Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-09 / 290. szám

4 «ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. december 9., péntek Egy orvosdinasztia „naplójából" Új főorvos Bonyhádon Volt egyszer egy sváb család, amely 250 évvel ezelőtt települt be Bonyhádra. Az 1900-as évek elején a kisparaszt Schreck szülők egyik fia, Ádám kiemelkedően jó tanuló volt, még a jussáról is le­mondott, hogy továbbtanulhas­son. A gimnázium elvégzése után a fővárosba ment orvosi egye­temre. Két év múlva kitört az első világháború, és ő négy évet töltött a fronton orvostanhallgatóként. A háborút követően - kisebb ka­posvári kitérő után - hazatért Bonyhádra. Másfél év alatt hó­napról hónapra tette le négy év szigorlatát, 1919-ben kapta meg diplomáját. Öt év múlva az im­már családos orvos hitelre meg­vásárolta a bonyhádiak által ma Bese-házként ismert épületet. Igen, ó volt a Bese családban az első orvos, a „hagyományte­remtő". Praxisa kiterjedt az egész vármegyére, szülés, kisműtőt és amputálás egyaránt feladatai közé tartozott. A második világ­háború után kihelyezték Mázára, ahonnan már nyugdíjasként ér­kezett haza. Ezután Bese Ádám még tíz évet dolgozott a zománc­gyárban, üzemorvosként. Megbe­csült polgára volt a városnak, mígnem 76 évesen, 1968-ban el­hunyt. Fia, Bese Ferenc a gimná­zium utolsó évében döntött úgy, hogy ó is ezt a hivatást választja. 1942-ben kezdte az egyetemet, de 2 évi tanulás után az ó életébe is beleszóltak a bombázások, haza­tért hát. A háború után Pécsen fe­jezte be egyetemi tanulmányait, majd átvette édesapja praxisát. Mikor megszervezték az állami egészségügyet, körzeti orvos lett. 1980 októberében avatták orvossá nagyobbik lányát, de ó ezt már nem érhette meg. Márciusban egy infarktus erősebbnek bizo­nyult nála. Megbecsült, müveit polgára volt Bonyhádnak. Mind­Dr. Bese Cecília két lánya orvos lett: Cecília reu- matológus, Zsuzsa pedig gyer­mekorvos. — Az egyetem után Szek- szárdon, a kardiológián kap­tam állást - mondja dr. Bese Ce­cília. - Miután megszületett első gyermekem, egyszerűbb­nek láttam, ha átjövök Bony­hádra dolgozni. így kerültem a belgyógyászatra, amiből 1987-ben szakvizsgáztam. Az­tán elkezdtem kitanulni a re­umatológiát, hogy ilyen szak- rendelés is beindulhasson kórházunkban. A bélén a sok ügyelet megterhelő volt, fér­jem szintén sokat ügyelt, és immár két gyermekünk egyre többet hiányolt bennünket. A szakmai gyakorlatokon lát­tam, hogy a reumatológiáról általában megelégedetten tá­voznak a betegek, sokszor lát­ványos volt a javulásuk - mindezen tapasztalatok alap­ján vállaltam, hogy szerzek még egy szakvizsgát. 1990. nyarán beindult a reumatoló­giai szakrendelés Bonyhádon. Most, négy évi munka után kaphattam meg a főorvosi ki­nevezést. — Milyenek a szakrendelésen a lehetőségeik? — Fizikoterápia tekinteté­ben, amit a szekszárdi reuma­tológiai osztály el tud látni, azt mi is. Jól fel vagyunk sze­relve gépekkel, tudunk masz- százst adni, van gyógytorná­szunk. Tulajdonképpen járó­beteg ellátás van nálunk, de újabban fekvőbetegeknek is tudunk helyet biztosítani más osztályok szabad ágyain. A mienk az egyik legforgalma­sabb szakrendelés, hiszen a reumás megbetegedések, fő­leg 40-50 év fölött, szinte nép­betegségnek számítanak. — Öt gyerek cseperedik ma a Bese-házban. Folytatódik-e az or­vosdinasztia? — Hugomék is, mi is orvo­sok vagyunk, így gyerekeink­hez, azt hiszem, akaratlanul is ez a szakma kerül a legköze­lebb. Végül is sajnálnám, ha egyikük sem lenne doktor, de nem beszéljük rá őket. Mivel mindig orvos voltam, én en­nek a szakmának ismerem a nehézségeit, és természetesen a szépségeit is. Amikor el­kezdtem gyógyítani, az első évben minden eset egy külön regény volt. Ma már többéves tapasztalattal könnyebb fel­ismerni egy-egy betegséget, most az izgalmas, hogy a fel­adatomat sikeresen meg tud­jam oldani. Hogy tudnék-e más szakmában dolgozni? Ezen még nem is gondolkod­tam. Örülök, hogy ez a mun­kám, és hogy ezt Bonyhádon tudom végezni. Nem bántam meg a választásomat, jól ér­zem magam orvosként - mo­solyog Bese főorvosnő. Degré Gábor Máté Réka Listás csere-bere A bonyhádi Városi Könyv­tár új zeneműtárosa Herczeg István, akinek mindene a zene. Első szalagos magnetofonját huszonöt esztendővel ezelőtt vásárolta, s mint annak előtte, azóta is a zene szerelmese. A könyvtár-népművelő szakon diplomát szerzett zeneműtá­ros sokáig diszkókban szol­gáltatott zenét, majd Szek- szárdon zeneboltban is dolgo­zott, ám visszanyergelt eredeti szakmájához, s most a könyv­tárban is teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy minél több segítséget adhasson a hozzá fordulóknak. Mint mondta, a zeneműtár­ban összesen hét csatornán, egyszerre tizenhatan hallgat­hatnak zenét, s a választék nem kicsi. Ezerötszáz hang­lemez, majd ennyi lemez­anyag kazettákon és az egyre nagyobb teret hódító, hang­minőségben a legtöbbet nyúj­tani tudó compact lemezekből pedig 300 darab sorakozik a polcokon, a szekrényekben. A hagyományos lemezek hatvan százaléka komolyzene, ám akadnak ezek között könnyűzenei ritkaságok is, mint ahogy a kazettákkal és Compact Disc-ekkel is ha­sonló a helyzet. Megtalálható a betűrendes katalógusban szinte a teljes Black Sabbath, és Beatles lemez, a magyarok előadók közül pedig az Illés és Omega együttes rengeteg fel­vétele. Természetesen a hanganyag folyamatosan bővülni fog a fonotékában az újdonságok­kal éppúgy, mint a kuriózum­nak számító régi felvételekkel. Már kialakulóban van az a CD klub is, aminek éves tag­sági díja 500 forint, s ezért 12 lemez kölcsönözhető. A tagok pedig saját listákat adhatnak a zeneműtárba, s ezek segítsé­gével majdan egymás között is cserélhetnek lemezeket. Tervezik azt is, hogy a klubta­gok havonta egyszer olyan foglalkozásokon vehessenek részt, ahol egymásnak ked­venc lemezeiket mutatnák be. A zeneműtár hanganyagá­ból felvételeket is készíttet­hetnek bevitt kazettára a láto­gatók, ám ez természetesen nem ingyenes szolgáltatás. A szakértelmet, a gyors, kor­rekt tájékoztatást, a segítő­készséget viszont nem kell megfizetnie senkinek. Érdemes hát a zeneszere­tőknek néha a gyermekkönyv­tár bejárata felől közelíteni a könyvtár épületét, hiszen on­nan lehet könnyen a zenemű­tárba jutni, ahol kellemes kör­nyezetben vehetik igénybe a fonotéka szolgáltatásait.- nagy - degré ­Az új zeneműtáros Grábóc továbbra is otthon Február óta hatvannyolcról ötvenkettőre csökkent a gon­dozottak száma a a grábóci idősek otthonában. Mint az in­tézmény vezetőjétől, Varga Dórától megtudtuk, az év vé­géig visszaadják az ortodox egyháznak az templom mel­letti épület földszintjét. A to­vábbiakban a mostani létszá­mot tudják stabilizálni. Az egyház valamikori épü­letében alapítandó kolostor első lakója, Krisztina nővér el­ismeréssel szólt az otthon dolgozóinak segítőkészségé­ről. Varga Dórával együtt azt vallják, hogy békében köny- nyebb az egymás mellett élés. A megyei önkormányzat ál­tal fenntartott otthonba a me­gye bármely pontjáról lehet je­lentkezni. Az épületek - köz­tük az egyháznak átadandó - meglehetősen elavultak. Az otthonban pedig a kor­szerű ápoláshoz kétágyas szobákra lenne szükség. A mostaniakban pedig négy-hét ember lakik egy helyiségben. Ami a dolgozókat illeti - lét­számuk az előírásnak megfe­lelő: 34-en vannak -, az ő bé­rük kisebb mértékben emel­kedik, mint a gondozottak nyugdíja ... Grábócon bíznak benne, hogy szükség és lehetőség lesz az intézmény működtetésére, a patak északi oldalán fekvő épület helyett új pavilont kapnak. Néhány éven belül ugyanis a templom melletti épületet teljes egészében visz- szaadják az egyháznak. Bonyhádiak Csemakeresztúron Magyar tájházat avattak Miből lesz a cserebogár? Ma egy hete beszámoltunk arról a felfordulásról, amit két férfi okozott Bonyhádon, a Fáy lakótelepi bölcsődében és óvodában. Arról is hírt ad­tunk, hogy a feltételezett el­követők közül egyiket elfog­ták. Mint a rendőrségtől meg­tudtuk, a tett elkövetésével alaposan gyanúsítható másik férfit, S. L.-t Budapesten sike­rült elcsípni. Ott a rendőrök egy rutin intézkedés során igazoltatták, és előállították. Azóta előzetes letartóztatás­ban van többrendbeli lopás és rablás alapos gyanújával. Egy másik ügyben is ered­ményre vezetett a rendőrök munkája. Vagy két hónapig izgatta a város központjában élőket az a betöréssorozat, amelyet az ott található üzle­tek sérelmére követtek el. A rendőrök már készültek a fel­tételezett tettes elfogására - aki hajdan maga is rendőr volt -, lesben álltak a városmag több pontján, hogy a nyolc­rendbeli betörés gyanúsítottját elcsíphessék. Rendszerint pénz után kutatott, italt, ciga­rettát vett magához. Végül azt követően sikerült megfogni, hogy a gyanúsított a piac téri Delta Trade áruháznál megje­lent. A lakásán házkutatást hajtottak végre, amelynek so­rán több tárgyi bizonyíték is előkerült. Ezek után indokolt­nak tartották őrizetbe vételét, majd a bíróság előzetes letar­tóztatásba helyezte. Felesége ezt követően feljelentette az intézkedő rendőröket a Ka­posvári Ügyészség Nyomo­zóhivatalánál, mert úgy vélte, hogy a rendőrség nem jogsze­rűen járt el. - háj ­Koncert a gyermekekért Jótékony célú koncertet tart a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat ma este 6 órakor a bonyhádi műve­lődési központban. A be­vételt a sokgyermekes csa­ládok megsegítésére for­dítják. Kiállítás gyermekmunkákból A Karácsony című, gyer­mekeknek meghirdetett rajz- és képzőművészeti pályázatra érkezett alko­tásokból nyílik kiállítás december 12-én, hétfőn délután 5 órakor a bony­hádi városi művelődési központ kiállítótermében. Magyar táj házat avattak november 19-én a romániai Csemakeresztúron. Az ese­ményen részt vett Oroszki István, Bonyhád város pol­gármestere, Höfler Lajosné, a bonyhádi Székely Kör veze­tője, Fábián Mártonné, népi iparművész és Papp Adél a Székely Kör tagja. Höfler La- josnétól érdeklődtünk romá­niai utazásukról. — Mit kell tudni Csernake- resztúrról? — A történelem folyamán a székelyek többszöri kirajzásá­ról beszélhetünk Bukovinából. Ennek okai például az önkényuralom általi elűze- tés, a madéfalvi veszedelem, vagy az egyik legnagyobb ki­rajzás az Al-Duna szabályozá­sának munkálatai. Ekkor ala­kult ki Székelykeve, Herte- lendyfalva, Sándoregyháza, ám utóbbi már nem létezik. 1909 és 1911 között Hunyad vármegyében a bukovinai székelyek szórvány települé­seiből fejlődött ki: Maroslu­das, Déva, Lugos, Vajdahu- nyad, Csemakeresztúr, romá­nul Cristno. A település mellett folyik el a Cserna folyó, s itt van egy malom is, igaz gazdája nem székely. Az emberek bukovi­nai tájnyelven beszélnek, de ismerik a magyar nyelvet is. Otthonukban fellelhető a tuli­pános láda, a szövött ágy- és asztalnemű. Ma is szőnek rongypokrócot és egyéb hasz­nálatos dolgokat. írják az úgynevezett falukönyvet, két naponként házról-házra jár­nak és gyűjtik az elmondott történeteket, megélt esemé­nyeket. A falukönyvhöz a bo­rítót Fábián Mártonné szőtte. — A tájház hogy néz ki? — 1911-ben készítették mégpedig fából, sárral ta­pasztva, elején kis ablakokkal. Az évek során későbbi gaz­dája kicserélte az ablakokat nagyobbra, a tetőteret, falakat átalakította. Az Illyés Alapít­vány közreműködésével és természetesen a keresztúriak hathatós összefogásával sike­rült visszaállítani ezeket bu­kovinai készítésű, nyitott kö­ményes állapotába, ahogy az ősök annak idején összeállítot­ták. Szerencsére az ablakok sértetlenül hevertek a padlá­son. A berendezés szintén azo­nos a táji hagyományokéval, így a nagy házban (szobában) ott áll a vetett ágy, a böcsöcske (bölcső). Eredeti bukovinai, otthonról hozott a kuttor, a sutu, valamint az osztováta az összes kellékekkel (muszor, csöllő, motola, tekerőlevel stb.). Ugyancsak eredeti a tá­las, a fazekak, fapad, füttő (tűzhely) is. — Az ünnepség miként zaj­lott le? — Az egész napos esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, azután átvonul­tunk a tájházhoz. Következett a felszentelés, az ünnepi be­széd, az épület bemutatása. Utána kultúrműsort láthat­tunk, amikor a hagyomá­nyőrző csoport felelevenítette a lakodalmast. Ekkor került bemutatásra a nemrég megjelent bonyhádi Székely Kör népdalcsokrának hangkazettája és Halottas­könyve, ezeket ajándékba vit­tük. Később megtekintettük a vízimalmot is. A helyiek disz­nót vágtak, ebédet a kultúr- házban tálaltak, melyre hiva­talos volt az egész falu, és órá­kon keresztül folyt a kötetlen, baráti beszélgetés. Hunyadi István POGÁTSA ALAJOS polgármester-jelölt Bár nem ezen a vidéken születtem, hűséges vagyok Bonyhádhoz. Megszerettem a Völgységet. Már húsz éve itt élek és dolgozom. Tudom, hogy Bonyhád csak akkor fejlődhet, ha pol­gára is gyarapodhat, ha felelősséggel teheti dolgát. Közös cselekvésre szólítom tehát a város polgárait. 1. körzet: dr. Abrahám János 3. körzet: dr. Kovács Katalin 5. körzet: Szentes Antal 7. körzet: Antal Géza 2. körzet: Balaskó János 4. körzet: Köllő Gábor 6. körzet: Borsos István 8. körzet: Mosonyi Gyula HOZZÁÉRTÉS - TISZTESSÉG (FIZETETT VÁLASZTÁSI HIRDETÉS - 61308)

Next

/
Thumbnails
Contents