Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

1995. január 19., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Leggyakoribb gyomnövényeink 16. A fekete ebszőlő avagy fekete csucsor, kányabogyó Túl a mélyponton? Egyéves, 30-80 cm magas nö­vény. Szára és levele általában kopasz, vagy apró, pelyhes szőrrel borított. Levelei sötét­zöldek, tojásdadok, vagy há­romszög alakúak; igen változa­tosak még egy-egy növényen is. Szélük ép, fogas, vagy be­vagdalt, végük hegyes. Virágai fehérek, rövid ko- csányon helyezkednek el. Júni­ustól novemberig virágzik. Bo­gyótermése kb. 5 mm átmérőjű, fekete, vagy feketészöld, sok- magvú. Napfény- és melegigényes növény. Magjai a talaj felmele­gedését követően, késő tavasz­tól indulnak csírázásnak. Főleg a szervesanyagban gazdag tala­jokat kedveli. Nagy tömegű előfordulása, nagyra, terebé­lyesre növő példányai a talaj jó tápanyag-ellátottságát is jelzik. Szántóföldeken, szőlőkben, gyümölcsösökben, kertekben, házak körül, parlagokon, utak mentén szemetes helyeken egyaránt előfordul. Hasonlít hozzá, de csak rit­kán, szórványosan fordul elő a sárga ebszőlő, amely bozon­tos-szőrös szárával és levelei­vel, valamint sárga - vagy rit­kán vörös - bogyótermésével jól elkülöníthető. A virága álta­lában szintén fehér, de ibolyás árnyalatú is lehet. Ugyanezen nemzetségbe tar­tozik a gyógynövényként is is­mert orvosi csucsor (madárcsu­csor) is. Virága nagy, ibolya­kék, bogyótermése narancs- sárga, levele szeldelt. Az őszi kalászos kultúrák sűrű állományai a fekete eb­szőlő csírázásának idején már árnyékolják a talajt, így azok­ban nem tud felszaporodni. A kapásnövények egyik el­terjedt gyomfaja. A vegyszeres gyomirtás általánossá válását követően (főleg az atrazin ha­Tokióban szétkapkodták a több évtizedes kereskedelmi hábo­rúskodás eredményeként beju­tott első amerikai almaszállít­mányokat, a szeszélyes japán vásárlók azonban bármikor szertefoszlathatják a japán pi­acba vetett vérmes amerikai reményeket. A divatmajmoló japán fogyasztók híresek arról, hogy könnyen felkapnak egy- egy újdonságot, ám ugyanilyen hamar hátat is fordítanak neki. Az első napokban a japánok tóanyagú szerek alkalmazási te­rületén) csökkent a jelentős­sége. A körülmények jelenlegi - számára kedvező - alakulása miatt ismét terjedőben van. (Egyes, nagy területen használt készítmények, mint pl. az Adói, Olitref, Flubalex, Rideon, Dev- rinol, Titus*, Motiveil*, Re­fine*, stb. gyakorlatilag hatás­talanok ellene.) Sűrű állománya elnyomja az alacsonyabb termetű kultúrá­kat, a nagy zöldtömeg megne­hezítheti egyes növények (pl. szója) betakarítását. A kapások és a nem művelt területek tisztántartásával, a tar­lók gyakori művelésével akadá­lyozhatjuk meg terjedését. Kü­lönösen csapadékos évben fon­tos a tarló „fekete ugaron” tar­tása. (A tarlóhántás utáni több­szöri talajmunka.) Kukoricában a vetés után, kelés előtt alkalmazható szerek még sorban álltak az amerikai almát árusító standok előtt, de lehet, hogy csak a hatalmas ár­engedmény, illetve az ingyenes osztogatás vonzotta őket - véli az AP. Tokiói kereskedők sze­rint a vevők csak kíváncsiság­ból vásároltak a tengerentúli almából, és soha többé nem fogják keresni. A tokiói szupermarketek az első napokban darabonként 50 jenért (fél dollárért) kínálták az amerikai almát, amerikai közül az atrazin hatóanyagúak: Erunit**, Primextra**, Hunga- zin Rapid**, ezen kívül az Afa- lon, Linurex, Linuron is ered­ményesen irtják. (A felsorolt szerek hatáskifejtéséhez termé­szetesen megfelelő mennyiségű bemosó csapadékra van szük­ség.) A kultúrnövény kelését kö­vetően a Primextra**, Lad- dok**, Clap SC**, Gartoxin*, Teli* készítményekkel végez­hető ellene hatékony védeke­zés. Napraforgóban vetés után- kelésig- a Goal 2 E**, Dual Combi, Patoran Plus készítmé­nyeket juttathatjuk ki. Szójában, borsóban - állo­mánypermetezéssel - a Basag- ran* és a Pivot*; új vetésű lu­cernában a Pivot*; cukorrépá­ban a Bétánál Tandem* és a Bé­tánál Progress AM* (osztott kezeléssel) szerek alkalmazása javasolható. Szőlőben, gyümölcsösben a rendszeres talajmunka, illetve a gyomirtószerek használata gá­tolja tömeges megjelenését. A négyévesnél fiatalabb szőlő­ben, almástermésű gyümöl­csösben a Finale, Lucenit, Dual Combi; a négy évnél idősebb ültetvényekben az Afalon, Are- sin, Caragard Combi, Nikesu- per Combi; a csonthéjasokban a Finale és - 4 év után - a Luce­nit a fekete ebszőlő ellen is eredményesek. A nem művelt területeken a totális hatású gyomirtó szerek: Finale, Finale 14 SL, Glialka, Glistar alkalmazhatók. *1. forgalmi kategóriába so­rolt szerek, ** II. forgalmi ka­tegóriába sorolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növény egészségügyi- és Talajvédelmi Állomás Szekszárd exportőrök pedig ezrével osz­togatták ingyen, hogy megked­veltessék a potenciális vásár­lókkal. Tokióban még alma­majszoló versenyt is rendeztek. Az importalmát most már 78 jenért árusítják, de ez még min­dig kevesebb, mint a legol­csóbb japán alma, amelyből 1 dollárba kerül egy darab. A ja­pánok fancsali képet vágnak, miután beleharapnak az al­mába, amely a megszokottnál savanykásabb. Minőségi sertéshús A Hungapig Tenyésztési és Ke­reskedelmi Kft. foglalkozik a jövőben a Hungahib hibridser­tés tenyésztésével. Erről álla­podtak meg hétfőn a Hungapig Kft., valamint a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutatóintézet képvise­lői - tájékoztatott a Földműve­lésügyi Minisztérium. Mivel a kutatóintézet nem rendelkezett megfelelő törzsál­lománnyal, a hibridsertés te­nyésztése kétségessé vált. A kft.-nek azonban a még meg­vannak a megfelelő tenyészál­latai. Az együttműködés alap­ján a kft. igénybe veszi - konk­rét megbízások alapján - a ku­tatóintézet szellemi és laborató­riumi kapacitását. A megálla­podás a tenyésztési, takarmá­nyozási és szaporodásbiológiai kutatások eredményeinek hasz­nosítása révén jó esélyt nyújt a magyar sertéshús-termelés mi­nőségi fejlesztésére. A genetikailag értékes serté­sekre a jövőben már csak azért is nagy szükség lesz, mert ha­zánk mezőgazdasága az Euró­pai Unió feltételeit kell hogy teljesítse, ehhez pedig minőségi árut kell termelniük. A magyar húsipar például már idén, illetve a következő években fokozatosan bevezeti a hízóállatokat a színhús aránya szerint értékelő EUROP minő­sítési módszert. Nem lesz barna A gyümölcsfogyasztók elfe­lejthetik a megbámuló almákat és körtéket. Ausztrál kutatók­nak sikerült elkülöníteniük a el­színeződést okozó gént, s ezzel szemben máris ellengént fej­lesztettek ki, amely a bámulást megakadályozza. „Minitehén” Argentínában Génmanipuláció segítségével a világ legkisebb tehenét sikerült kitenyésztenie egy argentin gazdának. Ignacio Bergmann tehene mindössze 45 kiló és 67 centiméter „magas”. A gazda azonban sikere láttán sem nyugszik: a „minitehén”, Rosita állítólag júliusban ellik, Berg­mann reményei szerint egy olyan borjút, amely felnőve még anyjánál is kisebb termetű lesz - írja a dpa. Bergmann tehene - aki telje­sen szabályos testfelépítésű, egy normális méretű szarvas- marha kicsinyített mása - jelen­leg a Buenos Aires-i állatkert­ben látható. A mezőgazdaság túljutott a mélyponton, az elmúlt évben a megelőző esztendőhöz képest 5 százalékkal nőtt a termelés, a hazai ellátás kielégítő volt, és mintegy 15 százalékkal emel­kedett az export is. Eközben a termelői árak 30 százalékkal nőttek - mondta a héten egy sajtótájékoztatón Lakos László, földművelésügyi miniszter. A részletekről szólva a miniszter elmondta: a megelőző évhez képest 50 százalékkal több friss zöldséget, mintegy 30 száza­lékkal több tartósítóipari ter­méket, és ugyancsak 30 száza­lékkal több kolbászfélét adtak el. A bor- és pezsgőkivitel is 15 százalékkal emelkedett külföl­dön, mint egy évvel korábban. Különösen a Szovjetunió utód­államaiba szállítottunk lénye­gesen - 30 százalékkal - több élelmiszert, mint a megelőző évben. Nem mondható el ugyanez a fejlett tőkés orszá­gokkal kapcsolatban. Általá­nosságban visszaesett a sertés-, a marhahús- és a gabonaexport. A korábbinál több volt az im­port zsírból és gabonából, visz- szaszorult viszont a tejipari termékek behozatala. Az állat- állomány az elmúlt esztendő­ben tovább csökkent, ám vala­A tavalyi 30 ezer hektárról né­hány év alatt 100 ezer hektárra növelik az Orosz Föderáció sztavropoli területén a bábolnai technológiával művelt kuko­rica-vetésterületet. Az így ke­letkező takarmányra építve pe­dig baromfitenyésztésbe kez­denek, s évi 70 ezer tonna ba­romfihússal javítják az ottani lakosság ellátását. A most aláírt megállapodás szerint a két bá­bolnai cég, a Bábolna Rt. és az IKR Rt. már csomagolja és rö­videsen útnak indítja az ezek­hez szükséges anyagokat, a ve­A gyümölcsösök őszi talaj­munkáit zömmel már elvégez­ték a gazdálkodók és egyes he­lyeken megkezdődött a metszés is. A tápanyagutánpótlás azon­ban rendszertelen, számos he­lyen megoldatlan. Ezt a megyei földművelésügyi hivatalok in­formációi alapján összeállított legfrissebb szakminisztériumi jelentés állapítja meg. A gyepe­sített ültetvényeken elszaporod­tak a pockok. Az ellenük való mivel kisebb mértékben mint korábban. Szarvasmarhából 10 százalékkal kevesebbet tartot­tak a gazdaságok, és a magán- gazdálkodók, a sertésállomány 6 millióról 5 millióra csökkent. Ezzel ellentétes folyamat jel­lemezte a baromfiak tartását, hiszen szárnyasokból többet tartottak tavaly, mint 1993— ban. A tavalyi 57 milliárd fo­rinttal szemben az idén 80 mil­liárd forint jut a központi költ­ségvetésből a mezőgazdaság támogatására - mondta a mi­niszter. A tárca szakemberei szerint ezt elsősorban az élel­miszerexport-támogatásra és a mezőgazdaság gépellátására kell fordítani. Az FM idei prog­ramjában számos törvénymó­dosítás szerepel. Legfonto­sabbnak az élelmiszer-, az ál­lategészségügyi-, a jelzálog-, a földhitel- és a közraktározási törvény kimunkálását tartják. Szándékaik szerint ugyancsak idén készül el a kárpótlás lezá­rására vonatkozó törvény, és előkészítik a halászatról, vadá­szatról és az erdőkről szóló tör­vények módosítását. A kárpót­lás lezárásával párhuzamosan a jelenleginél vonzóbb feltétele­ket dolgoznak ki a kárpótlási jegyek felhasználására is. tőmagot, a tenyészanyagot, a berendezéseket. Szakembereik a helyszínen segítik majd a munkálatokat. Hasonló megállapodást írtak alá a bábolnaiak kazah partne­reikkel is. Ott 1995 és 1997 kö­zött a múlt évi 13 ezer hektárról 25 ezer hektárra növelik a leg­fontosabb takarmánynövény, a kukorica vetésterületét. Emel­lett 100 hektáron vetőmagot ál­lítanak elő. Az ehhez szükséges vetőmagot, gépeket, növényvé­dőszert Kazahsztánba is a két bábolnai cég szállítja. védekezés elmulasztása főként a fiatalabb ültetvényeken okoz­hat jelentősebb károkat. A pia­cokon a hazai gyümölcsöket az alma és a körte reprezentálja. Az előbbit 40-60, az utóbbit 60 és 100 forint közötti áron ad­ják kilogrammonként. A kíná­latban a déli gyümölcsök van­nak túlsúlyban, s tapasztalatok szerint a vámok emelkedése sem növelte drasztikusan az árukat. A japánoknak torkán akad az amerikai alma? Metszik a fákat a gyümölcsösökben Bábolnai baromfi A petőházi cukorgyárban az üzem történetének legkurtább kampánya zárult. A korábbi években általában 90-100 na­pos idényben dolgozták fel Pe- tőházán a cukorrépát, ezúttal hetven nap alatt végeztek. Az okokról Fábián Károly, a Petőházi Cukoripari Rt. elnök­vezérigazgatója elmondta: a ta­lajelőkészítés kívánnivalót ha­gyott maga után és az időjárási viszonyok sem kedveztek a ré­pának. A vetéskor több eső esett a kelleténél, a cserepese­déit talajból nehezen tudott ki­bújni a növény, a tenyészidő- szakban pedig szárazság volt. A feldolgozási idény rövidülésé­hez hozzájárult az is, hogy nőtt a gyár kapacitása, így naponta hatezer tonna répát tudtak fel­dolgozni. Az átlagtermés gyen­gébb volt a várt hektáronkénti 36-38 tonnánál. Összesen 395 ezer tonna répát kaptak a szö­vetkezetektől, társaságoktól és magángazdáktól, s ötvenezer tonna cukrot gyártottak. E 25 ezer tonnával kevesebb az 1993-as termelésnél. Az elnök­vezérigazgató úgy vélekedik: az országban összesen gyártott 425 ezer tonna cukor az igé­nyeket fedezi, importra tehát nem lesz szükség. A répa átvételi árában a mi­nőségi szempontokat érvénye­sítették, magasabb cukortar­talmú répáért, illetve nagyobb tisztasági fokú sűrűiéért többet fizettek, mint a gyengébb mi­nőségűért. A cukor árát egye­lőre nem emelik, mert tavaly ősszel 6 százalékos áremelést hajtottak végre. Földszeretet és földelhagyás, reményekkel teli vagy a tőkehi­ány miatt egyhelyben topogó kisgazdaságok és szövetkeze­tek, a kárpótlás feletti eufórikus öröm és kiábrándultság, szét­hullott és újra összeállni akaró falusi társadalom, elvesztett és „feltámadófélben” lévő egzisz­tenciák, kifulladás egy törté­nelmi tulajdonváltás túlzott iramától és erőgyűjtés, okos törvények, ösztönzések várása az újbóli életképességhez... Mindez csak elnagyolt „röntgenképe” Rab László: Mélyszántás (Agrár- és falukép 1990-1994) című, minap meg­jelent riport-dokumentum köte­tének. A szociográfiai igényességű s az ország nagy részét „feltér­képező” mű a magyar falu és mezőgazdaság gazdasági, tár­sadalmi és lelki kórrajzát, az át­alakulás drámáját tárja az ol­vasó elé. Megvilágítja a törvénykezési hátteret, a szigorú statisztikák mögötti napi valóságot, min­dennek alátámasztására idéz, s megszólaltat minisztériumi tisztviselőt, képviselőt, egykori cseléd tsz-tagot, kiváró vagy új terveket szövő vállalkozót és tanácstalan magángazdát. A szerző, Rab László maga is „agrárius” környezetben él, a Népszabadság Zala megyei tu­dósítója. ... hogy konyhakertjeink gya­kori, ha item a leggyakoribb zöldségnövényei a paprika, pa­radicsom, a tojásgyümölcs (padlizsán) és a burgonya a nö­vényvilág ugyanazon család­jába, a burgonyafélék (Solana- ceae) családjába tartoznak, te­hát igen közeli rokonai egy­másnak. És hogy miért jó tudni ezt? Azért, mert egész éven át kártevőik, kórokozóik jelentős része (burgonyabogár, levéltet- vek, drótférgek, mocskospajor, vírusbetegségek) azonosak, vagy igen közel állnak egy­máshoz. Ezért, ha a vegetációs időszakban a családhoz tartozó növényállomány valamelyikén kártevő vagy kórokozó megje­lenését észleljük, célszerű ala­posan szemügyre venni a töb­bieket is, és az ellenük való fel­lépést összehangoltan meg­szervezni, végrehajtani. Különösen akkor érdemes odafigyelni, amikor kisteker- tünkben korai újkrumpli céljára ültetünk csak burgonyát, kis te­rületen, s azt korán felszedjük. Az éhkoppon maradt burgo­nyabogarak - hacsak a szom­szédnak nincs a közelben még álló burgonyaültetvénye -, egé­szen biztosan nekiesnek a pap­rikának, a tojásgyümölcsnek, de még az illatanyagban bővel­kedő paradicsomot sem kímé­lik. Saját elszenvedett károm íratta le velem mindezt, hogy a nálam okosabb a más kárán, ez esetben az enyémen okuljon. Szakái László Kurta kampány Riportkötet a magyar agrárvilágról Jó tudni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents