Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

4. oldal Körkép 1995. január 31., kedd — Tamási Es Környéke Nem a teljesítmény, a siker a fontos Ez év szeptemberében iskolába kerülnek az első a gyerekek a simontomyai óvodának abból a csoportjából, amelyben két óvópedagógus Fehérvári And- rásné, és Kapinyáné Sziládi Er­zsébet kísérleti, az úgynevezett Frenet-módszerhez közelálló elvek alapján végzi a nevelő­munkát. A csoport egy éve in­dult huszonegy három-hét éves gyerekkel, akiknek többsége nehéz körülmények között élő családból jött.- Nálunk a hangsúly a mun­kálkodáson, és a természetkö- zeliségen van - mondja Kapi­nyáné Sziládi Erzsébet.- A munkára nevelés azt jelenti, hogy azt, amit el tud végezni a gyerek, azt végezze is el. Pél­dául maguk terítenek meg étke­zéshez, valójában a közösségért dolgoznak. A természetközeli- ség pedig azt, hogy természetes anyagokból dolgozunk a fog­lalkozásokon, műanyag helyett fával, hiszen a kömyezeteszté- tika lenne az egyik első szem­pont, az, hogy jól érezze magát a gyerek a közvetlen környeze­tében. Igyekszünk minél több időt tölteni a szabadban. Mi nem a teljesítményt tartjuk fon­tosnak, hanem a sikert, azt, hogy sikerélményhez jusson a gyerek. Azt valljuk, hogy a gyereket önmagához képest kell nevelni.- Az életre szeretnénk ne­velni őket - fűzi hozzá Fehér­vári Andrásné. - Az a célunk, hogy szokják az életet, érheti őket kudarc, de meg kell tanul­niuk, hogy nem sikerül minden, és mi nemcsak nagyobb dol­gokban dicsérjük meg őket, ha­nem kicsikben is. Most még igazán nem Frenet-módszerrel működik a csoport - szabad­koznak a pedagógusok, s ennek elsősorban nem szakmai okai vannak, bár a kapcsolatfelvétel a Frenet Óvodai Alapítvánnyal még nem történt meg. A módszer alkalmazása ko­molyabb anyagi hátteret igé­FOTÓ:DEGRÉ nyel, s erre nincs elkülönített „alap” az intézmény költségve­tésében. A két óvónő a hiányzó forrá­sokat pályázati pénzből és egy óvodásoknak és iskolásoknak szervezett mozgásfejlesztő torna bevételéből igyekszik pó­tolni. tí Bálint György Nagykónyiban Túljutottunk a mélyponton — Abban a sikerélményben volt részem, hogy ’94 utolsó heteiben tető alá hoztuk a hegyközségi törvényt, s ez arra bátorít, hogy el tudjuk készíteni azokat az eiőző négy évben el­maradt törvényeket, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését van­nak hivatva szolgálni. Azt ter­vezzük, hogy még ’95 első fe­lében megpróbáljuk kidolgozni a takarmányozási és növény­egészségügyi törvényt - mondta a helyi gazdakör meg­hívására Nagykónyiba érkezett Bálint György, országgyűlési képviselő, az SZDSZ mező- gazdasági szakértője. A televí­ziós személyiségként „pártsem­leges” Bálint gazdát először ar­ról kérdeztük: hogyan került kapcsolatba a politikával? — Ötvenéves tapasztalatok vannak mögöttem és úgy érez­tem, hogy most, amikor a ma­gyar mezőgazdaság új pályára lép, ezeket a tapasztalatokat tudnám hasznosítani a társada­lom javára, bár én ezt eddig is igyekeztem megtenni a sajtón, televízión, rádión keresztül. Úgy gondoltam, hogy a mun­kám a parlamentben a gazda­ságpolitikában eredményes le­het. Talán nem teljesen hiába­való, ha az ember ősz fejjel, élete alkonyán megpróbál új te­rületre lépni. — Egyéni választókerületé­ben nem sikerült nyernie. Nem jelentett ez kudarcot önnek? — Szoros versenyben ma­radtam alul a szocialista jelölt­tel szemben. Egyértelműen azt mondhatom, hogy kudarc, mert úgy éreztem, hogy nem érde­meltem meg potenciális válasz­tóimtól, hogy erőfeszítéseimet honorálják. Az azóta eltelt idő mégis arról győzött meg, hogy nem olyan nagy baj ez, és emi­att az embernek nem szabad kedvét veszteni, mert így nem vagyok elkötelezve arra, hogy választókerületemben arányta­lanul sok időt töltsék el és volt alkalmam arra, hogy eljöjjek Nagykónyiba és lesz, hogy Szabolcsba is elmenjek, meg­próbáljam terjeszteni azokat az ismereteket, amelyeket én na­gyon fontosnak tartok. — Az SZDSZ és az ön hely­zetértékelése szerint merre tart ma a magyar mezőgazdaság? — Meggyőződésem, hogy túljutottunk a mélyponton és kialakulni látszanak azok az irányvonalak, amelyek mentén a mezőgazdaságot talpra lehet állítani. — Melyek ezek? — Például az, hogy a közvé­lemény is szakított azzal a szö­vetkezés elleni gondolattal, amely négy éven keresztül hi­vatalos álláspont volt, s ami azt mondta, hogy mindenki húzód­jon a saját kis vackába és pró­báljon meg a kárpótlással ka­pott egy-két hektáros földjén saját maga boldogulni. Holott tudjuk jól, hogy a magyar me­zőgazdaság legfőbb termékei eredményesen csak közép- és nagyüzemi körülmények között termeszthetők. Ez persze nem zárja ki, hogy családi fogyasz­tásra értékes termények állítha­tók elő kistermelői keretek kö­zött. Differenciálni kell a me­zőgazdaság sok száz ágazata között, megállapítani, hogy me­lyek azok a termékek, amelyek a különféle üzemtípusokban a legeredményesebben állíthatók elő, és alkalmazkodni kell ezekhez az adottságokhoz. — A kisebbik kormányzó párt szakértője és képviselője milyen befolyással tud lenni a döntésekre? —< Mint képviselő annyira, mint bármely társam: 386-od részben. A mezőgazdaság kér­déseiben ennél sokkal nagyobb mértékben, lévén, hogy tagja vagyok a mezőgazdasági bi­zottságnak, azt hiszem - s itt elnézést a nagyképűségért - a tekintélyem elég hatásos akkor, ha megvannak a megfelelő szakmai megalapozottságú ér­veim is. — A hegyközségi törvény elegendő garanciát jelent a magyar bor minőségére? — Igen, a törvény alapvető feladata, hogy a borok minő­sége, eredete felett őrködjék. Ez a törvény nem a termelőket védi, hanem a terméket, és ez így van egész Európában. Na­gyon vigyáztunk a törvény megfogalmazáskor arra, hogy összeegyeztethető legyen a német, olasz, spanyol, francia törvényekkel. Ezt követően minden bor eredeti termőhe­lyén és annak neve alatt kerül­het forgalomba, tehát a borha­misításoknak elejét tudja venni. Ennek nagyon nagy jelentősége lesz a magyar bor exportja szempontjából.-tf­Mondják a magukét, - a pénztáros hallgat Ki mennyit vállal az orvosi ügyeletből? Az orvosi ügyelet tipikusan olyan dolog, hogy amíg van, addig senkit nem érdekel, ho­gyan és miből van, legfeljebb azokat, akik felelősek érte: az egészségügyi dolgozókat és működési feltételeket bizto­sító önkormányzatokat, kór­házakat. Ha megszűnne, való­színűen a felforrósodó köz­hangulat hamarosan előkerí­tené az illetékes íróasztal tu­lajdonosát, aki miatt az orvosi ügyelet rendszere néhány ta­mási környéki községben fi­noman szólva kusza. Meg­szűnésről azonban nem esett szó azon a megbeszélésen, amely hosszú türelmi időszak után létrejött az érintettek, a iregszemcsei, nagyszokolyi, magyarkeszi, felsőnyéki ön- kormányzat képviselői, házi­orvosai, és a pincehelyi kór­ház vezetői között. (A legille­tékesebb, az egészségbiztosí­tás képvsieletében nem volt ott senki.) Korábban már írtunk arról, hogy a volt tamási járásban országosan a legalacsonyab­bak az orvosok és ápolónők ügyeleti díjai, az említett köz­ségek önkormányzatai ugyanakkor ezen nem tudnak segíteni, mivel az orvosi ügyeletnek durván a felét ők finanszírozzák, nagyobb anyagi terhet nem tudnak vál­lalni. A települések diszkri­minálva érzik magukat, mert - bár Tamásiban sem kapnak többet az orvosok az ügyele­tért -, a tamási önkormányzat lényegesen kisebb arányban járul hozzá a városban mű­ködő nápi ügyelet költségei­hez, mint amit a szóban forgó községek a hétvégi ügyelet fenntartásához hozzátesznek. (A kórház persze arról nem tehet, hogy Tamásiban nem kell külön rezsit fizetni Ta­mási saját rendelőintézeté­ben.) A biztosító a pincehelyi kórházzal kötött szerződést, az intézmény költségvetésén keresztül finanszírozza az ügyeleti rendszert, azt azon­ban nem tudja megmondani, melyik településnek mennyi jár, szerződést módosítani pe­dig 1995 első félévében nem lehet. A megbeszélésen az egyik oldal tudni vélte, hogy az ügyeleti díjak minimuma törvénybe van foglalva, a má­sik oldal nem vélte tudni. A megoldást a bűvös ügyeleti reform hozza meg, addig va­lószínű, mindenki mondja a magáét: az orvosok, hogy ke­vés, az önkormányzatok, hogy nincs, a kórház meg, hogy majd az egészségbizto­sító. De mit fognak mondani a pénztár(pult) mögött?-h -c Hír-Sorok Egy hete Ericsson-iroda nyílt Tamásiban. A telefonhá­lózat bővítésének kivitelezője 1994. december elejére ígérte, hogy a Tamásiban és körzeté­ben végzendő munkák össze­hangolása céljából koordiná­ciós irodát hoz létre a városban. Arról, hogy a kivitelezés mi­lyen stádiumban van, nem kap­tunk felvilágosítást. Cserkészcsapat alakult Tamásiban. A Vas Gereben ne­vét felvevő, tizennyolc általá­nos és középiskolás taggal lét­rejött csapat a Magyar Cser­készszövetségbe kérte felvéte­lét. A vízügyi kompenzációs alaphoz benyújtandó pályázat volt a témája a Tamási Közös Víz- és Csatornamű Kft, múlt csütörtöki taggyűlésének. A kompenzációs alaphoz azok a vízügyi társaságok pályázhat­nak, amelyeknél a víz- és csa­tornamű szolgáltatások önkölt­ségi ára meghaladja a száz fo­rintot. A pályázat beadásának határideje február 10. A konk­rét vízárakról nem esett szó. Mai ülésén tárgyalja a költ­ségvetést, és választ alpolgár­mestert a felsőnyéki képviselő- testület. Az ülés napirendjén szerepel a közületi vízdíj eme­lése is nyolcvanról kilencven­négy forintra. Színjátszó csoport alakul iregszemcsei általános iskolá­sokból február 10-én Kereszt Józsefné gyógypedagógus ve­zetésével. Tegnap megtárgyalta a magyarkeszi önkormányzat költségvetés-tervezetét a köz­ség képviselőtestülete. A terve­zet új eleme, hogy számol a he­lyi adó bevezetésével, amely eddig nem volt a településen. Január 16-án elfoglalta hivata­lát Gajda Pál, az önkormányzat új jegyzője. Lába kélt lószerszámok A polgármester és az első pofonok Egy új arc a régiek közt - ez Varga Csaba, Nagyszokoly polgármestere. A környék hat települése között Nagyszokoly az egyetlen, ahol új vezető ke­rült a falu élére. Varga Csaba kilenc induló közül, szoros ver­senyben nyert, s lett 91 szava­zattal polgármester.- Mi indította arra, hogy ringbe szálljon a posztért?- Többek javaslatára indul­tam a választáson. Van egy presszóm, és sokat beszélget­tem az emberekkel, mondták, hogy miért nem próbálod meg. Ez az egyik. A másik, hogy hal­lottam, hogy az iskolát egyesek szeretnék megszüntetni, vagy leépíteni. Mivel van két kiskorú gyermekem, nem szeretném, ha középkori állapotok uralkodná­nak a faluban. Amellett va­gyok, hogy maradjon a nyolc osztályos iskola, bár tapaszta­lom, hogy egyre nehezebb lesz fenntartani.- Ez a kettő volt a motiváló erő?- Igen, és az, hogy szeret­tem volna a falut valahogy szebbé, jobbá tenni, hogy ne így nézzen ki, mert ez kataszt­rófa.- Tudta, hogy mire vállalko­zott?- Nem ismertem annyira a körülményeket. Most, ahogy belecsöppentem, látom, hogy nem fenékig tejfel.- Megkapta az első „pofo­nokat ”? Varga Csaba fotó:DEGRé- Mondhatjuk úgy is. Olyan vádak terjedtek el a faluban, hogy megvettem a szavazatokat tízezer forintért. Ez nevetséges, őszintén: ki ad tízezreket a bi­zonytalanért? Mert benn a füg­göny mögött mindenki oda húzza az ikszet, ahova akarja. Ez rosszindulatú mende-monda.- Nagyszokolyon nagyon sok hátrányos helyzetű, java­részt cigánycsalád él. Mit tud tenni helyzetük javításáért?- Vasárnap megválasztot­tak, még be sem iktattak, hétfőn reggel már segélyért jött egy cigány fiatalember - azóta is rendszeresen jár. Egyrészt megértem, hogy sok gyerek van, nagy a család, de a család­fők nem tesznek semmit azért, hogy helyzetük megváltozzon. Ilyen hozzáállással nem tudunk mit kezdeni. Egyébként is ren­geteg munkanélküli van a falu­ban, s ez az önkormányzatnak másfél millió forintjába kerül évente. Ezt a pénzt másra is költhetnénk, meg tudnánk csi­nálni például az óvoda fűtését.- Ön szerint miért választot­ták rneg?- Sokan azt mondják, hogy a korom miatt, és mást szeret­tek volna, megunták azt a társa­ságot, amelyik előzőén volt.- Mi lesz a legsürgősebb feladata ?- Nagyon sok van, említet­tem az óvoda drága és korsze­rűtlen fűtését, és van egy ka­tasztrofális szeméttelep a lakó­házaktól húsz méterre, amelyet rendbe kell hoznunk. tóth Rátaláltak a tamási nyomozók a közelmúltban, a szakályi lovas­iskolától eltulajdonított lószer­számokra. Utóbb kiderült, hogy a tettes a fél milliót érő felszere­lés „meglovasításával” azt akarta elérni, hogy a tulajdonos fizesse vissza neki nagy ösz- szegű tartozását. A lószerszá­mokat az ügy tisztázásáig a rendőrség lefoglalta. Szintén megkerült a szakályi Agrokémiai kft. telepéről még 1994-ben ellopott nagy értékű mezőgazdasági vegyszerek egy része is, a tettesek a község szemétlerakóhelyére szállítot­ták. Idő közben forgalomba ke­rült kisebb mennyiség: tíz ki­logramm - 170 ezer forint ér­tékű - vegyszer 1000 forintért talált gazdára. „A gyermeket önmagához képest kell nevelni”

Next

/
Thumbnails
Contents