Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

1995. január 21., szombat Gazdaság 5. oldal Sikeres gazdák A föld apám álma volt ÓTÓS RÉKA (Folytatás az L oldalról.) — Egy használt MTZ 82-es traktort 170 ezer forintért és hozzá egy használt ekét. Akkor még csak 30 hektár földet vet­tünk az árveréseken, tehát eny- nyit kellett vele rögtön felszán­tani, majd elvetni kukoricával. Később mi is megpályáztuk az MFA által kiírt gépvásárlási le­hetőséget, aminek segítségével traktort, vetőgépet vettünk és amit az unokatestvéremmel kö­zösen használunk. Két év van már mögöttünk és az első év­ben szerény bevételünk is volt, de a tavalyi év sajnos nagyon gyengén sikerült. Ennek elle­nére nem állítom, hogy elment volna a kedvünk. Az biztos, hogy a mezőgazdaságból élők nagyon kiszolgáltatottak mind az időjárásnak, mind a felvásár­lóknak. Elsősorban kukoricá­val, búzával és napraforgóval foglalkoztunk. A kukorica az aszály miatt hozott igen mérsé­kelt eredményt, a búza felét pe­dig elvitte a nyár eleji belvíz. A sikertelenségünkhöz az is hozzá tartozott, hogy ezeket a földterületeket korábban nem ismertük, egy része fenyérci- rokkal volt fertőzve. A földek nagy részéből több évre visz- szameriően hiányzott a műtrá­gya, egy másik területet pedig a környékbeliek szeméttelepnek használták. Rengeteg mun­kánkba került, mire megtisztí­tottuk a területet, de sajnos so­kan még mindig szemét lerakó­helyként kezelik. Magyaror­szágon ma még nincs a köztu­datban, hogy a magántulajdont tisztelni kell. Pár évvel ezelőtt Angliában jártunk, már akkor feltűnt, hogy náluk elképzelhe­tetlen az, hogy idegenek akár csak leálljanak a kocsijukkal más birtokán. Ugyancsak ehhez kapcsolódik az a keserű élmé­nyem is, amikor sikerült venni 3 hektár földet a Sió mellett, elmentünk megnézni, örültünk neki, mert gyönyörű, matuzsá­lem korú diófákkal volt tele a terület. Mire újból ott jártunk már csak a kihűlt helyét találtuk a fáknak. A rendőrségen is be­jelentettem, ott az volt az első kérdésük: őriztük-e? Erre mit lehet válaszolni? — Kire lehet számítani ami­kor dolgozni kell? — Két középiskolás fiam szívesen segít, ha a tanulás en­gedi. Szeretnek traktorozni és a földhöz is ragaszkodnak, oly­annyira, hogy az agrártudomá­nyi egyetemre készülnek. Éde­sanyámnak is van egy kis sző­lője, de neki nem kell segíteni, még megbirkózik vele. — Nagyon tágas a lakásuk. A hatalmas nappali sok vendég befogadására is alkalmas és még zongora is díszíti. — Nem csak dísziti, mert én nagyon szeretek zongorázni. Annak idején zenei pályára ké­szültem, de másként alakult. Ebből annyi maradt, hogy sze­retem a zenét hallgatni és ját­szani is, ez a munka mellett kü­lönösen jól esik. — Nem hiányoznak a mun­katársai, a volt munkahelye? — Néha találkozunk, ilyen­kor jókat beszélgetünk. A víz­műnél voltam tervező, onnan is sok embert elküldték, ma már én is munkanélküli lennék. — Mire számítanak az idén? — Az elmúlt két év nem volt olyan sikeres, mint amire számítottunk, de ma már reáli­sabban látom a helyzetünket. Ahhoz, hogy nyereségesen tud­junk gazdálkodni, az kell, hogy tisztában legyünk a föld adott­ságaival. A hiányosságot pó­tolni tudjuk, mert enélkül nem terem a föld. A gazdálkodás komoly szaktudást igényel. Pil­lanatnyilag úgy látom, hogy többet kell rákölteni a terme­lésre, mint amennyit ki lehet hozni belőle. De bízom benne, hogy pár éven belül a jövedel­mezőség is javulni fog. Mauthner Az általános forgalmiadó változásáról Az ÁFA adónemben a jelenlegi időszakban a viszonylag kevés törvényi módosítást és változta­tást eszközölt a törvényhozó. Ennek oka kettős. Egyrészt az eredeti törvényi konstrukció és maga a jogszabály szövege is igen sikeresnek bizonyult, ami közelebbről azt jelenti, hogy ez az adónem valóban megfelel az európai normák szerinti hozzá­adott érték típusú adózásnak, világosan értelmezhető és mint az adórendszer kiemelten fon­tos eleme, jól is működött eddig a gyakorlatban. Másrészt ne feledjük, a „fáj­dalmas” változtatások már va­lamivel korábban bekövetkez­tek, gondoljunk csak az 1994. októberi pótköltségvetési tör­vényben közzétett emelt adó­kulcsokra. A mostani módosítás ezért a koncepcionális elemeket nem érintve elsősorban kisebb szö­vegpontosításokat, adminisztra­tív könnyítéseket jelent, szigo­rítást csak a jogosulatlan ÁFA visszaigénylések visszaszorí­tása terén. (Ez utóbbi jelenség sajnos igencsak felerősödött. Az el­lene történő fellépés eszköztára igen komplex, ide értve a meg­alapozottabb adóhatósági vizs­gálatszervezést és a büntetőjogi reflexiókat is, hisz a negatív tendenciákat csak a törvény szigorításával megszüntetni nem lehet.) A pontosító rendelkezések közül említjük meg annak rög­zítését, hogy ÁFA szempontjá­ból termékértékesítésnek minő­sül a megszűnés (mármint a vállalkozás megszűnése), ha az adóalany ebben az időpontban olyan terméket birtokol, amelynek beszerzéséhez kap­csolódó előzetes adó egészben vagy részben levonható. Egy­szerűsítést jelent majd az ÁFA bevallásánál az, hogy havi gya­koriságú bevallást csak annak kell adnia, akinél a nettó módon fizetendő adó összege 1994-ben az 1 millió forintot elérte. Mindenki más negyedé­vente tesz adóbevallást, aki egyébként erre kötelezett. Vál­tozik a visszatérítés rendje is, hisz a jogalkotó célja elsősor­ban az, hogy az adóalanyok a visszaigényelhető adót ne pénzügyileg rendezzék, hanem a soron következő adómegálla­pítási időszakban számítsák be a fizetendő adójukba. Azoknál, akik - nem tipikusan - ezt a visszajáró adóösszeget - fize­tendő adó híján - időben túl so­káig „görgetnék”, mód van a visszaigénylés teljesítésére. A fő szabály szerint ennek felté­tele, hogy a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás összesí­tett adóalapja az adóéven belül göngyölítetten eléije, vagy meghaladja az alanyi adómen­tesség választására jogosító összeghatárt. Ez változatlanul 1 millió forint, de most már tevé­kenységi körtől függetlenül. Új intézmény, s az előző szabályoknál biztosan népsze­rűbb lesz a fizetési halasztás. Ez az ÁFA-nál nem külön ál­lamigazgatási eljárást (kérelem, határozat, stb.) fog jelenteni, hanem elsősorban a nyilvántar­tását az egyszeres könyvveze­tés szabályai szerint vezető adózóknak könnyítés, lényege, hogy amíg a termékértékesí­tése, vagy szolgáltatása pénz- beni ellenértéket nem kapta meg, addig adóját fizetnie sem kell. Természetesen ennek az automatikus halasztásnak van objektív időbeni korlátja is, mégpedig 90 nap. Az 1994. év­ben nagy gyakorlata volt az adóalanyok széles körében a teljesítést megelőző „áfamen­tes” pénzmozgásnak, a törvény ezért most akként rendelkezik, hogy minden ilyen pénzügyi tranzakciót - legalábbis az ÁFA szempontjából - előleg­nek minősít, márpedig ez adó­köteles. Nem okozott meglepetést az sem, hogy a korábbi jogalkotói akaratnak megfelelően tényleg megszűnik a magánerős laká­sépítés (bővítés) kedvezménye­zett jellege, vagyis az ehhez kapcsolódó „lakásáfa” visszaté­rítés. (Az 1994. december 31. napján még folyamatban levő ügyek természetesen a régi szabályok szerint lezárhatók.) Felhívjuk e helyütt is a fi­gyelmet végezetül arra a ren­delkezésre, miszerint az általá­nos forgalmi adót is tartalmazó számlahelyesbítésekhez a jö­vőben a megrendelő (vevő) el­fogadó nyilatkozata is szüksé­ges. Ezt mindig célszerű, illetve 10.000 forintot elérő helyesbí­tett adótartalom felett kötelező írásban megtenni. APEH Tolna Megyei Igazgatósága A Gazdaság Híreiből Az éves mérleg zárónapjáról A Pénzügyminisztériumnál felmerült elképzelés szerint lehetséges, hogy 1996-tól a vállalatok nemcsak december 31 -ét, hanem az év más napját is választhatják éves mérle­gük zárónapjául. Az újonnan alakuló cégeknél ez nem vetne fel problémákat, a régi­eknél azonban még át kell gondolni az átmenet szabá­lyait - mondta el Nagy Gábor, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője az Educon Kft. adóügyi és számviteli konferenciáján, pénteken. Az APEH sajtótájékoztatója A múlt évi adóbevételek is igazolják, hogy kedvező fo­lyamatok tapasztalhatók a gazdaságban. Még a pótkölt­ségvetési előirányzathoz ké­pest is 30 milliárd forinttal több adót szedett be az adóhi­vatal 1994-ben - jelentették be az APEH pénteki sajtótá­jékoztatóján. Az adóbevéte­lek és különösen az általános forgalmi adó mintegy 336 milliárd forintnyi befolyt ösz- szege arra engednek követ­keztetni, hogy Magyarorszá­gon a GDP 2-3 százalékkal bővült az elmúlt évben. Tiltják a svédek az ólmos benzint A svéd kormány bejelentette, hogy március 1-től nem hoz­nak forgalomba ólmozott benzint országukban. A svéd környezeti minisztérium köz­leménye szerint az országban lényegében nincs többé szük­ség ólmozott üzemanyagra, hiszen - néhány régebbi jár­gánytól eltekintve - minden gépjármű környezetkímélő benzinnel fut. A régi gépjár­műveknek csak hatósági en­gedéllyel biztosítanak majd ólmozott benzint. Horvátország adósságátütemezése A jövő héten adósságátüte­mezési tárgyalások kezdőd­nek Zágrábban Horvátország és külföldi hitelezői, minde­nekelőtt a Párizsi Klub között. Horvátország másfél milliárd dollárral tartozik kereske­delmi bankoknak, s további 1,1 milliárddal a Párizsi Klubban tömörülő hivatalos hitelezőknek. Zlatko Matesa horvát tárcanélküli miniszter szerint Horvátország arra kéri a hitelezőket, hogy válasszák külön a horvát adósságról kö­tendő megállapodást a volt Jugoszláviával kötött megál­lapodásoktól. Azt szeretnék elérni, hogy adósságát csak 2000-től kezdve kelljen majd törlesztenie, 15 év alatt, hat évi türelmi idő után - mond­ták az AP-DJ-nek hivatalos horvát forrásból. A devizaszámlák értéknövekedése Tavaly mintegy 90 milliárd forinttal, ezen belül decem­berben csaknem 10 milliárd forinttal növekedett a lakos­sági devizaszámlák értéke, amely az elmúlt év végén az előzetes adatok szerint meg­haladta a 290 milliárd forin­tot, azaz több mint 2,6 milli­árd dollár volt. A Magyar Nemzeti Bankban tegnap el­mondták, hogy decemberben a befizetések értéke 56 milli­árd, a kifizetéseké 46 milliárd forint volt a konverziókkal együtt. A lakossági deviza- számlák értéke 1989-ben 27,5 milliárd forint volt, azaz öt év alatt több mint tízszeresére nőtt a forintértéke. Ebben sze­repe van a forint leértékelődé­sének is: az elmúlt évi 90 mil­liárd forintos növekedés csaknem fele ebből szárma­zott. A devizaszámlák több mint 50 %-át német márká­ban, mintegy 20 %-át dollár­ban és több mint 10 %-át schillingben vezetik - immár több mint 30 pénzintézetnél. Az ÉT Munkaerőpiaci Bizottságának ülése Egyaránt a legfontosabb fog­lalkoztatáspolitikai felada­toknak ítélte meg a tartós munkanélküliség csökkenté­sét, és a válságtérségek hely­zetének javítását a munkaadói és munkavállalói oldal az Ér­dekegyeztető Tanács Munka­erőpiaci Bizottságának teg­napi ülésén. A testület a tár­sadalmi-gazdasági megálla­podáshoz készítendő szakmai szövegjavaslatot egyeztette. Új olajvezeték Oroszország, Kazahsztán és Omán megállapodott arról, hogy megkezdik a tengizi olajmezőket a fetete-tengeri új olajkikötővel összekötő vezeték első, 250 kilométeres szakaszának építését. A cső­vezeték, amelynek építési költsége 1,8 milliárd dollárra tehető, nemcsak tengizi, ha­nem azeri és nyugat-szibériai olajat is szállít majd az új fe­kete-tengeri orosz kikötőbe; A vezeték áteresztőképessége évi 70 millió tonna olaj lesz. Az 1992-ben létrehozott kon­zorciumban Oroszország 34, Kazahsztán és Omán egyaránt 33 %-kal részesedik. Törvény A Hegyközségekről Évek óta fennálló adósságát törlesztette az Országgyűlés, amikor a tavalyi utolsó ülés­napján, december 27-én elfo­gadta a hegyközségekről szóló törvényt, amely 1994. évi CII. törvényként került kihirde­tésre. Arra természetesen nem vál­lalkozhatunk - elsősorban ter­jedelmi okokból -, hogy a több mint hatvan szakaszból és két mellékletből álló jogszabályt részletesen ismertessük, nem is ez a célunk, hanem elsősorban a figyelem felkeltése, főleg az érdekeltek részéről. A hegyközségekről szóló törvény - a továbbiakban: tv. - amint az a preambulumából kiolvasható, a hazai szőlőmű­velés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképes­ségének javítása, valamint a korszerű származás- és minő­ségvédelem meghonosítása célját szolgáló és az ebben ér­dekeltek önigazgatásán ala­puló szervezetek létrehozása érdekében született. A hegyközség az azonos te­lepülés termelői és felvásárlói által, e tevékenységükhöz fű­ződő közös érdekeik előmozdí­tására és az általuk létrehozott termékeik származás- és minő­ségvédelmére létrehozott köz­testület. Hazánk borvidéki és bortermőhelyi településein szőlészeti és borászati áruter­melő tevékenység csak hegy­község tagjaként folytatható. A tv. 1. számú melléklete szerint ez megyénkben a Szek­szárdi és Völgységi körzetből álló Szekszárdi borvidék húsz települését, valamint ezen kí­vül tizenhárom bortermőhelyi települést érint. (Tamási vá­roskörnyékéről ezek: Mucsi, Felsőnyék, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Pince­hely, Simontomya és Tamási települések.) A fenti településeken hegy­községet kell alakítani, ha azok közigazgatási területén egyen­ként legalább ötven hektár áru­termelő szőlőültetvény talál­ható és ezek legalább tíz ter­melő használatában vannak. (Árutermelő szőlőn a tv. az ezerötszáz négyzetméternél nagyobb szőlőültetvényt érti.) Bizonyos feltételek esetén le­hetőség van több település ese­tében közös hegyközség alakí­tására. A tv. hatálybalépését köve­tően - 1995. március 1. napjá­tól - hatvan napon belül min­den szőlőtermelő, házikert- szőlő-birtokos és szőlőfelvá­sárló köteles az ültetvénye il­letve tevékenysége szerint ille­tékes települési önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni az alábbiakat: neve, lakó- illetve telephelye, ültetvénye hely­rajzi száma, területmértéke és használatának jogcíme! Ennek alapján a jegyző tizenöt napon belül elkészíti a bejelentkezet­tek névjegyzékét és harminc napra az önkormányzat hirde­tőtáblájára kifüggeszti azt. Az érdekeltek maguk közül előkészítő bizottságot hoznak létre, amelyet a jegyzőnek be­jelentenek és amely gondos­kodik a hegyközségi tagok névjegyzéke és az alapszabály tervezetének elkészítéséről. A hegyközség megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, ahol a névjegyzék mellett elfogadják az alapsza­bályt és megválasztják a tiszt­ségviselőket. Az alapszabályt és megválasztják a tisztségvi­selőket. Az alapszabályt ellen- jegyzett okiratba kell foglalni és nyilvántartás végett be kell nyújtani a megyei bírósághoz. A hegyközség a bírósági nyil­vántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. Á tv. szabályozza az alap­szabály kötelező tartalmi ele­meit és az ügyviteli szabályzat létrehozását, valamint a név­jegyzék tartalmát és annak ve­zetési kötelezettségét. (A hegyközségekről szóló tör­vény ismertetését hétfői lap­számunk gazdasági oldalán folytatjuk.)-*/­Valuta (bankjegy- és csekkárfolyamok) Pénznem vételi eladási angol font 174,14 177,62 ausztrál dollár 84,44 86,04 belga frank (140) 351,75 358,67 dán korona 1837 18,73 finn márka 23,42 2338 francia frank 20,93 2135 görög drachma (100) 45,% 46,88 holland forint 64,65 65,91 ír font 17236 17532 japán yen (100) 110,76 11236 kanadai dollár 77,05 78,63 kuvaiti dinár 366,97 37431 német márka 72,48 73,90 norvég korona 1637 1639 olasz líra (1000) 68,61 70,01 osztrák schilling 1030 1030 portugál escudo (100) 70,10 7130 spanyol peseta (100) 83,10 84,82 svájci frank 86,05 87,75 svéd korona 14,78 15,08 USA dollár 109,81 111,95 ECU (közös piac) 137,03 139,75 Neiner Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents