Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-06 / 287. szám

1994. december 6., kedd MEGYEI KORKÉP ÍPÚJSÁG 3 A tárgyalóteremből Jogerősen elítélték a fegyveres rablókat Nagyszabású bűnügy két felében hirdetett ítéletet - két nap eltéréssel - a Tolna Me­gyei és a Legfelső Bíróság. Az eljárásjogi szabályok válto­zása miatt történt, hogy a fegyveres rablást - nyereség- ványból több emberen elköve­tett emberölési kísérlet - a „ki­sebb" súlyú bűncselekmé­nyektől elkülönítve a Pest Megyei Bíróság tárgyalta. Tolna megyébe úgy került az eset, hogy a paksi rendőr­ség göngyölítette fel a térben és időben igen szerteágazó bűnügyet, amit az elkövetők részletes, feltáró jellegű beis­merő vallomása nélkül aligha lehetett volna részleteiben kö­vetni. így is volt elég gondja az első, majd a másodfokon el­járó bíróságnak, illetve az ügyésznek, hogy kibogozzák: milyen bűncselekményfajtát hányszor, hol, mikor és há­nyán követtek el, és mekkora is a kárérték. A kárértékről persze mást mondanak a szakértők, a rab­lók, a biztosítók és a károsul­tak. Arról nem is szólva, hogy ami holmit másfél-két év alatt összeloptak, meg sem találták. Ettől függetlenül nem egyszer a vádlottak értékbecslését tar­totta elfogadhatónak a bíró­ság, s nem a károsultakét. Tet­teseink mindent loptak, ami a kezük ügyébe akadt, csak pa­razsat és mozdonyt nem. A különféle ügyekbe sok rokon és ismerős kapcsolódott idő­szakosan, illetve egy-két akci­óba. Az első fokú bíróság előtt tizennégy vádlott állt, hetven­négy vádponttal, de csak né­gyen fellebbeztek, a többiek kisebb-nagyobb büntetése már első fokon jogerőre emel­kedett. Szabó József - s ezzel az ügy főszereplője - azzal írta be magát Tolna megye bűnü­gyi krónikájába, hogy meg­szökött a megyei rendőrfőka­pitányság fogdájából, majd több napon át bujkált. A fegy­veres - s egyébként többnyire sikertelen - postakocsi rablá­sokat Dancz Lászlóval együtt követték el. Hogy honnan volt a fegy­ver, a lőszer, a gránát? Utóbbit egy zsarolási ügyben használ­tak. Úgy lopták, laktanyából, fegyver- és kommandósrak­tárból. A zsarolási ügyben egy balatonalmádi vállalkozótól követeltek egymillió forintot azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem fizet nagy „tűzijátékot" rendeznek. A Büntetőtörvénykönyv jó- néhány szakaszát kimerítet­ték. A Tolna megyei ítéletben szerepel különféle értékre, bűnszövetségben, vagy anél­kül, üzletszerűen és simán, dolog elleni erőszakkal, vagy csak úgy, és folytatólagosan elkövetett lopás. Mivel rendszerint lopott au­tóval „dolgoztak" szerepel a számlájukon jármű önkényes elvétele, s még a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűntett is. Ez utóbbit úgy követték el, hogy szabályos csapdát építet­tek Pest Megye különböző út­jain a postaautóknak. Úto­nálló módon lestek és fegy­verrel támadtak. Az már nem rajtuk múlott, hogy egy esetben például nem volt semmi a kocsiban, akkor az őröktől elvették a fegyve­rüket és bezárták őket a rak- térbe. Az elkövetési módra mondta az ügyész a tárgyalá­son, hogy ez már maga a gengszterizmus! Többször megtették ugyanis, hogy lőt­tek a posta autóira, egy ízben külföldiek motorkerékpárját vették el, majd az áldozatokat meztelenre vetkőztetve en­gedték el. A Legfelső Bíróság előtt is egy fegyveres rablásért felel­tek, amelynek során egy visz- szapattanó golyó a gépkocsi- vezető hasfalába fúródott. A Lefelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyva Szabó Józsefet és Dancz lászlót jog­erősen 12-12 év fegyházra ítélte. A Tolna Megyei Bíróság - dr. Molnár István vezette büntetőtanácsa - a „kisebb" bűncselekmények miatt - a paksi bíróság ítéletével egye­zően - Szabó Józsefet nyolc, Dancz Lászlót hét év fegyház­büntetéssel sújtotta. A két íté­letet a Pest megyei Bíróság foglalja utólag összbünte- tésbe, amely nem lehet 12 év­nél kevesebb és húsz évnél több. Ihárosi Ibolya A hangsúly az ifjúságon van — A Vöröskereszt Szekszárd városi és városkörnyéki szerveze­tének új titkára november 25-től Berkes Judit. - Hogyan került a vöröskeresztes mozgalomba? - kérdeztük az új titkárt. — Közel egy évig munka- nélküli voltam. Az álláskere­sők klubjában jutott a tudo­másomra, hogy a vöröske­resztnél van munkalehetőség. Fölkerestem a megyei titkárt, a javasolt állások közül a gaz­dasági munkára vállalkoztam. Olyan feltétellel, hogy amint lehetőség lesz rá, szeretnék egyéb munkakörbe elhelyez­kedni. Igaz, hogy gazdasági végzettségem van, de mindig is jobban szerettem a szerve­zői munkát. Mivel a városi tit­kári állás megüresedett, úgy gondoltam, megpályázom. Azért is vállalkoztam a pályá­zatra, mert volt idő arra, hogy megismerjem a mozgalmat, legfőképpen a hiányosságait. — Melyek ezek a hiányossá­gok? — Az elsődleges, ami a vö­Berkes Judit röskeresztes mozgalomban fontos: együttműködés a vá­rosi és városkörnyéki alap­szervezeti titkárokkal, a veze­tőségi tagokkal, az iskolákkal, intézményekkel. A személyi cserék miatt a mozgalom le­maradt, úgy az ifjúsági, mint a véradás szervezésben is sok a bepótolni való. Fontosnak ta­lálom még a vezetőségi ta­gokkal való megismerkedést, a szorosabb kapcsolattartást, azt, hogy tudjunk egymás gondjairól, és segítsük egymás munkáját. — A pályázat elbírálásánál mi döntött az Ön javára? — Előny volt nyilván az, hogy a vöröskeresztnél dol­goztam és a megyei titkár is­merte a munkámat és a hoz­záállásomat. A másik pedig az, hogy több társadalmi szer­vezetnél láttam el gazdasági feladatokat, legutóbbi mun­kahelyemen már szervezési munkakörben tevékenyked­tem. A vöröskereszt olyan szervezet, ami igen kevés ál­lami támogatást kap, a városi vöröskereszt pedig teljes egé­szében önfenntartó, úgy gon­dolom föl kell kutatni a bevé­teli forrásokat, megszervezni, hogy minél több tagja legyen a szervezetnek. Természetesen nagyobb hangsúlyt fektetve az ifjúságra, az utánpótlásra. Úgy érzem, a vöröskereszt az utóbbi időben háttérbe szo­rult, s azt szeretném, hogy a mozgalom minél gyorsabban kerüljön előtérbe. - p. téri ­Üzletrészforgalom az Egyetértésnél Koncentrálódik a vagyon Mintegy két hónapja meg­indult az üzletrészek adás-vé­tele az iregszemcsei Egyetér­tés Szövetkezetben a közgyű­lés tavaszi határozatának nyomán. Hol tart most az üz­letrész forgalom? - erről kér­deztük Varga Jánost, a szö­vetkezet elnökét, aki úgy véli, hogy a vagyon és a föld kon­centrációja elkerülhetetlen és az Egyetértés ezen az úton jár. — A szövetkezet elérkezett oda, hogy nincs adóssága, ígé­retünket teljesítettük - mondta Varga János. Mi tíz százalékot kínáltunk az üzlet­részekért, sajnos a kormány nem hozta meg az üzletrész­forgalmat segítő intézkedése­ket. A probléma az volt, hogy Békési László pénzügyminisz­ter visszavonta azt az ígéretét, hogy a szövetkezeteknek sem kell adózni az értékkülönbö­zet után. így az egyéni üzlet­rész-vásárlás került előtérbe az igazgatóság irányítása mel­lett. — Ez mit jelent? — A dokumentáció itt ké­szül a központban, a jogi szol­gáltatást is elvégezzük. El kell mondanom, hogy nem a szö­vetkezet vezetői vették meg az üzletrészeket, hanem egy szé­les szövetkezeti kör, amely biztosítottnak látja ezáltal jö­vőbeni megélhetését. Az utóbbi két hónapban mintegy 20 millió forint értékű üzlet­rész cserélt gazdát, 130-an ad­tak el és 40-en vásároltak. — Szintén 10 százalékos áron? — Volt magasabb ajánlat is. Azt tapasztaltuk, hogy az em­berek sokkal jobban rájöttek a dolog lényegére, mint azt bárki hitte volna. A tagságot felbátorította az, hogy a va­gyonunk tehermentes lett. — A szövetkezet miért 10 százalékos áron tett ajánlatot? — Erre egy példa: a szö­vetkezet vagyonában 22 millió forint értékben vannak külön­böző részvények, ezeket fel­ajánlottuk a kibocsátó ban­koknak - 10 százalékért sem voltak hajlandók visszavásá­rolni saját részvényeiket. A másik ok, hogy van egy olyan vagyoni rész a szövetkezet­ben, ami nem mobil, nem le­het pénzzé tenni. Harmadszor pedig, ez egy országosan elfo­gadott százalék. — Mi lesz a következő lé­pés? — A tavaszi közgyűlésen javasolni fogom, hogy akinek üzletrésze van és annak meg­felelő értékben működtet va­gyontárgyat, az ne fizessen bérleti díjat utána. Minden tag üzletrészét 95. december 31-ig „beosztjuk" arra a vagyon­tárgyra, amit működtet. Nem az osztalék fizetése a cél, ha­nem a vagyon értékállóságá­nak biztosítása. Az az érde­künk, hogy az üzletrészforga­lom tovább menjen és a va­gyon annak a 2-300 embernek a tulajdonába kerüljön, akik működtetni akarják és tudják. Nagy kérdés, hogy mi lesz a külső üzletrész tulajdonosok­kal, ezt a problémát az állam­nak kellene kezelni. Megoldás lenne például, ha az ő üzletré­szük átváltható lenne kárpót­lási jegyre, adóalap vagy hitel- tartozás csökkentésére. Ez kb. 5-6 milliárd forintot jelentene az állami költségvetésnek. Szerintem ez a modell hozza el majd azt, hogy a föld és az eszközök magántulajdonban lesznek, de egy laza szövetke­zés megmarad. — Mi lesz azokkal a tagok­kal, akik nem válnak meg üz­letrészüktől, de az nem is ele­gendő vagyontárgy működte­téséhez? — Ezeknek az embereknek- bár szépíthetjük a dolgot - bérmunkásként kell dolgoz­niuk a szövetkezet vállalkozá­saiban. Osztalékot kapnak, de az jelenlegi helyzet például nem „adja ki" az osztalékot. Az idén már volt példa arra, hogy sokan ezzel is szép kere­sethez jutottak. -tf­Tornacsarnok­avatás Madocsán Pénteken nagy eseményre kerül sor Madocsa életében. Az országos tornacsar­nok-építési program - szeren­csére - ide is „begyűrűzött". A településen épült új tornate­rem avatására december 9-én kerül sor. A délután három órakor kezdődő megnyitón kulturális és sportprogram egyaránt lesz. Először a helyi általános iskola diákjai veszik birtokba a terepet. Játékos, ügyességi és sorversenyekben mérik össze tudásukat és próbálják ki a csarnok parkettáját. Ezt köve­tően a Madocsai Hagyomá­nyőrző Néptáncegyüttes lép színpadra. Ezután a sportb­lokk eseményeire kerül sor. A tervek szerint négy óra tájban kezdődik az a futball­mérkőzés, melynek egyik csa­patát a (nagy) parlament kis­pályás labdarúgói, a másikat a madocsai képviselő-testület és a helyi focisták alkotják majd. A megnyitó ünnepségen je­len lesz a Belügyminisztérium államtitkára is, dr. Világosi Gábor, aki hivatalosan - sza­lagátvágással - adja át a ma­docsai sportcsarnokot. HÍREK A MEGYÉBŐL Ajándék és műsor az idős embereknek A nagydorogi önkormányzat még a szűk anyagi lehetősé­gek között is minden évben kedveskedik valamivel a te­lepülés időseinek. Ebben az esztendőben is megtartják azt a kulturális műsorai egybe­kötött ünnepséget, melyre a község hetven év feletti idő­seit invitálják. A nemrég át­adott nagydorogi sportcsar­nok méltó helye lesz az ün­nepségnek, ahol közel két­százötven nyugdíjas lehet ré­szese az iskolások rövid mű­sorának. Az önkormányzat nevében Pinczési László, polgármes­ter egyenként ezer forintos ajándékutalványt ad majd a megjelent idős embereknek. Karácsonyi hangulat Látogatás Szekszárdon a csecsemőotthonban Ulakcsai Anna, kertész üzemmérnök vezetésével ka­rácsonyi díszek készítésére nyílik lehetőség december 18-án, a szekszárdi Művésze­tek Házában. Apró meglepetések és cso­magolási módok, kará­csonyfa- és ajtódíszek, vala­mint asztali díszek és az ad­venti koszorúk elkészítésé­nek fortélyait sajátíthatják el azok, akik ellátogatnak ide délelőtt kilenc és tizenkét óra, délután pedig három és hat óra között. A foglalkozásra a Művésze­tek Házában lehet jelentkezni hétfő kivételével naponta 8 és 16 óra között. Minden érdek­lődőt szeretettel várnak. A Szekszárdi Rádió „Diák­percek" műsor stábja decem­ber 6-án, a szekszárdi cse­csemőotthonba látogat. A gyerekeknek ajándékokat visznek, télapó-csomagokkal kedveskednek az otthon la­kóinak, a kicsiknek. Vetélkedő a honfoglalásról A szekszárdi Gyermekek Háza szervezésében nemrég egy előadás zajlott a honfog­lalásról és az azt megelőző korról. Ma az előadáson részt vett általános iskolás diákok vetélkedő formájában mérik össze tudásukat. A cél: fel­mérni mit sikerült megje­gyezni az előadáson elhang­zottakból. A vetélkedő dél­után fél háromkor kezdődik a házban, ezt dr. Rosner Gyula vezeti. A véradás életet menthet A Tolna megyei Önkor­mányzat Kórházának Vér­transzfúziós Állomása tart önkéntes véradónapot Bony- hádon, a Városi Művelődési házban december 6-án, dél­előtt 9 órától 16-ig. A Bonyhádon élő önkéntes véradókat sok szeretettel vár­ják a véradás szervezői, a Vö­röskereszt és a vértraszfúziós állomás munkatársai, vala­mint a helyi szervezők. Kiállítás Szedresben Decsi Kiss János vászonból és kötélből készített kompozí­cióit láthatják a szedresi álta­lános iskolában. Az érdekes, különleges munkák a népi hagyományokban gyökerez­nek, s ugyanakkor a külön­böző formák jelentése gon­dolkodásra késztetik a szemlé­lődőt. Tegnap nyitották meg azt a kiállítást - a sorban már a nyolcadikat - mely a község iskolájának galériájában ka­pott helyet. Decsi Kiss János munkái december 21-ig látha­tóak itt.-ge­Fotó:Degré Metakommunikáció A közelmúltban összehozott jósorsom egy kedves régi pedagógus-pszichológus ismerősömmel és mint az ilyenkor lenni szokott, nagyhirtelensok mindenről esett szó köztünk. Többek között a legutóbbi tanfolyamról, amin részt vett, és annak egyik érdekes témájáról a metakommunikáció - ma­gyarra fordítva: a szavakban történő közlést kísérő többé-kevésbé nem szándékos gesztikuláció, arckifejezés, stb. - szerepéről az emberek mindennapos életében, érint­kezésében. Rámkérdezett (egy pedagógusnak vérében van!), hogy ugyan mit gondolok, hány százalék szerepe van a metakommunikációnak mindennapjainkban? Én némi önvizsgálódást is megreszkírozva fele-fele arányt taksál­tam. Nagy meglepetésemre közölte, mekkorát tévedek! Ugyanis a mondott szó aránya nem több tíz százalékocská- nál, míg benyomásaink tudomásulvétele, közlendőink köz­readása zöme a gesztikulációkra, arckifejezésekre, a moz­gáskultúrához tartozó megnyilvánulásokra esik. Ráharaptam a témára, mint bulldog kutya a macskára és azóta egészen irtás szemmel, vizsgálódva, erre igazolást ke­resve járom az utcákat. Szombaton aztán a piacon, majd az áruházi kirakatok előtt őgyelegve bő igazolást nyertem a tanfolyamon elhangzottak igazolására. Amit az arcokon lát­tam, az felért egy egész heti parlamenti napirend előtti fel­szólalással. Lám, még hajlott korban is tanulhat az ember a nála fiata- labbaktól. De van ennek az újszerű tudásnak hátulütője is! A minap találkoztam a szomszéd lakótelep egyik facér asszonykájával. Beszédbe elegyedve az új tudományom rabjaként nagyon „metakommunikálhattam" mondókájára, mert azóta festi magát és úgy vonul - nyugdíjas kora elle­nére - a járdán, mint egy dürrögő fajdkakas. Ha nem tud­nám, hogy csak metakommunikál, még azt hihetném, hogy kelleti magát, de így már egészen más! Huncut dolog tu­dományos szintre vinni mindennapi spontán megnyilvánu­lásainkat! Szakái László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents