Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
1995. január 25., szerda Gazdaság VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal Kézműves kamarai útmutató 1994. november 23-án Tolna megyében megalakult a Kézműves Kamara. A Kamara székhelye: 7100. Szek- szárd, Mikes u. 24. Tel/fax: 74/312-103. A köztestület önkormányzata 24 tagú elnökségből áll. Elnök: Módos István. Alelnökök: Dombai Gyula, Kovács Ferenc, Frei József. Elnökségi tagok: Papné Keszthelyi Éva, Nyakasné Mohai Ágnes, Haraszti László, Tóth Lászlóné, Horváth Józsefné, Mártonfai Dénesné, Csiolta László, Matók Lajos, Csúcs Endre, Mészáros János, Vass Tibor, Gecse Lajos, Fekete József, Góla Sándor, Szend- rei Mihály, Pál Antal, Me- isztner Ervin, Huszár Tibor, Sebestyén Gyula, Márton István. Az ellenőrző bizottság: elnöke: Dr. Márkus István. Tagjai: Sólyomné Szabácsi Margit, Kerényi Antal, Herner Ádám, Szlavicsek Lászlóné. Az etikai bizottság elnöke: Papné Keszthelyi Éva. Tagjai: Főglein József, Huszár Tibor, Pál Antal, Góla Sándor. A Kamara két napos elnökégi ülése során működéséhez szükséges munkabizottságokat alakított. Az Oktatási és Szakmafejlesztési Bizottság elnöke: Dombai Gyula. A Gazdasági Bizottság elnöke: Frei József. A Működtetést Elősegítő Bizottság elnöke: Kovács Ferenc. Az Elnöki Bizottságot Módos István elnök irányítja. Az elnökség operatív szerve az ügyvezető elnökség. A Kézműves Kamara köz- testületi tevékenységét 1995. január elsejével kezdte meg. Piacra fel! (I.) Az angol világcég kereskedelmi vezetője statisztikát ismertet arról, hogy a nagykereskedők - pszichikai okokból - szívesebben vásárolnak páratlan számú árut. Ám ugyanez a cég valamennyi termékét párosával csomagolja. A másik eladási vezető büszke arra, hogy „Ferinek ne” néven hozott forgalomba csokoládét, sőt azzal fenyeget, hogy vannak még ilyen jó ötletei. De elég csak megnézni a hirdetési kiadványainkat. „Szalántán, az 58-as főút mellett, jól felszerelt, 92 négyzetméteres üzlethelyiség NEM eladó!” - írja az egyik. Fejtetőre állított, sőt tükörírással szerkesztett hirdetést közöl a másik. Miért, miért és miért? Sajnos, a reklámszakma a futballhoz hasonlít. Mindenki ért hozzá és mindenki játékosnak érzi magát. Igaz, a felmérések szerint a hirdetéseknek csupán mintegy 10 százaléka ér célba, 85 százalékuk a megjelenés pillanatában a feledés homályába vész, sőt a maradék 5 százalék figyelmet kelt ugyan, de olyan rossz ízűt, hogy inkább a hirdető ellen fordítja a nagyközönséget. Ám ez nem jelentheti azt, hogy nyugodtan hibázhatunk, hiszen „belefér a keretbe”, inkább arra kellene törekednünk, hogy növeljük azt a 10 százalékot. De hogyan? Abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy gazdasági tevékenységet nem lehet partnerek és a nyilvánosság nélkül végezni. Partneri helyzetbe kell hoznunk tehát magunkat is, hogy alkalmassá váljunk a kapcsolatok felvételére. De milyenek legyünk? Mit mondjunk magunkról? Hogyan kezdjünk neki? És hogyan válogassunk? Kire hallgassunk? Harvey Mackay szerint a vállalkozókban igen erős a függetlenség vágya. De ostobaság lenne összetéveszteni ezt a vágyat azzal, amikor csupán azért fosztják meg magukat a hasznos tanácsoktól, mert netán kellemetlen igazságokat kellene hallaniuk. Ez a vállalkozóknak szinte ragályszámba menő gyengéje. Pedig játszva kigyógyulhatnának belőle. És az orvosságban az a legkellemesebb, hogy csak akkor kell bevenniük, ha kedvük támad rá. De mindig kéznél van, ha kell. Sorozatunkban szeretnénk mi is kéznél lenni. Szólunk majd üzleti tervről, marketingről, disztribúcióról és logisztikáról. A legtöbbet pedig a reklámról. Várjuk visszajelzéseiket is, azokat a gyakorlati példákat, amelyek tanulságait közkincsként használhatjuk. Legyenek azok negatív, vagy pozitív tapasztalatok. A szerkesztőséghez írott leveleikre írják rá: Piacra Fel! Dr. Dobos Béla textART Média Tüskevári mindenes Grábócon „Örülök, hogy adhatok” Egy igazi régi parasztház, a Tüskevár udvara Ma még ritkaságszámba megy, ha egy városban nevelkedett fiatal falura vágyódik, ott letelepszik, családot alapít, és megtalálja számításait a munkájában is. A valóságban inkább a fordítottja jellemző. De hát Grábóc afféle mesebeli kis falu, már a neve is jelzi ezt, és a négy évvel ezelőtt ideköltöző Tüske család is kicsit olyan, mintha a meséből lépett volna elő, pedig nagyon is céltudatos és reális okok miatt választották ezt a települést. Ismerőseim mesélték, amikor éppen Grábócon keresztül vezetett a gyalogtúrájuk - mert hogy a környék itt is tele van látnivalóval - a faluban van egy kis üzlet, afféle mindenes, úgy hívják, hogy Tüskevár. Hát azt meg kell nézni -lelkesedtek és azóta már csak emiatt is szívesen mennek errefelé túrázni. A Tüskevár gazdái a már említett fiatal házaspár: Tüske László és felesége Katalin. — Egy nagyon szép, igazi parasztházat vásároltunk amikor úgy döntöttünk, hogy itt telepszünk le. Megpróbáltuk úgy felújítani a házat, hogy a stílusát megőrizzük, de kényelmesebbé, kicsit modernebbé varázsoljuk - mesélte Katalin. - A család kedvence a nappali, amit hangulatossá tesz a felújított kemence, amit főleg hétvégeken gyújtunk be. Egyébként a mindennapi meleget egy szép öntöttvas kályha szolgálja.- Katalin ön szekszárdi, a férje pedig a Zala megyei Lentiből származik. Hogyan kerültek Grábócra?- Miután az ország több táján is éltünk, dolgoztunk, vállalkoztunk már, visszakerültünk ismét Szekszárdra, ahol az én szüleim és a testvérem is lakik. Akkor fedeztük fel ezt a falut, és döntöttük el, hogy itt fogunk élni.- Sőt beindították a vállalkozásukat is, ami vendéglátásból áll. Kérem meséljen erről!- A ház egy részében kialakítottuk a vendégek által igénybe vehető szállodai elhelyezést, amit nyáron ki is használnak az ide látogatók. Minden különösebb reklám nélkül úgy érzem, ismernek bennünket, vannak visszatérő vendégeink. Az árainkat úgy határoztuk meg, hogy a szolgáltatásainkat átlagcsaládok is igénybe vehessék. És emellett nyitottunk egy télen-nyáron üzemelő kis üzletet, ahol az alapvető élelmiszerek mellett szinte mindent meg lehet vásárolni. Sőt ha valakinek csempére vagy mondjuk kandallóra, esetleg vetőmagra, műtrágyára lenne szüksége, azt is megveheti itt. Ha szól és előre jelzi, mi mindent beszerzünk, amit megrendelnek tőlünk.- Ez a kis üzlet túl is lépi a funkcióját, hiszen estefelé amikor ottjártunk, egy videofdmet is vetítettek és tele volt a bolt nézelődővei is.- Igyekszünk fcíieg nyáron amikor a nyitvatartásunk folyamatos, az iskolások kedvéért a kötelező anyagként megjelölt filmeket levetíteni. Az üzlet egyébként felvásárlóként is működik, több terméket átveszünk az itt gazdálkodóktól. Szeretnénk ezt is továbbfejleszteni, a gyógynövény termeszte- tése is megfordult már a fejünkben.- Katalin, ön városi lány volt, hogy tudott itt megszokni egy eldugott kisfaluban? — Én nem érzem eldugott- nak Grábócot, Magyarországon nincsenek nagy távolságok. Szekszárd is közel van, de Pécs sincs messze, sőt a főváros sem. Ha színházba, hangversenyre kívánkozunk, azt is megoldjuk. Ugyanakkor sokkal egészségesebbnek érzem a családom életét, mint egy nagyvárosban. Lacika fiam hétéves, most elsőosztályos, ő Bony- hádra jár be iskolába. Tímea kétéves, vele nagyon sokat vagyok együtt. Délután együtt megyünk Lacika elé, amikor megérkezik a busszal, van időnk egymásra figyelni és egymásnak élni. Örülük, hogy adhatok és ez sok mindenért kárpótol, úgy érzem a mi vállalkozásainkkal a falu is gazdagabb lett. Lászlóval, a férjjel az üzletben találkoztunk, amikor már hazafelé készülődtünk, ugyanis estefelé ő váltja fel a feleségét. Hogy menyire elégedett a falu a Tüske házaspárral, azt az is jelzi, hogy Lászlót decemberben az önkormányzati választásokon polgármesterré választották. Búcsúzóul ő is beszél a terveiről, melyben most a legnagyobb szerepet a faluban felépítendő víztárolóhoz szükséges anyagiak biztosítása kapta.-MauthnerA kígyó bekapta saját farkát (Folytatás az 1. oldalról.) Azért, hogy privatizálja. De, kinek a javára? - tették fel a kérdést - mint kiderült jogosan - a megyei önkormányzatok, amelyeknek jogelődje a központokat, illetve a megyei vállaltot alapította, esetenként költött is rá. Megegyezés nem született a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁVU és a megyék között. Bírósági ítéletek, majd Alkotmánybírósági döntés következtében a vagyonátadást visszautalták az erre illetékes bizottságok hatáskörébe. A gyógyszerészek közben a legteljesebb bizonytalanságban éltek és dolgoztak. Nem tudván, ki lesz a jövendő tulajdonos, hány embert tud majd eltartani az adott patika rövid és hosszabb távon. Aki tulajdonos akart lenni, nem tudhatta, hogy ki fogja finanszírozni az árukészletet, vagyis ki előlegezi meg számára a készletben tartott orvosságok árát. S ki fizesse például azon életmentő medicinákat, amelyeknek lenni kell, de abban a reményben, hogy sosem kell felhasználni azokat, viszont időről-időre le kell cserélni aminek a szavatossága lejárt. Az nyilvánvaló, hogy az induló készletre egyetlen gyógyszerésznek sincs pénze. Az sem tisztázódott, hogy milyen hitel- feltételek mellett, miből lehet majd megvásárolni a jogot, s az épületet lehet-e egyáltalán. Jelen esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a gyógyszerész szőröstül-bőröstül veszi meg a patikát, hanem a működtetés jogáról, s az már teljesen természetes, hogy patikát csak diplomás gyógyszerész működtethet. Ettől az épület részben független, például azokban az esetekben, amikor a községi gyógyszertár egy önkormányzati tulajdonú épületben működik. Ez esetben a községnek nem biztos, hogy érdeke eladni, mert a bérleti díj a biztosabb. Hogy a patikusnak mi az érdeke, az az adott ház állagától függ. A legtöbb esetben nemcsak az utóbbi öt évben nem költöttek eleget felújításra, karbantartásra. A tervezett privatizáció kapcsán a vagyonleltár már a tavasszal elkészült, ennek alapján a vagyonátadó bizottság egy hónapon belül felosztja a vagyont, s akkor még következik a fellebbezési lehetőség. Ezt követően jöhet a fordulat a patikaprivatizációban. Kérdés, milyen irányba? Ma még nem tudni, hogy az önkormányzatok el akarják-e egyáltalán adni a tulajdonukba kerülő épületet, felszerelést, s a működtetés jogát, vagy megtartják maguknak. Ä kérdésben az országgyűlésnek is lépnie kell, hiszen az állami gyógyszertárak működési lehetőségét törvénymódosítással teremtették meg az év végéig. De rendelkezhet-e, s milyen módon a parlament az addigra önkormányzativá váló vagyon kötelező eladásáról? Az érvényes, de határidejében felfüggesztett szabályozás ugyanis csak magánpatikákról tud, államiról, önkormányzatiról nem. Vagy megint kezdődik elölről az egész egy újabb végrehajthatatlan törvénnyel? Optimistább gyógyszerészek még azt is el tudják képzelni, hogy mégiscsak lesz Magyarországon patikaprivatizáció. Ihárosi Számviteli klub A számviteli klub következő összejövetele január 26-án, csütörtökön 14 órakor lesz Szekszárdon, a Vállalkozók Háza II. emeleti tanácskozó teremben. Téma: Az egyszeres könyvelés. Az ÁFA törvénnyel kapcsolatos változások. Előadó: Csepregi Antalné, az Apeh Tm-i Igazgatósága Ellenőrzési II. Osztályának vezetője. A program második részében: a Magyarországon adóparadicsomban működő „offshore” (adókedvezményezett) cégek működési elvéről, előnyeircíl, hátrányairól, valamint egy ciprusi székhellyel működő offshore cég tapasztalatairól tart tájékoztatást Kosztyi János, az Economark ügyvezetője. A fogyasztási adó gyakorított visszaigényléséről A közelmúltban az APEH TM Igazgatósága tájékoztatást adott a Népújság útján a háztartási tüzelőolajjal kapcsolatos fogyasztási adó gyakorított visz- szaigénylésére vonatkozó tudnivalókról. A kérelmek zökkenőmentes intézése és az adózók érdekében szükségesnek látszik közre adni az alábbiakat: A visszaigénylési kérelmeket soron kívül bíráljuk el, azonban a kérelmek egy része pontatlan, hiányos, mely az eljárás gyors lefolytatását akadályozza. Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy beadványaikban jelöljék meg pontosan, hogy milyen gyakorisággal kérik a visszaigénylést (5, 10, vagy 15 naponként). Ettől eltérő gyakoriságot az adózás rendjéről szóló mód. 1990. évi XCI. tv. nem teszi lehetővé. Szintén kelléke a kérelemnek, hogy az adózók a jövedéki engedélyük meglétének igazolásaként mellékeljék ennek másolati példányát, vagy az eredetit, amelyet másolás után részükre visszapostázunk. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Gazdasági Hírek Röviden Az ipar múlt éve Az ipari termelésről a Központi Statisztikai Hivatalnak egyelőre múlt év novemberi adatok állnak rendelkezésére. Az erről szóló tájékoztatás szerint a termelés volumene az elmúlt év tizenegyedik hónapjában 0,5 százalékkal volt több, mint a megelőző hónapban. Az 1985. évi szinttel ösz- szehasonlítva 24,5 százalékkal kevesebbet tett ki. Az értékesítést tekintve a belföldi eladások novemberben 0,5 százalékkal alatta maradtak az egy hónappal korábbinak, az ipari export viszont egy hónap alatt 5,9 százalékkal nőtt. Mire készül az Iposz? Új típusú tevékenységre készül az Ipartestületek Országos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara. Az érdek- védelmi munka előtérbe kerülését a gazdasági kamarák létrejötte teszi szükségessé. A közjogi feladatok helyett ezentúl csakis a legkisebb vállalkozások érdekképviseletére koncentrál az Iposz. Erről a szervezet január 26-i közgyűlése dönt, amely deklarálni fogja, hogy az Iposz elhagyja nevéből a kamara elnevezést. Magyar vállalkozók Dortmundban Negyvenöt magyar vállalkozó vehet részt az Európa Parlament március 20-21-i, dort- mundi, EP-EUROPARTE- NARIAT elnevezésű üzletember-találkozóján. A dort- mundi részvételt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából a Magyar Vállalkozói Kamara szervezi. A jelentkező hazai kis- és középvállalkozók költségeikhez 50 százalékos támogatást kapnak az Európai Unió Phare- programjától. Kelendőbb lett a turistavaluta Tavaly decemberben 108,3 millió dollár értékben vásároltak konvertibilis valutát valutalapjukra a magyar állampolgárok és ez a szokásos havi forgalom kétszerese, elmúlt évben is már több mint 50 százalékkal nőtt a turistavaluta— eladás. 1994-ben 671 millió dollárt adtak el lakossági valutakeretre, míg 1993-ban 438 millió dollárt.
