Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-08 / 289. szám

1994. december 8., csütörtök HÁZUNK TÁJA WÚJSÁG 5 Leggyakoribb gyomnövényeink A fehér- és a pokolvar libaparéj (libatop) Egyéves gyomfajok, melyek nemcsak a szántóföldeken, kertekben, ültetvényekben, hanem minden bolygatott te­rületen - utak, vasutak men­tén, parlagokon, kerítések mellett, házak körül, árkok­ban egyaránt - tömegesen fordulnak elő. A fehér libaparéj termő­helytől függően rendkívül változékony, formagazdag növény. 20-150 cm-es (vagy még ennél is magasabb) szára felálló, dúsan elágazó. Levelei hosszú nyelűek. Az alsók általában lán- dzsás-tojásdad alakúak, egye­netlenül fogasak; a felsők kes­keny lándzsásak - gyakran szinte teljesen ép szélűek - fo- nákukon lisztszerű bevonat­tal. A leveleket olyan viaszré­teg borítja, amely a víznek és a vízben oldott, diszpergált anyagoknak (pl. a gyomirtó­szereknek) a növénybe jutását gátolja. Zöld színű virágzata tömött, gomolyszerű fürtben áll, amely szintén „lisztes". Június közepétől az őszi fa­gyok beálltáig virágzik. Nö­vényenként több tízezer ma­got érlelhet, melyek a talaj felmelegedését követően - áp­rilistól őszig - folyamatosan csíráznak. Hasonlít rá a pokolvar liba­top, de alacsonyabb termetű (10-100 cm); levelei fényes zöld színűek, tojásdad-há- romszög alakúak, oldalaikon 2-4 öblös foggal. Ez a két faj (hazánkban húsznál is több li­baparéj faj található) a szer­vesanyagban gazdag, nedves talajokat kedveli. Gyorsan nőnek, kártételük a víz és a tápanyag elvonása mellett az, hogy nagy termetükkel ár­nyékolják, elnyomják a vetett növényt. így elsősorban az alacsony termetű, kapás kul­túrákban okozhatják a legna­gyobb károkat. Az őszi kalá­szosokban - megfelelő tőszám esetén - nem tudnak komoly problémát előidézni, de a ta­vasziakban - főleg a fehér li­baparéj - könnyen a kultúr­növény fölé nőhetnek. A védekezés mindkét faj esetében megegyezik. Gya­kori talajműveléssel kell mag­jaikat csírázásra késztetnünk és elpusztítanunk, bár ez ko­rántsem egyszerű. (Még op­timális feltételek között is hosszú időre lenne szükség, hogy valamennyi mag kicsí­rázzon.) A kertekben, szőlők­ben is csak folyamatos kapá­lással lehet terjedésüket meg­fékezni. A gyommag utánpótlás csökkentése érdekében fontos, hogy a libaparéj növényeket mindenütt - így a nem művelt területeken is - virágzásuk előtt - kiirtsuk. (A magok a késve levágott, kikapált növé­nyeken beérhetnek.) Számos gyomirtószerrel szemben érzékenységet mu­tatnak. Az állománykezelések során - a már említett viaszré­teg miatt - a fehér libaparéj a másik fajnál gyakran ellenál- lóbbnak mutatkozik. Kukoricában a vetést köve­tően - kelésig - kijuttatott Dual Combi, Maloran, Afalon, Linuron, Linurex, Stomp, va­lamint az atrazin hatóanyagú Hungazin Rapid **, Erunit ** és Primextra ** hatékonyak el­lene, ha megfelelő mennyi­ségű bemosó csapadékot kap­nak. A kukorica kelése után a Lentagran WP ”, Pardner ”, Bromotril ”, Primextra ” és Laddok ” készítményeket al­kalmazhatjuk. Fontos tudni, hogy a fehér libaparéjnak hazánkban is megtalálták az atrazin rezisz- tens biotípusát. Előfordulhat tehát, hogy azokon a területe­ken, ahol korábban tartósan ilyen hatóanyagot használtak a kukorica gyomirtására, a li­baparéj rezisztenssé (ellenál­lóvá) vált. Természetesen kombináci­ókkal és atrazin mentes sze­rekkel a rezisztens növénye­ket is ki tudjuk irtani. Napraforgóban a Merkazin, Gesagard, Patoran Plus, Goal ” (és Dual-lal vagy Stomp-pal alkotott kombinációjuk), va­lamint a Dual Combi alkal­mazhatók. Burgonyában a Stomp, va­lamint az Aresin és Patoran Plus; borsóban a Dual Combi, a Stomp - Maloran-nal egy menetben kijuttatva -, vala­mint - állománykezeléssel - a Lentagran WP kipermetezése javasolható. Paprikában, paradicsomban a Rideon és a Devrinol; gyö­kérzöldségben az Afalon, Li­nuron, Linurex és a Maloran yomirtó szereket alkalmaz- atjuk. Szőlőben, almástermésű gyümölcsösben a Finale-t, az Aresin-t, illetve a Maloran-t (fiatal ültetvényekben is); négy évnél idősebb telepíté­sekben a Caragard Combi, Lucenit, Geonter, Nikesuper Combi, Caragard Combi ké­szítményeket használhatjuk. Csonthéjasokban, málnában a Lucenit; szamócában a Stomp, a Devrinol és az Adói a legeredményesebbek a liba­paréj fajok ellen. ”: II. forgalmi kategóriába sorolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: December 9.: Sásd. December 11.: Szekszárd. De­cember 12.: Siklós. Országos állatvásár: De­cember 10-11.: Pécs. Autóvásár: December 10.: Szekszárd. December /11.: Nagykőrös, Pécs. / Allatszámlálás A Központi Statisztikai Hi­vatal átszervezte a negyedé­venként esedékes állatszámlá­lást, így a szeptember 30-ai teljes körű felmérés adataiból még csak azok állnak rendel­kezésre, amelyek a vállala­tokra, gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkoz­nak. A most közzétett adatok szerint a vállalatok és gazda­sági társaságok tulajdonában lévő szarvasmarha állomány szeptember végén 251 ezer volt, az egy évvel korábbinál 3 százalékkal kevesebb. A szö­vetkezetek szarvasmarha-ál­lománya egy év alatt 17 száza­lékkal csökkent. A sertésállomány a vizsgált körben szeptember 30-án 1,28 millió volt, a csökkenés a múlt évhez képest 13 százalék. A szövetkezeteknél a sertésál­lomány valamivel kisebb mér­tékben, 11 százalékkal esett vissza. A juhállomány a válla­latoknál és gazdasági társasá­goknál kis mértékben, mind­össze 4 százalékkal csökkent egy esztendő alatt, a szövet­kezeteknél azonban jelentős mértékben, 29 százalékkal ke­vesebb juhot tartottak az idén, mint tavaly. A baromfiállomány a válla­latoknál és a társaságoknál 47 százalékkal növekedett a múlt évhez képest, a szövetkeze­teknél viszont 17 százalékkal csökkent. Vágómarhából 10.864 ton­nával (35 százalékkal), sertés­ből 33.516 tonnával (31 száza­lékkal) kevesebbet vásároltak fel, mint a múlt év azonos idő­szakában. A felvásárolt tehén­tej mennyisége 40 millió liter­rel (9 százalékkal) csökkent egy év alatt. A keresleti piac kialakulására utal, hogy egy malac ára egy év alatt 2064 fo­rintról 3345 forintra, a hízott sertés kilónkénti ára pedig 101,70 forintról 153,60 forintra növekedett. Egy dán borszakértő tanácsai: Milyen egy ideális borpince? Egyes jelek szerint a legú­jabb státusz-szimbólum az, ha vendégségbe nevünkkel cím­kézett bort viszünk és fog­hegyről odavetjük, hogy a kincset érő nedű a saját pin­cénkből származik. De milyen egy ideális borpince? Flemming Hvelplund, dán borszakértő szerint az ideális pince három méterrel a talaj alatt van és zavaró illatoktól, valamint vibrációktól mentes, állandó plusz tíz Celsius fokos hőmérséklettel. — Az igazság az, hogy a pince hőmérséklete éppúgy lehet nyolc, mint mondjuk ti­zennégy fokos, ettől a benne tárolt nedű nem romlik el. Az viszont valóban fontos, hogy a hőmérséklet állandó legyen -, mondja a szakértő. Ami a szagokat és a rezo­nanciákat illeti, azoknak „csak szélsőséges esetekben" kell je­lentőséget tulajdonítani. De a dolognak nem ez az igazán nehéz, ízlést és szakértelmet igénylő része, hanem az, hogy mit tároljunk a pincénkben. Hiába mondjuk azt egy lőrére a legelegánsabb pincében, hogy saját termés, nem hatunk meg vele senkit. Ha viszont a bor valóban jó, akkor is kelle­mes emléke lesz rólunk a megajándékozottnak, ha pin­cének kinevezett kamránkból vettük ki neki a flaskát. Hvelplund azt tanácsolja, hogy vezessünk minden üvegről könyvelést és ne fe­ledjük, hogy igazi gyűjtő minden különlegességből le­hetőleg legalább két üveggel szerez be. így aztán nem jön zavarba az ember, ha egyet valamilyen meggondolásból el kell ajándékozni vagy el kell cserélni. Ferenczy Europress Takarmányozási tanácskozás A takarmányozás témakö­rének legújabb kutatási ered­ményeiről tanácskoztak kül­földi szakemberek a Pannon Agártudományi Egyetem ka­posvári karán. A konferencia előadói azzal a különösen idő­szerű kérdéssel foglalkoztak, hogy a takarmány összetétele milyen hatással van a környe­zetre, illetve mennyiben hatá­rozza meg a vágóállatok mi­nőségét. Elhangzott, hogy a hazai gyakorlattal ellentétben az ál­lattartásban élenjáró nyugat­európai országokban és az Egyesült Államokban rendkí­vül gondosan állítják össze az állatok étrendjét, ügyelve arra, hogy csak annyi foszfor és nit­rogén kerüljön az állatok szervezetébe, amennyire szükségük van. E két elem ugyanis különösen nagy ve­szélyt jelent a környezetre, mivel az ezzel feldúsult híg­trágya szennyezi a talajt és a vízbe kerülve káros az em­berre. Mindennek a hazai szakemberek is tudatában vannak, ám ahhoz, hogy meg­felelő, vagyis kisebb mennyi­ségű foszfort és nitrogént tar­talmazó tápokat adhassanak az állatoknak, más összetételű takarmányokra lenne szük­ség. Ezek azonban jelenleg még sokkal többe kerülnek, mint a környezetet szennyező, de az állatok fejlődését ugyanolyan jól elősegítő ha­gyományos termékek. A hazai mezőgazdaság anyagi lehetőségeinek ismere­tében a kutatók egyelőre csak ajánlásokat tehetnek. Szeret­nék felhívni a tárca és a kor­mányzat figyelmét arra, hogy a korszerű takarmányozás támogatása nélkül később sokkal többet kell majd ál­dozni a környezeti ártalmak megszüntetésére. Kérődző „szuperponty” „Mondja marha, miért oly sok, szarvasmarhák génjének bús? Olcsóbb a ponty, mint a beültetésével húsz százalékkal hús" - a közismert reklámpla- gyorsították fel a ponty növe- kát kérődzője most keseredhet kedését. Eddig 400 ilyen te- csak el igazán: kínai genetiku- nyészpontyot neveltek fel. Sertéspiac A „kezelt” hús az emberre is veszélyes lehet Ha december, akkor... Nemcsak a sportolók köré­ben derül fény időről időre az illegális doppingszerek hasz­nálatára, hanem esetenként a gazdasági haszonállatok szer­vezetéből is kimutatják a til­tott hozamnövelő hormonké­szítmények nyomait. —t- A hozamfokozó készít­mények alkalmazása régóta ismert az állattenyésztésben. - mondja dr. Nagy Attila főállat­orvos, a Földművelésügyi Minisztérium állategészségü­gyi és élelmiszer ellenőrzési főosztályának vezetője. - Az antibiotikumok felfedezésével szinte egyidőben jöttek rá a kutatók, hogy az antibiotikum a haszonállatoknál 10-15 szá­zalékkal növeli a hús-, a tej­vagy a tojástermelést. Rövide­sen azonban az is kiderült, hogy a gyógyítás céljából ada­golt alacsony dózisú antibio­tikumok az állatok szerveze­tében elsősorban az emésztő­rendszerben előforduló bakté­riumokat teszik ellenállóvá. Ennek következtében az állati termékben, tejben, húsban megjelenő baktériumok is el­lenállóvá válnak az antibioti­kumokkal szemben. Az így nyert terméktöbblet rosszabb minőségű, az állat húsa vize­nyőssé, romlékonnyá válik. A „siettetett" hozamfoko­zásban Amerika sem maradt el. A tengerentúlon a belső el- választású mirigyek által ter­melt hormonok vagy hor­monhatású szintetikus anya­gok alkalmazásával növelték a haszonállatok húshozamát. A gyógyszergyárak ráálltak e szintetikus hozamnövelő mo­lekulák gyártására, ám az or­vosok egy csoportja kimu­tatta, hogy az ilyen hormon­nal kezelt állathús az emberi szervezetben előre nem lát­ható zavarokat, a belső elvá- lasztású mirigyek működésé­nek rendellenességét válthatja ki, a többi között például aránytalan testnövekedést idézhet elő. Ennek nyomán Nyugat-Európában azonnal betiltották e hozamnövelő szerek alkalmazását, forgal­mazását. Magyarország al­kalmazkodik az Európa Unió álláspontjához, miszerint tilos a hormonok és a hasonló ha­tású hozamnövelő szerek be­hozatala. Rendszeresen elle­nőrzik a húskészítményeket. A közelmúltban Brüsszelből érkezett állategészségügyi szakemberek tartottak nálunk élelmiszervizsgálatot s az eredmény kedvező volt: a szúrópróba-szerűen ellenőr­zött állati termékekben egyet­len alkalommal sem találtak tiltott hozamnövelő szereket. Újvári G. ... már csak egészen kivé­teles esetekben serénykedhe­tünk a tavasztól-őszig agyon­dédelgetett kiskertjeinkben. Külső munkavégzésre alkal­mas időjárás esetén arra van mód, hogy az ősszel megvett, de netán ki nem ültetett fa­csemetéket 30-40 cm. mélyre kiásott árokba szorosan egy­más mellé vermeljük, gondo­san ügyelve arra, hogy az egész gyökérzethez kerüljön föld. A kiültetett csemetéket és fiatal fákat, azok törzsét pedig gondosan burkoljuk a nyulak téli rágása ellen. Az évelők, a cserjék talaját még nem késő érett komposzttal megszórni, azt bedolgozni, hogy a tavaszi korai sarjadáskor már helyben legyen a részben lemosódott tápanyag. Ügyeljünk arra, hogy az avartakaróval védett petrezse­lyem és zellersorokat, ha vas­tag, később kérgesedő felületű hó lepi el, a felszíni kérget ge- reblyével feltörjük, mert a hó­takaró alatt a növényzet él és ha nem kap levegőt, könnyen kipállik, kipusztul. Érvényes ez az ősszel vetett, palántázott áttelő salátára és a nagy területen, ősszel dús lombozatot eresztett őszi ká­posztarepce vetésekre is. A szabadból szobába kény­szült kertészkedő ember fon­tos tevékenysége lehet a jövő évi kerttervezés és erre alapo­zottan a szükséges vetőmag­vak beszerzése. Feltétlen legyünk figye­lemmel a másod- és harmad­vetések lehetőségére is. Én csupán, mint az ez évben jól bevált tapasztalatot adom közre, hogy a korán lekerülő (jún. 26.) zöldborsó helyére zöldbabot, majd ennek lekerü­lése után (aug. 15.) feketeret­ket vetettem. Ugyancsak zöldbab került (aug. 15.) a ko­rai burgonya után. Az augusz­tusi esők hatására az ered­mény: 20-25 dkg-os egészsé­ges retkek és nagyobb zöld­babtermés (Cherogen), mint a tavaszi vetésből. Érdemes odafigyelni! „A jó szerszám fél munka" - tartja a közmondás. Itt a ké­ziszerszámok rendbetételé­nek, kiegészítésének időszaka. A jó szerszámot úgy alakítsuk ki, hogy alkalmazkodjék mozgási, erőkifejtési képessé­geinkhez. Váljék szinte a testünk szer­ves részévé. A nyél ne kény- szerítsen a kéz, a láb, a derék természetellenes tartásához. Legyen elég hosszú és ujjaink nagyságának megfelelő vas­tagságú. A jól kertészkedő úgy gondoskodik szerszám- készletéről, hogy a javítást, karbantartást maga elvégez­hesse. Jó pl. a kapákat, ásókat is a kaszához hasonlóan kala­pálni reszelés, köszörülés he­lyett, mert a kalapált 3-5 mm széles felület sokkal kemé­nyebbé, éltartóbbá válik. Az utánélezést pedig mindig a belső és soha ne a külső felüle­ten végezzük. így kisebb a ta- lajfeltapadás veszélye és na­gyobb a gyommetszőképes­ség. A motoros kapák vágóé­leit is újítsuk fel, mert az élet­len kés túrja, porosítja a talajt, a gyomokat pedig csak alá­gyűri, nem vágja el. Tompa késnél az energiaszükséglet, az üzemanyagfogyasztás is nagyobb. Újítsuk fel a kéziszerszá­mok beékelését, mert a gya­kori beáztatás egyre lazábbá teszi a kapcsolatot a szerszám­fej és nyél között. Végül említem meg, hogy egyre többen vásárolnak kará­csonyra földlabdás fenyőt. Ünnepek után hűvös, fűtetlen verandán enyhén beöntözve átteleltethető, majd tavaszai bő, tápdús földdel kibélelt gö­dörbe, jól beöntözve, tömö­rítve, a tűző naptól az első időben védve kertünk díszét varázsolhatjuk belőle. A siker egyik titka, hogy tartsuk be a vízkeresztnapi, régi hagyo­mány szerinti karácsonyfa­bontás idejét, nehogy a fűtött szobában a kis élő fa károsod­jon. Szakái László Továbbra is a kereslet jel­lemzi hazánkban a sertéspia­cot. Ugyanis a hízott sertése­ket az ország minden részé­ben keresik a felvásárlók. Er­ről tájékoztatott a szaktárca il­letékes főosztálya. A felvásárlási árak az egy­behangzó jelentések szerint az előző havi szinten alakultak az elmúlt napokban is. így a nagyüzemi sertésekért 140- 160 forintot fizetnek átlagosan kilogrammonként, ám Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben már 170-180 forintot is adnak a hízók kilogrammjá­ért. A kisüzemben tenyésztett sertések átlagára 140-150 fo­rint körül alakul kilogram­monként, de Szabolcs megyé­ben ez is magasabb, itt már el­éri a 160 forintot is. A szakér­tőknek azonban az a vélemé­nyük, hogy hamarosan a bel­földi húskereslet csökkenésé­vel lehet majd számolni, mivel rövidesen kezdődnek a házi disznóvágások. A malacok ára ugyancsak magas és az előző hónapban tapasztalható árszint körül mozog, megyénként válto­zóan 170-240 forintot kémek a malacok kilójáért. A tenyész­tők továbbra is keresik a ma­lacokat, ezért egyes megyék­ben már megkezdődtek a mesterséges termékenyítések is. Ennek ellenére azonban or­szágosan nincs megfelelő mennyiségű eladó tenyész- süldő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents