Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
1995. január 12., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Kertbarátoknak írta: dr. Komiszár Lajos Fák, bokrok, évelő növények költöztetése Építkezés, új út kialakítása vagy más ok miatt indokolttá válhat kertünk átrendezése, a nagyobb növények új helyre költöztetése. A kisebb fák, a nem túl idős bokrok és a terjedelmesebb évelő növénytövek a rügyfakadásig, illetve a kihajtásig sikeresen áttelepíthetők. Az 1-3 éve ültetett fáknak és cserjéknek ugyanúgy kell a kiszemelt új helyet kialakítani, mint amikor elültettük őket, tehát 50x50x50 cm-es gödröt ásunk. A legfelső ásónyomnyi földet rakjuk külön halomba, hogy azt elsőként szórhassuk vissza a gyökérzethez. A gyökereket úgy kell elvágni, hogy 30-40 centinél jobban ne rövidüljenek meg. A gyökereken kiszedéskor keletkező sebfelületeket metszőollóval ferde vágással tüntessük el. Ha van gyökeresedést segítő hor- monos szerünk - szaküzletekben kaphatók -, a gyökérvégeket a használati utasításnak megfelelően érdemes vele kúrálni. Hasonló módon, érdemi károsodás nélkül költöztethetjük új lakóhelyre nagyobb évelő növényeinket, virágtöveinket is. Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg minél nagyobb földlabdával együtt kerüljenek át az új helyre. Általában biztonsággal telepíthetők több éve helyben levő fák, bokrok, sőt fenyők és más örökzöldek is - megfelelő méretű földlabda „társaságában”. A méret természetesen függ a növény föld fölötti részeinek méretétől. Általánosítható szabály, hogy a földlabda a föld fölötti ágrész átmérőjénél 5-6-szor nagyobb átmérőjű legyen. (Ez a gyakorlatban rendszerint 50-100 cm-es labdát jelent.) A telepítést kis emelőszerkezettel, csőrlővel megkönnyíthet- jük. Ha pedig zsákvászonnal vagy fóliával burkoljuk be a földlabdát, megakadályozhatjuk, hogy szállítás közben szétessen vagy elhulljon. A költöztetés záróakkordjaként az előre elkészített gödörbe eredeti helyzetébe illesszük be a növényt és 3-4 karóval feltétlenül támasszuk ki, a földlabda és az ültetőgödör közötti részt pedig jó minőségű, nyirkos földdel töltsük ki. Teraiéseredmények Leggyakoribb gyomnövényeink 15. A szerbtövis fajok Mikor vessük a borsót? Velem együtt sokan várják már a tavaszt. No de a túlzott sietség - mint mindenben - itt sem biztos hogy jó. Az igaz, hogy a mák és a petrezselyem mellett a borsó az a zöldségnövényünk, amely csíraállapotban, kifejtőborsó esetében a mínusz 4-5, velőborsónál a mínusz 2-3 fok átmeneti lehűlést is kibírja nagyobb károsodás nélkül, mégsem érdemes túl korai elvetéssel kitenni ennek a veszélynek, mert 2-3 cm talajmélységben 5 Celsius fokos talajhőmérsékletnél 35-36 nap, 10 fokosnál 12-13 nap, 13 fokosnál 9 nap, 20 fokosnál pedig mindössze 6-7 nap a csírázás ideje. Ha tehát megvárjuk a talaj kellő fel- melegedését, a később elvetett borsó úgyis utoléri, sőt, ha a késői átmeneti fagyok gyötörték, túl is növi a túl korán elvetetteket. Az edzettebb kifejtőborsók vetésével a március elejét, a hő- igényesebb velőborsók esetében a március közepét, második harmadát érdemes megvárni. Kiskertekben a kisebb növésű előbbieket 25-35 cm, utóbbiakat 35-45 cm sortávolságra, folyóméterenként gondos elosztásban 25, illetve 20 magot számítva vessük. A korai talajtaposás elkerülése érdekében érdemes a legalább másfél méter hosszú, 15- 20 mm belméretű, felül tölcsé- res vetőcső alkalmazása, amelybe a vetőbarázdában továbbhúzva felülről, 4-5 centiméterenként adagolhatjuk a vetőmagot, még az ágyások közötti utacskáktól távolabb eső sorokba is. Türelmet és figyelmet igénylő munka, de megéri a terület jobb kihasználása és az optimális tenyészterület feltétlen biztosítása (egyenletes elvetés, egyenletes termés) végett. Ugyanez a módszer sikerrel kecsegtet a később vetendő babnál is, hiszen itt is, ott is a termés mennyiségét és minőségét nem a nagy növényszám, hanem az optimális élettér határozza meg. Szakái László A fontosabb szántóföldi növények termésmennyisége és - átlaga - a napraforgó kivételével - az elmúlt évben emelkedett ugyan 1993-hoz képest, de még mindig nagymértékben elmaradt az 1986-1990-es évek átlagaitól - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Az adatok szerint 1994-ben valamivel több mint 11,6 millió tonna gabona termett, s ez 40 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, de az összehasonlítási alapul vett 1986-90-es évek átlagánál csaknem 17 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor a vetésterület 3,2 százalékkal növekedett a megelőző esztendőkhöz viszonyítva. Kukoricát 1,2 millió hektáron termesztettek, a vetésterület 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a 4,7 millió tonnányi termés viszont 19 százalékkal volt több mint 1993-ban. A hektáronkénti termésátlag az 1986-90-es évekénél 31 százalékkal alacsonyabb volt. Cukorrépát 11 ezer hektárral nagyobb területen vetettek az egy évvel korábbinál, a hozam 32,6 tonnával nagyobb a tavalyinál. Hazánkban ebből a nemzetségből a bojtorján-, az olasz- és a szúrós szerbtövis fordul elő, valamint átmeneti (hibrid) alakok is megtalálhatók. Egyéves, felálló szárú növények, melyek magjai jellegzetes, tüskékkel bontott, úgynevezett kettőska- szat-terméságazatban fejlődnek. A bojtorján szerbtövis (szamárlapu, koldusmogyoró) szára 30-150 cm magas, erőteljesen elágazó. Levelei szürkészöld színűek, hosszú nyelűek, 3 vagy 5 karéjúak, szélük egyenetlenül fogas. Szára és levelei általában szőrösek, vagy - extrém száraz termőhelyen - legalábbis erősen érdesek. Virágai aprók, zöldek, külön porzós, illetve termős fészek virágzatba rendeződtek. Termése 10-15 mm hosszú, tüskékkel borított (csúcsán két hosszabb, egyenes szarvszerű tüskével) benne két mag található. Legelőkön, parlagokon, árkokban gyakori, de a szántóföldeken is egyre tömegesebb. Az olasz (vízparti) szerbtövis az előző fajra nagyon hasonlít. A bojtorján szerbtövistől elsősorban sárgás-zöld levelei, nagyobb (20-25 ipm-es) termése, valamint az azon helyet foglaló két nagy, fogószerűen egymáshoz görbülő tüske alapján különíthető el. Szára gyakran barna vagy pirosas foltokkal tarkított. A nedves területeket (árterek, mocsári növény- társulások) kedveli, de a szárazabb ruderális területeken is nagy állományai fordulhatnak elő. A bojtorján szerbtövissel és - a két faj jellemzőit magukon változatosan egyesítő - hibrid alakokkal együtt gyors ütemben terjed a szántóföldeken. A szúrós szerbtövis (disznótövis, ördögtüske) az előzőekben említett két fajnál - és hibridjeiknél - ritkábban fordul élő. Általában 20-40 cm magas, de szélsőséges viszonyok között közel 100 cm-es nagyságot is elérhet. Levelei a fo- náki oldalon fehér-, vagy ezüstösszürkén molyhosak. Ä levelek tövén 1-2 db, elágazó, 2-3 cm hosszúságú tövis található, melyről a faj a nevét kapta. Gömbölyű, kb 5 mm átmérőjű porzós virágú fészkei az ágak csúcsán, a termős virágok a levelek hónaljában találhatók. A terméságazat 8-15 mm-es, két rövid, egyenes tüskeszarvval. Nitrogén kedvelő, ezért elsősorban legelőkön, szemetes helyeken, trágyarakások, karámok közelében, falvak elhanyagolt területén fordul elő. A szerbtövis fajok melegigényesek, csak a talaj felmelegedését követően, a kukoricával azonos, vagy 1-2 C fokkal alacsonyabb hőmérsékleten csíráznak. Akár 10-15 cm-es talajmélységből is képesek kikelni. Nagy termetükkel árnyékolják, elnyomják, foltokban ki is pusztíthatják a kultúrnövényt. Jelenlétük a legelőkön is káros. Horgas, tüskés terméseik az emberek ruházatába és az állatok szőrébe beleakadva terjednek. A konkurens fajok kiirtása megnöveli a szerbtövis életterét, elősegíti terjedését. A nem művelt területeken virágzás előtt le kell kaszálni. Szükség esetén a Finale és Glialka készítményekkel lehet ellene védekezni. A talajra kijuttatott szerek - az „alapkezelések” - hatástalanok ellene, ezért csak azokban a kultúrákban védekezhetünk eredményesen, amelyek gyomirtására megfelelő hatékonyságú, kelés után alkalmazható szer áll rendelkezésre. A kalászosokban - megfelelő sűrűségű állományban - nem tud felszaporodni, mert a gyom kelésekor már a bokro- sodása végén tartó kultúrnövény elnyomja. Elsősorban a kapásokban jelent minden évben ismétlődő problémát. A napraforgó állománykezelésére - a kétszikű gyomok ellen - csak a Modown* engedélyezett, de az sem elég hatékony a szerbtövis ellen. Kukoricában a kontakt hatású Pardner**, Bromotril**, Basagran* csak a 2 lombleveles példányokat irtja kifogástalanul, a fejlettebbek - különösen meleg, csapadékos időjárás esetén - könnyen kiheverik a szerek hatását. Az említett készítmények a 2 levelesnél fejlettebb szerbtövis ellen 2,4-D* vagy atrazin* hatóanyagú szerek csökkentett dózisával kombinálhatok. A szerbtövis ellen jó eredményt ad a Gartoxin*, Basagran*, Laddok**, Banvel 480*, Titus Plus* és Teli* is. A további szántóföldi kultúrák közül a szerbtövis ellen még szójában (Basagran*, Blazer 2S*, Scepter*, Pivot*); borsóban (Basagran*, Tropotox* és Pivot*) és cukorrépában (Lontrel*) védekezhetünk eredményesen. *1. forgalmi kategóriába sorolt szerek. ** II. forgalmi kategóriába sorolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Pannon GSM. A./ BOJTORJÁN S7.ERBT ÖV IS Tiz a százból! 10% engedmény az első 100 új előfizetőnek a készülék és a kiegészítők árából! És ez még nem minden! Hiszen, ha Ön januárban az első száz új előfizető között van, a Pannon GSM privát hangpostáját és hívófél-azonosító szolgáltatását 6 hónapon keresztül ingyen használhatja. De ne feledje, mindez csak akkor jár Önnek, ha abban a megyében fizet elő a Pannon GSM szolgáltatásaira, ahol lakik, vagy ahol a cégét bejegyezték. Ha szeretne többet megtudni az akcióról, hívja nonstop ügyfél- szolgálatunkat az (1) 270-4120-as telefonszámon, vagy keresse fel legközelebbi viszonteladónkat: Global 900 Kft., 7100 Szekszárd, Széchenyi Üzletház tel.: 74/315-035; Perfect Phone * Kft., 7100 Szekszárd, Rákóczi út 2. tel.: 74/311-792; Pir Kft., 7030 Paks, Újtemplom úti üzletsor tel.: 75/312-584; Steko Bt., 7020 Dunaföldvár. Béke tér 7. tel.: 20/357-630; Stoll Kft., 7150 Bonyhád, Zrínyi u. 29. tel.: 74/351-730 pannon gsm
