Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
4. oldal Megyei Körkép — Tolna Es Környéke 1995. január 14., szombat Szolgáltató ház épül Faddon. A Fanni cukrászda után - mely rövid idő alatt a település egyik legkedveltebb vendéglátó egységévé vált - egy újabb vállalkozásba vágott bele Káko- nyi István helyi vállalkozó. Szolgáltató házat építtet Fadd központjában. Az érdekes alaprajzú épület már tető alatt van, s ha a hideg idő késlelteti is a kivitelezést, előbb-utóbb „lesz belőle valami” . . . FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A polgármester eljött, pedig is nem pecás Sió menti barátság Kölesdnek vannak testvértelepülési kapcsolatai országhatáron belül és kívül. Az állampolgárok is keresik a további kapcsolatfelvételi lehetőségeket. így volt ez a horgászok esetében is. Kölesden és Harcon is sok hódolója van a pecázásnak, így nem volt nehéz egymásra találniuk. Nemrégiben hivatalosan is létre jött a Sió menti barátság. Mint minden támogatásra érdemes kapcsolatfelvételt, a helyi önkormányzatok ezt is támogatták. A végeredmény a Harc-Kölesd Horgász Egyesület megalakítása lett, mintegy 300 taggal. Az önkormányzatok egyéb támogatás mellett természetesen anyagi eszközökkel is segítik az egyesületet. A taggyűléseket felváltva a két településen tartják. Évente rendeznek Kölesden és Harcon is egy-egy horgászversenyt. Ez év elején is már találkozott az egyesület vezetősége. A rendezvényen Horváth János Harc polgármestere is részt vett, jóllehet nem is horgászó ember. A polgármester hozzászólásában kifejtette, hogy hasznosnak ítéli ezt a fajta szabadidő eltöltést. Örömét fejezte ki azért, hogy a két település polgárai barátilag közelednek egymáshoz. A horgásztársak megállapodtak abban, hogy az idén is megrendezik a hagyományos horgászbált, valamint a horgászversenyeket. Varga András Rendőrőrs Megszületett a vádirat a tavaly nyáron, a tolnai Thelena Fesztiválon történt erőszakos cselekmények ügyében. A tolnai rendőrök a múlt év végén fejezték be a nyomozást. Az ügyészség csoportosan elkövetett garázdasággal, súlyos és könnyű testi sértéssel vádolja B. László, B. József és S. Gyula tolnai lakosokat. Leszúrtak egy 120-130 kilós sertést a tolnai mezőgazdasági szövetkezet fácánkerti telepén. A véres eseményre vasárnapra virradóra került sor. A tetteseknek sikerült magukkal vinniük áldozatukat. Betörtek a Gemenc Ipari Szövetkezet telepére, szerdára virradóra. A tettes(ek) zsákmánya egy darab gyorsvágó gép volt. Pisti „zenés” monológja — Úgy alakult a dolog, hogy munkanélküli lettem tavaly. Az a segély, amit adnak, az az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés! Nem ért váratlanul a dolog, de egy pillanatra gondok közé roskadtam. Ilyenkor sok mindent lehet csinálni: lehet kétségbeesni, lehet reménykedni, lehet azon meditálni, hogy milyen lehetőségek adottak a túlélésre, s lehet elmélázni azon, hogy milyen adottságai vannak az embernek. — Üres volt a szülői ház. Fűthető, villany van, víz van. A szomszédom - székely áttelepült - fafaragással, hangszerkészítéssel foglalkozik. Ajánlott egy lehetőséget, elkezdtem. Egy hokedli, meg egy saját gyártmányú csiszológép volt a munkaeszközöm. Lassan beszereztem a vésőket, fareszelő- ket, a faragókéseket. Ellestem, megtanultam, a mesterséget. Most már tízféle hangszert tudok készíteni, és körülbelül tíz van fejlesztés alatt. A pánsíp, a köcsögduda nagyon bevált. A kézbe vett anyag, a tapasztalás gyorsan elindította agyamnak forgását. Kezdett elfogyni a sípnak való nád, amit a szomszédoktól kaptam, körül kellett néznem, hogy miből lehetne valamit készíteni, s rátaláltam a bürökre. Medinán van belőle töméntelen mennyiségben. Elkezdtem hát furulyával próbálkozni. A szabály az, hogy ezek a zeneszerszámok csak természetes alapanyagból készülhetnek. Nincs bennük drót, műanyag, lehetőség szerint még ragasztó sem. Fontos az is, hogy egyszerűek legyenek, helyben fellelhető anyagból készülhessenek, legyen bennük egy kis ötlet is, és meg is vegyék őket. A következő „találmányom” a két egymásra húzott mákgubó volt, amit fújni lehet. .. Neve: gubóka. Én kereszteltem ennek. Legújabb hangszerem pedig a „gyapi”. Alapanyaga a vadgyapot gu- bója. — A bürökduda és a gubóka már a Néprajzi Múzeumba is bekerült. Gyűjtöm a szakkönyveket, bár nagyon nehéz hozzájutni a megfelelő szakiroda- lomhoz. Amikor egy-egy kiállításra elvetődök, azonnal a népi hangszereseket keresem. Az ilyen hangszerkészítők nincsenek sokan, ebből következtetek, hogy lesz kereslete munkáimnak. A szomszédom már felmérte a piaci lehetőségeket. Ebből meggazdagodni nem lehet, de megélnem a három gyerekkel ebből kell. Olyan nem lehetséges, hogy nincs kedvem hozzá! Nincs munkaidő, nincs főnök, viszont van rizikó. Mindig olyan dolgokat kell készítenem, amit majd el is lehet adni, ami másoknak is tetszik. Ami kelendő. Mert végül is ez egy vásári portéka! — Sajnos ebben a faluban nincs hagyománya a népi hangszerkészítésnek, sem a népi zenélésnek. Most próbáljuk mindezt elindítani, megteremteni. Mintadarabokat készítek, hogy legyen állandóan egy kész kollekció. Minden hangszert kipróbálok, behangolok egy elektromos műszerrel. Mindig kísérletezek. A gerendán száradó lopótökből például majd citera készül. A bélhúr titka foglalkoztat most leginkább. —* Folyamatban van a vállalkozói igazolványom kiváltása, s a tavasszal már annak sem lesz akadálya, hogy az elkészített hangszereimet önmagam értékesítsem. Kőszegi Pisti dolgozni kezd. Szítja a tüzet, fűrészt vesz kezébe, nádat darabol. Aztán csiszol. Majd a kés, a reszelő és végül a véső is sorra kerül. A falon egy felirat olvasható: „Az jó, ha azt csinálod, amihez kedved van. Az még jobb, ha ezzel másoknak is örömet okozol. S ha ebből te és családod meg is tud élni, az sem rossz!” Ezeket a szavakat Benkó Sándor, a „dixilendes” mondta egy riportban. Pontosan ide illenek! • Konrád László Az egyik saját „találmány”, a gubóka megszólaltatása Jó helyen egy jó műhelyt nyitni Hír-Forrás Dr. Tóth Ferenc falugazdász tanfolyamot indít. A hozzá tartozó települések - Szedres, Medina, Tengelic és Puszta- hencse - kiskert-tulajdonosai, gazdái jelentkezhetnek erre a februárban kezdődő oktatásra. A cél az lesz, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a növényi kultúra védelmét szolgáló új vegyszerekkel, és azok alkalmazásával. Az előadásokra a települések művelődési házaiban kerül sor. Rock sarock Tolnán. Két együttes lép fel a Rock sarock következő rendezvényén a tolnai művelődési házban: a Bum, mely trash zenét, és az Ablak Zsiráf, mely elsősorban Nirvana számokat játszik. Műsorukra január 20-án este 9-től kerül sor. A kölesdi kábeltévé szerkesztősége riportsorozatot indít. Portrékat készítenek a településről elszármazott neves emberekről. Az első alanynak dr. Hegyháti Józsefet, az ipari minisztérium helyettes államtitkárát választották. Az anyagot e hét közepén vették fel, és a jövő héten kerül adásba. Folytatódik a mese. Pontosabban: újabb mesével folytatódik a sorozat. A mesebérlet második előadására január 18-án kerül sor Tolnán és Mözsön. A szekszárdi Holló együttes aznap háromszor is bemutatja Meseálom című produkcióját: a tolnai művelődési házban 10 órától és 13.30-tól, a mö- zsiben pedig 16 órai kezdettel. Már a tavaszra készülnek a kertbarátok. A tolnai kertbarátkor következő összejövetelére január 16-án 18.30-tól kerül sor a helyi művelődési házban. Előadó Németh István tanár lesz. A téma pedig a ’95-ös kezdés a kiskertekben és a ház körül. Testületi ülés Medinán. A falu új képviselő-testületének második ülésére január 25-én este 6 órai kezdettel kerül sor. Foglalkoznak majd a közgyógyellátással, a munka- nélküliséggel, a segélyezéssel, valamint az oktatásra fordítható pénz elosztásával, különös tekintettel a Szedresre átjáró felsőtagozatosokra. Paksi most bogyiszlói vagy szekszárdi? Jó kérdés. Paksi István kétlakiságát firtatja, akinek a faluban és a megyeszékhelyen is van egy műhelye. A környék egyik legismertebb autóvillamossági szerelőjénél ilyenkor - télvíz idején - nagy a forgalom. (Ó jaj a hazai járműpark!) Fogynak rendesen a Szászakkummulátorok. Aminek persze a mester örül. Bogyiszlón él, ’86 óta főállású „maszek” otthon, és ’89-ben Szekszárdon is megnyitotta műhelyét, a Tartsay lakótelepen. Azt mondja, a mai benzinárak mellett hiába elégedettek vele a kuncsaftok, nem fognak hozzá kikocsikázni Bo- gyiszlóra. Ezért kellett lépnie, ezért jött a megyeszékhelyre, s ezért szeretne a közeljövőben még egy műhelyt nyitni itt, valami jó helyen. Mikor a vállalkozók gondjairól faggatom, azt feleli, hogy nem panaszkodik, attól úgyse változik semmi. Dolgozik, igyekszik, hajt. Elkezdte, csinálja, s fizeti a terheket. Van két ipari tanulója; általában csak olyanokkal dolgozik, akiket ismer, akik szaktudásában megbízhat, aki vagy a mestere vagy a tanítványa volt. Az önindítók és generátorok javítására specializálódott, a Trabanttól a kombájnig, sőt a kompig már mindenféle járművet „bütykölt”. Bármilyen autóhoz, Paksi István bármilyen alkatrészt, anyagot egy nap alatt be tud szerezni. Igaz, hogy mostanában a keleti FOTÓ: ÓTÓS márkáknál egyre több a probléma az utánpótlással...- WyTakács Zsolt - mostantól főállásban - Kistormás polgármestere Újraválasztottan, kérdőjelekkel A megyében kevés településen győzött olyan elsöprő szavazatkülönbséggel polgármester, mint Kistormáson Takács Zsolt. A polgármesterekre leadott 198 szavazatból 178-at kapott ő, aki a megelőző ciklusban is hasonló tisztséget töltött be. Ez a számottevő különbség is mutatja, hogy a kistormásiak elégedettek voltak polgármesterükkel, jóllehet nem akart ismételten indulni a választásokon. — Adódik a kérdés, hogy akkor mégis miért jelöltette magát? — Közvetlenül a jelölés előtt számosán felkerestek a település lakói közül és kérték, hogy ne hagyjam abba, folytassam a megkezdett munkát. Kissé patthelyzetbe is kerültem, mert az esetlegesen újrainduló régi önkormányzati tagok is attól tették függővé indulásukat, hogy én jelöltetem-e magamat vagy sem. Olyan nyomás nehezedett rám, hogy kénytelen voltam elindulni. így utólag be kell látnom, a választási eredmény ismeretében, hogy helyesen cselekedtem. Élvezem a lakosság bizalmát. — Korábban társadalmi tisztségben töltötte be e posztot, most viszont főállású polgár- mester? — Ez is egyik oka volt annak, hogy nem akartam indulni. A korábbi ciklusban oktatási intézmény vezetője voltam. A megváltozott önkormányzati törvény következtében az ösz- szeférhetetlenség okán választanom kellett az intézmény vezetése vagy a főállású polgár- mesterség között. Rajtam kívül még sokan kerültek hasonló döntési helyzetbe, országszerte. Tessék végigondolni. Főállású polgármesterként a havi jövedelmem megegyezik az intézményvezetői javadalmazásommal. A korábbi ciklusban ennek a költségnek a 80 %-át megspórolhatta az önkormányzat. Most nem. Ráadásul az oktatási intézménybe fel kellett venni egy személyt a pótlásomra. — Megválasztotton milyennek érzi, hogyan látja a saját jelenlegi helyzetét? — Eléggé borúsan. Az az érzésem, hogy a jelenlegi irányítás a kistelepüléseket igyekszik „ledarálni”. Mindezt nem direkt módon. Az elmúlt ciklusban véleményem szerint régen látott fejlődés volt tapasztalható a kistelepüléseken. Gombamódra épültek a tornatermek, vízművek. Sok helyütt megoldották a szennyvíz elhelyezését is. Mára pedig maradt a beruházások adósságának törlesztése és az a dilemma, hogy miből és hogyan tudja megőrizni működőképességét a település. Nekünk még olyan lehetőségünk sincsen, hogy valamilyen vagyontárgyat értékesítsünk és a befolyó pénzből tömjük be a lyukakat. Be kell látniuk a politikát meghatározó erőknek, ha az országban egészséges településszerkezetet akarnak működtetni, akkor abban helyük van a kistelepüléseknek is. Ha elengedik ezeknek a településeknek a „kezét”, akkor óhatatlanul, menthetetlenül felborul a kívánatos egyensúly. Varga András
