Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

1995. január 12., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Kertbarátoknak írta: dr. Komiszár Lajos Fák, bokrok, évelő növények költöztetése Építkezés, új út kialakítása vagy más ok miatt indokolttá válhat kertünk átrendezése, a nagyobb növények új helyre költözte­tése. A kisebb fák, a nem túl idős bokrok és a terjedelmesebb évelő növénytövek a rügyfakadásig, illetve a kihajtásig sikere­sen áttelepíthetők. Az 1-3 éve ültetett fáknak és cserjéknek ugyanúgy kell a kiszemelt új helyet kialakítani, mint amikor el­ültettük őket, tehát 50x50x50 cm-es gödröt ásunk. A legfelső ásónyomnyi földet rakjuk külön halomba, hogy azt elsőként szórhassuk vissza a gyökérzethez. A gyökereket úgy kell el­vágni, hogy 30-40 centinél jobban ne rövidüljenek meg. A gyökereken kiszedéskor keletkező sebfelületeket metszőollóval ferde vágással tüntessük el. Ha van gyökeresedést segítő hor- monos szerünk - szaküzletekben kaphatók -, a gyökérvégeket a használati utasításnak megfelelően érdemes vele kúrálni. Hasonló módon, érdemi károsodás nélkül költöztethetjük új lakóhelyre nagyobb évelő növényeinket, virágtöveinket is. Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg minél nagyobb földlabdával együtt kerüljenek át az új helyre. Általában biztonsággal tele­píthetők több éve helyben levő fák, bokrok, sőt fenyők és más örökzöldek is - megfelelő méretű földlabda „társaságában”. A méret természetesen függ a növény föld fölötti részeinek mére­tétől. Általánosítható szabály, hogy a földlabda a föld fölötti ág­rész átmérőjénél 5-6-szor nagyobb átmérőjű legyen. (Ez a gya­korlatban rendszerint 50-100 cm-es labdát jelent.) A telepítést kis emelőszerkezettel, csőrlővel megkönnyíthet- jük. Ha pedig zsákvászonnal vagy fóliával burkoljuk be a föld­labdát, megakadályozhatjuk, hogy szállítás közben szétessen vagy elhulljon. A költöztetés záróakkordjaként az előre elkészí­tett gödörbe eredeti helyzetébe illesszük be a növényt és 3-4 ka­róval feltétlenül támasszuk ki, a földlabda és az ültetőgödör kö­zötti részt pedig jó minőségű, nyirkos földdel töltsük ki. Teraiéseredmények Leggyakoribb gyomnövényeink 15. A szerbtövis fajok Mikor vessük a borsót? Velem együtt sokan várják már a tavaszt. No de a túlzott sietség - mint mindenben - itt sem biz­tos hogy jó. Az igaz, hogy a mák és a petrezselyem mellett a borsó az a zöldségnövényünk, amely csíraállapotban, kifejtő­borsó esetében a mínusz 4-5, velőborsónál a mínusz 2-3 fok átmeneti lehűlést is kibírja na­gyobb károsodás nélkül, még­sem érdemes túl korai elvetés­sel kitenni ennek a veszélynek, mert 2-3 cm talajmélységben 5 Celsius fokos talajhőmérsék­letnél 35-36 nap, 10 fokosnál 12-13 nap, 13 fokosnál 9 nap, 20 fokosnál pedig mindössze 6-7 nap a csírázás ideje. Ha te­hát megvárjuk a talaj kellő fel- melegedését, a később elvetett borsó úgyis utoléri, sőt, ha a ké­sői átmeneti fagyok gyötörték, túl is növi a túl korán elvetette­ket. Az edzettebb kifejtőborsók vetésével a március elejét, a hő- igényesebb velőborsók eseté­ben a március közepét, második harmadát érdemes megvárni. Kiskertekben a kisebb növésű előbbieket 25-35 cm, utóbbia­kat 35-45 cm sortávolságra, fo­lyóméterenként gondos elosz­tásban 25, illetve 20 magot számítva vessük. A korai talajtaposás elkerü­lése érdekében érdemes a lega­lább másfél méter hosszú, 15- 20 mm belméretű, felül tölcsé- res vetőcső alkalmazása, amelybe a vetőbarázdában to­vábbhúzva felülről, 4-5 centi­méterenként adagolhatjuk a ve­tőmagot, még az ágyások kö­zötti utacskáktól távolabb eső sorokba is. Türelmet és figyel­met igénylő munka, de megéri a terület jobb kihasználása és az optimális tenyészterület feltét­len biztosítása (egyenletes elve­tés, egyenletes termés) végett. Ugyanez a módszer sikerrel ke­csegtet a később vetendő bab­nál is, hiszen itt is, ott is a ter­més mennyiségét és minőségét nem a nagy növényszám, ha­nem az optimális élettér hatá­rozza meg. Szakái László A fontosabb szántóföldi növé­nyek termésmennyisége és - át­laga - a napraforgó kivételével - az elmúlt évben emelkedett ugyan 1993-hoz képest, de még mindig nagymértékben elma­radt az 1986-1990-es évek átla­gaitól - állapítja meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelen­tése. Az adatok szerint 1994-ben valamivel több mint 11,6 millió tonna gabona termett, s ez 40 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, de az összehasonlítási alapul vett 1986-90-es évek átlagánál csaknem 17 százalékkal keve­sebb. Ugyanakkor a vetésterü­let 3,2 százalékkal növekedett a megelőző esztendőkhöz viszo­nyítva. Kukoricát 1,2 millió hektá­ron termesztettek, a vetésterület 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a 4,7 millió tonnányi termés viszont 19 szá­zalékkal volt több mint 1993-ban. A hektáronkénti termésátlag az 1986-90-es éve­kénél 31 százalékkal alacso­nyabb volt. Cukorrépát 11 ezer hektárral nagyobb területen ve­tettek az egy évvel korábbinál, a hozam 32,6 tonnával nagyobb a tavalyinál. Hazánkban ebből a nemzetség­ből a bojtorján-, az olasz- és a szúrós szerbtövis fordul elő, va­lamint átmeneti (hibrid) alakok is megtalálhatók. Egyéves, fel­álló szárú növények, melyek magjai jellegzetes, tüskékkel bontott, úgynevezett kettőska- szat-terméságazatban fejlőd­nek. A bojtorján szerbtövis (szamárlapu, koldusmogyoró) szára 30-150 cm magas, erőtel­jesen elágazó. Levelei szürké­szöld színűek, hosszú nyelűek, 3 vagy 5 karéjúak, szélük egye­netlenül fogas. Szára és levelei általában szőrösek, vagy - ext­rém száraz termőhelyen - lega­lábbis erősen érdesek. Virágai aprók, zöldek, külön porzós, il­letve termős fészek virágzatba rendeződtek. Termése 10-15 mm hosszú, tüskékkel borított (csúcsán két hosszabb, egyenes szarvszerű tüskével) benne két mag található. Legelőkön, par­lagokon, árkokban gyakori, de a szántóföldeken is egyre tö­megesebb. Az olasz (vízparti) szerbtö­vis az előző fajra nagyon hason­lít. A bojtorján szerbtövistől el­sősorban sárgás-zöld levelei, nagyobb (20-25 ipm-es) ter­mése, valamint az azon helyet foglaló két nagy, fogószerűen egymáshoz görbülő tüske alap­ján különíthető el. Szára gyak­ran barna vagy pirosas foltok­kal tarkított. A nedves területe­ket (árterek, mocsári növény- társulások) kedveli, de a szára­zabb ruderális területeken is nagy állományai fordulhatnak elő. A bojtorján szerbtövissel és - a két faj jellemzőit magukon változatosan egyesítő - hibrid alakokkal együtt gyors ütem­ben terjed a szántóföldeken. A szúrós szerbtövis (disznó­tövis, ördögtüske) az előzőek­ben említett két fajnál - és hib­ridjeiknél - ritkábban fordul élő. Általában 20-40 cm ma­gas, de szélsőséges viszonyok között közel 100 cm-es nagy­ságot is elérhet. Levelei a fo- náki oldalon fehér-, vagy ezüs­tösszürkén molyhosak. Ä leve­lek tövén 1-2 db, elágazó, 2-3 cm hosszúságú tövis található, melyről a faj a nevét kapta. Gömbölyű, kb 5 mm átmérőjű porzós virágú fészkei az ágak csúcsán, a termős virágok a le­velek hónaljában találhatók. A terméságazat 8-15 mm-es, két rövid, egyenes tüskeszarvval. Nitrogén kedvelő, ezért első­sorban legelőkön, szemetes he­lyeken, trágyarakások, kará­mok közelében, falvak elha­nyagolt területén fordul elő. A szerbtövis fajok melegigénye­sek, csak a talaj felmelegedését követően, a kukoricával azo­nos, vagy 1-2 C fokkal alacso­nyabb hőmérsékleten csíráz­nak. Akár 10-15 cm-es talaj­mélységből is képesek kikelni. Nagy termetükkel árnyékolják, elnyomják, foltokban ki is pusztíthatják a kultúrnövényt. Jelenlétük a legelőkön is káros. Horgas, tüskés terméseik az emberek ruházatába és az álla­tok szőrébe beleakadva terjed­nek. A konkurens fajok kiirtása megnöveli a szerbtövis élette­rét, elősegíti terjedését. A nem művelt területeken virágzás előtt le kell kaszálni. Szükség esetén a Finale és Glialka ké­szítményekkel lehet ellene vé­dekezni. A talajra kijuttatott szerek - az „alapkezelések” - hatástalanok ellene, ezért csak azokban a kultúrákban véde­kezhetünk eredményesen, ame­lyek gyomirtására megfelelő hatékonyságú, kelés után al­kalmazható szer áll rendelke­zésre. A kalászosokban - megfe­lelő sűrűségű állományban - nem tud felszaporodni, mert a gyom kelésekor már a bokro- sodása végén tartó kultúrnö­vény elnyomja. Elsősorban a kapásokban jelent minden év­ben ismétlődő problémát. A napraforgó állománykezelésére - a kétszikű gyomok ellen - csak a Modown* engedélye­zett, de az sem elég hatékony a szerbtövis ellen. Kukoricában a kontakt ha­tású Pardner**, Bromotril**, Basagran* csak a 2 lombleveles példányokat irtja kifogástala­nul, a fejlettebbek - különösen meleg, csapadékos időjárás ese­tén - könnyen kiheverik a sze­rek hatását. Az említett készítmények a 2 levelesnél fejlettebb szerbtövis ellen 2,4-D* vagy atrazin* ha­tóanyagú szerek csökkentett dózisával kombinálhatok. A szerbtövis ellen jó eredményt ad a Gartoxin*, Basagran*, Laddok**, Banvel 480*, Titus Plus* és Teli* is. A további szántóföldi kultú­rák közül a szerbtövis ellen még szójában (Basagran*, Bla­zer 2S*, Scepter*, Pivot*); bor­sóban (Basagran*, Tropotox* és Pivot*) és cukorrépában (Lontrel*) védekezhetünk eredményesen. *1. forgalmi kategóriába so­rolt szerek. ** II. forgalmi ka­tegóriába sorolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás Pannon GSM. A./ BOJTORJÁN S7.ERBT ÖV IS Tiz a százból! 10% engedmény az első 100 új előfizetőnek a készülék és a kiegészítők árából! És ez még nem minden! Hiszen, ha Ön januárban az első száz új előfizető között van, a Pannon GSM privát hangpostáját és hívófél-azonosító szolgáltatását 6 hónapon keresztül ingyen használhatja. De ne feledje, mind­ez csak akkor jár Önnek, ha abban a megyében fizet elő a Pannon GSM szol­gáltatásaira, ahol lakik, vagy ahol a cégét bejegyezték. Ha szeretne többet meg­tudni az akcióról, hívja nonstop ügyfél- szolgálatunkat az (1) 270-4120-as tele­fonszámon, vagy keresse fel leg­közelebbi viszonteladónkat: Global 900 Kft., 7100 Szekszárd, Széchenyi Üzlet­ház tel.: 74/315-035; Perfect Phone * Kft., 7100 Szekszárd, Rákóczi út 2. tel.: 74/311-792; Pir Kft., 7030 Paks, Újtemplom úti üzletsor tel.: 75/312-584; Steko Bt., 7020 Dunaföldvár. Béke tér 7. tel.: 20/357-630; Stoll Kft., 7150 Bonyhád, Zrínyi u. 29. tel.: 74/351-730 pannon gsm

Next

/
Thumbnails
Contents