Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11 / 36. szám

Tábomyitás, az idén kétszer Messze van még a nyár, de már bizonyos, hogy 1995-öt rendkí­vüli évként jegyezheti az Illyés Gyula megyei könyvtár, mely 1979 óta gazdája, éltetője an­nak a német nemzetiségi nyelvművelő és hagyo­mányőrző tábornak, ami anno kimondottan és mondatlanul az identitástudat évről-évre épít­kező pallérozását vállalta föl. A tábor végérvényesen Váralja nevéhez fűződő kapunyitása óta évente átlag hatvan, hetven majd nyolcvan általános iskolás korú gyermek élt - közöttük mind többen visszatérő tábor­lakóként - a német nyelv al- kalmankét tíz napos időtartamú művelésének a hazai német ha­gyományok megismerésének és 1 ápolásának lehetőségével. S | örökítette meg játékos-komoly munkáját tábori újságjában, az Unsere Zeitungban, amiben év- ről-évre nyomonkö vethető, hogy honnan indult és hova tart az út. Tavaly a 15. tábomyitás már nem akármilyen feladat megol­dása elé állította a szervezőket és az ügyet szolgáló pedagógu­sokat, mert a jelentkezők száma elérte a százat, az ifjúsági tábor kis házai mellé sátrakat kellett sorakoztatni. Ugyan hol az a kemény szív, amelyik képes lett volna az idekívánkozók vissza­utasítását vállalni? A tulajdon­képpen eredményjelzőnek is fölfogható „túlnépesedés” nem jelentett gátakat, meg is küzdöt­tek vele derekasan. Mondhat­nánk, hogy az elvárhatónál lel­kesebben, hiszen a német kor­mány négy milliós támogatásá­val ekkor készült el és került a táborozok birtokába a Találko­zások Háza, mely egyrészt komfortosabbá teszi az életet, másrészt helyet ad a népesebb közönséget igénylő esemé­nyeknek és biztos védelmet rossz idő esetén is a közös munkának. Amint azonban elültek az öröm és hála viharzásának hul­lámai, nyomban előállt a nagy kérdés: mi lesz, ha 1995-ben szervezőként tovább működik a megszerzett jó hír és hatására az 1994. évinél is többen kí­vánnának Váraljára jönni? Itt lépett be második alkalommal megoldást nem csak szavakkal szorgalmazó jóbarátként az NSZK nagykövetségének kul­turális attaséja, Klaus M. Reiff, aki régóta gyakori vendége a megyei könyvtárnak, lévén ez a bázisa a Tolna megyei német nemzetiségi könyvtáraknak is. Az eredmény? A már-már ál­landósult hazai támogatók listá­jára úgy iratkozik föl most újó­lag a német kormány, hogy hozzájárult az évi 16. tábor megrendezésén túl a 17. meg­tartásának költségéhez. így, a jelentkezéseket pályázathoz kötve előreláthatóan 180 gye­reket fogadhat Váralján a nem­zetiségi hagyományőrző és német nyelvművelő tábor. Ez, jóval több, mint nem várt aján­dék, mert a hídverés-erősítés őszinte szándéka munkál benne. Ahogyan abban is, ami ezután következik. Klaus M. Reiff volt annak a gondolatnak a sugalmazója, hogy támogatá­sért nyújtson be pályázatot a ki­sebbségi könyvtári rendszer re- gionáis központjaként az Illyés Gyula megyei könyvtár egy düsseldorfi német alapítvány­hoz, céljául azt jelölve, hogy a pályázat elnyerésével korszerű­síti, bővíti, felújítja a bázis- könyvtár rendeltetésének meg­felelő működtetését, a szüksé­ges informatikai eszközök beál­lításával. Most akkor, drukkolhatunk, hiszen a pályázat tétje óriási, lévén megyénknek 25-28 ezer németajkú lakosa, 13 kisebb­ségi német önkormányzata, 34 e lakosságot szolgáló községi, iskolai és óvodai könyvtára, melyek állománya elavult és hiányos, melyeknek kevés a pénze új könyvek vásárlására és melyek képtelenek megren­delni a német nyelvű lapokat, újságokat is, miközben növek­szik az igény a könyvtári szol­gáltatások iránt. Utóbbi, már­mint az igény az önszerveződés utóbbi szakaszában. Mint azt megtudtuk, a me­gyei könyvtár jó eséllyel pályá­zik a forintra átszámított öt mil­liós pályázat elnyerésére és eb­ben - az e miatt is rendkívüli - évben megkezdődhet a kitűzött célok valóraváltásának mun­Ogi már menyasszony A lány neve Lhamszuren Ot- gonzsargal, de mindenki csak Oginak hívja a kaposvári egyetemen, ahol agrármér­nöknek készül. Mongóliából érkezett. Nekem a bonyhádi természetvédő, Tóth István Zsolt mutatta be, aki lassan már „Mongólia-kutatónak” is mondható, hiszen két ízben is járt - botanikai és ornitológiái adatgyűjtés végett - az ázsiai országban. Ogival egy diavetítéses él­ménybeszámoló szünetében beszélgettünk Szekszárdon, a megyei múzeumban. —- Hogyan kerültél Ma­gyarországra? — A tizedik osztály után kiváló eredménnyel érettségiz­tem, s így lehetett választa­nom, hogy hazai vagy ke­let-európai egyetemre, főisko­lára megyek-e. Engem a ké­mia és a biológia érdekelt, ál­latorvos vagy mezőgazdász akartam lenni, és a lehetősé­gek közül a kaposvári agrártu­dományi egyetemet választot­tam. — Ha végzel, visszamész? — Igen. — Nem lesz ez nagy zuha­nás? Úgy tudom, ott még jur­tákban laknak az emberek ... — Vidéken igen, de most már egyre többen költöznek a városokba. Persze sokan to­vábbra is, a városban is jurtá­ban élnek. Én nem abban nőt­tem fel, de nem szokatlan a Agrármérnöknek készül látványa. Nekem nem lesz nagy zuhanás a visszatérés, mert ott éltem, s most is min­den nyáron hazamegyek. —- Hány nyelvet beszélsz? — Legjobban magyarul, aztán angolul, oroszul, és per­sze mongolul. — Ez a hivatalos nyelv vagy az orosz? — Nagy volt az orosz befo­lyás, de a mongol a hivatalos nyelv. — Milyenek a betűitek? — Cirilek, de most vissza akarják hozni az ujgur írást. Ez függőleges sorvezetésű. Már a legtöbb újság így jele­nik meg. — Te is ezt fogod hasz­nálni? — Muszáj lesz, ha elvég­zem az egyetemet, és hazame­gyek, meg kell tanulnom. — Mennyire veszed majd hasznát az itt szerzett ismere­teknek? Mongóliában egész más az agrárvilág ... — Épp arra jók az európai tapasztalatok, hogy másképp lássam a dolgokat. — Lesznek ott segítőid, lesznek akik hisznek neked, ha elóállsz egy-egy új ötlettel? — Kötöttem tanulmányi szerződést egy kutatóintézet­tel, munkahelyem tehát már van. De biztosan lesznek kez­deti nehézségeim . . . —■ Hogy állsz a partner- kapcsolatokkal? Tetszenek a magyar fiúk? — Vőlegényem van ott­hon. — Hány kilométerre? — Kilencezer. — Nem egy féltékeny tí­pus? — Nem. — Kibírja a szerelem ezt a távolságot? — Remélem. Nálunk szi­gorú erkölcsi szabályok van­nak. A nyáron eljegyeztük egymást, gyűrűvel, ami Mon­góliában nem szokás; csak én akartam. — Mikor diplomázol? — Egy év múlva. — S akkor hazatérsz, és nekilátsz a mongol mezőgaz­daság rendbetételének. . . — Hát, jó volna, ha min­den sikerülne, és hasznosít­hatnám, amit tanultam. Wessely Természet, Vadászat, Horgá­szat Nemzetközi Kiállítás Bu­dapest, 1996. augusztus 15-szeptember 8. Szervezője: NATVREXPO ’96. Kft. 1012. Budapest, Logodi u. 22-24. A kiállítás helyszíne: Budapesti Nemzetközi Vásárközpont. Az élővilág a Föld népeinek pótolhatatlan természeti örök­sége. A környezeti ártalom, a társadalmi és gazdasági nyo­más mind súlyosabban veszé­lyezteti ezt az örökséget. A kia­lakult természeti készletek hasznosítását megszüntetni nem lehet, az az emberiség számára létkérdés, de nem mindegy, hogyan. A bölcs hasznosítás érdekében a gazda­sági, a tudományos és a mű­szaki erőforrásokat úgy kell fej­leszteni, alkalmazni, hogy ezál­tal a természeti környezet pusz­tulása mérsékelhető, majd megállítható legyen. Ez a na­gyon fontos cél az ismeretek bővítését, terjesztését igényli. Az 1990-es években egyedü­lálló jelleggel vállalkozik e fel­adatok bemutatására a Natu- rexpo ’96 Nemzetközi Kiállí­tás, amely az 1971-ben Buda­pesten rendezett, két és félmil­lió látogatót vonzó, első Vadá­szati Világkiállítás haladó szel­lemiségét hordozza. NATUREXPO 96 A kiállítás alapgondolata a vadon élő állatok és a környe­zet kapcsolata a világon, célja a kommunikáció és együttműkö­dés a természet gondozói és készleteinek használói között, hangsúllyal a természetvéde­lemre, a vadászatra és a horgá­szatra. A program a szakmai és a laikus közönség széles rétege­ihez kíván szólni. A stockholmi és a riói környezetvédelmi kon­ferencia üzenetét hordozva, a nemzetközi szervezetek és egyezmények ajánlásaira tá­maszkodva foglalja össze a fa­una és a flóra, kiemelten az er­dők védelmének főbb elveit. Bemutatja a különböző földré­szek vadászati kultúráját, vad- gazdálkodását, sporthorgásza­tát, az utolsó negyedszázad természetvédelmi és vadászati céljait, a hosszú távú környezeti politika, a természeti erőforrá­sok fenntartható fejlődésének útjait, a biológiai sokféleség megőrzésének kérdéseit. E fel­fogásban mutatkoznak be a természetvédelem, a vadászat, a horgászat nemzetközi szerve­zetei, a környezetgazdálkodási programok végrehajtását szol­gáló tudomány, az oktatás, a képzés, a tájékoztatás. Bemu­tatkoznak a védelem modellte- rületei, a nemzeti parkok, az erőforrásvédelem határokon át­nyúló programjai. NATUREXPO 96 A rendezvény keretében: a kiállítás a hagyományos cé­lok mellett nagyszabású ipari árubemutatót és vásárt is ma­gába foglal, különös figyelem­mel a környezetgazdálkodásra, a természet tűzvédelmére, a közúti közlekedés biztonságára és a vadon élő állatok védel­mére, a vadászati, horgászati járműszalonra, stb. A konferenciák és tudomá­nyos szimpóziumok a szakterü­let helyzetét és a jövő feladatait tekintik át, a kulturális ismeret- terjesztő, szórakoztató progra­mok a nagyközönség széles körű érdeklődésének felkeltését szolgálják. A rendezvény kommuniká­ciós fórumot teremt a termé­szeti örökség megőrzésében or­szágok és intézmények között, a gondok megismerésében és orvoslásában a tudományos együttműködések területén, a technológiai információcsere és árukapcsolat körében az üzleti életben. Széles körű tájékozta­tást kíván adni a nagyközönség részére a védelem ügyének megnyerése érdekében. NATUREXPO ’96 NATUREXPO ’96 Konferencia-Kiállítás-Vásár 1. Központi tematikus pavilon. Vadállomány és környezet a világon, erdővédelem, élőhelyvédelem. Vadászat a világon. Horgászat a világon. 2. Nemzetek, régiók, nemzetközi szervezetek önálló kiállí­tása. 3. Ipari és kereskedelmi cikkek bemuatója és vására. Vadá­szat és horgászat eszközei, berendezései. Vadászat és horgászat speciális technikai háttere. Vadászati, horgászati, járműszalon. A vadmentés eszközei, vadkár megelőzése. A közúti közlekedés biztonságát és a vad védelmét szolgáló rendszerek. Erdővédelem. Technológiák, technikai berendezések (vad, hal). Tűzvédelem a természetben. Környezetgazdálkodás, élőhely-gazdálkodás. Élelmiszeripar, vendéglátás. Vadász-, horgász- és ökoturizmus. Részletes információért forduljon a Naturexpo ’96 Kft-hez. 1012. Budapest, Logodi u. 22-24. Tel/fax: (36-1) 155-2338, (36-1) 175-6247. Az érdeklődőknek sokféle támogatási és reklámlehetőséget kínál a szervező a marketing-ügynökségén keresztül. Hivatalos Szponzor, Hivatalos Szállító, Hivatalos Forgal­mazó, Társrendező cég, Koncessziók, TV- és Video-jogok. Cím: Quo Vadis Marketing Kft. 1072. Budapest, Rákóczi út 4. IV/l/b. Telefon/Fax: (36-1) 267-8863. Telefon: (36-1) 122- 7754. no$e. Az ese­ményt , több? minisztérium, f házai és nem­zetközi szer­dák a könnye-' zetga/dálko- dási technoló­Fővédnökei: Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság; el­nöke és Ko- sáry Domo­kos, a Magyar Tudományos Akadémia el­vezet támo­gatja. J J , A JSlígup- expo 1 §96. Nemzetközi Kiállítás résztve­vői számára kiváló alka- lom. hogy népszerűsítsék a természetvé- delem gondo­latát. a termé- Sféti készletek egóvásában hasznosftá- ban elért cdmcnycM < t, bamutls-1 giákat, berendezéseiket, eszkö­zeiket és önmagukat, a nemes cél támogatóit. A BNV terüle­tén rendelkezésre áll 28.500 négyzetméter fedett és 24.500 négyzetméter szabad kiállítási terület. Szeretettel várják a résztvevőket, látogatókat. A részvétel kategóriái: Nem­zeti (egy ország önálló, vagy kollektív bemutatója), Regioná­lis (több ország kollektív bemu­tatója), Nemzetközi szerveze­tek önálló bemutatói, Cégen- kénti önálló bemutató (a kiállí­tás „zónáihoz” igazodva), Tró­feabemutatók, díjazásos verse­nyek, nevezési (pályázati) díj­jal. Árusítás (kereskedők ut­cája). (X)

Next

/
Thumbnails
Contents