Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

1995. január 28., szombat Megyei Körkép 3. oldal Priger József: nyugdíjazás előtt Képviselők téli szünetben „Jöttem, mentem, intézkedtem” Téli szünetet tart az Or­szággyűlés, december 20-tól január végéig sza­badságon vannak a hona­tyák. Hogyan, mivel töltik a szabadnapokat, otthon, csa­ládi körben vagy valami­lyen üdülőhelyen pihenik ki az országiás fáradal­mait? Erről érdeklődtünk Tolna megyei képviselők­től. — A két ünnep között volt időm a családommal foglalkozni, a két nagyobbik gyerekem vidéken jár kö­zépiskolába, most végre ki­beszélgethettük magunkat. Még arra is jutott időm az évvégén, hogy a felesé­gemmel Budapesten meg­nézzünk egy színházi elő­adást - mondta Sződi Imre (MSZP), a 2. számú, paksi választókörzet országgyű­lési képviselője. — Az új esztendő vi­szont munkával kezdődött és tart azóta is, jöttem, men­tem, intézkedtem. Egy poli­tikus nem teheti meg, hogy pihenés közben is ne politi­záljon. Fogadó órákat tartot­tam, értékeltük az eltelt hét hónapot, az eddigi tapaszta­latokat. Mióta megválasz­tottak 83 polgár keresett fel különböző problémáival. Pakson, a választókörze­temben részt vettem a ci­gány kisebbségi önkor­mányzat alakuló ülésén. Ugyancsak Pakson agrárfó­rumot tartottam, Dunaföld- váron előadást tartottam a kertbarát körben, és a gaz­dakörben. Mint a Dunaföld- vári Alkotmány Mezőgaz­dasági Szövetkezet elnöke részt vettem MOSZ (Mező- gazdasági Termelők Orszá­gos Szövetsége) Országos Kongresszusán. — A parlamentben a környezetvédelmi bizottság tagjaként társaimmal Bécs- ben tanulmányoztuk a tájre­habilitációt. A következő februárban a hulladékok hasznosítása, szelektív gyűj­tése, feldolgozása lesz. Be­kapcsolódtam az Idegenfor­galmi és Koordinációs Ta­nács munkájába, a legutóbbi tanácskozás témája az ide­genforgalmi alappal volt kapcsolatban. Most éppen azt próbálom elintézni, hogy márciusban Pakson, illetve Fadd-Domboriban tartson a környezetvédelmi bizottság kihelyezett ülést. f. kováts A választott tisztség nem szól örökre: ez a megállapítás Priger József számára élő valóság, hi­szen négy esztendő után a múlt év végén búcsút kellett monda­nia a megyei közgyűlési elnöki funkciónak. Ilyesmi természe­tesen már előfordult a történe­lemben: Priger József meg is jegyzi, hogy óriási csalódás nem érte, bár azt azért sejtetni engedi, hogy a háttérben kötte­tett politikai alkuk is közreját­szottak a számára kedvezőtlen végkimenetelben. Egy teljesen szokványos iro­dában beszélgetünk, az új „re­zidencián”. — Tanácsadói munkakört töltök be, közvetlenül az elnök­höz tartozom, neki segítek pénzügyi-gazdasági jellegű ja­vaslataimmal. Viszonyunk kor­rekt, nincs köztünk feszültség. Már az elején mindent tisztáz­tunk utódommal: én nem tartok arra igényt, hogy úgy kezelje­nek, mint volt elnököt. Tudom, mi a feladatom, azt elvégzem tisztességgel, becsülettel. S az alkalmat megragadva szeretnék köszönetét mondani mindazok­nak, akik rám szavaztak, s azoknak is, akikkel az elmúlt négy évben együtt dolgozhat­tam. — Jogszabály rendelkezik arról, hogy a volt elnököt vissza kell venni az apparátusba? — Ez valóban előírás, tehát szerencsére egy pillanatig nem kellett szembenéznem egzisz­tenciális problémákkal. Annak idején pénzügyi osztályvezető­ből lettem elnök, s tudtam, hogy többé-kevésbé ugyanilyen (Folytatás az 1. oldalról.) Igen széles a diákság által vál­lalt munkák skálája. Szel­lemi-szakmai vonalon admi­nisztratív, számviteli, könyvvi­teli, számítástechnikai, nyelv­tudást igénylő tevékenységgel, rendezvényszervezéssel, köz­vélemény-kutatással, marke­tinggel, hostess- és futárszolgá­lattal stb. állnak megbízóik rendelkezésére, és természete­sen a legkülönbözőbb fizikai munkától sem riadnak vissza. Mindezen tevékenységeket igény szerint idényjelleggel, kampányszerűen, vagy rend­szeresen képesek végezni. A diákmunkások „alkalma­zásának” számos előnye van, ezt olyan cégek ismerték fel már eddig is, mint többek kö­zött a Matáv, a Gallup, a Video-, ton, vagy a Mahír. A diákok például éppen a nyári szabad­ságolások idején „érnek rá” a leginkább, rugalmasan, gyorsan „bevethetők”, és igen sokmin­beosztásba térhetek vissza. Eredeti munkakörömet nem kértem vissza: ismerem a pénz­ügyi helyzetet, sok olyan dön­tés-előkészítést kellene kidol­gozni, ami nem lenne népszerű. — Miként jellemezné azt az elmúlt négy évet, ami az ön el­nökségéhez kapcsolódik? — A rendszerváltás után sok embert kellett kimozdítanunk az állásából, s meneszteni kényszerültem olyan kollégákat is, akikkel együtt dolgoztam. Az biztos, hogy ez népszerűt­len, keserves feladat volt. Le­het, hogy nem látszott rajtam, de ez a hálátlan munka nagyon megviselt. — Eredmények? — Azért azokról is be tudok számolni. Hadd említsem meg a megyei kórház esetében a mosoda, az élelmezési üzem építését, a 2,2 milliárd forintos műtőblokk kivitelezésének elő­készítését, a Német Színház lét­rehozását, Gyönkön a szociális denhez értenek. A megbízó cé­gek az iskolaszövetkezeteken keresztül nem egyénekkel, ha­nem jogi személyekkel kerül­nek kapcsolatba. Amennyiben a szövetkezettel létrejön a szer­ződés, a cégeknek csak a mun­kaerőre vonatkozó igényeiket kell megfogalmazniuk, a szö­vetkezet koordinálja a diákokat, a feladat elvégzése után szám­lát ad a cégnek, és a bérszám­fejtést, az adóelőleg levonását, is az iskolaszövetkezet végzi. A szövetkezet tagjai zömé­ben főiskolások, egyetemisták, de akadnak közöttük középis­kolások is. Bérezésük a munka jellegétől függően változik, át­lagosan 85-150 forint közötti órabért kereshetnek (nettóba’), természetesen a komoly felké­szültséget igénylő munkákért többet vihetnek haza. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a cé­gek újabb és újabb megbízásai jelzik, hogy elégedettek a diá­kok munkájával. otthon, a kollégium és a torna­csarnok, Palánkon ugyancsak a tornacsarnok megépítését, a közintézmények felújítását és még lehetne sorolni. Ezenköz­ben az eladósodást is sikerült elkerülni. Jól alakultak és biz­tató jövővel kecsegtetnek a nemzetközi kapcsolataink, a német, a román, az angol part­nerekkel, de még a távoli Kíná­val is. — Ön nem most kezdte pá­lyafutását, hanem jó négy évti­zeddel ezelőtt. Van-e létjogo­sultsága - most, a nyugdíj köze­ledtével - a hogyan tovább kér­désnek? — Valóban, tanácsi mun­kámat több mint negyven évvel ezelőtt, 1953-ban kezdtem. Mindig is a pénzügy területén tevékenykedtem, s bejártam a hivatali ranglétrát. Úgy érzem, hogy elismertek, mint szakem­bert, bizonyíték erre számos ki­tüntetésem. Azt sem bántam meg, hogy négy évig elnöke le­hettem a megyei közgyűlésnek, bár biztos jobban jártam volna anyagilag, ha a pénzügyi szfé­rába fektetem az energiáimat. Ez év végén betöltőm a 60. életévemet, s nyugdíjba me­gyek. Hivatali pályafutásom itt lezárul, de az időt ezt követően sem szeretném munkátlanul töl­teni. Igazságügyi adó- és könyvszakértői tevékenységem mellett könyvvizsgálatokat és más munkákat most is végzek, s ezirányú ténykedésemet a jö­vőben is folytatni kívánom. Te­hát nem óhajtok teljesen visz- szavonulni. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka Tolna megyében egyelőre 35 „fürge diák” van. Jelenleg hos- tess-munkát végeznek, illetve egy biztosítótársaság megbí­zása alapján dolgoznak, márci­usban pedig parkrendezésre nyílik lehetőségük. A szövetke­zet piackutatói a következő két hónapban több Tolna megyei céget is felkeresnek, vélhetően bővülni fog tehát a munkaválla­lási lehetőségek köre. Az iskolaszövetkezet várja a dolgozni kívánó diákok jelent­kezését, a 74/313-949-es tele­fonszámon. Ezek alapján létre­hoznak majd egy adatbázist, melyben a potenciális munka- vállalók neve mellett szere­pelne az is, milyen munkát és mikor szándékoznának vé­gezni. Csábítónak tűnik az a lehető­ség is, mely szerint a nyáron va­lószínűleg balatoni munkákra is nyílik lehetősége a Tolna me­gyei diákoknak.-s­„Fürge diákok” megyénkben is Hírek A Megyéből Mecénásbál a Bartináért A nagyhírű szekszárdi nép­táncegyüttes munkájának tá­mogatására Mecénásbált ren­dez a Bartina Néptánc Egye­sület február 11-én, szomba­ton, 19 óra 30 perces kezdet­tel a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ Már­ványtermében. Mint ismere­tes, a magyarországi amatőr néptáncmozgalomban vezető szerepet kivívó Bartina nép­táncegyüttes 1991. óta egye­sületi formában működik. A 220 táncos családja és Szek- szárd városának önkormány­zata vállalta az értékmegőrző munka egy részének finanszí­rozását, ám az egyre maga­sabb minőségű feladatok megoldásához széleskörű tár­sadalmi összefogásra van szükség. E célt szolgálja az immár hagyománnyá vált Mecénásbál, ahol a hamisítat­lan hangulatról a Leposa ze­nekar mellett az egyesület táncosai gondoskodnak. A báli belépők árának mintegy 40 százalékával az egyesüle­tet támogatják mindazok, akik részt vesznek a rendezvényen. Még lehet jelentkezni A dombóvári művelődési ház által szervezett tanfolyamok közül a következőkre lehet még jelentkezni január 31-ig: gyermekbalett (5-12 évesig, két csoportban) és jazz-tánc (13 éves kortól). A jelentke­zés helye és ideje: a művelő­dési ház, kedden és csütörtö­kön 16 órától. Székely-bál Bonyhádon Február 4-én, szombaton, 20 órai kezdettel kerül sor a ha­gyományos székely batyus- bálra a bonyhádi művelődési házban. A műsorban két szé­kely hagyományőrző együttes lép fel, a mulatságon a zenét a Sanzon és a Hangulat zenekar szolgáltatja. Fejezetek Bátaszék múltjából A fenti címmel szervezett előadás-sorozatot a bátaszéki Petőfi Sándor Művelődési Ház, valamint a II. Géza Gimnázium tudományos di­ákköre. Az előadások hely­színe a művelődési ház. A so­ron következő rendezvényre február 20-án, hétfőn, 18 órai kezdettel kerül sor, amikor is Sümegi József Bátaszék me­zővárossá fejlődése a XV. században címmel tart majd előadást. Jótékonysági bál Tengelicen A tengelici óvoda szülői munkaközössége jótékony- sági bált rendez február 11-én, szombaton, 20 órai kezdettel. A rendezvény bevé­teléből játékokat vásárolnak az óvoda számára. Cinege Madár két helyszínen A Cinege Madár Tolna me­gyei népdaléneklési verseny újabb fordulóira kerül sor a hétvégén. Ma, január 28-án, Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban általános és középiskolás szólisták és csoportok lépnek fel, délután két órai kezdettel. Január 29-én, vasárnap, 10 órai kezdettel a bonyhádi mű­velődési házban lesz Cinege Madár forduló, általános isko­lai csoportok és szólisták ré­szére. Több pénz Pakson a városgazdálkodásra Paks város önkormányzata idei költségvetés-tervezeté­ben kilenc százalékkal több pénzt tervez a városgazdálko­dási feladatok ellátására. Mint ismeretes, ebbe a kate­góriába tartozik többek között a köztisztasági feladtok ellá­tása, a parkfenntartás, a bel­vízmentesítés, a közvilágítás, a helyi utak fenntartása, az ál­lategészségügyi feladatok, a szúnyog- és kullancsirtás, a bérlakások üzemeltetése, ösz- szesen mintegy harminc kü­lönféle feladatkör. Szegfű Klub Szekszárdon Ismét megkezdi működését az elmúlt években már közis­mertté vált szekszárdi Szegfű Klub. A klub a Szocialista Párt szekszárdi szervezetének Kölcsey lakótelepi helyiségé­ben működik, tevékenysége nyitott, közéleti jellegű, bárki számára szabadon látogat­ható. A szervezők 2-3 heti működési rendszerben szer­vezik a foglalkozásokat. A tervezett program elsősorban a helyi és a „nagypolitika” legaktuálisabb kérdéseivel kíván foglalkozni, neves, szakértő előadók, vendégek közreműködésével. A klub évnyitó foglalkozására január 31-én, kedden, délután 17 óra 30 perces kezdettel ke­rül sor, „Hogy érzi magát, el­nök úr?” címmel. A rendezvény vendége: Bach József, Tolna megye közgyű­lésének elnöke. Véradókat tüntettek ki Hőgyészen Döbrököz vendége volt lapunk tegnap Bár időnként felröppen a hír: az ország nagyobb kórházai vérhi­ánnyal küszködnek, Tolna me­gyében az elmúlt évben ez nem volt jellemző, köszönhetően a Vöröskereszt és a vértranszfú­ziós állomás együttműködésé­nek és természetesen a fősze­replőknek: a véradóknak, akik szolgálatukkal életet mentenek. Teszik ezt annak ellenére, hogy vért adni ma már nem jelent olyan társadalmi (és anyagi) megbecsülést, mint az elmúlt évtizedekben. Tegnap huszonöt hőgyészi és Hőgyész környéki véradónak nyújtottak át kitünte­tést szerény pénzjutalom kísé­retében a község polgármesteri hivatalában. Hőgyész „jó ta­nuló”, évente három ízben ren­deznek a településen véradóna­pot. A kitüntetetteket Pál Imre, Hőgyész polgármestere, dr. Genye Sándor, a Vöröskereszt hőgyészi csoportjának elnöke, valamint a tamási Vöröskereszt vezetői köszöntötték. Az elis­merésben azok részesültek, akik húsz, harminc, illetve öt­ven alkalommal jelentek meg a vértranszfúziós állomás vér­adónapjain. Harmincszoros véradásért kapott elismerést Szentes József, iff. Városi Jó­zsef, Fél Béláné, Szabácsi Ist­ván, Hartmann János. Ötven­szeres véradásért vehetett át ki­tüntetést Makó Endre, valamint György Antal. Búcsú az iskolától (Folytatás az 1. oldalról.) A szakiskola százhetven tanu­lója között már akadnak, akik nem várják nagy reményekkel a folytatást, a vasas szakmában például meglehetősen nehéz az elhelyezkedés, míg vannak népszerűbb képesítések, mint a bőr-, az építőipari szakmák. A számok nem sok jóval biz­tatnak: a megyében hozzávető­leg háromezerötszázan kerül­nek ki a középszintű oktatásból, a munkaügyi központ pedig a nyár elején mintegy kétezer az ellátásba belépő pályakezdő munkanélkülivel számol, akik­nek nagyobb része középszintű iskolát végzett. Jelenleg 1500 a pályakezdő állástalanok száma.-tf­Tegnap délelőtt Döbrököz ven­dégei volt a Tolnai Népújság, és a megyei iroda két munka­társa. A vendéglátó Gilicze Zol­tánná, a fő út melletti üzlet ve­zetője volt, a vendég pedig Pusztai Teri, a „Dombóvár és körriyéke” oldal szerkesztője és Barsi Edina, a lap reklám-ma- nagere. A délelőtti- órákban a kellemetlenül hűvös, szeles, esős idő ellenére is többen föl­keresték őket. A döbrököziek elmondták véleményüket a lapról, azt, hogy szerintük minden réteg megtalálja benne magának az olvasnivalót. Egyre több „ha­zai” információt tartalmaz, s szerintük ettől igazi, megyei az újság. Azok, akik fölkeresték munkatársainkat, leginkább ar­ról érdeklődtek tőlük, hogy ho­gyan készül a Tolnai Népújság egészen a cikk megírásától a lap kinyomtatásáig. Kíváncsiak voltak arra is, hogyan készül egy-egy oldalösszeállítás. S ami lényeges: a napokban az újság apróhirdetés rovatában több olyan döbröközi hirdetés­sel is találkozhat az olvasó, amit ezen a délelőttön adtak föl munkatársainknál. Szeretnénk megköszönni a döbrököziek érdeklődését, s kü­lön Gilicze Zoltánnénak azt a kedves vendégszeretetét, ami­ben a két kollégánkat részesí­tette. Lesz folytatása A kilenc fős kakasdi önkor­mányzati képviselő-testület tag­jai csütörtökön testületi napon vettek részt. A testületi nap tíz órakor kezdődött, s először a település intézményeit járták be. Elláto­gattak az általános iskolába, az óvodába, megszemlélték az or­vosi rendelőt, és a napköziott­hont, majd a polgármesteri hi­vatalban is szemlét tartottak. A testületi nap folytatásaként ülést tartottak a polgármesteri hivatalban. Az ülés egyetlen napirendi pontja a község 1995. évi, előterjesztett költségve­tési-tervezetének részletes megbeszélése volt. A tervezet tárgyalásával, részletes elemzésével azonban nem végeztek, annak folytatá­sára a jövő hét szerdáján kerül majd sor.

Next

/
Thumbnails
Contents