Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

1995. január 11., szerda Megyei Körkép 3. oldal Tolna megye bíráit nem érinti a fegyelmi A Tolna Megyei Bíróság el­nöke, dr. Soós Miklós Ta­más szerencsétlennek tar­tana egy még meg sem in­dult fegyelmi eljárást kom­mentálni, különösen, ha az ügy érintettjei szakmájabe- liek. így foglalható össze a megyei bíróság elnökének álláspontja az igazságügyi miniszter által kezdeménye­zett, hat megyei és a Fővá­rosi Bíróság elnökét, vala­mint két kollégiumvezetőt érintő esetleges fegyelmi el­járással kapcsolatban, ame­lyet egyelőre még nem ren­delt el a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága. Mint ismeretes, . Tolna megye bíráit nem érinti az ügy. Ezzel kapcsolatban dr. Soós Miklós Tamás el­mondta, hogy megyénkből egy bíró kapott meghívást Amerikába, aki a New York-i konferencián elő­adást is tartott volna. Bár hosszabb ideje készült elő­adásának megtartására - végülis a megyei bíróság el­nökével történt konzultáció után - lemondta az utazást. A kialakult helyzetben ugyanis aggályosnak tar­totta a részvételét, és utazási szándékától elállt. -s­Terítéken a gemenci vad (Folytatás az 1■ oldalról.) A fővadásztól megtudtuk még, hogy a világhírű gím állomány, amely az élőhely adottságainak köszönhetően évről évre csodá­latos agancsokkal kápráztatja el a vadászokat, 1994-ben is kitett magáért. Tavaly is igazán jelen­tős, az itt élő gímszarvas popu­lációhoz méltó trófeák kerültek terítékre. Kiugró rekord ugyan nem volt, de nyilvánvalóan nem minden esztendőben ada­tik meg olyan természeti csoda, aminek következtében különle­ges méretű és szépségű szarva­sagancs jön létre. Gemenc tavalyi vadászati „forgalma”, az iránta megnyil­vánuló érdeklődés egyébként jól jellemezhető azzal a tény­nyel, hogy az ezen a területen levő vadászházak gyakorlatilag folyamatosan tele vannak ven­déggel. A vadászati ágazat bi­zonyos gondoktól eltekintve (ilyen például a vadállomány által okozott igen jelentős me­zőgazdasági károk), sikeresnek mondható évet zárt 1994-ben. Fizikoterápiás részleg Nakon Az ötlet két-három évvel ez­előtt már megszületett, akkor, amikor a naki önkormányzat orvosi műszerek beszerzésére kapott céltámogatást. Ebből a fizikoterápiás kezelésekhez szükséges gépek kis töredékét megvásárolták, aztán tavaly pá­lyázatot adtak be arra a célra, hogy a már meglévő műszere­ket működtetni is lehessen. A negatív választ követően az ön- kormányzattal, illetve a három község - Nak, Lápafő, és Vá- rong - lakóit ellátó háziorvos­sal, dr. Radolescu Donival együtt olyan döntés született, ha másként nem megy, akkor saját erőből kell megoldani a problémát. A naki önkormány­zat tárgyalt a lápafői és a vá- rongi önkormányzattal is, hogy támogassák a kezdeményezést. A két szomszédvár önkor­mányzata nagy készséggel köz­reműködött és ma is közremű­ködik a részleg üzemeltetésé­ben. A községben a fizikoterápiás részleghez a helyiség adva volt: az óvoda épületének emeletén üresen, kihasználatlanul álló lakrész. A naki önkormányzat ezt saját költségvetéséből fel­újíttatta, s mindent megtett, hogy az előírásoknak megfelel­jen. Közben dr. Radolescu Doru háziorvos fölvette a kapcsolatot a dombóvári kórház reumato­lógiájával és szakmai segítsé­güknek is köszönhetően aján­lották azokat a gépeket, ame­lyeket ilyen kis egységben üzemeltetni lehet. Lényegében iontoforézist, szelektív ingeráram-, ultrahang kezeléseket végezhetnek, il­letve csaknem minden olyan kezelést, amire az itt és a terüle­ten élő idős embereknek szük­ségük van. S hogyan vehetik igénybe a kezeléseket, s milyen gyakori­sággal fordulnak meg itt a be­tegek? A kérdésekre dr. Rado­lescu Doru feleségétől kaptunk választ, aki a kezeléseket végzi, a fizikoterápiára érkező bete­gekkel foglalkozik. Elmondta, hogy októbertől fogadnak bete­geket, és napi 40-50 kezelést végeznek. A dombóvári szak- rendelésen - ahova a háziorvos utalja a beteget - a szakorvos megjelöli, hogy a beteg szá­mára milyen kezelés szükséges, és milyen időtartamban kell igénybe vennie. A fizikoterápiás részleg megvalósítása rendkívül nagy könnyebbséget jelent a beteg emberek számára, mert nem kell kilométereket buszozni Dombóvárra és vissza, hogy a gyógyulásuk érdekében az or­vos által előírt kezelést meg­kaphassák.- péteri ­Fórum a véradók érdekeiért A Magyar Vöröskereszt - mint a véradásszervezés rendszer- gazdája - kezdeményezésére alakult meg a Magyar Vöröske­reszt Önkéntes Véradóinak Érdekképviseleti Fóruma. A fó­rum lehetőséget ad arra, hogy a Vöröskereszten belül egy olyan egység jöjjön létre, amely önálló arculattal rendelkezik, jól el­határolható a szervezet más egységeitől, és kizárólag a véradók gondjaival, képviseletével, illetve a véradás - donorokat érintő - valamennyi problémájával foglalkozzék. Az országos fórum mellett ala­kult meg a megyei szervezet. A megyei fórum jelentőségéről annak elnöke, Topa Imréné - a dombóvári szakmunkásképző főkönyvelője - tájékoztatott. Mint azt Topa Imréné el­mondta, a fórum független a Vöröskereszttől - érdemben így tudják képviselni az érde­keket de a Vöröskereszten belül működik. A cél, hogy olyan érdekképviseleti szerv legyen, ami teljesen a véradók érdekeit képviseli. Mindezt azonban - hangsúlyozta a me­gyei fórum elnöke - kormány- szinten, rendeletben is meg kel­lene alkotni. A megyei fórum munkáját, feladatát tíz pontban foglalták össze, amelyeknek az országos fórumon is hangot ad­tak. Az ismert, hogy a véradás szervezője a Vöröskereszt, az azonban nem tisztázott, hogy a munkáért mit kap, miként ala­kul az elszámolása. Tisztázni kell azt is, hogy mi illeti meg a véradókat. Megfogalmazódott, hogy a véradószervezőket tá­mogatni kell, ügyelve arra, hogy a szervezőknek megálla­pított juttatás országos szinten egységes legyen. Az öttagú megyei fórum elnöke elmondta azt is, hogy jó lenne, ha bizo­nyos számú véradás után egészségügyi juttatást, ked­vezményt kapna a véradó. Arra gondolt, hogy gyakran előfor­dul, hogy 30-40-szeres véradás után a véradó az egészségügyre szorul. Ezek a véradók egy kár­tyát kapnának, aminek felmuta­tásával egyes gyógyszereket vagy tán még gyógyüdültetést is kapnának - kedvezménye­sen. Szakmailag hogyan tudja se­gíteni a megyei Vöröskereszt a megyei fórum munkáját? A kérdésre dr. Szabó Attila, a megyei Vöröskereszt titkára adta meg a választ. A megyei vezetés részéről dr. Szabó At­tila fontosnak tartja, hogy köl­csönösen, rendszeresen infor­málja egymást a fórum és a szervezet. Minden anyagot, ami a véradószervezők, valamint az érdekképviseleti szervezet munkájával összefügg, eljut­tatja a fórumnak. Fontosnak tartja még, hogy a VÉRKÉP úgy is képviselje a véradók érdekeit, hogy a mun­kahelyek - amelyek valamilyen módon hozzájárulnak e nemes és elengedhetetlen tevékeny­séghez -, is legyenek ebben ér­dekeltek. Itt ragadta meg az alkalmat és megköszönte a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., a Szek­szárdi OTP Bank, a Hungária Biztosító megyei igazgatósága, a Szekszárdi Húsipari Rt., a Kreátor Kft., a Sárszeg Afész, a Borsodi Sörgyár Rt. 18. sz. ki- rendeltsége, a megyei kórház, az egészségügyi szakközépis­kola, a Kolping Szakiskola, a városi polgármesteri hivatal, és a megyei közgyűlés támogatá­sát, melyet a megyei ünnepség alkalmával nyújtottak. p.teri Hírek A Megyéből A doni áldozatokra emlékeznek Január 12-én, csütörtökön 18 órakor emléktüzet gyújtanak Tolnán a II. magyar hadsereg Don-kanyarban elhunyt hőse­ire, áldozataira emlékezve az önkormányzati képviselők és mindazok, akik tisztelegni kí­vánnak a hősök emléke előtt. Tolnán a Hősök terén, Mö- zsön a világháború áldozatai­nak emlékművénél lobbannak fel a gyertyák lángjai, ugyan­abban az időpontban. A ren­dezők tisztelettel hívják a vá­ros polgárait a közös emléke­zésre. Testületi ülés Bonyhádon Csütörtökön, január 12-én, 17 órakor ül össze Bonyhád Vá­ros Önkormányzati Képvi- selő-testülete a helyi Széche­nyi István Általános Iskola aulájában. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról szóló tájékoztató után az alpolgármester, vala­mint a bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztására kerül sor. Ezt követően a he­lyi autóbuszközlekedés vitel­díját állapítják meg a városa­tyák. A tervezet szerint a me­netjegy árak mintegy 20 szá­zalékkal növekednek. A napirend alapján a testület 1995. évi munkatervét is megvitatják a képviselők, majd a Városi Zeneiskola alapító okiratáról tárgyalnak. A tervezetben szerepel, hogy a zeneiskola kapjon nagyobb önállóságot. Szó lesz a polgármesteri hiva­tal szervezeti felépítésének módosításáról is. Az előter­jesztés szerint a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a vagyonnyilvántartási köte­lezettség teljesítése érdekében a referensek körét vagyon- nyilvántartási és vagyonkeze­lői referens munkakörrel bő­vítenék. Megszűnne viszont egy, az oktatási-közművelő­dési és sportügyekkel foglal­kozó munkatársi állás, és léte­sülne egy önálló gondnoki munkakör. A tervezett módo­sítások a hivatal létszámát nem növelnék. A testületi ülést a Völgység televízió egyenes adásban közvetíti. Németek szövetsége a megyében A Magyarországi Németek Szövetségének Tolna Megyei Testületé január 11-én, ma délután fél háromkor Szek- szárdon, a Szent István Kö­zösségi Házban (Rákóczi utca 69-71, Újvárosi templom mel­lett) tartja megyei alakuló ülését. A napirenden szerepel az újonnan megalakult ki­sebbségi önkormányzatok első feladatainak megvitatása. A téma előadója dr. Józan Jil- ling Mihály lesz. Ezt köve­tően a megyei szerveződés (társulás) megbeszélésére ke­rül sor, ezen napirendi pont előterjesztője Rittinger Antal, a Magyarországi Németek Szövetségének Tolna megyei elnöke. P. Mobil tagok a Pink Paksban Tunyogi Péter, Kékesi „Baj­nok” László, Sárvári Vilmos, a P. Mobil tagjai, kiegészülve Döme Dezső, ex-HBB dobos­sal Tunyogi Rock Band néven adnak koncertet a népszerű paksi szórakozóhelyen, a Pink Paksban. A zenei csemegét ígérő program január 14-én, szombaton 22 órakor kezdő­dik. Pénteken, (13-án) este pedig a Pink Paks rock ’n’ roll party színhelye lesz. Székely bál a főiskolán Műsorral egybekötött székely bált rendeznek a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főis­kolán január 21-én, szomba­ton, 18.30 órai kezdettel. Asz­talfoglalás és jegyelővétel az Axis Kft. irodájában (Szek- szárd, Tartsay u. 10.) 8-tól 16 óráig, illetve a 312-311 és a 312-648-as telefonon. Megszorítások a a bélyeggyűjtőknél is A tolnai bélyeggyűjtők levél­ben fordulnak azon társaik felé, akik évente mindössze egy-két alkalommal látogat­ják a klub foglalkozásait. A levélben arra kérik őket, amennyiben továbbra is igényt tartanak bélyegekre, legalább kéthavonta jelenje­nek meg az összejöveteleken, ellenkező esetben kizárják őket a szervezetből. Erre a lé­pésre azért került sor, mert a foglalkozásokat ritkán láto­gató gyűjtők részére eddig tu­lajdonképpen a többiek hite­lezték meg a bélyegek árát, amelyek viszont egyre maga­sabbak, így pénzügyileg ez a helyzet tovább nem tartható. Nosztalgia-klub Szekszárdon Január 13-án, pénteken este 8 órai kezdettel a Gemenc Étte­remben tartja ez évi első klubestjét a Leposa Zenekar. A klubtagságit az est folya­mán a helyszínen lehet meg­váltani. MOSZ: a szövetkezés • •• tt • jovoje (Folytatás az 1. oldalról.) — Biztos, hogy szóba kerül a magángazdálkodás, még­hozzá az együttműködés szem­szögéből. A létező eszközérték hasznosítása ugyanis egyfor­mán érdeke mindkét félnek. — Tolna megye, illetve hat­vannégy küldöttje milyen sajá­tos kérdéseket visz magával? — Ami bennünket főként foglalkoztat, az a kárpótlás, il­letve a részaránytulajdon prob­lematikája, melyre sürgősen megoldást kellene találni. An­nál is inkább, mert a mezőgaz­daság mindenütt a világon a centralizáció felé halad. Nálunk meg éppenséggel fordított a helyzet. Ki kell mondani: a pri­vatizáció által olyan birtok- rendszer jött létre, ami hosszú távon életképtelen. — Az úgynevezett nadrág- szíjparcellákra gondol? — Igen. Véleményem sze­rint, aki életben akar maradni, annak előbb-utóbb a szövetke­zés felé kell fordulni. Ez nem magyar sajátosság, ez a tenden­cia valamennyi eszközszegény országra jellemző. A termelő rákényszerül arra, hogy társul­jon, az eszközkihasználás, az olcsóbb termelés érdekében. S a gyarapodás hozhatja magával az eszközkoncentrációt, ami le­hetővé teszi az egyéni gazdál­kodást.-szá­Rejtélyek, talányok, esetek 9. Egyes lehetséges magyarázatok Sorozatunk a - legalábbis eddig - megmagyarázhatatlan je­lenségekkel foglalkozik, no persze dióhéjban. Több részen át szó volt az UFO-króI, bemutattunk egy furcsa tárgyat, s végül egy olyan személy szólalt meg, akit állítása szerint megláto­gattak azok, akik ezekben a fura járművekben utaznak. Már Shakespeare is azt mondja a Hamlet-ben, hogy több dolgok léteznek égen és földön, mint amit az emberi bölcsesség feltárni, befogadni képes. A rejtélyes jelensé­gekre, a megmagyarázhatatlan dolgokra azonban mindig igyekszünk kézzelfogható, hétköznapi magyarázatokat ta­lálni, ha mégoly erőltetett is. Ha végképp nincs ilyen ma­gyarázat, az emberi elme, af­féle védekezésképpen meg­próbálja kitörölni, elfelejteni, a tudat mélyére söpörni a „beil- leszthetetlen” dolgokat, s az élet megy,tovább a maga útján. Akik nem hajlandók egyik fenti módszert sem elfogadni, fáradhatatlanul kutatják a talá­nyokat, s megpróbálnak vala­miféle magyarázatot találni rá­juk. Az ufó-jelenségről már könyvtárnyi könyvet írtak, ahány szerző, annyiféle meg­közelítés. Vannak, akik fizikai valóságnak, földönkívüli civi­lizáció termékeinek, egészen pontosan űrhajóinak fogadják el az ufókat, s úgy vélik, közel az idő, amikor „hivatalosan” is megtörténik a találkozás, a kapcsolatfelvétel. Egyes ver­ziók szerint a földönkívüliek földi értelemben véve jók, má­sok szerint közömbösek, ismét mások szerint pedig igen ke­véssé törődnek magával az emberrel, elsősorban a csodá­latos, életteli Kék Bolygót, a Fődet igyekeznek megvédeni a civilizáció pusztításától, a leg­borúlátóbbak szerint akár úgy is, hogy megszabadulnak ma­guktól az emberektől. (Ez utóbbi verzió azt hiszem a leg­kevésbé szimpatikus a szá­munkra.) Mások szintén ha­sonló módon vélekednek, de azt tartják, ősidők óta megfi­gyelés alatt áll a Föld, talán magát az életet is az idegenek teremtették meg rajta, s rend­szeresen szondázzák ,;kísérle- tük” eredményét. (Állítólag nem valami elégedettek.) Most, amikor az emberi fejlő­dés odáig jutott, hogy érzé­kelni, észlelni tudjuk őket, s a gondolkodásunk is hajlandó elfogadni más civilizációik) létét, valóban közel kerültünk a közvetlen találkozáshoz, az elemzők az évezred végére da­tálják a „randevú” időpontját. Az bizonyos, hogy az elmúlt négy évtizedben megsokszo­rozódott az ufo-jelenségek száma, ami csak részben írható a technika fejlődésének szám­lájára. Venter Marianna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents