Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
1995. január 4., szerda Olvasószolgálat 7. oldal Ossza meg örömét! Olvasóink írják Bonyhádon a Fáy lakótelep 13-ban Eller Péterke január 3-án ünnepelte a 3. születésnapját. Ez alkalomból szeretettel köszöntjük: keresztanyu, keresztapu, Gézuka és Eller mama. Bátán Kovács István december 26-án ünnepelte a névnapját, amelyhez nagyon sok örömet, boldogságot kíván Bajáról: barátnőd Csilla és Zolika. Bátán Kovács János december 27-én ünnepelte a névnapját, melyhez sok örömet, boldogságot kíván, barátnőd: Erika. Szuprics Ferencet Tolnán, a Víztorony u. 43-ban 50. születésnapján köszönti szerető édesanyja és apu. Nagyon sok szép éveket, erőben, egészségben kívánunk! Bonyhádon, a Liszt F. u. 10-ben Eller Józsejhé január 1-én ünnepelte 50. születésnapját. Ezúton is gratulálunk, és hosszú, boldog életet kívánunk: Zoltán, Klaudia, Gabriella, Géza és unokái: Zolika, Péterke és Gézuka. Szloboda Katalinnak Simon- tornyára szeretnénk sok örömet, és boldogságot kívánni. Kislánya Alexandra születése alkalmából gratulál neki: édesapja, édesanyja, öccse, sógornője, Pityuka és Dórika. Ezúton szeretnénk köszönteni Simontomyán id. Szloboda Istvánt; ifj. Szloboda Istvánt és legifjabb Szloboda Istvánt utólag is névnapjuk alkalmából sok boldogságot kívánunk: a család nőtagjai. Kocsis Attilának Decs; őcsényi u. 57-be névnapja alkalmából sok örömet és boldogságot kíván: Süné és Ilonka. A bérlakások privatizálásával megindult lakásvásárlási hullám változtatásokat eredményezett a vétel után fizetendő illeték módjában és mértékében is, ezért módosították az illetékekről szóló 1990. évi törvénynek a vészterhes vagyonátruházási illetékről szóló fejezetét. Az új szabály szerint az ingatlan és a lakás adásvételénél az illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értékének 8%-a. Ha a vevő egyidejűleg a haszonélvezeti, vagy használati jogot másra ruházza át, akkor az illeték alapját képező forgalmi értéket csökkentik a haszonélvezet, illetve használat értékével és az új tulajdonos csak a csökkentett forgalmi érték után fizeti a 8%-os illetéket, míg a haszonélvező és használó fizeti az ezen jogok értéke után járó illetéket. Ilyen módon kell illetéket fizetni akkor is, ha például a szülők a gyerekeik nevére veszik meg a hétvégi telek tulajdonjogát, kikötve a szerződésben a szülők haszonélvezeti jogát. Ha azonban a vevő már eredeti leg is haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant vásárol, akkor a haszonélvezeti jog fenntartása illetékmentes. Ezért például az unoka a nagymama haszonélvezeti jogával terhelt ingatlan megvételekor ezen jog értékével csökkentett forgalmi érték alapján fizeti meg az illetéket. A törvény az általános mértéktől eltérően szabályozza az ingatlan kategóriáján belül a lakások vételére kiszabandó illeték mértékét. A forgalmi érték nagyságához mérten differenciál: illeték mérséklést enged a kisebb értékű lakások megszerzésekor. 4 millió forintos forgalmi értékig 2%-ot, ennél drágább lakás esetében a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%-ot ró ki az Illetékhivatal a vevőre. Lakás résztulajdonának vétele esetén is a 4 millió forintos értékhatárt veszik alapul, vagyis ha például valaki 3 millió forintért veszi meg egy fél lakás tulajdonjogát, akkor arányosan 2 millió Ft utáni 2 százalék, a fennmaradó 1 millió forintra pedig 6% illetéket fizet. Ez még mindig kedvezőbb, mintha az egész vételár után kellene 8%-ot fizetni. Nem árt tudni a további kedvezményekről sem: ha a vevő úgy vesz lakást, hogy másik lakását az új lakás vételét megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladja, akkor az illeték alapját csak a két lakás forgalmi értékének különbözete képezi, a különbözet értéke után kell csak illetéket fizetni. Ha valaki több lakást ad el egy éven belül, akkor is csak az utoljára eladott lakás forgalmi értékét lehet beszámítani a kedvezménybe. Az eladási és a vételi szerződést is be kell nyújtani az Illetékhivatalhoz, ez alapján fogják kiszabni a ténylegesen fizetendő illetéket. Ha valaki saját tulajdonú lakását állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérleti jogáért adja el, akkor a lakás új tulajdonosa - a volt bérlő - a forgalmi érték 50%-a után fizet csak illetéket. Dr. Lajer Erika Az idén teljessé válik a hivatásos határőrizet, és az eddigi 19- ről 25-re növekszik a határvadász századok száma. Ezt a Határőrség szóvivője közölte tegnap. Krisán Attila ezredes elmondta, hogy 1995-ben az egész ukrán és a román határ- szakaszon is hivatásos határőrök veszik át a sorkatonáktól a határ őrizetét. Emlékeztetett arra, hogy a délszláv, az osztrák és a szlovák határszakaszon már az elmúlt időszakban áttértek a hivatásos határőrizetre. Az idén Körmenden, Sopronban és Debrecenben új tiszthelyettes-képző iskolát hoznak létre annak érdekében, hogy biztosítva legyen a Határőrség utánpótlása. Egyúttal még az első negyedévben a kormány döntése értelmében megszűnik a soproni és a zalaegerszegi igazgatóság, szerepüket a már meglévő szombat- helyi és győri központ veszi át. Budapesten is összevonják az erőket és felszámolják a siklósi kiképzőbázist. Ugyancsak idei feladat, hogy a jelenlegi 19 határvadász század mellett újabb hatot hozzanak létre. Ezek a szükség esetén gyorsan bevethető egységek fontos részei az országvédelemnek egy esetleges helyi konfliktus elhárítására. Krisán Attila azt is elmondta, hogy ihíg a korábbi években 17 ezer sorkatona szolgált a Határőrségnél, addig az idén már csak tízezret hívnak be és nagy többségüket határvadásznak képezik ki. Rendőri szigor, avagy szociális érzékenység az utakon Több olvasónk is kérdezte, hogy mi történik abban az esetben, ha a hatos számú főútvonalon közlekednek lassú járművel. Megbünte- tik-e őket a rend őrei? Olvasóink azt is szeretnék megtudni, esetenként miért nem szabad legalább egy rövid szakaszon közlekedni a hatoson, ha másképpen nem tudják megközelíteni a kitűzött céljukat. Illés László rendőr-alezredest kérdeztük, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedési Osztályának vezetőjét. — Mit szól a felvetéshez a rendőrség? — A hatos számú úton táblák tiltják a közlekedést kerékpárral, állati erővel vont járművel és mezőgazdasági vontatóval. Ennek ellenére nap mint nap találkozunk ezen az úton is a fenti járművekkel, főként a terménybetakarítás idején. A kerékpárosokkal máskor is, ők általában nem veszik figyelembe ezt a tiltó rendelkezést. — Mit tesz a rendőrség? — Fellépünk a szabályt megszegőkkel szemben, igyekszünk betartatni a rendelkezéseket, sajnos elég kevés eredménnyel. Önmagában a rendőri szigor se mindenható. A szabálytalanul közlekedőknek elmagyarázzuk, hogy itt, a főúton, adott esetben nem közlekedhetnek, mert a KRESZ tiltja. Erre majdnem minden esetben az a válasz, hogy máshogy nem tudják megközelíteni a céljukat. Minden alkalommal „kiselőadást tartunk” például a lovaskocsik hajtójának, elmondjuk nekik, hogy milyen nagy veszélynek teszik ki magukat és másokat. Mindez általában nem hatja meg őket. — Mi történik akkor, ha a rend őre „tetten éri” a lassú jármű vezetőjét, vagy a kerékpárost, hogy éppen a hatoson közlekedik? — Ilyenkor megbírságoljuk az „elkövetőt”. A helyszíni bírság kiszabása esetén 2000 forint is lehet a tarifa. Azonban ez rendkívül bonyolult kérdés. Mert például hogyan lehet megbírságolni például egy 78 éves nyugdíjast, aki a lovaskocsi bakján ül. A 2000 forint az idős ember havi nyugdíjának megközelítőleg egynegyede. Ilyenkor persze felvetődik a kérdés, hogy az egyenruhás rendőrnek szigorúan tartania kell-e magát a szabályokhoz, vagy sem. Ha például ilyen esetben bírságolunk, akkor azt mondják a rend őreire, hogy szociálisan nem vagyunk érzékenyek. Ugyanakkor a veszély valós, amivel foglalkozni kell és ezzel együtt elhárítani.-GarayA kárpótlási jegyek forgalma a tőzsdén A kárpótlási jegyek forgalma az elmúlt év végén, december 27. és december 30-a között alig negyedére esett vissza a megelőző héthez képest, a Budapesti Értéktőzsdén. Árfolyamértéken számítva mindössze 25,45 millió forintot forgalmaztak a kárpótlási jegyekből a tőzsdén. Áz üzletkötések száma a megelőző héten elért száznegyvennel szemben csak hetvenhárom volt. A papír átlagárfolyama kedden és szerdán négyszáz forint, csütörtökön négyszázhat, pénteken pedig négyszázöt forint volt. Kedden, amikor az érdeklődés a kárpótlási jegy iránt különösen csekély volt, háromszázkilencvenöt forinton is történt üzletkötés, de a hét folyamán négyszáztíz forintos árfolyamon is volt adásvétel a tőzsdén. (MTI) Hogyan változik az ingatlan- és lakásvásárlás illetéke A Jogász Válaszol A kitagadott fiú esete Tanulságos a történet. Az elvált apa egyedül nevelte fel két fiát: az egyik egyetemen tanult tovább, a másikat csak a csavargás, a mulatozás érdekelte. Idős apjával durván bánt, többször tettleg is bántalmazta. Az apa halála után, a hagyatéki tárgyaláson derült ki, hogy végrendeletében züllött fiát - érdemtelenségre hivatkozva - kitagadta a hagyatékból és általános örököséül másik fiát jelölte meg. A kitagadott fiú bírósághoz fordult, örökrészét követelte. A Ptk. a kitagadást csak akkor tekinti érvényesnek, ha az örökhagyó erről a végintézkedésben rendelkezett és a kitagadás okát kifejezetten megjelölte. A jog azonban csak a Ptk.-ban felsorolt kita- gadási okok valamelyikét fogadja el: ha az örökös érdemtelen a hagyatékra; ha az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, netán az örökhagyó egyenesági rokonainak, vagy házastársának életére tört; sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el. Kitagadási ok az is, ha a fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette; ha erkölcstelen életmódot folytat; ha jogerősen öt évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Speciális kitagadási ok, amikor az örökhagyó a házastársát tagadja ki, mert házastársi kötelezettsége megsértésével méltatlanná vált az örökségre. A kitagadás ezekben az esetekben is csak akkor érvényes, ha a kitagadott személy valóban elkövette, amivel vádolják. A bizonyítás annak a kötelessége, aki igényt tartana az örökségre. Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végrendelet elkészítése előtt megbocsátotta, érvénytelenné válik a kitagadás és az örökös megkaphatja a kötelesrészét; ha azonban a végintézkedés megtétele után bocsátja meg a sérelmet, az egyébként érvényes kitagadás hatályát veszti és az örökös az általános szabályok szerint örököl. A megbocsátást azonban neki kell tudni bizonyítani. A történetben szereplő apa nemcsak törvényes örökrészétől, hanem a kötelesrésztől is megfosztotta fiát, amely egyben a törvényes öröklésből való kiesését is eredményezte. Szeretném hangsúlyozni: a kizárásnak és a kitagadásnak más-más jogkövetkezményei vannak, amelyek együttesen is előfordulhatnak. A kizárást nem kell megindokolni, viszont nemcsak a kizárt személy, hanem annak további leszármazói is csak az úgynevezett kötelesrészre, a törvényes örökrész felére tarthatnak igényt. A kitagadás az öröklésből való személyes, teljes kirekesztést jelenti, ami vonatkozik a kötelesrészre is, és ilyenkor a kitagadott helyett annak leszármazói örök- lik - egyenlő arányban - mindazt, amit a kitagadott örökölt volna. Dr. Lajer Erika Hivatásos határőrök, új iskolák Nincs pénz az új iskolarendszerre Korábban lesz a pályaválasztás? Csökken a munkaadói járulék mértéke Januárban még nem változik a Szolidaritási Alapba fizetendő munkaadói járulék. Ennek összegét ugyanis a decemberi munkabérek után számítják ki. Először a januári munkabérek után, februárban kell majd fizetniük a munkaadóknak a korábbi 5 százalék helyett 4,2 százalékos járulékot. Mint ismeretes, a munkavállalói járulék mértéke nem változik, habár a munkanélküliség számainak alakulása lehetővé tenné ezt. Az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a szak- szervezetek felajánlották a 0,3 százalékos csökkentésnek megfelelő összeget a közalkalmazotti béremelés részbeni finanszírozásához. Többek között az ebből adódó 3 milliárd forint is szükséges ahhoz, hogy a közalkalmazotti illetményrendszer A1 alapkategóriáját január 1- jétől 8000 forintról 8.500 forintra emeljék. A költségvetés ennek köszönhetően fizethet 12 milliárd forint helyett 9 milliárd forint munkaadói járulékot - a költségvetési intézmények után - a Szolidaritási Alapba. Idén a számítások szerint a Szolidaritási Alapba a munkaadók 39, a munkavállalók 18 milliárd forintot fizetnek be, és ehhez járul hozzá a költségvetés előbbiekben említett ki- lencmilliárd forintos befizetése. Az összességében 66 milliárd forint bevételhez járul hozzá a múlt évi többletből az idei évre átvitt húszmilliárd forint. A nyolcvanhat milliárd forintos keretösszegből egy korábbi elkötelezettség alapján 11 milliárd forintot kell átadni az aktív foglalkoztatáspolitikai célokat szolgáló Foglalkoztatási Alapnak. A fennmaradó részből kell fedezni a munkanélküliségi járadékot, a pályakezdők segélyét, az előnyugdíjat, a végkielégítések társadalombiztosítási járulékát, az útiköltség térítést, valamint az országos munkaügyi szervezetnek a fenntartását. (MTI) — A Nemzeti Alaptanterv lassabban készül, mint az a kormányprogram és az azt követő nyilatkozatok alapján várható volt - summázza Pokomi Zoltán, a parlament illetékes bizottságának alelnöke az eddig történteket. A fideszes politikus szerint nincs pénz a 6+4+2 osztályos modell bevezetésére, amely új dilemmát okoz a szakembereknek: ebben a szervezetben látszólag két évvel kitolódna a pályaválasztás ideje, de a valóságban a gyerekeknek már a 6. osztály elvégeztével dönteniük kell. A Fidesz számára szimpatikus volt a kormányprogram célkitűzése, piiszerint még 1994-ben készüljön el az alaptanterv, de 1995. januárjában már egyértelmű: mindez illúzió volt, állítja Pokomi. Szerinte nem szakmai viták folynak a kulisszák mögött. — Tény - mondja -, hogy a tantárgyak presztízs-csatája és az érettségi új szabályozása is sok ellentétet okoz. A kormányzat az általános európai törekvéseket tűzte célul maga elé: legyen egy nagyjából egységes tartalmú alapképzés, amely időtartamát 14-ről 16 éves korra emeli. Csakhogy ennek bevezetésére nincs pénz. Ha pedig pénz nélkül vágnak neki az iskolareformnak, akkor kényszerhelyzetbe hozzák a gyerekeket, a szülőket egyaránt. Tizenkétévesen kellene ugyanis „pályát választani”. Pokomi szerint ezzel viszont éppen az ellenkezőjét érik el annak, amit a tárca vezetése szeretne, hiszen a pedagógus szakma jól ismeri a túl korai pályaválasztás kockázatát. Mint mondja: meglepve szerzett tudomást a reform kidolgozásával megbízott „hetek” megegyezéséről, miszerint nincs szükség a NAT-ban alapelvekre. A Fidesz számára úgy tűnik, hogy a minisztériumi bizottság nem akarja az alapelveket a parlament elé vinni, így inkább megszünteti azokat. Furcsállja, hogy a magyar NAT csak 10 évre készül, bizonyos pontjait persze időszakonként módosítani kell, de az alaptanterv lényege ettől még nem változik. Szalóky Eszter