Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

1995. január 11., szerda Gazdaság VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal Világgazdaság Sorokban Külföldi befektetések Romániában Romániában 1994-ben csaknem megháromszorozódtak a kül­földi bekeftetések, és értékük 627 millió dollár volt (az előző évben 227 millió dollár) - jelentette a Reuter. A Román Fejlesz­tési Hivatal véleménye szerint a külföldi beruházások jelentős emelkedése Románia nagyobb politikai és gazdasági stabilitá­sát fejezi ki. A legnagyobb külföldi befektető tavaly Dél-Korea volt, 158 millió dollárral és ezzel megelőzte Németországot. A második helyezett Németország 1994 októberéig 99,9 millió dollárt in­vesztált Romániában. „Rekord” infláció Chilében Chile 8,9 százalékos inflációval búcsúzott az 1994-es esztendő­től, ami 1961 óta a legalacsonyabb - jelentette a Prensa Latina. Az Országos Statisztiaki Hivatal adatai szerint a hazai összter­mék, a GDP tavaly 4,3 százalékkal bővült. A gazdaság gyenge pontja változatlanul a munkanélküliség: tavaly a munkaképes korú lakosság 6,5 százaléka volt állás nélkül, ez 2,1 százalékkal több, mint 1993-ban. Orosz segítség Iránnak Hosszas tárgyalások után Oroszország és Irán alárta azt a meg­állapodást, mely szerint Moszkva befejezi Irán öböl menti ato­merőművének megépítését - jelentette a Reuter. Az atomerőművet 1974-ben kezdte építeni két német válla­lat, a munkálatok azonban félbemaradtak, s az Irakkal a nyolc­vanas évtizedben vívott háború során komoly károk keletkeztek a létesítményben. Az orosz fél vállalta, hogy négy éven belül elkészül az erőmű első blokkjával, amely egyébként - iráni köz­lés szerint - 90 százalékban már megépült, belső készültsége pedig 60 százalékos. Az orosz fél 800 millió dollárt kap a mun­káért. Az elnök nem fizet Az argentin köztársasági elnök négy éve nem fizet adót olivosi rezidenciája után, miközben kormánya kereszteshadjáratot folytat az adókötelezettségük teljesítése alól kibúvók ellen - tu­datta a Buenos Aires melletti Olivos-Vicente López polgármes­tere csütörtökön a sajtóval. Mint a Reuter beszámolt róla, az elnöki hivatalt 1990 óta 14-szer szólították fel arra, hogy fizesse ki az adóhátralékot a helyi önkormányzatnak - hiába. „Nem tehetünk mást, mint hogy ugyanazokhoz a szankciók­hoz folyamodjunk, amelyekhez minden más állampolgárral szemben, hogy behajtsuk az adóhátralékot” - mondta a pol­gármester az argentin rádiónak. Az elnöki hivatal 428 ezer dol­lárral tartozik - fűzte hozzá. Látványos béremelések a vízműveknél Látványosan nőtt a csúcsvezetők jövedelme a tíz regionális brit vízműnél azóta, hogy 4 évvel ezelőtt magánkézbe adták azokat. A fizetések emelkedése egyes esetekben elérte az 571 százalé­kot - idéz az AFP a The Guardian című brit lapot. Az igazgatói fizetések emeléshez nyilvánvalóan megvolt a fedezet, hiszen - mint a The Guardian írja - a privatizáció nyomán jelentősen emelkedtek a vízdíjak is. A többszörösére emelkedett fizetése­ken túl a vízmű-igazgatók részesedtek a több millió dolláros haszonból és jelentős hozzájárulást kaptak nyugdíjalapjukhoz is - írja a brit újság. Elsikkasztott kormánysegély Az Afganisztánnak szánt német kormánysegélyből több mint egymillió márkát sikkasztott el egy németországi jótékonysági szervezet. A német kormány 1989 óta 8,5 millió márkát utalt át az „Afganisztán Megsegítése” nevű egyesületnek, amely az ázsiai ország lakosságának támogatására alakult. Az egyesület elsősorban élelmiszereket szállított a háború sújtotta országba, továbbá különböző beruházásokat finanszírozott. A bonni gazdasági együttműködési minisztérium hétfői tájé­koztatása szerint azonban a közelmúltban egy ellenőrzés során kiderítették, hogy az egyesület több mint egymillió márkát el­sikkasztott. Az eltüntetett összeget az egyesület vezetői magán­célra használták. Üzleti „házasságközvetítés” Mintegy két hónapja annak, hogy a szekszárdi Kármentő Trió Bt. szerződést kötött a Felkínálom Marketing Center­rel (továbbiakban FMC), s azóta a Bt. egyben az FMC szekszárdi irodája, az adatbank nemzetközi hálózatának 34. magyarországi tagja. Az FMC egy televíziós adás, a Felkínálom című innovációs műsor „ihletésére” alakult. A Felkínálom eleinte kizárólag innovációval, találmányokkal, ötletekkel foglalkozott, később már a szerzői jog védelmével, a szabadalmakkal is. Még ké­sőbb, pontosabban 1989-től a műsorban már üzleti ajánlatok közvetítésére is sor került, eb­ben a műsor mellett működő Felkínálom Marketing Center vállalt vezető szerepet. Az FMC azonban önálló cég is, az­zal a céllal, hogy a lehető leg­szélesebb körben terjessze az információkat, s ezáltal üzlete­ket hozzon tető alá. Az FMC nem pusztán adat­bank, alapvetően tanácsadással, marketinggel, kereskedelem­mel és innovációval foglalko­zik. A hálózat célja és érdeke, hogy a 34 magyar városban működő irodáiból, valamint a 15 európai és 5 tengerentúli di- rekt-partnerüktől beérkező ak­tuális üzleti ajánlatokat, infor­mációkat a lehető legszélesebb körben ajánlják ki. A környező országokban már a magyarhoz hasonlóan ki­épített, városonkénti, saját marketing-irodai hálózatban dolgoznak. Az információkat feldolgozzák, leellenőrzik, fel­kutatják a leendő partnert, meg­szervezik a tárgyalás^ egyszó­val létrehozzák a djrekt üzleti kapcsolatot. Az FMC-hez a he­lyi irodákon keresztül egyéni vállalkozók, kisiparosok, kiske­reskedők, vállalkozások, cégek, intézmények, ipari- és termelő- szövetkezetek csatlakozhatnak partnerként. A tagok számára az áru-, termék-, termény-, gépbeszer­zés és értékesítés, szolgáltatás (bel- és külföld), partnerkap­csolat, kooperáció, bérmunka, befektetés, közös vállalati part­ner, cégképviselet, ingatlan, idegenforgalom, találmány, szabadalom, elfekvő készlet, valamint a megoldatlan prob­lémák területén tudnak segítsé­get nyújtani. Az FMC tagsággal kapcso­latban a Tolna megyei érdeklő­dők a szervezet szekszárdi iro­dájának vezetőjétől Geösel Ru­dolftól érdeklődhetnek a Kár­mentő Trió Bt. székhelyén (Szekszárd, Kisbödő u. 20.), il­letve a 74/316-178-as telefo­non. venter BUX: a BÉT indexe A Budapesti Értéktőzsde már négy éve publikálja azt a muta­tószámot - a tőzsde részvény- indexét -, amelynek értékválto­zásai következtetni engednek a piac aktuális állapotára, illetve az uralkodó árfolyammozgások arányára és nagyságára. A tőzsdeindex eddigi ideig­lenes jellegét a kialakulóban lévő gazdasági szabályozásbeli viszonyok indokolták. Néhány kisebb módosítással együtt azonban az index bebizonyí­totta életképességét és megbíz­hatóságát, ezért a Budapesti Ér­téktőzsde Tanácsa a BUX vég­legesítéséről döntött 1995. ja­nuár elejétől kezdődően. A hivatalos index bevezeté­séhez a Budapesti Értéktőzsde elkészítette a BUX Kéziköny­vét, amely tartalmazza az index képletének leírását, az indexko­sár összetételét, azokat a felté­teleket, mutatókat, amelyek alapján új részvény kerülhet az index kosarába, a BUX elmúlt négy évi reprodukált értékeit, az index Bizottság működését és hatáskörét. A BUX a tőzsdére bevezetett 40 részvénytársaságból az alábbi 17 társaság papírjait tar­talmazza: Danubius, Domus, Dunahol- ding, EGIS, Első Szövetkezeti Sörgyár (Martfű), Fotex, Glo­bal, Glubus, Goldsun, Grabop­last, Inter-Európa Bank, Pan- nonplast, Pick, Prímagáz, Rich­ter Gedeon, Skála-Coop T., Zwack. Ez a 17 társaság felelt meg a BUX Kézikönyvében rögzített különféle mutatóknak. Szere­pük nagyságát mutatja egyéb­ként, hogy az elmúlt félévben a tőzsde részvényforgalmának mintegy 90 százalékát, az év­végi teljes részvénykapitalizá- ciónak pedig a 83 százalékát adták. A BUX 1994. december 30-i értéke 1470,10 pont, így az 1995. évi tőzsdeindex-értékek ehhez viszonyítandók. Magyar-horvát-szlovén üzletember-találkozó Nem végleges adatok szerint a Horvátországba irányuló magyar export értéke tavaly mintegy 130 millió dollár volt, míg Szlovéniában 173 mil­lió dollár értékű magyar áru talált vevőre. Ez csaknem 85, illetve 41 százalékos növekedés 1993-hoz viszonyítva. A mintegy 50 millió dollá­ros horvát export elmarad a tervezettől, ugyanak­kor Szlovéniából 28 százalékkal több - 71 millió dollár értékű - termék érkezett hazánkba. Erről Nagy Ferenc, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese beszélt hétfőn Nagykanizsán a magyar-horvát-szlovén üzle­tember-találkozó megnyitásakor. Minden esély adott, hogy még dinamikusabbá váljanak a gazdasági kapcsolatok két déli szom­szédunkkal, amit újabb államközi egyezmények és a vállalatok, vállalkozók mozgásterének bőví­tése alapozhat meg. Ezt már Páncsity János zág­rábi és Lesták Tibor ljubljanai kereskedelmi kép­viseletünk tanácsosa fejtette ki előadásában. Sze­rintük a magyar-szlovén szabadkereskedelmi megállapodás lendítő hatásán túl különösen a ve­gyes vállalatok létrehozásában rejlenek nagy tar­talékok. Ezek feltárásához jelentős ösztönzést adhat az év első részében megkötendő beruházásvédelmi, idegenforgalmi és a kettős adóztatás eltörléséről szóló megállapodás. Horvátországgal - hasonló egyezményeken túl - államközi megállapodás készül a kereskedelmi forgalom liberalizálásáról, valamint növény egészségügyi témakörben. A magyar kínálat találkozott a horvát kereslettel, főleg az agrár- és élelmiszeripari áruk, az energi­ahordozók, félkész termékek és alkatrészek vo­natkozásában. Emellett jó piaci esélyei vannak a magyar épí­tőipari termékeknek. Ugyanakkor kölcsönösen hiányoznak a kínálatból a fogyasztási cikkek és gépipari gyártmányok, továbbá fejlesztendők a szolgáltatások is. Részvények kárpótlási jegyért Több részvénycserére is le­hetőség lesz kárpótlási je­gyek ellenében az év első félében. Az ÁVÜ-től kapott tájé­koztatás szerint még január­ban várható a Möbiusz Rt. 27,5 millió forint névértékű részvénycsomagjának kár­pótlási jegyek ellenében tör­ténő meghirdetése. Január végén, vagy február elején hirdetik meg a Hajdúsági Sütödék Rt. mintegy 71 mil­lió forintos részvénycso­magját. Valószínűleg februárban kerül sor a Váltó-program keretében a Pannon Váltó részvénycserére. A felaján­landó részvény értéke 1 mil­liárd 221 millió forint. Márciusban hirdetik meg a tervek szerint a Budapesti Dohányfermentáló társaság 238,15 millió forintos rész­vénycsomagját. A második negyedévre marad várthatóan a Bakony Füszért Rt. 250 millió forin­tos részvénycsomagja, il­letve a Váltó II. program, amelynek során 1 milliárd 160 millió forint névértékű részvényt hirdetnek meg. Az első félévre tervezik továbbá a Hajdútej Rt. 200 millió forintos részvény- csomagjának meghirdetését is. Menedzserek továbbképzése Japánban Fiatal magyar menedzserek az idén is részt vehetnek tovább­képzésen Japánban. A londoni The Prince of Wa­les Business Leaders Forum ja­pán kapcsolatai alapján már negyedik éve adódik lehetőség ezekre a kurzusokra. A walesi herceg kezdeményezésére né­hány éve Magyarországon is megalakították a Business Lea­ders Fórumot, a közösségért el­kötelezett magyar és nemzet­közi vállalatok fórumát. A londoni és a japán kapcso­latok révén az ingyenes to­vábbképzésen neves japán pro­fesszorok tartanak előadásokat az üzleti vezetés ismereteiről a termelésszervezésről, a minő­ségellenőrzésről, a világpiaci versenyképességről, a japán gazdasági fejlődés tapasztala­tairól. A tavaszi továbbképzés költ­ségeit különféle japán cégek fedezik. A tőzsdei szabadpiacról Az államháztartás reformjáról A Budpesti Értéktőzsde (BÉT) Tanácsa az elmúlt héten, január 3-án megtartott ülésén elfo­gadta a tőzsdei szabadpiac lét­rehozásáról szóló határozatot, amely a résztvevő felek között a jövőben megkötendő szerző­dések legfontosabb elemeit rögzíti. A döntés szerint a Budapesti Értéktőzsde a szabadpiac lebo­nyolítása érdekében - haszná­lati díj ellenében - rendelke­zésre bocsátja a kereskedési és információs infrastruktúráját, amelynek felhasználásával a tőzsdei kereskedést követően az automatikus kereskedési rendszeren történik a szabadpi­acra bevont papírok kereske­dése. Az így megkötött ügyletek elszámolását a felek egymás között megállapodásuk szerint szabadon végzik. A Tanács következő ülésé­nek napirendjén szerepel a fenti határozat alapján megkötendő szerződés tervezetének elfoga­dása. Fentiek értelmében a ma­gyarországi értékpapírkereske­delem ezentúl három fő terüle­ten valósulhat meg:- a Budapesti Értéktőzsde hivatalos kategóriáiban (jegy­zett, forgalmazott),- a tőzsdei szabadpiacon,- OTC-n (tőzsdén kívüli ke­reskedés). A nyilvánosan értékesített papírok száma - a kárpótlási jegy-részvény cseréknek kö­szönhetően - megnövekedett, az OTC keretei között forgal­mazott papírok nagy része megfelelne a tőzsdei jegyzési feltételeknek is. A tőzsdén kí­vül viszonylag aktív és rend­szeresen működő piac kezd kia­lakulni. Ennek jele, hogy a bró­kercégek számos papírra az új­ságokban tesznek eladási és vé­teli árajánlatot. A piac méreteinek nagysá­gára utal, hogy 1994. szeptem­ber végéig az 1994-es értékpa­pírforgalom mintegy háromne­gyede ezen a piacon bonyoló­dott, ahol a forgalom túlnyomó részét valószínűleg a tőzsdére be nem vezetett papírok adják. A tőzsdetagok körében meg­erősödött az a nézet, hogy a tőzsdei infrastruktúrát felhasz­nálva, az OTC piac szervezett­sége növelhető, az ezzel kap­csolatos költségek csökkenthe­tők. Az államháztartási reformmal kapcsolatos tennivalókkal, s a munkák ütemezésével foglal­kozó tanácskozást tartottak a múlt hét végén a Pénzügymi­nisztériumban. A megbeszélésen - melyen részt vett Békési László, a tárca vezetője is - szó volt a létreho­zandó munkacsoportok és az Államháztartási Reform Titkár­ság feladatairól. Mint ismeretes, a kormány december 23-án döntött az ál­lamháztartási reform elindításá­ról. Január 1-jétől megalakult az Államháztartási Reform Bi­zottság. A kormány döntése alapján a részletes előkészítő munkákra munkacsoportok alakulnak és a reformmunkák koordinálására a Pénzügymi­nisztériumban megkezdi mű­ködését az Államháztartási Re­form Titkárság. A pénteki ülésen Békési László a felső- és közoktatás­sal, a kutatással és kultúrával foglalkozó munkacsoport veze­tésére Aradi Zsolt főosztályve­zetőt, a jóléti rendszereket fel­ülvizsgáló munkacsoport élére Bánfalvi Istvánt, a Fratemité Rt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel. Bártfai Béla helyettes államtitkár az adórendszerek­kel, Farkas István főcsoportfő­nök az államadóssággal, Nasz- vadi György helyettes államtit­kár a kincstár- és költségvetési gazdálkodással, Verebélyi Imre kormánybiztos a közigazgatás továbbfejlesztésével foglalkozó munkacsoportot vezeti. A pénzügyminiszter tanácsadója, Hetényi István lett a koordina­tív munkacsoport elsőszámú vezetője. Az Államháztartási Reform Titkárságot, mely a munkák szervezéséért, koordinálásáért felelős, László Csaba főosz­tályvezető irányítja. Az egyes munkacsoportok január 15-éig alakulnak meg, és addig elkészül a tevékenységü­ket meghatározó előzetes ütem­terv is. Békési László szerint már a reform előkészítése során a munkákba be kell vonni a munkába az adott területek leg­jobb szakértőit, képviselőit. Az államháztartási reform munkáit a hároméves gazda­ságpolitikai program előkészí­tésével szoros összhangban kí­vánják folytatni. Júniusig az Országgyűlés részére elkészül a reform koncepciója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents