Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
1995. január 12., csütörtök Környezetbarát 7. oldal Az anyatej jót tesz az agynak Egy holland tanulmány szerint az anyatej a bébitáp- személ előnyösebb az agy fejlődésére. Az 526 gyermekre kiterjedő vizsgálat szerint azok, akiket születésük után legalább három hétig szoptattak, csak fele akkora arányban szenvedtek neurológiai rendellenességektől - mint például a mozgáskoordináció zavarai - mint - azok, akik tápszert kaptak. Ez azt látszik bizonyítani, hogy az élet első heteiben kapott táplálék szerepet játszhat később az ideg- rendszeri viselkedési állapotban. Holland tudósok a gyermekek egy csoportját a születéskor, majd kilencéves korukban vizsgálták meg. A szoptatott gyerekek 74 százaléka normálisan fejlődött, és csak 13 százalékuk mutatott neurológiai rendellenességeket. Korábbi vizsgálatok az anyatejet az intelligenciával hozták összefüggésbe. E tanulmány középpontjában a neurológiai fejlődés állt, például a reflexek és az alapvető koordinációs képességek. A szkeptikusok az anyatejnek tulajdonított előnyöket az anya motivációjával, képzettségével, vagy az érzelmi kötelékekkel hozták mindeddig összefüggésbe. Az új tanulmány szerzői hagytak helyet ezeknek a tényezőknek is. Számításba vették a társadalmi helyzetet, az anya képzettségét és más tényezőket, s arra a következtetésre jutottak, hogy a tápszerrel etetett gyerekek esetében kétszer olyan valószínű, hogy neurológiai rendelleneségek lépnek fel, mint azoknál, akik anyatejet fogyasztottak. Sok tudós szerint az anyatejben lévő hosszú molekulaláncú zsírsavak (amelyek nem találhatók meg a tápszerben) serkentik az agy fejlődését. A magzati élet során a gyerekek az anyától kapják ezeket a zsírsavakat, de születésük után négyhetes korukig ezeket nem képesek előállítani. A feltételezések szerint ez a zsírsav csak egyike azon számos összetevőnek, ami a bébitápszerből hiányzik, de az anyatejben megvan. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy a szakemberek még tisztábban lássanak, és konkrétan kiemeljék a kettő közötti különbség fő elemét. Keressük egymást Új állatfajtát találtak Vietnamban Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „Őszinte Szó” Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!”. Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „Őszinte Szó” Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolatteremtéshez. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, ragadjon tollat, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelét a jelige tulajdonosához. „Örökké hú leszek” 40 éves, 178 magas, kék szemű, nőtlen szakmunkás vagyok. Saját lakásomban egyedül élek. Természetem őszinte, engedékeny, káros szenvedélyektől mentes, szeretek horgászni, kirándulni, szabadidőmben szórakozni. Én is, mint sokan mások szeretetre vágyom, s ezért korban hozzám illő, egyszerű, őszinte hölgy ismeretségét keresem. „Talán majd kettesben” 64 éves (168/74), őszülő, középvégzettségű, független, nyugdíjas férfi vagyok. Káros szenvedélyem nincs, szeretek olvasni, kirándulni, horgászni. Alaptermészetem megértő, toleráns. Messzemenően tudom viszonozni amit kapok, a megértést és szimpátiát. Barátot, társat keresek egy olyan hölgy személyében, aki megosztaná velem örömét-bánatát és el tudna fogadni problémáimmal együtt. „Szeretet hiánya” 56 éves (164/50), egyedülálló, filigrán nő vagyok, nem kimondottan otthonülő. Szeretem a társaságot, színházat, mozit, szeretek táncolni. Fontos nekem a rend, tisztaság, ápoltság, amelyet társamtól is elvárnék. Szeretnék találni egy emberséges, szelíd modorú, szeretetet adni és kapni tudó, antialkoholista, egyedülálló urat 60 éves korig, lehetőleg hosszú távra. Kik is fedezték fel az Antarktiszt? Megkezdődött az Antarktisz partmenti jeges vizeiben a kutatás egy spanyol hadihajó után, s ha sikerrel jár, kiderülhet, hogy nem angol fókavadászok voltak az elsők, akik eljutottak a jeges földrészre. A San Telmo nevű hadihajó 1819-ben Spanyolországból indult Chilébe, ám a Hom-fok veszélyes vizeire érve fedélzetén 644 emberrel eltűnt. A feltételezések szerint a Livingston- sziget közelében rejtőzhetnek roncsai. A sors iróniája, hogy a hajó horgonyának és néhány deszkájának maradványaira a chilei nemzeti múzeum régésze szerint brit fókavadászok bukkantak a Dél-Shetland-szigetek partján, tehát, ha az Antarktiszt nem is, de az Antarktiszt felfedező spanyolok nyomait elsőként mindenképpen britek pillantották meg. Ugyancsak chilei feltételezés alapján a britek olyannyira féltek attól, hogy megelőzték őket a spanyolok a felfedezésben, hogy az akkori Valparaisóban akkreditált brit misszió külön expedíciót menesztett a brit korona igényének érvényesítésére. Mára persze, ha sikerül is bebizonyítani, hogy a spanyolok egy hónappal megelőzték a briteket, ennek csupán történelmi érdekessége van, politikai jelentőse egyáltalán semmi nincs. A spanyol hajó egyébként nemzedékének egyik legnagyobbja volt, 74 ágyú szolgált fedélzetén, s mindegyikhez két tonnányi ágyúgolyó tartozott. A kutatás éppen erre a komoly mennyiségé vasra próbál támaszkodni, s fémdetektorral keresik a hajót. Ha sikerül fellelni, műholdról még pontosabban bejelölik a helyet, s csak ezután ereszkednek a jeges vízbe a búvárok. A kutatást nem csupán a hideg, hanem a fókák is nehezítik, amelyek felségterületüket mindig harciasán védelmezik. A rövid antarktiszi nyár decembertől februárig tart, s némi segítség a jeges kutatásban, hogy a nappalok legalább 22 órát tartanak. Vietnam középső részén helyi lakosok fogságba ejtettek egy fiatal, szarvakat viselő emlősállatot, amelyről szakértők azt gyanítják, hogy egy eddig nem ismert állatfajta egyede. Thua Thien-Hué tartomány lakói egyszerre két pédányt - egy anyaállatot és a kölykét - ejtették foglyul. Az idősebb állat még a csapdában elpusztult, a fiatalabb pedig nem sokkal később a fogságban múlt ki. A fogságba vetett fiatal állatról decemberben a helyi parasztok fényképfelvételt készítettek, amelyet a Vietnam News című lap szerdai számában megjelentetett. Az élőlény emlős, a szarvasmarhafélék családjába tartozó kecskealakú állat. A fiatal példány 16 kilogrammot nyomott. Három metszőfoga, egy szemfoga volt, zápfoga pedig egy sem. Prémes állat, bundája színes, fehér, fekete, szürke és barnássárga foltokkal. A Vietnam News beszámolója szerint egyelőre nem biztos, hogy egy új állatfajtát sikerült felfedezni, az élőlény maradványait szakértők tüzetesen áttanulmányozzák, hogy végleges választ adjanak a kérdésre. 1992-ben a helyi lakosok egy új ökörfajta két példányát ejtették csapdába, de a fogságban ezek is elpusztultak. Tavaly egy új szarvasfajtára bukkantak Vietnamban. A világon - a vietnami három felfedezést is beleértve - összesen hét új hasonló felfedezés történt ebben a században. Betakartam hóval, köddel, mégis fázik a világ, nincs lomb, nincs levél a fákon, nincsen a réten virág. Hátha nincsen, jégvirágot rajzolok az ablakon, nem láttatok ilyen szépet egyetlenegy tavaszon. A fákra is zúzmarából kötök ezüst levelet, nem tud ilyet sem a nyár, sem az a híres kikelet! (részlet) Zelk Zoltán Fotó: Ritzel Zoltán Hamarosan védett lesz a Mezőföld Természetes ösztrogén növényi vegyületekből Dr. Kalotás Zsolt nyitotta meg az 1994-es év legszebb természetfotóit bemutató tárlatot a szekszárdi Babits Mihály művelődési házban. Mint Tolna megyét jól ismerő, korábban itt dolgozó szakembertől kértem interjút a minisztérium természetvédelmi hivatalának osztályvezetőjétől. — Milyen helyzetben van a természetvédelem ebben a megyében, az ország más vidékeihez képest? — Tolna megye sem különbözik sokban az ország más területeitől. Valamennyi régiónak megvan a maga jellegzetessége, érdekessége, értéke. Talán annyiban különbözik ez a megye a többitől, hogy itt később indultak el a természetvédelmi kezdeményezések, mint máshol. Ennek megvan a maga társadalmi, politikai oka, ami azonban nem azt jelenti, hogy Tolna megye szegényebb lenne természeti értékekben, mint mondjuk Veszprém, ahol a legtöbb védett területet alakították ki 1980-ig. Tolnában sokáig meg sem indult a védendő területek feltárása, nem akadtak kezdeményező emberek, sokan talán el sem hitték, hogy errefelé is lehetnek különlegességek. Holott a Kárpát-medencére jellemző löszgyepekből már csak itt, a Mezőföldön - Dunaföldvár, Dunakömlőd térségében - találhatók valóban érintetlen részek. Hamarosan megtörténik a tájegység védetté nyilvánítása, az anyag már a minisztériumban van, az egyeztetések megtörténtek, gyakorlatilag csak a kihirdetés van hátra. — Tolna megye környezetvédelmi szempontból három helyhez tartozik: részben Bajához, részben Székesfehérvárhoz, részben Pécshez. Szeren- csés-e ez az elaprózódás? — Én nem igy fogalmaznám meg, hogy környezetvédelmi szempontból, hanem úgy, hogy olyan hatóságok tevékenykednek itt, amelyek más-más szakterületet vállalnak fel, és különböző tárcáknál vannak ezek a hatósági feladatok. Szerintem a környezetvédelem és a természetvédelem két teljesen különböző dolog. Míg a környezetvédelem egyértelműen technikai és műszaki tevékenységet jelent, és az ember közvetlen környezetének megóvására irányul, a természetvédelem célja az élővilág, a fajok, a földtani értékek megóvása. Ez sokkal kiforrottabb szakterület, mint a környezet- védelem, ami nem tekint vissza nagy múltra. — Ha dr. Kalotás Zsolt „szabad kezet kapna" Tolna megyében, mihez nyúlna elsőként? — Magyarországon a vizes területek sanyarú sorsát kellene mihamarabb rendezni. Tolnában a Duna, a Sió és a Sárvíz vízgyűjtő területén is kritikus a helyzet. Az utolsó percekben vagyunk...- WyA kínai gyógyászatban már évszázadok óta használt egyes növényi Vegyületek erős hasonlóságot mutatnak az emberi ösztrogénnel, s ezért nagy reményekkel kecsegtethetnek az idősebb, a klimaxon már túljutott nők hormonkezelésében - állapította meg Los Angeles-i kutatók egy csoportja. A vizsgálatok eredményeit az amerikai gyógyszerkutatók társaságának éves találkozóján hozták nyilvánosságra. Az izoflavonoidok egy olyan, a természetben előforduló és a gyógyászatban már alkalmazott növényi vegyület- csoport, amelynek csak kevés mellékhatása van. Az izoflavonoidok ugyanakkor számos gyógyhatással bírnak. Mivel ez a vegyületcsoport növényekben található meg, ezért a fitoöszt- rogén (növényi ösztrogén) elnevezést kapták. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy alkalmazható-e a fitoösztrogén a változás korában levő nők hormon- kezelésében. A kínai gyógyászatban ugyanis már régóta használják azokat a növényeket, amelyek a mesterségesen előállított ösztrogénnél jóval kevesebb mellékhatással rendelkező fitoösztrogént tartalmazzák. (Egyes vélemények szerint ugyanis a mesterséges ösztrogén-adagolás növeli az emlőrák kockázatát.)
