Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

1995. január 21., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal Christian Dior előzetes tavaszi-nyári divatbemutatót tartott Párizsban. A gyapjúkosztüm ujja selyemből ké­szült. FEB-Reuters Aspirin doktor A fejfájást csillapító szentről, Aspirinusról kapta nevét a vi­lágszerte talán legtöbbet szedett medicina, az aspirin. A kis fe­hér tabletta sokaknak valóban áldást jelent; erre vall, hogy csupán az Egyesült Államok­ban évente több mint 20 milli­árd szem - súlyra körülbelül 20 tonna - fogy belőle. A bizonyos fákban található keserű anyagot, szalicillin- származékot tartalmazó orvos­ság gyógyhatásait az amerikai Jons Hopkins Egyetem kutatói laboratóriumi vizsgálatok során térképezték föl. Kiderült, hogy az aspirin szinte polihisztora a gyógyításnak: számos kór megelőzését, tüneteinek enyhí­tését segíti. Az infarktus-veszélynek igencsak kitett egészségügyi dolgozók körében végzett föl­mérés szerint aspirin tabletták szedésével az orvosoknál 44, az ápolónőknél 25 százalékkal csökkenthető a szívdefekt ve­szélye. A kísérletek azt is bebi­zonyították, hogy azok között, akik aspirint vagy más hasonló típusú gyulladásgátló készít­ményt szednek, az átlagosnál 50 százalékkal ritkább a vég- bélrák. A kutatók szerint az as­pirin általában is fokozza a rák ellen védelmet adó anyagok - az interferon és az interleukin - termelését a szervezetben. Mindezen túl: Aspirin dr. az agy vérellátásának javításával jó hatásfokkal hárítja el vagy késlelteti az öregkori memória­zavarokat; s mintegy 20 száza­lékkal csökkenti a migrénes fej­fájások kialakulásának veszé­lyét. Azoknál- az epéseknél, akiknek kövét gyógyszeres ke­zeléssel sikerül feloldani, hosz- szú éveken át gátolja új kő kia­lakulását.-pat­Gondok a hagyományos fűtéssel Gyorsan terjednek ugyan a kor­szerű fűtési módok, a lakások zömében azonban még manap­ság is a jó öreg szén-, fa- vagy vegyes fűtésű kályhák szolgál­tatják a meleget. E hagyomá­nyos fűtőberendezések azonban sokszor meleg helyett füsttel árasztják el a szobát. A „visszapöfögés” gyakori oka, hogy rossz a kémény és a füstcső csatlakozása: a cső a kémény-nyílás falának belső felületénél mélyebben csúszik a lyukba. Ezt könnyen orvosol­hatjuk; vagy a csőből vágjuk le a fölösleges darabot vagy egy­szerűen húzzuk kijjebb a nyí­lásból a csövet. Egy-egy kéménybe általá­ban több tüzelőberendezés is csatlakozik. De ha a betorkolló nyílások egymással szemben vagy egymáshoz túl közel van­nak, a kémény huzata legyön­gül, s a kályhák füstjének ki- sebb-nagyobb része nem a külső, hanem a belső légtérbe távozik. Ezért feltétlenül be kell tartani azt a szabályt, hogy a füstcső csatlakozások függőle­ges távolsága egymástól lega­lább 30 cm legyen (1. rajz). Csökkenti a huzatot és füstszi­várgást okoz, ha a füstcső 90 S-nr­foknál kisebb szögben csatla­kozik a kéménylyukba. Mindezen túl a hagyomá­nyos fűtőberendezések műkö­dési zavarainak hátterében a következő 5 ok állhat: 1. A kémény belső falára sok korom rakódik le - az elmaradt kéménykarbantartást tehát sür­gősen pótolni kell. 2. Megreped a kémény fala. Ha ezt észleljük, ne késleked­jünk a javítással. 3. A füstcső túlságosan lazán illeszkedik a falhüvelybe vagy annyira megrozsdásodott, hogy lyukacsos lett. 4. Ha hirtelen fölmelegszik az idő; s a kályha melege a hi­deg kémény miatt nem tud föl­felé áramlani. Ilyenkor ajánla­tos a kéménytisztító nyíláson át papír vagy olajos rongy égeté­sével előmelegíteni a kéményt. 5. Ha a padláson vagy a fű- tendő helyiségben nyitva marad a tisztító nyílás ajtaja. Ez tűzve­szélyes és az ott beáramló hi­deg csökkenti a kémény hő­mérsékletét. Fontos feltétele a jó hatás­fokú fűtésnek, hogy a kémény a tető csúcsánál legalább másfél, az eresz-szintnél pedig 3 mé­terrel magasabb legyen (3. rajz). Ürege, kürtőkeresztmet­szete legalább 1 téglányi le­gyen. (2. rajz.) Ügyelni kell arra is, hogy a tisztítónyílás a padlótól 40, a padlástér padoza­tától 120 centire legyen (1 .rajz). Szűcs József Szobanövények A Calathea Crocata A Szekszárdiéi néhány kilomé­terre lévő' Decs-Szolőhegyen találjuk az L & M virágkeres­kedést, ahol cserepes virágok százait gondozzák. * Az L & M virágkereskedés­hez tartozó szekszárdi Atrium virágüzletben dolgozik Viola Miklósné, Szilvia, aki a Cro- cata-t mutatja be. A szabályos ritmusú sötét­zöld levélzet olyan, mintha kézzel festették volna. E nö­vény a dísznövények csoport­jában mutat nagyszerűen, tartós narancssárga virágok díszítik. A kisebb példányokat palack­kertbe vagy nagyobbacska flo- ráriumba is ültethetjük. A Calathea Crocata a meleg, árnyékos helyet kedveli. Ta­vasszal és nyáron kéthetenként, ősszel és télen havonta egyszer öntözzük tápoldattal. Amikor tavasszal átültetjük, két rész vi­rágföldhöz keverjünk egy rész lombföldet vagy tőzeget. Tizenöt centiméteres cserép­ben már csak felszíni talajcserét végezzünk, nem szükséges átül­tetni. Páraigényét azzal elégít­hetjük ki legjobban, hogy a cse­repet kaviccsal megtöltött lapos párologtató tálcára tesszük. Ér­zékeny növény. Zöld légtisztítók Ha vágni lehet a füstöt Az áporodott, rossz levegő alattomos környezeti árta­lom, mert sokféle módon aláássa az egészséget: fejfá­jást, rosszullétet, rossz köz­érzetet okoz és igencsak igénybe veszi immunrend­szerünket. A normális ösz- szetételű levegő 21 száza­léknyi oxigént tartalmaz - a fülledt, használt légben azonban ez az arány egy­hamar 15-16 százalékra süllyed, miközben a szén­dioxid mértéke 0.03-ról 4.0 százalékra (!) emelkedik. A lakás levegőjének oxi­gén-tartalékait erőteljesen fogyasztja a főzés, a fűtés, de még a működésbe hozott mosógép is. A légszennye­zés legbőségesebb forrása azonban a dohányzás: a ci­garettafüst számos egész­ségre ártalmas összetevőt tartalmaz, s káros hatása is­mételt szellőztetéssel is ne­hezen semlegesíthető. A közelmúltban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok és analízisek azonban kimutat­ták, hogy néhány ismert nö­vény valóságos specialistája a levegő tisztításának. Szinte légtisztító növényi üzem például a palka (Cyperus), a páfrány, a filo- dendroü, a csüngőágú fikusz (Ficus benjamina) és az ará­ba. Ráadásul, ha földjükbe faszenet is keverünk, leve­gőt javító hatásukat még in­tenzívebbé tehetjük. Mint a vizsgálatok kimutatták, ezek a növények sajátos életfunkcióik közben képe­sek olyan ártalmas mérgeket is semlegesíteni, mint a formaldehid, a benzol, a szénmonoxid vagy akár a kipufogógáz. Anyagcseré­jük során ugyanis megkötik a levegőben levő gázokat. A következő fázisban a gyöke­reiken levő mikroorganiz­musok „kezelésbe veszik”, azaz kémiailag lebontják e mérgező anyagokat és ön­maguk számára hasznosít­ható biomasszává - végső soron levelekké - alakítják át. Nemcsak kedves és ba­rátságos, hanem fölöttébb hasznos, egészségünket is védő lakótársak tehát ezek a gáznyelő zöld növények. Kivált ott tesznek jó szolgá­latot, ahol egy vagy több dohányos is van a család­ban, s ha kis légterű a szoba, egy-két rágyújtás után vágni lehet a füstöt. A filo- dendron és társai persze a szellőztetést nem pótolják, de sok füstöt elszippantanak a passzív dohányosok elől.- kör ­Májleves Az Alföldön nem maradhat el a disznótoron, de főleg másnap a májleves, amely a frissen kiemelt májból ké­szül. Ahányan vannak, any- nyi vékony szeletre vágják, majd a szeleteket még kb. fél centis részekre. Kevés zsírt felolvasztanak egy fa­zékban, beledobják a májat és állandó keverés mellett kicsit megsütik. Amikor már majdnem készen van, akkor kell beletenni a hagymát és együtt átsütni. Ha a máj kissé megpirul, meghintjük pirospaprikával, borssal, majoránnával, ba­bérlevéllel. Fel kell engedni vízzel, de sózni csak tála­lásnál szabad, nehogy a máj megkeményedjen. Amikor kész, megízesítjük ecettel vagy citromlével. Kedvenc ételeim Töltött burgonyakrokett Törjék Zsigmondné ajánlja Madocsáról. A tészta hozzáva­lói: 30 deka liszt, 10 deka mar­garin, 30 deka főtt, áttört bur­gonya, fél deci tej, 1 deka élesztő, 1 tojás, 1 mokkáskanál só. A töltelékhez: 30 deka da­rált sertéshús, 1 tojás, só és őrölt bors ízlés szerint, 2 gerezd fokhagyma. A panírozáshoz: tojás, liszt, tej és zsemlemorzsa, a sütéshez pedig olaj. A meg- langyosított tejben elkeverjük az élesztőt és meleg helyen fel­futtatjuk. A lisztet és a marga­rint összemorzsoljuk, majd hozzáadjuk a főtt burgonyát, a tojást, a sót és a felfuttatott élesztőt. Jól összedolgozzuk és 30 percig pihentetjük. Ezután lisztezett deszkára vékonyra kinyújtjuk és a legnagyobb po­gácsaszaggatóval (fánkszag­gató) kiszaggatjuk. Közben el­készítjük a tölteléket. A darált húst összekeverjük a tojással, a fűszerekkel és a szétzúzott fok­hagymával, majd egy-egy tész­talap közepére kis halmokban tesszük. A tésztát félbe hajto­gatjuk és a szélét összenyom­kodjuk, megforgatjuk lisztbe, tejes tojásba mártjuk, majd zsemlemorzsában hemperget- jük. Bő, forró olajban pirosra sütjük. Ha legalább 8 centis fánkszaggatóval szaggatjuk ki a tésztát, akkor 33 darab lesz be­lőle. Két személyre lehet fél adagot is készíteni. Főtt húst, és pácolt húsokat adhatunk hozzá, de zöldborsó, zöldbab, fejtett- bab és lencse leves után is ad­hatjuk második fogásként. Egy parola, millió vírus és baktérium Mossuk kezeinket - de mikor? Egymás köszöntésének ha­gyományos formája, a kézszo­rítás egészségügyi szempont­ból nem a legszerencsésebb üdvözlési mód. Elsősorban azért, mert - ahogy laboratóri­umi vizsgáltok kimutatták - egy-egy parola alkalmával a baráti, udvariassági gesztussal a szó szoros értelmében bakté­riumok és vírusok millióit kézbesítjük egymásnak. A tél nedves, ködös, hűvös szakaszaiban több körülmény együttes hatására alaposan megnőhet környezetünkben a különféle kórokozók állomá­nya. A jellegzetes őszi-téli hű- léses, légúti betegségek és fer­tőzések - a nátha, a köhögés, a grippe, stb. - terjedését akarva-akaratlanul a kézfogás is elősegíti. Kiiktatni a visel­kedési normák közül persze nem lehet, de ártalmai a kéz­higiénével nagyrészt elkerül­hetők. Az Egészségügyi Világ- szervezet felmérése szerint az úgynevezett civilizált orszá­gok lakóinak többsége is nap­jában csupán egyszer, általá­ban reggelente mos kezet. Ho­lott statisztikailag igazolt tény, hogy az egyszerű tisztasági rendszabállyal, a többszöri kézmosással a halmozottan előforduló betegségek aránya kétharmaddal csökkenthető. A közegészségügyi sza­kemberek szerint feltétlenül fontos az alapos kéztisztítás minden étkezés előtt, minden alkalommal a WC használata után, a munkából való hazaér­kezéskor és hűléssel bajlódó, beteg emberekkel lezajlott együttlét után. A túlzásoktól azonban óvakodjunk; a „per­cenkénti” kézmosás fölösle­ges, és a használatban levő szappanok kikezdhetik a bőrt. A felsorolt esetekben azonban alaposan tisztogassuk meg a tenyerünket, kézfejünket, ujja­inkat és a körmünk alját. Akiknek érzékeny a bőrük, használjanak krémszappant vagy úgynevezett visszazsí­rozó syndettet.-ika­Ferenczy Europress \

Next

/
Thumbnails
Contents