Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-27 / 304. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási És Környéke _____ 1994. december 27., kedd A korszellem mást mond Jövőre bezár a tamnúzeum Hír-Sorok A füstmentes munkahe­lyért. Tizenhárom tamási és Tamási környéki közintéz­mény, vállalat csatlakozott az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghirdetett Füstmentes mun­kahely elnevezésű programhoz. A munkáltatók vállalták, hogy intézkedéseket tesznek a pasz- szív dohányzás elkerüléséért. Az intézmények, cégek között a tamási Postahivatal, a Hungária Biztosító is megtalálható. Nagy sikerrel rendezték meg a tamási római katolikus templomban december 23-án a karácsonyi koncertet, amelyen a Lajtha László Zeneiskola gyermekkórusa és kamarae­gyüttese, a Béri Balogh Ádám Gimnázium kamarakórusa, a Pro Cultura Humana Vegyes­kar mellett fellépett a Bátaszéki Pedagógus Kórus is. A rendezvényt harmincöt tamási gazdasági társaság, szö­vetkezet és magánszemély tá­mogatta. „Leosztották” a veszteséget Ötmillió-négyszázezer forint a tíz település tulajdonában lévő tamási vízmű első féléves vesz­tesége - hangzott el a tamási képviselőtestület alakuló ülé­sén. Tekintélyes összeg, azzal együtt, hogy - amint ezt a jelen­lévők is megtudhatták -, benne foglaltatnak az elbocsátott dol­gozóknak fizetett végkielégíté­sek is. Kiss László, a vízmű igazga­tója szerint az információ „fals”. A veszteségnek mintegy fele, 2 millió 600 ezer forint úgynevezett kintlévőség, azaz vízdíjhátralék, a fennmaradó összeg pedig a létszámleépíté­sek és a korkedvezményes nyugdíjazások költségei mellett a megyei vízmű közös műkö­désének költségeit is tartal­mazza. Arra a kérdésre, hogy ebből mennyi a tamási kft. saját vesztesége, azt a választ kap­tuk, hogy az 1994-es év egé­szében nem lesz veszteséges. Kiss lászló hozzátette: a víz­műveknél általában az első fél­évben kevesebb a bevétel, mi­vel nyáron nő meg a vízfo­gyasztás, és a tamási termál­fürdő bevétele is a második félév mérlegét javítja. A vesz­teségtől vagy nyereségtől füg­getlenül vízdíjemelés várható, a Víz-, Csatornamű és Fürdő Vál­lalatok Országos Szövetsége 15-20 százalékos emelést tar­tana reálisnak. A lakosság által fizetendő díjról továbbra is az önkormányzatok döntenek majd. tf 1995-ben bezár Szakadáton, a volt iskola épületében működő, a megyei önkormányzat által fenntartott tanműzeum. Átadja a helyét a kor szellemének talán jobban megfelelő létesítmény­nek: ha a szakadáti képviselő- testület is úgy gondolja, az Alisca-Modell Gazdaságfej­lesztő Kft. - amelynek a szaka­dáti önkormányzat is tagja -, egy néhány főt foglalkoztató üzemet hoz létre az épületben. A múzeum a maga nemében egyedülálló: jobbára a múlt századból származó sváb és magyar népi bútorok - köztük egy 1848-as kelengyeláda -, Több, mint ezerötszázan sza­vaztak december 11-én Tamá­siban a roma kisebbség öt je­löltjére - ez azt jelenti, hogy nem-romák is fontosnak érez­ték, hogy megalakuljon a ki­sebbségi önkormányzat, hiszen a legmerészebb becslések sze­rint is ezer fő alatt van a rácvöl­gyi, városi és pári, magukat romának vallók száma. Az egyes számú szavazókörben (Rácvölgyben) például a füg­getlen cigány jelöltként induló Kálányos István a rá adott hu­szonnyolc szavazattal utasította maga mögé a pártok és társa­dalmi szervezetek jelöltjeit, ugyanakkor a többi kilenc sza­vazókor mindegyikében is lega­lább ennyi szavazatot kapott, mint kisebbségi jelölt. A roma önkormányzat január 4-én ala­kul meg. Kálányos Istvánt - a Fomád Rt. dolgozóját - a tele­pülési és a kisebbségi önkor­mányzat képviselőjét a tamási roma önkormányzat terveiről, lehetőségeiről kérdeztük.- A feladatok részben egy­használati tárgyak, kézműipari eszközök, fényképek a század- forduló tájáról, a megyében végzett régészeti ásatások lele­tei egyaránt láthatók. Az intéz­ménynek nincs állandó nyitva- tartása, a kulcsot Szakadát „nem hivatalos helytörténé­sze”, Schulz Ádám őrzi, de nem sokszor keresik fel lakásán a látogatók. Inkább a tanév vé­gén az általános iskolások, de már ő bennük sem buzog a tu­dásvágy. Schulz Ádám kétszeresen kötődik a tanmúzeumhoz: amellett, hogy a község múltjá­nak emlékeit ápolja, ebben az beesnek a települési önkor­mányzat feladataival - kezdte Kálányos István -, egy részük a közműfejlesztéssel kapcsola­tos. Rácvölgyiekkel kevesebbet törődött az előző önkormány­zat, hiányzik a telefon, kevés a járda. Az itt élők egy-két kivé­teltől eltekintve munka nélkül vannak, jó lenne, ha az önkor­mányzat valamilyen formában tudna munkalehetőséget terem­teni nekik. Úgy vélem, itt, a vá­rosban akadnak olyan munkák, amelyeket el tudnának végezni. A jövedelempótló támogatás­ból nem lehet megélni.- A kisebbségi önkormány­zatot kulturális autonómiának is nevezik. Szorgalmazni fog­ják-e a kisebbségi oktatás beve­zetését?- Ezt egyelőre nem kezde­ményezzük, de távlati terveink vannak. Anyanyelvi oktatásra nem gondolunk, már csak azért sem, mert nekünk, beás cigá­nyoknak nincs kialakult iro­dalmi nyelvünk, de szeretnénk, ha rálátásunk lenne arra, hogy épületben kezdte hajdan pálya­futását, mint kántortanító.- Tudomásul kell venni, hogy ma a gazdaság elsődleges, és nem a kultúra - mondja, - és talán, ha máshová kerül, több érdeklődő akad. Különösen az általa gyűjtött szakadáti anyag - közte a Genszlereknek az ezerhétszá­zas évekig visszavezetett csa­ládfája - nőtt a szívéhez, erről nem szívesen mondana le, ezzel a megyei múzeum úgysem tudna mit kezdeni, a községben pedig bizonyára el tudják he­lyezni valahol.-h —c mire fordítják a kisebbségi ok­tatásra juttatott állami támoga­tást. Elképzelhetőnek tartom viszont, hogy például a 2. számú általános iskolában, ahol sok cigány gyerek tanul, a ci­gányság kultúráját, történetét bemutató honismereti órákat il­lesszenek a tantervbe a cigány gyerekek számára, vagy a test­nevelés keretén belül legyen mód cigány táncokat tanulni.- A kisebbségi képviseletnek ez a formája járatlan út. Egy ködös, sötét alagút előtt állnak, vagy látják, hogy mit tudnak megvalósítani céljaikból?- Még mi sem tudunk konk­rétan semmit, annyi biztos, hogy megválasztottak minket. Eddig úgy néz ki a helyzet, mint a honvédségnél az „irányí­tott szabadidős tevékenység” volt, a törvény sok lehetőséget ad a kezünkbe, pénzt viszont nem. Tisztában vagyunk a tele­pülési önkormányzat szűkös anyagi forrásaival, komoly se­gítségre onan sem számítha­tunk. Amit visznek: sváb tájszoba Mit akar a roma önkormányzat? Ez történt 1994-ben Januárban egy tamási polgár a városházán azt a választ kapja az önerős telefonáhálózat fej­lesztéséről tudakozódva: a MATÁV tartja a határidőt, de­cember 31-ig megszólalnak a telefonok. Kompromisszum köttetik az önkormányzat és a közalkalmazotti érdekképvise­letek között, miszerint augusz­tusban visszatérnek a jó munka alapján F-kategóriába soroltak (és visszasoroltak) bérére. Februárban lemond a diós- berényi polgármesternő. Nagy- szokolyon elmarad egy földár­verés, a Battyhányi-család kép­viselőjének árverési határozata félreértésen alapul. For- nád-Kecsegén száztizennégyen írják alá, hogy tartsanak nép­szavazást a puszták önállósodá­sáról. Márciusban tanműhelyek­hez jut a tamási Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet, a gyönki téesznél már csak heten dolgoznak, készleteinek 95 százalékát értékesítették. Fel­sőnyéken B. János ittas állapot­ban megsebesíti szóváltás után T. Csabát. Működésbe lép a fa­lugazdász hálózat. Lezajlik a gyönki Agram privatizációja. Áprilisban Diósberényben választásra készülnek, a le­mondott polgármesternő nem gyűjti össze a szükséges számú ajánlást. Az új polgármester Zei Péter. Tíz éves fennállását ün­nepli a Tamási Fúvószenekar. A Zsibex Kft. meghirdeti el­adásra Tamásiban a volt szovjet laktanya tiszti lakásait. Rádióte­lefont vásárol az iregszemcsei önkormányzat a környező pusz­tákra. Szétválik a tamási rende­lőintézet és a pincehelyi kórház dolgozóit tömörítő szakszerve­zet. Májusban befejeződik a gyönki református templom or­gonájának felújítása, Keszőhi- degkúton az Esterházy-család szerez földbirtokot. A tamási képviselőtestület díszpolgári címet adományoz a nem sokkal később elhunyt Würtz Ádám grafikusművésznek. Dr. Benkő László nyeri Tamásiban a par­lamenti választásokat, de ösz- szesen négy tamási jelölt jut be a parlamentbe. Júniusban a fiatalkorú Sz. János Keszőhidegkúton több fejszecsapással megöli nagy­anyját. Megkezdődik a gyönki Spirál Szövetkezet felszámo­lása. Az iregszemcsei Egyetér­tés Szövetkezet döntést hoz ar­ról, hogy a vagyonjegyek adha­tók-vehetők. Júliusban Görögországba utazik vendégszereplésre a gyönki néptáncé soprot, meg­alakul a magyarkeszi futballe- gyesület. Az Apeh vizsgálatot indít egy tamási vállalkozás el­len, amely 1,5 millióval károsí­totta meg az önkomrányzatot. Augusztusban gyenge ér­deklődés mellett megrendezik az iregszemcsei alkotótábort. A gyönki általános iskolában költségcsökkentő intézkedése­ket hajtanak végre. A fomádi- aknak több, mint fele az önálló­ságra szavaz. Szeptemberben Jánosi Györgyhöz, akkori művelődési államtitkárhoz fordul támoga­tásért hét település a gyönki ál­talános iskola fenntartása ügyében - eredmény nélkül. Volán-járat indul az Iregszem- cse-kömyéki pusztákra. Októberben a MATÁV tá­jékoztatja a régió polágmeste- reit, hogy legalább négy hóna­pot késik a telefonhálózat fej­lesztése. Lemond a magyarke­szi önkormányzat jegyzője. Novemberben folyamatban vannak a Simontomyai Bőr­gyár és hitelezői közti tárgyalá­sok. Benzinkút nyílik Magyar- kesziben. Decemberben lezajlanak a helyhatósági választások, a ré­gió huszonhét települése közül huszonegyben a régi polgár- mester marad hivatalában. Kisebbségi képviselők Az alábbiakban az általunk még nem közölt kisebbségi önkormányzatok képviselői­nek listáját adjuk közre. Koppányszántó, cigány kisebbségi önkormányzat: Csonka János, Orsós Ist­ván, Orsós Mihály (független képviselők). Ozora, cigány kisebbségi önkormányzat: Baranyai Istvánné (Babi), Horváth János, Horváth Ru­dolf (Nyálas), Pfeifer Lajos (Pityi), Sárközi Lajos (Kuci) (független képvieslők). Pincehely, cigány kisebb­ségi önkormányzat: Borbély János, Góman An­namária, (Lungó Drom Or­szágos Érdekvédelmi Cigány­szövetség) Szarkali Gyula, Szécsi István, Szirmai Ottó (független képviselők). Szakadát, német kisebb­ségi önkormányzat: Bräutigam Ándrás, Kanter József, Ritterwald János (füg­getlen képviselők). Szárazd, német kisebbségi önkormányzat: Ritzel János, Schmidt Ká­roly, Szalontai Józsefné (fü­gédén képviselők). Falulcarácsony Iregszemcsén. Vasárnap délután szép számú közönség előtt került sor a legfiatalabbak és az idősebbek közreműködésével az iregszemcsei falukarácsony műsorára, amelyen az óvodások, a helyi általános iskola és speciális iskola tanulói, valamint a nyugdíjas klub tagjai léptek a Bartók Béla Művelődési Ház színpadára. Fogd meg a malacot és fuss Ez lehetne a mottója K. Zoltán előszállási vállalkozónak, aki 1993 nyarán sertésfelvásárló­ként vált ismertté Tamásiban és környékén, úgy pontosítva a munkakört, hogy a sertése­ket elvitte, számláit azonban máig nem egyenlítette ki. (Sok millióra rúgnak tartozásai) A károsultak bírósághoz fordul­tak, amely szerződésszegés címén alaposan elmarasztalta, és meghagyta, hogy fizessen, vagy . .. K. úr nem vette át a bírósági határozatot, sőt szőrén szálán eltűnt. Három iregszemcsei kis­termelő újra megpróbálta a le­hetetlent, ismételten feljelen­tették, a december 5-i tárgya­láson azonban még az ügy­védje sem jelent meg (úgy hír­lik, huzamosabb ideje neki sem fizetett), így az úgyneve­zett ügygondnok képviselte az igazságszolgáltatás előtt. A bíróság újból jogosnak ismerte el a kárigényt, sőt né­hány száz forint rá is számolt az egy évvel ezelőtt megálla­pított öszegre. Mindemellé az a lehetőség is megadatott a kárvallottaknak, hogy bírósági végrehajtókhoz fordulhatnak, ha K. Z. netalán most sem akarna fizetni. A bökkenő, hogy felperes­nek kell tudnia azt, hogy mi­lyen vagyontárgyra kéri a vég­rehajtást - azaz fel kell kutatni a szerződésszegő tulajdonát. Úgy hírlik, hogy az Előszál­lással szomszédos Mezőfalván található Holiday étterem egyik tulajdonosa éppen K. úr, valamint benzinkutat is sze­retne építeni. Nos, a község hivatali ber­keiben természetesen nem tudnak erről, de a helyi ön- kormányzat illetékese azt is elmondta, hogy K. Z. Mező­falván is jól ismert vállalkozó, és bármilyen üzleti kapcsolat közte és az önkormányzat kö­zött eleve kizártnak tekinthető. Egyébként általános véle­mény, hogy ha K.-nak lega­lább annyi esze van, amennyi pénzzel tartozik, akkor már régen nincs a nevén semmi. Állítólag Szekszárdon van, bár előszállási lakását is bizton­sági őrök vigyázzák. Ha találkoznak vele, kérem említsék meg, hogy levele van a postaládájában. tf

Next

/
Thumbnails
Contents