Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

1995. január 4., szerda Gazdaság VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal A lök Rered^delmi é> HÍREI Gazdasági önkormányzat Január elsejétől a gazdasági kamarákról szóló törvénynek megfelelően köztestületként, teljeskörű tagsággal meg­kezdi működését az új Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Átmenetileg a régi helyen (Szekszárd, Arany J. u. 23-25.) várjuk valamennyi tagszervezetünk képviselőjét. Az új szolgáltatások kiépítése fokozatosan történik, folya­matosan végezzük viszont az okmányhitelesítést, az ATA és egyéb kereskedelmi okmá­nyok láttamozását, kiadvá­nyok és külkereskedelmi nyomtatványok értékesítését, információnyújtást, szeminá­riumok és tájékoztatók szer­vezését, stb. Még ebben a hónapban megjelenik a kamara havi üz­leti, információs kiadványá­nak első száma, melyet min­den tagszervezet megkap. Ebben tájékoztatjuk Tolna megye minden, az ipari és ke­reskedelmi kamarai körbe so­rolt vállalkozóját a kamara lényegéről, előnyeiről. Bemu­tatjuk az alakuló küldöttgyű­lés által megválasztott tiszt­ségviselőket, a tagdíjfizetési szabályzatot, partnerkeresési lehetőségeket. A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamarába eddig mintegy tízezer tag került re­gisztrálásra, a nyilvántartás azonban a rendelkezésünkre álló adatok hiányosságai mi­att nem pontos. Folyamatosan végezzük a korrekciót, ennek érdekében az említett kiad­vánnyal regisztrációs ívet is kapnak majd tagjaink, melyet kitöltve kell visszaküldeniük a kamarába. Lehetőség van a pontosításra személyesen, vagy a (74)311-894-es tele­fonszámon is. Tolna megye minden vál­lalkozójának, gazdálkodó- szervezetének eredményes új évet kíván a kamara elnök­sége. Jegyzet __________________________ A dómentes önbecsapás A kis jövedelmű emberek életében sajnos fontos szerepet tölte­nek be a „feketepiacok”, ahol olcsón jutnak ruhaneműhöz, használati tárgyakhoz. Mindenki tudja, hogy ezekre az árukra sem garancia, sem minőségi jótállás nincs, mégis elkelnek ezek a portékák, mert az üzletek árait egyre kevesebben tudják meg­fizetni. Ugyanakkor a legális boltok tulajdonosai joggal bosszan­kodnak: méregdrágán bérelnek helyiségeket, fizetik az adót, a vámot, a tb-járulékot. Hogyan is versenyezhetnének a tisztessé­ges kereskedők a zugárusok és csempészek áraival? A szolgáltatásoknál jobb a helyzet? Aligha. Ha egy adóköte­les „szerelő” helyett talál az ember egy „fusizó” mestert, mind­ketten jól járnak. Csak éppen az állam és közvetetten mindany- nyian járunk rosszul, hiszen nemzeti méretekben önmagunkat csapjuk be. Nincs orvosság a feketegazdaság visszaszorítására? A Pénz­ügyminisztériumban ipari, pénzügyi, adóügyi, vámügyi, bel­ügyi és igazságügyi szakértők bevonásával koordinációs testü­letet alakítottak a szürke- és a feketegazdaság visszaszorítására, noha ez a probléma nem pusztán a Pénzügyminisztérium ügye. Mindannyiunk érdeke volna az adózási fegyelem megszilárdí­tása, a pénzügyi jogszabályok betartása. Minden társadalomban ma már pontosan tudja állam és állampolgár: az adó nem pusz­tán sarc. Olyan bevétele egy országnak, amelyből önmagát tartja fenn, amit újra oszthat lakosai között. Amiből megvédheti önmagát, ha úgy adódik. Érdemes hát önmagunkat megrövidíteni? Németh Zsuzsa Zálogjogi szabályozás készül: jelzálog ingóságokra is Az igazságügyi tárca elkészí­tette és benyújtotta a kormány­nak a Polgári törvénykönyv zá­logjogra vonatkozó rendelkezé­seit gyökeresen módosító tör­vénytervezetet - tájékoztatta az újságírókat Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. A tervezett változtatás sze­rint hozzávetőleg két év múlva az ingóságokat is lehetne jelzá­logjoggal terhelni. Ez annyit je­lent, hogy a kézizálogjog és a jelzálogjog közötti megkülön­böztetés nem a zálogtárgy ingó, illetve ingatlan jellegén ala­pulna, hanem azon a tényen, hogy kit illet meg a zálogtárgy birtoklásának a joga: a jogosult birtokába kerül vagy a kötele­zett birtokában marad. A javas­lat egyébként - a korábbiakkal ellentétben - nem kívánja rög­zíteni a jelzáloggal biztosítható követelések legalacsonyabb ér­tékét. A másik alapvető újdonságot az jelenti majd, hogy valamely követelés számára nemcsak egyes dolgok, hanem a vagyon összessége is biztosítékul szol­gálhat. A tervbe vett változtatás kizárólag akkor lehetséges, ha komoly ingónyilvántartási rendszert hoznak létre - hang­súlyozta a helyettes államtitkár. Az előteijesztés a Magyar Or­szágos Közjegyzői Kamarához telepíti az ingóságokra alapított jelzálogjog regisztrálásának feladatát. Eszerint a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés alapján a közjegyző kötelezett­ségévé válik a vagyontárgy megterhelésének bejelentése a központi nyilvántartásba. Kecskés László elmondta, hogy a nyilvántartási rendszer 110 millió forintot igénylő kia­lakítását a tervek szerint az Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozná valamilyen formában. Kiemelte azt is, hogy a közép-kelet-euró- pai országok közül Magyaror­szág készítette el elsőként a modem zálogjog rendszerének szabályozásáról szóló terveze­tet, amelynek mintájául az EBRD által kidolgozott úgyne­vezett modell-törvény szolgált. A törvénytervezet előkészítő munkálatait Harmathy Attila professzor, az EBRD tanácsa­dója vezette. A helyettes államtitkár fel­hívta a figyelmet arra, hogy az előterjesztés szerint a törvény egy része 1996. január 1-jén lépne hatályba, míg az ingó dolgok jelzáloggal történő meg­terhelésére, valamint a vagyont terhelő zálogjogra vonatkozó szabályok érvénybe lépésének javasolt időpontja 1997. január 1-je. A különbségtételt a nyilván­tartás kiépítéséhez szükséges időtartam indokolja. Kecskés László az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy az életbeléptetendő új szabályozásnak van egyfajta szociális vonatkozása, mivel az a kisembereknek, például a me­zőgazdasági termelőknek a hi­telhez jutás szempontjából kedvezőbb feltételeket teremt­het. Véleménye szerint a külföl­diek is kedvezően fogadják majd a törvényt, mivel nagyobb biztosítékot kaphatnak arra, hogy a kihelyezett hitelt visz- szakapják. Változtak az általános forgalmi adó fizetésének szabályai Számos ponton változtak ja­nuár 1-től az áfa-fizetés szabá­lyai. A leglényegesebb közülük az adókulcs emelkedése, amelynek értelmében az eddigi 10 százalékos kedvezményes kulcs 12 százalékra emelkedik a múlt évi pótköltségvetési tör­vény alapján. A kedvezményes kulcs köré­ből kikerül a távközlési szolgál­tatás, vagyis ezentúl e szolgál­tatás után 25 százalékos áfát kell fizetni. Ezenkívül jelentő­sebb vátozás a kedvezményes körbe tartozó termékeknél nem történt. Tehát 12 százalékkal adóz­nak majd azok, akik élelmisze­rek és tartósítóipari termékek, az egészségügyi cikkek, az energia, az orvosi segédeszkö­zök, a könyvek és folyóiratok forgalmazásával foglalkoznak, mint ahogy ilyen mértékű álta­lános forgalmiadót kell fizet­niük a vendéglátás és kereske­delmi szálláshely-szolgáltatást nyújtóknak, a mezőgazdaság­gal foglalkozóknak, valamint a kultúra, a verseny és élsport meghatározott területein mű­ködőknek. Jelentős változás az adóala­nyok számára az áfa-vissza­igénylés rendszerének módosu­lása. Eszerinl az adót általában csak azok igényelhetik vissza, akiknek bevétele meghaladja az egymillió forintot, illetve a tár­gyi eszközeik beszerzése miatt az általuk visszaigényelhető áfa összege meghaladja a 100 ezer forintot. Visszaigénylésre a halmozódás figyelembevételé­vel is lehetőségük van a meg­szűnő cégeknek, valamint a külföldi utasok áfa-vissza­igénylését végzőknek. Új lehetőség az áfa-vissza­igénylés különleges rendszeré­ben a vöröskereszthez hasonló tevékenységet végző szerveze­teknek nyújtható visszatérítés, illetve az a különleges áfa­visszaigénylési lehetőség, ame­lyet nemzetközi segélyek fel- használásánál engedélyezhet az APEH. Az áfa-bevallás rendszere is átalakulóban van. Idén havi be­vallásra azok kötelezettek, akiknek tavaly az elszámolandó általános forgalmi adójuk nettó értéke pozitív előjelű volt, és meghaladta az egymillió forin­tot. Ez alatt az adózóknak a ne­gyedéves bevallás lehetősége áll rendelkezésre. Bizonyos esetekben az APEH ezeknél az adózóknál is engedélyezheti a gyakoribb áfa-bevallást és elszámolást, ha annak megalapozott indokai vannak. Ilyen indok lehet az például, ha valaki nagy expor­tőr, illetve, ha nulla kulcsos terméket forgalmaz. Kellemetlen előjelű változás lehet többek számára, hogy megszűnik az apportként beho­zott import termékek áfa-men­tessége. Ugyanakkor némileg bővül az alanyi adómentesség választásának lehetősége, hi­szen az idei évtől egységesen egymillió forintig vehető igénybe. Új elem az is, hogy a könyvtárak is bekerültek abba a körbe, akik választhatnak az adó-menetesség, illetve az adózás között, hiszen ez utóbbi gyakran kedvezőbb lehet szá­mukra. A lakásépítők áfa-vissza­igénylésének lehetősége meg­szűnt. Azok azonban, akik 1992 után kezdték meg az áfa-visszaigénylést, még az idén is igényelhetnek vissza áfát az általuk vásárolt építő­anyagok, stb. után. Erre azon­ban csak akkor van lehetőség, ha a visszaigénylést még 1995. január 1. előtt megkezdte az építkező, és ha még nem töl­tötte ki az engedélyezett vissza­igénylési összeg határát. Világgazdaság Zágráb - A horvát kormány a boltosok és a vendéglősök el­leni országos pénzügyi razziá­val kezdte meg az új évet, mert nagyszabású adócsalást sejt az év végi adóbefizetések elapa­dása mögött - jelentette a dpa. A kormány kemény fellépésé­nek oka, hogy az élénk kará­csonyi forgalom ellenére az üz­letek adóátutalása még az átla­gostól is messze elmaradt az óév utolsó hetében. A horvát adóhivatal széleskörű adócsa­lásra gyanakszik. Újdelhi - India szélesre tárja piacát az amerikai textil- és ru­házati cikkek előtt - jelentette be Mickey Kantor amerikai ke­reskedelmi főmegbízott. A dpa szerint ez az első eset, hogy In­dia engedélyezi amerikai texti­lipari és ruházati termékek szé­les körű bevitelét. A másfél évig tartó tárgyalássorozat eredményeként szombaton alá­írt megállapodás alapján India 4-5 év alatt jelentősen leszál­lítja az amerikai textil- és ruhá­zati termékek vámját. A két or­szág textilipari forgalma igen kiegyensúlyozatlan: míg India tavaly másfél milliárd dollár ér­tékű ruházati cikket exportált az Egyesült Államokba, addig onnét csak 7,6 millió dollárért importált ugyanilyen cikkeket. Hamburg - Az 1980/81-es olajválság óta első ízben tavaly csökkent a benzin iránti keres­let Németországban - jelentette a dpa. Az Esso olajtársaság ki­mutatása szerint 1994-ben 4,2 százalékkal 30,2 millió tonnára csökkent a benzinfelhasználás Németországban. Az Esso ezt elsősorban a benzinadó múlt év elején történt emelésével és a gazdaság kisebb fuvarozási szükségletével magyarázza, de vélhetően időjárási viszonyok (esős húsvét és rendkívül forró nyár) és a reáljövedelmek csökkenése is közrejátszottak az autózási kedv lanyhulásá­ban. A dízelolaj iránti kereslet ugyanakkor 1,7 százalékkal 25,5 millió tonnára nőtt. Madrid - Tavaly is a németek turistáskodtak a legtöbbet, és Európa volt a legtöbb utazás végcélja - áll a Idegenforgalmi Világszervezet éves mérlegé­ben. Az AP-DJ ismertetése alapján 1993-hoz képest 3 szá­zalékkal nőtt a nemzetközi ide­genforgalom, 1 százalékkal gyorsabban, mint 1992 és 1993 összevetésében. Az előzetes adatok szerint összesen 528,4 millió külföldi utazást regiszt­ráltak a világon tavaly, az uta­sok 321 milliárd dollárt költöt­tek, s ebben nincs benne a köz­lekedési díj. Az európai orszá­gok 315 millió külföldit fogad­tak, akik 153 milliárd dollárt költöttek földrészünkön. Behozatali megfigyelési rendszer Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára 1994. december 23-án hozott államigazgatási hatá­rozatával elrendelte, hogy 1995. január 1-től behozatali megfigyelési rendszert kell működtetni. A megfigyelt termkékek behozatalát megelőzően az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium Engedélyezési Főosz­tályához az alábbiakat kell benyújtani: a) az előszámlát (proforma számlát) 2 példányban, b) az eredeti szerződés egy példányát, és c.) a fénymásolás útján is sokszorosítható adatlap két példányát megfelelően ki­töltve. Az előszámlát géppel ki­töltve és cégszerűen aláírva kell benyújtani. Az Engedélyezési Főosz­tály a szabályosan benyújtott előszámla és az adatlap egy-egy példányát aláírással és pecséttel ellátva 15 napon belül a kérelmezőnek vissza- küld (illetőleg személyesen átvehető) és a vámkezelés so­rán azokat be kell mutatni. Az 1995. január 1-je után beérkező, illetve konszigná­ciós raktárból kitárolt áru a szerződéskötés időpontjától függetlenül a behozatali meg­figyelési rendszer alá esik. Az átalányadózás lehetőségei Ha a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vál­lalkozó az átalányadózásra kí­ván áttérni, akkor ezt az adóha­tóságnál be kell jelentenie - tá­jékoztatta az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal ked­den a sajtót. A folyamatosan működő, vállalkozói igazolvánnyal ren­delkező egyéni vállalkozónak elég a múlt évi adóbevalláson feltüntetni, hogy az idén az át­alányadó szabályai szerint kí­ván működni. É bevallás be­nyújtásának határideje 1995. február 15. Azok, akik év köz­ben váltják ki egyéni vállalko­zói igazolványukat, akkor nyi­latkozhatnak, amikor az adó­szám igényléséhez szükséges űrlapot töltik ki. E kedvezményes adózási forma választására azok jogo­sultak általában, akiknek éves bevétele nem haladja meg a három millió forintot. Ez alól a kiskereskedők képeznek kivé­telt. Az ő esetükben 15 millió forint az átalányadó választha­tóságának határa. Nem választhatja az átalá­nyadózást az, akinek tevé­kenysége az úgynevezett szel­lemi tevékenységek közé tar­tozik és az, aki az elmúlt évek­ben valamikor is a 90 százalé­kos vélelmezett jövedelemhá­nyad szerinti elszámolási sza­bályt alkalmazta. Áz átalányadózó egyéni vál­lalkozó adóalapja általában a bevétel 20 százaléka. Az áfa-fizetésre kötelezett vállal­kozóknál az áfa-val csökken­tett bevételt kell figyelembe venni. A kiskereskedők adóa­lapja a bevétel 13 százaléka, és közülük is azok, akik élelmi­szereket, vegyiárukat, drogé­riát, illetve terményt és takar­mányt árusítanak, már csak a bevételük 7 százaléka után adóznak. Ha az adóalapja a 200 ezer forintot nem haladja meg, ak­kor az átalányadó mértéke 25 százalék, de az adózónak csak a felét kell befizetni. Kétszáz és 600 ezer forint között 25, 600 és 800 ezer forint között 30, efölött pedig 35 százalék­nyi adót kell fizetnie a vállal­kozónak. Az átalányadó alapja nem része a magánszemély összjövedelmének, és a fize­tendő adót nem lehet csökken­teni. Az átalányadó előlegét negyedévenként kell fizetni. Amennyiben az átalányadó­zást választó egyéni vállalkozó évközben túllépi a számára előírt határt, akkor az év egé­szére vonatkozóan az egyéni vállalkozókra általában érvé­nyes szabályok szerint kell adóznia. Ez alól csak az képez kivételt, hogyha az év utolsó hónapjában és 10 százaléknál alacsonyabb mértékben lépi át a határt az átalányadózó. Bár e kedvezményes formát választó vállalkozóknak csak a bevételük után kell adózniuk, a bizonylatokat a költségekről és az egyéb dokumentumokat az általános szabályok szerint kell gyűjteniük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents