol cserepes virágok százait gondozzák. * Az L & M virágkereskedéshez tartozó szekszárdi Atrium virágüzletben dolgozik Viola Miklósné, Szilvia, aki a Fitto- niát, ismertebb nevén Hálóslevelet mutatja be. A Fittonia alacsony növekedésű, a talajon elfekvő, igen dekoratív levelű kúszónövény. Feltűnő fehér vagy vörös levélerei hálózatot képeznek a zöld levélfelszínen és sokan éppen azért vásárolják meg, hogy növénygyűjteményükbe új „színt” vigyenek. Ám rendszerint szomorúan kell tapasztalniuk, hogy a mutatós újdonság néhány hét múlva elpusztul: az átlagos, nagylevelű típusokat szobai körülmények között igen nehéz termeszteni, mivel egyenletes melegre és a levelek körül páradús levegőre van szükségük. Fogadjuk hát meg a jó tanácsot: Fittoniát csak floráA Fittonia fotó:DEGRé riumban vagy üvegkertben érdemes tartani. Hőigénye: Átlagos meleg, télen 16 Celsius-fok. Fényigénye: Félámyékos helyet válasszunk. A közvetlen napsütést nem kedveli. Vízigénye: Tavasztól őszig bőségesen, télen mérsékelten öntözzük langyos vízzel. Átültetése: Évente, tavasszal ültessük át. Szaporítása: Az elfekvő hajtások könnyen legyökereznek: a gyökeres hajtásokat vágjuk le és ültessük el. Tavasszal osztással is szaporítható. Kedvenc ételeim Pogácsa és kalács Merk Józsefné ajánlja Tolnáról A finom tepertős pogácsa hozzávalói és elkészítése: 50 deka lisztből, 2 tojássárgájából, 3 deka felfuttatott élesztőből, sóból, kevés tejből közepes keménységű kelt tésztát dagasztunk. 25 deka tepertőt ledarálunk és’ 6 deka margarinnal simára keverjük. A tésztát megkelesztjük, kinyújtjuk és rákenjük a tepertőt és hajtogatjuk. Húsz percig pihentetjük és még háromszor húsz perces pihenőkkel hajtogatjuk. Végül ujjnyi vastagra kisodorjuk, tetejét bevagdaljuk, tojással megkenjük és közepes méretű fánkszaggatóval kiszaggatjuk. Előmelegített sütőben közepes lángon szép pirosra sütjük. A tejfölös kalács hozzávalói és elkészítése: Nekem a legkedvesebb kelt tésztám egyike. Kalács keménységű, sós, kelt tésztát készítek. Mikor megkelt, ujjnyi csíkokat sodrok és karika formákat készítek. Zsírozott tepsibe rakom, hagyom kicsit kelni, míg kel elkészítem a „mártást”. Két-három pohár tejfölt (a tészta mennyiségétől függ) megsózok, borsozok (ízlés szerint). Mikor a tészta megsült, még forrón megforgatom a tejfölös keverékben és egy nagyobb tálba rakom. Letakarom konyharuhával és asztalterítővel (minden kalácskát külön-külön meg kell forgatni a tejfölben), hogy jól „dunszto- lódjon” és magába vegye a tejföl, só, bors finom aromáját. Hidegen, melegen egyaránt fogyasztható és jól csúszik rá egy pohár bor, vagy egy korsó habos sör. Kóstolja meg, aki nemcsak a szokványos sósat szereti. A túlzott engedékenység megbosszulja magát A nagymamák és a beteg unokák Manapság nehezen szánják rá magukat a dolgozó anyák, hogy igénybe vegyék a gyermekápolásra biztosított táppénzes időt vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségét, ha a kicsi megbetegszik. Ilyenkor a probléma megoldásának kulcsa - a nagyi. Valamelyik nagyszülő, aki szívesen felügyeli, gondozza, ápolja a kis unokát, s ha kell, mellette van akár kora reggeltől késő estéig is. Ennek az együttlétnek azonban vannak kisebb-na- gyobb buktatói, sőt veszélyei. Ä nagymamák nehezen tudnak nemet mondani szemük fényének, kivált ha beteg - az unokák viszont gyorsan fölismerik, hogy ha a vajszívű nagyi ül betegágyuknál, akkor mindent vagy majdnem mindent szabad. Tudni kell, hogy a gyerekkorban a betegségeknek általában két szakaszuk van. Az első periódusban bágyadtak, elesettek a láztól, a rossz közérzettől, a fájdalomtól. Tetézi mindezt több-kevesebb riadtság és félelem, hiszen szerencsére még nemigen tapasztalták meg a betegség nyűgeit. Az amúgy is elfogult nagymama-gondozót ilyenkor túlzott aggodalmak gyötrik, a kicsi panaszaitól könnyen megrémül, netán pánikba esik, s az eredményes ápoláshoz szükséges erély is elszáll belőle. Mert bizony határozottság, néha szigor kell, hogy az unoka-paciens bevegye az orvosságot, étvágytalanságát legyűrve valamennyit egyen, elegendő folyadékot igyon vagy éppen hagyja hőmérőzni magát. Pedig mindazt, amit az orvos előír, a lehető legpontosabban végig kell csinálni a gyerekkel. Ám ha egyszer engedünk a kérlelésnek, a tiltakozásnak, legközelebb talán már hiába minden rábeszélés és szigor: a kis beteg már nem fogad szót. A betegség második szakasza, a lábadozás semmivel sem könnyebb az elsőnél. Ilyenkor ugyanis a legjobb gyerek is szabadulni akar az ágy, a szoba fogságából. Érthetően nyugtalanná, türelmetlenné, nehezen kezelhetővé válik. Ha engedünk kívánságainak, s mondjuk a kelleténél hamarabb engedjük fölkelni, szaladgálni - késleltethetjük a teljes gyógyulást és fölidézzük a visszaesés veszélyét. Ebben az időszakban talán a legfontosabb teendő: ne engedjük, hogy a kis beteg unatkozzon. Olyan elfoglaltságot kell találni számára, amely állapotának megfelel és leköti a figyelmét. Életkortól és érdeklődéstől függően lehet ez valamilyen kifestő, kirakó játék, meseolvasás, rajzfilm nézés, esetleg az ebédhez szükséges zöldség megtisztítása. Általában jó unaloműző a munka: a gyerekek szívesen oldanak meg „felnőttes” feladatokat, terítenek, ágyaznak, segítenek a konyhában. Lehet persze, hogy ügyetlenkék, nincs sok köszönet a segítségükben. De nem unatkoznak - s ez a lábadozás idején maga is fél gyógyulás.-fk-