Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-08 / 289. szám

1994. december 8., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Keressük egymást! Ökolódítások (II. rész) Környezetbarát autó: fából vaskarika Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Adjon esélyt önmagának: mu­tatkozzon be! Levele - amely­nek a végén kérjük, tüntessen fel egy jeligét - megjelenik la­punkban. Cím: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek- szárd, Mártírok tere 10. „Ke­ressük egymást!" Ugyanitt érdeklődhet a jel­igéjére érkezett válaszok iránt munkanapokon 16.30-18 óráig (telefon: 316-722). Vidékiek­nek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldjük a válaszle­veleket. Az egyedülálló olva­sónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjon a fenti címre. Jelige: „Boldog karácsony" Kisvárosban élő, teltkarcsú, középkorú, 166 cm magas, vi­dám alaptermészetű, elvált asszony vagyok. Átlagos em­beri tulajdonságokkal rendel­kezem. Szeretem a házimun­kát és a kertészkedést. Saját lakásomban, rendezett kö­rülmények között élek. Igé­nyem van mindarra, ami szebbé, boldogabbá teheti éle­tem. Várom annak a férfinak a levelét 45-50 éves korig, aki bízik egy újrakezdésben. Jelige: „Szebb jövőt" 45 éves (160/55), barna, kék szemű, vidám alaptermé­szetű, független nő vagyok. Egyre nyomasztóbb a ma­gány, s ezért szánom rá ma­gam a bemutatkozásra. Szere­tem a színházat, mozit, zenét, szeretek olvasni, rejtvényt fej­teni, sőt még a házimunkát is. Természetem eléggé alkal­mazkodó, türelmes azzal, aki megérdemli. De dühös is tu­dok lenni. Várom annak a szekszárdi, vagy környéki, független, jó érzésű, emberi értékekre igényes úrnak a le­velét, aki őszinte, becsületes, s tudja viszonozni a szeretetet, érzelmet 45-55 éves korig. Tar­tós kapcsolatot szeretnék. Jelige: „Terítsd rám a szíved" 30 éves, 168 cm magas, barna hajú, zöld szemű, mó­léit, csinosnak mondott nő ke­res téged. Ha vidám vagy, ha szeretetre éhes vagy, ha tudsz szeretni, akkor írjál, mert sze­retném, ha szeretnének, mert szeretni akarlak, mert én is vidám vagyok. Ha e pár sor felkeltette az érdeklődéseket, és nem vagy 40 évnél idősebb, ne habozz! Jelentkezz! Az autó súlyosan terheli a kör­nyezetet és a társadalom lelkiis­meretét. Amikor a törvényhozók új szabályozást akarnak beve­zetni, az autóipar nagy komo­lyan bizonygatja, hogy lehe­tetlen kívánnak tőle. Ez volt a helyzet legutóbb Németor­szágban az úgynevezett Töp- fer-szabvánnyal, amely sze­rint a dízelüzemű jármű csak akkor minősül különösen környezetbarátnak, ha kilo­méterenként csak 0,08 gramm szilárd részecskét bocsát ki. A rendelet mégis kijött és láss csodát, minden gyár egyket­tőre megfelelt az előírásnak. A poén az, hogy annak elérése, hogy az Egyesült Államok mai határértékeit teljesítő au­tóból Very Low Emission Ve­hicle (nagyon kis káros- anyag-kíbocsátású jármű) le­gyen, amely 90 %-kal keve­sebb szénhidrogént és 80 %-kal kevesebb nitrogén-oxi- dot bocsát ki, átlagosan csak 170 dollár többletköltségbe kerülne. Ennyit remélhetőleg megér a természet! (Folytassuk az ökolódítások sorát, melyek közlését elkezd­tük a múlt heti KömyezetBA- RÁT oldalon!) 4. ökolódítás: a sebességkor­látozás tisztán tartja a leve­gőt. Az autók károsanyag-kibo- csátása nem elsősorban a se­bességtől függ, hanem a köz­lekedés áramlásának egyenle­tességétől. Ha folyamatosan halad a forgalom, a nagyobb sebesség nem jelent feltétlenül fokozott emissziót, sőt a mo­torok jelleggörbéjének megfe­lelően a kibocsátás még csök­kenhet is. Mihelyt azonban a forgalom a túlzásba vitt aka­dályozás miatt akadozni kezd, azonnal megnő a levegő- szennyezés. Nagyobb sebesség kisebb fogyasztással járhat és így hozzájárulhat az üvegház-ha- tással fenyegető szén-dio- xid-kibocsátás csökkenéséhez. Ennek oka, hogy például 60-nál sok autó nem a legma­gasabb sebességfokozatban halad, különösen az automata váltós kocsik. A motor pörge­tése pedig növeli az emissziót. Egyes esetekben ennek hatása valóságos gáztámadás az utak mentén lakók ellen. 5. ökolódítás: a villanyautó nem termel kipufogógázt és nagyon gazdaságos, ez a jövő jármüve. Az állítás igazságtartalma függ attól is, hogy miképpen jutnak a villamosáramhoz. Ha fosszilis tüzelőanyagot (szén, kőolaj, földgáz) égető erőmű­ben, akkor a villanyautó na­gyobb arányú elterjedése még növelheti is a szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátást. Ott, ahol az atom- és a vízierőmű­vek dominálnak, csakugyan javítható a levegő tisztasága villamosautókkal, de az ilyen terület ma még ritka. A közle­kedési problémákat azonban nem oldja meg a villanyautó - sőt, súlyosbítja. Rövid hatótávolsága és kis sebessége miatt csak második járműként jöhet szóba, tehát további parkolófelületet és út­felületet igényel. Több autó - nagyobb dugók - több kipu­fogógáz. 6. ökolódítás: napenergiával ingyen lehet autózni. Az autó felületén elhelye­zett szolárcellák sajnos nem adnak elegendő energiát az autó mozgatásához. A nap egy nézetméterre 1000 wattot sugároz, a legjobb kísérleti napelemek ennek negyedét hasznosítják, a kapható kivite­lek tíz százalékát. Nyomorú­ságos öt lóerőhöz legalább 40 négyzetméter szolárcella kel­lene - mindig merőlegesen beállítva a napsugárzás irá­nyára. Ez nem megy, a tetőn elhelyezett napelem működ­tetheti a tűző napsütésen ha­gyott autót szellőztető ventil­látort, de többre sajnos nem képes. Nem sokkal realisztikusabb az elképzelés, hogy telepített szolárcellával kell tölteni a vil­lanyautó csereakkumulátorát. Műszakilag megoldható lenne, de autónként 100.000 márkáért kellene napelemet létesíteni, ugyanennyibe ke­rülne maga a villanyautó, és további 150.000 márkát kel­lene kiadni a vezérlő elektro­nikára meg a cseretelepre. Ki­számították, hogy a mai éjsza­kai áramtarifát alapul véve az egész 217 év alatt térülne meg, és a napelem 15 év alatt szol­gáltatná vissza azt az energiát, amit a gyártásába fektettek. (Folytatjuk.) Lelki környezetünk alakítói (9.) Pala, a disc jockey Ebben a sorozatban olyan Tolna megyei, illetőleg a régió­hoz valami módon kötődő embereket - művészeket, lelkésze­ket, közéleti szerepvállalókat és magányos farkasokat - muta­tunk be, akikre érdemes figyelni, mert - akarva vagy akarat­lanul - jelentős környezetformálók. Palásti Lajos (alias Pala) 1961-ben született Kalocsán. Ifjú éveit Gerjenben töltötte, hamarosan a helyi focicsapat oszlopos tagja, később játé­kos-edzője lett. Kereskedelmi és vendéglátóipari középisko­lát végzett, de nem dolgozott a szakmájában, mert kezdettől fogva jobban érdekelte a könnyűzene. Tolna és Bács megye számos településén lemezlovaskodott az elmúlt 15 évben, 1992-ben pedig meg­nyitotta Domboriban saját szórakoztató létesítményét, a Pala disco-t. Neve, a régióban élő, sport- és zeneszerető fiata­lok körében, fogalom. Nőtlen, de - élettársi kapcsolatból - van két gyermeke. •» Egy, a „pályán belül mozgó", a felnövekvő nemze­déket közvetlen közelről is­merő, bizonyos mértékig befo­lyásoló embert keresve talál­koztam Palával. — Milyen a Domboriba hoz­zád járó közönség? Érezhetők-e rajtuk a „kortünetek": élvezethaj­szolás, narkó, agresszivitás? — Dombori eléggé kieső hely, oda busszal vagy kocsi­val kell jönni, s talán ezért van, hogy hozzám nem züllött társaság jár. Nem úgy van mint egy nagyobb városban, hogy ha minden kocsma be­zár, félrészegen ugorjunk el a még nyitva lévő discoba ... De azért itt is akadnak fiata­lok, akik „elengedik magu­kat". tot - másfél évtizede vagy a szakmában - sokat romlott a helyzet? Sokkal többen szipuz- nak? — Sokkal. Régebben csak elvétve létezett ilyesmi. De ma már totális a nevelési hiány. Túl szemtelenek a gyerekek. Nincsennek tekintettel az idő­sebbekre, nincsennek tekintet­tel magukra sem, mindenben benne vannak. — Mi még a hetvenes években arról panaszkodtunk, hogy nem vagyunk elég szabadok... — Igen, de talán jobb volt úgy, nem volt ennyi bűnözés, meg valahogy fegyelmezet­tebbek voltunk. — A sportolók fegyelmezet­tebbek? — Azt sem mondhatnám. Én még örültem, ha a pálya széléről visszadobhattam a labdát a nagy csapat valame­lyik tagjának, mára ez a fajta tisztelet teljesen eltűnt. Nem tudsz hatni rájuk, mert már otthon el vannak rontva, el vannak kényeztetve. — És te tudsz hatni a hozzád betérőkre? — Ha a discoban előfordul egy-egy összetűzés, odame­gyek, s hallgatnak rám. Ott va­lahogy figyelembe veszik, hogy egy kicsit más szerep­körben vagyok, mint ők. Per­sze akadnak srácok, akikkel újra és újra probléma van, ahányszor megjelennek fi­gyelmeztetni kell őket, hogy viselkedjenek normálisan, mert „gyógyíthatatlanok". — Játékos-edző is vagy. Med­dig lehet ezt csinálni? Meddig forgolódhat valaki a fiatalok kö­zött? Mikor öregszik ki egy fo­cista, egy disc jockey? — Addig lehet csinálni, amíg elfogadják az embert a fiatalok. Nekem egyelőre jól mennek a dolgok. Faddon va­gyok játékos-edző, a közép­mezőnyben tartom a csapatot. A pályán belülről irányítani? Ennek előnyei és hátrányai is vannak. Állandó edzésben kell lenni, az élen járni, precíz munkát végezni, hogy jogod legyen követelni. — Mennyire fontos számodra a pénz? — A focit abszolút nem az anyagiakért csinálom, itt, me­gyei szinten nincs is jelentős támogatás. A nagy pénzek az NB I-ben forognak, s amilyen sok a pénz ott, olyan gyönge a labdarúgás. A disco Dombo­riban egy üzleti vállalkozás, s mint ilyen, természetesen be­vételre törekszik. De nem va­gyok olyan anyagias, hogy csak a biznisz érdekeljen. — Szerinted a kemény zene tükrözi az ifjúság lelkivilágát, életérzését? — Én a havy métáiban meg a rockban nem vagyok otthon, a dallamosabb, szórakoztató disco zenén nőttem fel. Őszin­tén szólva se az öltözködését, se a viselkedését nem kedve­lem annak a rétegnek, amelyik a rock klubokban örjöng. Na, hozzájuk azt hiszem közelebb áll a narkó, meg az egyéb szenvedélyek, mint az én kö­zönségemhez. — Van jövője Domborinak? — Mindenképpen, csak a holtág vizének a problémái oldódjanak meg. Az idei nyári forgalmon nagyon érezhető volt, hogy mikor lehetett fü­rödni, s mikor nem. Egyéb­ként a fiatalok szeretnek au­tózni, szívesen kimozdulnak a városból, vonzza őket a szép környezet: Dombori varázsa. Wessely Fotó: Degré Gábor Hasznos segítőtársaink A kuvik A néphiedelem legszámki- vetettebb madara a kuvik, mely a népes bagolynemzet­ség nálunk is honos ragado­zómadara. Halálmadár névvel is illették, illetik még ma is. A fény miatt, mert faluhelyen szokás volt, ha halott volt a háznál, a sirató virrasztás, gyertya, vagy lámpa mellett. Ä kiszűrődő világosság von­zotta a nagyobb röpdöső bo­garakat és az azokra vadászó kuvikot is. A képzelettársítás babonás körökben már magá­tól értetődő. A kuvik (Athene noctua) a kisebb hazai baglyok egyike. Gerlenagyságú, de dús tolla­zata révén nagyobbnak lát­szik. Az ember közelségét kedvelő, nagyon kedves te­remtés, olyannyira, hogy pl. a görögök egyik istennőjük A bányavidékek és nehézi­pari fellegvárak válságban vannak Kelet-Európábán. Komlót is sújtja a bányászat csődje okozta gazdasági krí­zis, sőt jelentős környezetvé­delmi problémákkal is küzd e térség. A gondok orvoslására fejlesztési tervet készít most a Magyar Tudományos Aka­Japánban több mint 100 ezer olyan ember szenved asztmától, idült hörghuruttól, tüdőtágulástól és más légzői- szervi betegségektől, akiket a kormány hivatalosan is a kör­nyezetszennyezettség áldoza­tainak minősített, és így az ál­lam kártérítést fizet részükre. Ez a kártérítési rendszer az érintett lakosság és a környe­zetvédő társadalmi szerveze­tek hosszantartó küzdelmé­nek az eredménye, amit a kormány és a szennyező válla­latok ellen folytattak. A szö­vetség természetesen elsősor­ban azért harcol, hogy csök­kenjen a légszennyezettség, és ily módon a megbetegedések száma is. Azt azonban elen­gedhetetlennek tartja, hogy kapjanak kártérítést mind­kedvenc madaraként tisztel­ték. Észak-Afrikától a mérsé­keltövi Európáig található lakó- és költőhelye, ahol bő­ven van egér, cickány, sáska, bogár és túlszaporodott mezei verébfióka. Fészket egyáltalán nem épít. Tojásait minden aljzat nélkül faodvakba, falak nyílá­saiba, épületek szarufái mögé és alá, tornyokba, elhagyott galambdúcokba, fátlanabb vi­démia pécsi székhelyű Du­nántúli Tudományos Intézete, a területileg illetékes környe­zetvédelmi felügyelőség be­vonásával. Szeretnék elérni, hogy e program megvalósí­tása során, új típusú, az euró­pai követelményeknek is meg­felelő térséggé váljon a komlói táj. azok, akiknek az egészsége a környezetszennyezés miatt károsodott - és nemcsak Ja­pánban, hanem a világ min­den országában. Hazánkban a Levegő Mun­kacsoport küzd azért, hogy kártérítésben részesüljenek a környezetszennyezés kárval­lottjai. Kezdeményezésükre már többször nyújtottak be or­szággyűlési képviselők tör­vénymódosító javaslatot, azonban a közlekedési tárca elutasító álláspontja miatt az Országgyűlés azt minden al­kalommal leszavazta. Úgy látszik, a környezet­védő szervezeteknek (is) még sokat kell küzdeniük annak érdekében, hogy valóban jog­állammá váljunk. dékeken még az üregi nyulak elhagyott járataiba is rakja. A 4-5 fiókát május végére 28 nap alatt a tojó költi ki, de a táplá­lásban, felnevelésben már mindkét szülő részt vesz. A felnevelés 4-5 hete alatt ékte­len pusztítást végez a környék mezei rágcsálóiban, rovarkár­tevőiben, amelyeket egy ma­gasabb ágon, falon gub­basztva figyel. Ha mozgást észlel, azonnal felegyenese­dik, komikus mozdulatokat végezve veszi szemügyre ál­dozatát, hogy aztán szélsebes, nesztelen siklórepüléssel le­csapjon rá. Patkány és egyéb rágcsálók által fertőzött tele­püléseken még akár a falu központjába is beveszi magát. Nyűt területeken, ahol fák, kertek, ligetek, tanyák, csűrök akadnak, a gabonaféléket és napraforgót megpocsékoló mezei verebek és madarak fé­szekaljait sem kíméli. Mindent összevetve, meg­érdemli az ember vonzalmát és védelmét. Szakái L. Védett növények Epergyöngyike (Muscari botryoides) Nagyon kedves tavaszi vi­rág. Levelei 4-10 cm szélesek, felállók, a virágzó növény 10-15 cm magas. Gömbös, 3-4 mm-es virágocskái égszínké­kek tömött fejecskében, a fel­sők meddők. Mészkedvelő tölgyesek, karsztbokorerdők, vágások, erdőszélek növénye. Az erdőt járva márciustól má­jusig találkozhatunk vele. Vé­dett növény, eszmei értéke 5000 forint. Megyénkben sokfelé megta­lálható, a Kisszékely, Csibrák, Lengyel, Szekszárd, Szálka, Mórágy körüli erdőkben. Kü­lönösebben nem veszélyezte­tett faj, de a művelési ág vál­toztatás és a vegyszeres gyo­mirtás a pusztulását okoz­hatja. A kirándulók is szívesen viszik haza kiskertjeikbe ... Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor — Te már látod ezt a vonula­Komlói krízis Kártérítést a környezetszennyezés károsultjainak!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents