Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1995. január 30., hétfő Ez Történt ... EBESZ-küldöttség Groznijban Vasárnap Mozdokból Groznijba érkezett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Gyarmati István vezette küldöttsége, hogy a csecsen fővárosban dúló harcok közepette is tájékozódjék a helyzet alakulásáról, figyelemmel kísérje az emberi jogok helyzetét és megpróbáljon békés kiutat mutatni a válságból. Az öttagú delegáció azt tervezi, hogy tárgyal a város lakóival, függetlenül politikai hovatartozásuktól, és közvetlen tapasztalatokat gyűjt a grozniji állapotokról. A küldöttség meg­érkezése előtt Groznij központját orosz tüzérségi támadás érte, a reggeli órákban pedig utcai harcok dúltak a csecsen lázadók és az orosz katonák között. A határőrség országos értekezlete Magyarország külső megítélése szempontjából is rendkívül fontos, hogy az idegenrendészeti törvényt körültekintően, gon­dolkodva alkalmazzuk. Ezt hangsúlyozta Kuncze Gábor bel­ügyminiszter szombaton a határőrség Budapesten tartott zárt­körű országos értekezletén. A tanácskozást követően Krisán At­tila ezredes, a határőrség szóvivője adott tájékoztatást az MTI kérésére. A szóvivő beszámolt arról: a belügyminiszter arra is felhívta a határőrség figyelmét, hogy aktívan vegyen részt a közrend, a közbiztonság javításában annak érdekében, hogy növelje az állampolgárok biztonságérzetét. Eredménytelen kínai-amerikai tárgyalások Eredménytelenül végződött szombaton a kínai-amerikai keres­kedelmi tárgyalások másfél hetes fordulója. A kormánytisztvi­selőkből álló delegációk nem jutottak közös nevezőre a szerzői jogok kérdésében: továbbra is eltérően ítélik meg, mit kellene tennie Pekingnek, hogy megvédje az amerikai szerzői jogokat a kínai komputer-, CD- és videókalózoktól. Az amerikai küldött­ség tagjai pénteken építő jellegűnek minősítették pekingi tár­gyalásaikat, mégis üres kézzel távoztak másnap a kínai fővá­rosból. Legközelebbi céljukat, a kalózkodásban legvétkesebb dél-kínai üzemek bezáratását sem érték el. Németországi árvíz A derült időnek köszönhetően szombaton a legtöbb helyen né­mileg enyhült a katasztrofális helyzet a németországi folyók mentén, de továbbra is települések tucatjai, házak tízezrei áll­nak víz alatt. A meteorológusok vasárnapra újabb esőket jósol­nak így valószínűleg csak a jövő hét második felére csökken érdemben a folyók szintje az ország nyugati tartományaiban. A kölni történelmi óvárosban, amely szombatra virradóra szinte teljesen víz alá került 1,5-2 méter magas víz hullámzik, 13 hónapon belül immár másodszor. Öldöklés Egyiptomban Egyetlen egy napon, szombaton 18-an vesztették életüket Felső-Egyiptomban a rendőrség és az iszlámisták három külön összecsapásában. Ez volt a legvéresebb nap, mióta a szélsősé­ges muzulmánok 1992 márciusában megindították harcukat a hatalmon lévő rendszer megdöntésére. A majdnem három éve tartó öldöklésben eddig 634-en vesztették életüket, ebből 78-an e hónapban. A harcok legfőbb színtere a Kairótól 250 kilomé­terre lévő Mínja kormányzóság, mely a Dzsamáa Iszlámija földalatti szervezet új fellegvárává vált, miután tavaly a rendőr­ség kiverte Aszjútból a szélsőséges mozgalom aktivistáit. De kezük kinyúlik a délebbre lévő Szohág és Kena kormányzósá­gokra is. Horvát-olasz incidens Egy horvát őrhajó tüzet nyitott egy olasz siklóhajóra. Az inci­dens szombaton a Kotori-öbölben - horvát felségvizeken - tör­tént, a jugoszláv partvidék közelében. A horvát fél állítása sze­rint az őrhajó megállásra szólította fel az öbölből éppen kifutott olasz vízi járművet, az azonban tovább haladt, mire a horvátok tüzet nyitottak és eltalálták az olasz hajó orrészét. Egy olasz ál- lapolgár életét vesztette, három másikat pedig letartóztattak és Dubrovnikba vittek. Az illetőket cigaretta-csempészéssel és a Jugoszlávia elleni nemzetközi embargó megsértésével vádol­ják. A horvát hatóságok a rakománnyal együtt lefoglalták az olasz hajót. Lemondott Békési László (Folytatás az L oldalról.) Az ország külső megítélésé­nek Pető Iván szerint nem használ, hogy a gazdasági kulcstárca élén mostantól nincs igazán komolyan vehető ve­zető. Még ennél is súlyosabb problémának ítéli az SZDSZ elnöke, hogy a koalíciós megál­lapodás és a kormány gazda­ságpolitikája a Békesi-féle programra épül, és a pénzügy- miniszter távozásával a prog­ram megvalósításában már ed­dig is megmutatkozott nehéz­ségek minden bizonnyal csak fokozódnak. A történeteket az SZDSZ ve­zetői áttekintik, és tárgyalni kí­vánnak az MSZP vezetőivel is, hogy megismerjék - és megvi­tassák - a koalíciós partner ja­vaslatait. Erre valószínűleg a hét első napjaiban kerül sor. Külföldi visszhang A külföldi hírügynökségek szombatról vasárnapra virra­dóra bő terjedelemben számol­tak be Békési László pénzügy- miniszter lemondásáról és a Magyar Szocialista Párt siófoki tanácskozásán történtekről. Első jelentéseikben ténysze­rűen beszámoltak az esemény­ről és az AP-DJ amerikai gaz­dasági hírügynökség kivételé­vel tartózkodtak a kommentár­tól. Az AP-DJ azt írta, hogy Békési távozásával lelassulhat a reformok üteme. A pénzügy- miniszter a kormány gazdasági programja kulcsfigurájának számított, és a legfőbb véle­ménykülönbség a privatizálási folyamat megítélésében támadt közte és Horn Gyula miniszter- elnök között - vélekedett az AP-DJ. „Ennek az országnak vagy mágusok, vagy bűnbakok kel­lenek” - idézte vasárnap a dpa budapesti tudósítója, Gregor Mayer Békési László pénz­ügyminiszter szavait, amelyek szombaton, nem sokkal lemon­dása előtt hangzottak el. A né­met hírügynökség szerint Bé­kési ezzel a kijelentéssel alig­hanem magára gondolt. Mint Mayer írta, Békési „kulcsfigura volt a sajátos koalíciós szerke­zetben” , majd úgy vélekedett: a májusi választások után az SZDSZ azért ment bele az MSZP-vel való együttműkö­désbe, mert az MSZP gazdasági programjának megalkotója személyében egy elfogadható gazdasági politika biztosítékát látta. Az ITAR-TASZSZ orosz hí­rügynökség budapesti tudósí­tója vasárnap úgy fogalmazott, hogy „ez a hétvége Magyaror­szágon komoly válságot hozott a koalíciós kormányban”. Bé­kési László távozása - írta Szergej Zsimyihin - „nem rutin jellegű személyi változást je­lent a kormányban. Lemondá­sával ugyanis a kormányt nem egyszerűen egy miniszter hagyta el, hanem annak a gaz­dasági programnak a szerzője, amellyel a Magyar Szocialista Párt nagyarányú győzelmet ara­tott a legutóbbi parlamenti vá­lasztáson”. A Parlament alelnöke továbbra is radikális nézeteket vall „Folytatódik a népelnyomás” Interjú dr. Maczó Ágnessel Maczó Ágnes, a Parlament alelnöke tartott tájékoztató elő­adást szombaton délután Nagydorogon, az általános iskola sportcsarnokában az érdeklődőknek a napi politikai kérdések­ről. Az összejövetelt a Független Kisgazdapárt szervezte. Az előadás előtt kérdeztük a kisgazdapárti politikust arról, mit is jelent számára a Parlament alelnökének lenni? — Jogász vagyok, így a par­lamenti munka szakmai része számomra különösebb gondot eddig nem okozott. Nagy felké­szüléssel mind ez idáig különö­sebb hiba nélkül sikerült ellát­nom az alelnöki feladatot. — Elég nagy vihart kavart, amikor jelölték erre a posztra. — Az elmúlt négy éves parlamenti ciklus alatt azokat az alapvető problémákat vetet­tem fel, amelyeknek a megol­dása még mindig napirenden van. így nem is várhatom, hogy azok, akiket éveken át kritiká­val illettem, örültek volna an­nak, hogy én felelős beosztás­ban az Országgyűlés vezetői közé kerülök. Az lenne a baj, hogyha ezek az emberek az én megválasztásomnak örültek volna. Ma mindenki láthatja, hogy feladatomat az elnöki pulpitusról igyekszem pártatla­nul ellátni, egyébként pedig a radikális álláspontom változat­lanul fenntartom a leglényege­sebb kérdésekben. — Nem okoz ez konfliktust? — Egyáltalán nem. A Par­lament elnöki pulpitusán az ülések vezetése egyrészt szak­mai felkészültséget kíván, más­részt tárgyilagosságot, így min­den oldalról elismerik a tény­kedésem, a szocialisták épp­úgy, mint az MDF. — Miről fog beszélni itt most a hallgatóságnak? — Elsősorban aktuális kér­désekről, így kiemelten a köz- társasági elnöknek a nép által történő választásáról, az aláírá­sok gyűjtéséről. Egy olyan ké­pet vázolok fel, amelyből min­denki számára világossá válik a mai párt-politika felosztása és az egész diktatórikus politika lényegét. Arról beszélek, hogy ma Magyarországon nem szűnt meg a diktatúra, csak a katonai fegyveres terror, egyébként minden tekintetben folytatódik a népelnyomás, anyagi, szel­lemi, erkölcsi. Elmondom, hogy valójában há­rom pólusa van ma a politikának, az egyik felén a szocia­lista párt áll, a mási­kon az MDF, a FI- DESZ-szel liberális politikát valósít meg, a harmadik ol­dalon pedig a Ke­reszténydemokrata Néppártnak a Kis­gazdapárttal kellene állnia. — De nem ott áll a KDNP. — A Kersztény- demokara Néppárt nem tudja egyelőre, hogy hol áll, bár a Giczy féle vezetéssel, egy hozzánk ha­sonló politikát kívánnak meg­valósítani, az alapvető kérdé­sekben a miénkhez hasonló el­veket vallva, függetlenül az MDF-től és a FIDESZ-től. A Surján féle vezetés teljesen el­kötelezett az MDF felé, ha őket választják meg, akkor egyér­telműen maradnak az MDF-FIDESZ vonalban, ami véleményem szerint a KDNP bukásához, jelentőségének csökkenéséhez vezet. FKÉ Többszörös gyilkos rendőrkézen Pénteken őrizetbe vették Ba­logh Lajos 29 éves százhalom­battai rokkantnyugdíjast, aki alaposan gyanúsítható a hétfőn eltűnt Németi Zsuzsa és Pálházi Adrien 20 éves diáklányok megölésével. A két áldozat holttestére még szerdán találtak rá a település közelében; esti kocogásuk al­kalmával végzett velük a gyil­kos. A rendőrségen beismerte, hogy ő végzett a tavaly május­ban eltűnt Mihály Krisztina érdi diáklánnyal, és az ugyan­csak hasonló körülmények kö­zött eltűnt Hártyán Hajnalka 13 éves kislánnyal, akivel egyéb­ként Balogh egy házban lakott. A gyanúsított kijelentette, hogy évekkel ezelőtt ő végzett éde­sapjával is, ám a kihallgatáson jelenlévő édesanyja ezt a gyil­kosságot magára vállalta. Eredményre vezetett a rend­őrök kutatómunkája péntek este, Százhalombatta külterüle­tén megtalálták a tavaly eltűnt érdi 16 éves Mihály Krisztina, majd szombaton a szintén ta­valy óta keresett Harsányi Haj­nalka 13 éves helyi iskolai ta­nuló földi maradványát. Balogh Lajos a rokkant- nyugdíjas fiatal férfi lelkiisme­retét további két gyilkosság el­követésének alapos gyanúja is terheli. Már több hír is napvilá­got látott arról, hogy hétfőn két, a közelben lakó 20 éves lányt ölt meg szexuális indíttatásból, akik esti kocogásra indultak, így jelenleg Balogh négy lány meggyilkolása miatt van őri­zetben. Az előzményekhez tartozik, hogy Baloghot a napokban a tavaly májusban titokzatos kö­rülmények között eltűnt Mihály Krisztina gimnáziumi tanulóval kapcsolatos zsarolási ügyben vették őrizetbe. Annak idején ugyanis egy ismeretlen telefo­náló, a lány eltűnését követően, az anyjától pénzt követelt, s a magnóra rögzített hangfelvétel alapján - szakértők vélemé­nyére támaszkodva - terelődött a gyanú Baloghra. Időközben a közelben lakó két lány - a 20 éves Németi Zsuzsa és a szintén 20 éves Pálházi Andrienn holttestét a város széli elhagyott területen egy gazzal benőtt dombon meg­találták szerdán a keresésükre indult testvérek, így a gyanú méginkább Baloghra terelődött. Az eddigi vallomásból annyi már kiderült, hogy három lány­nyal fegyverrel - valószínűleg tőrrel - végzett, míg a legfiata­labb áldozatát megfojtotta. A nem mindennapi gyilkossági ügyben tovább folyik a nyomo­zás. Nyugaton jó a megítélésünk Habsburg Ottó előadása a határőröknél Nyugat-Európában nagyon jó Magyarország megítélése, van rá esély, hogy hazánk már az évtized vége előtt az Európai Unió tagjává váljon - jelen­tette ki többek között Habs­burg Ottó szombati előadásá­ban, a Határőrség Országos Parancsnokságán. Az Európa Parlament képviselője, a Pán-európai Unió elnöke Kuncze Gábor belügyminisz­ter társaságában látogatott el a határőrökhöz. Habsburg Ottó elmondta: Magyarországnak rossz volt a nemzetközi presztízse a II. vi­lágháború alatt, majd az azt követő időszakban. A döntő fordulatot 1956 hozta el, ami­kor a magyar forradalom meg­ingatta a nemzetközi kommu­nizmust. A nyugati kommu­nista vezetők addig ugyanis azt hitték, hogy ha a kommu­nista rendszer valahol hata­lomra kerül, akkor az belső fordulattal már nem változtat­ható meg. 1956 rácáfolt erre. Magyarország hírneve szem­pontjából 1989 a másik fontos dátum - folytatta Habsburg Ottó. A ’89 augusztusában Sop­ronban megrendezett pán-eu­rópai piknik megdöntötte a ke­letnémet rendszert - ezt a bu­kott keletnémet vezető, Erich Honecker is elismerte vissza­emlékezésében - hangsú­lyozta a Pán-európai Unió el­nöke. Habsburg Ottó szerint az utóbbi időszak oroszországi eseményei aggodalomra ad­nak okot Magyarország biz­tonsága szempontjából, ezért nagyon fontos a mielőbbi tel­jes jogú tagság az Európai Unióban. A jelenlegi kormány nyugati megítéléséről szólva Habsburg Ottó kijelentette: bár volt néhány negatív hang­vételű cikk a külföldi sajtóban - például a bécsi Die Presse­ben -, Magyarország megíté­lése változatlanul pozitív. / Göncz Árpád Davosban A világgazdaság fejlődése útel- agázáshoz érkezett. Nyugat— Európáé is, s vele együtt, egyi­dejűleg, a jólét más szintjén, a közép-európai fejlődésé is. „Hogy merre tartsunk, közösen kell eldöntenünk. De minden­képpen el kell döntenünk. A mi számunkra a soron következő feladat az átalakulás befejezése és a modernizáció folyamatá­nak megindítása. Ehhez kérjük, nem csak a magunk, hanem a régió és az EU érdekében az EU támogatását” - jelentette ki szombaton Davosban Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a hagyományos világgazdasági fórumon mások társaságában az EU-bővítés kérdését átvilá­gító pódiumvitán vett részt. Az államfő, aki pénteken este ér­kezett a világhírű üdülőhelyre, s rögtön találkozott az EBESZ- trojkatag Svájc külügyminisz­terével, Flavio Cottival, szom­baton megbeszélést folytatott Willy Claesszal, a NATO főtit­kárával, Roman Herzoggal, Németország elnökével, a ma­gyar származású Alexandre Lámfalussyval, az Európai Pénzügyi Intézet, a majdani kö­zös európai bank előfutárának vezetőjével, találkozott Soros Györggyel, a szintén magyar származású amerikai üzletem­berrel. Göncz Árpád a szombati pó­diumvitát bevezető előadásá­ban felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország eljutott a modernizáció küszöbére, most már nem csak az átalakulás fo­lyamatossága, hanem a moder­nizáció feltételeinek megterem­tése is elsődleges gazdaságpoli­tikai céljává lett. 1994-ben a beruházások, változatlan áron számítva, legalább húsz száza­lékkal emelkedtek, a GDP emelkedése - az éppen hogy lábadozni kezdő mezőgazdaság visszahúzó hatása ellenére - megütötte az európai átlagot: 3,5-4 százalék körül volt - kö­zölte. „Ami Magyarország költ­ségvetési hiányát illeti, az IMF (a Nemzetközi Valuta Alap) ál­tal megkívánt csökkentés, mely a GDP két százaléka, összegé­ben 1,5 milliárd dollár, egyenlő azzal a veszteséggel, amelyet Magyarország a Jugoszláviával kapcsolatos szankciók betartása következtében szenvedett el.” - mondotta többek között Göncz Árpád.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents