Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-22 / 301. szám
1994. december 22., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Leggyakoribb gyomnövényeink 12. A parlagfű (paradicsomgyom) Egyéves növény, 20-150 cm-es felálló, általában elágazó, terebélyes szárral. Levelei sötétzöldek, egy-kétszeresen szárnyaltán szeldeltek: a szár és a levélnyél pelyhes. Porzós virágai sárgák, füzérekben állnak a hajtások végén. A termős virágok fészkekben, a levelek hónaljában találhatók. Ha a gyom sűrű állományt képez, gyakoribbak rajta a porzós virágok, míg ritkább térállásban a termős virágokból találunk többet egy-egy növényen. (Előfordulnak csak termős virágokat tartalmazó példányok is.) A porzós virágok kb. július közepétől, a termős virágok 7-10 nappal azt követően kezdenek virágozni. Március végétől őszig csírázik - 0,5-6,5 cm-es talajmélységből. Magjai 30 évig is megőrizhetik csírázóképességüket a talajban. Utak mentén, parlagokon, kertekben, szántóföldeken, gyümölcsösökben, szőlőkben egyaránt gyakori. Mint a neve is utal rá, az elhanyagolt, nem művelt területeken azonnal megjelenik. Sokhelyütt a települések környéke és a közterületek is nagyon fertőzöttek. Virágpora (és - bár ezt kevesebben tudják - magja, szára is) allergén (allergiát előidéző) anyagokat tartalmaz. A légzőszervi allergiás betegségek („szénanátha”, asztma) legsúlyosabb formáinak egyik előidézője. A parlagfüvet gyakran - helytelenül, egy népies nevét alkalmazva vadkenderként emlegetik. Pedig az „igazi” vadkender a termesztett kender gyomként hazánkban is terjedő vad alakja, amely még távoli rokonságban sincs a parlagfűvel. (Ez a faj is okoz allergiát, de jelentősége a parlagfűhöz hasonlítva minimális.) A parlagfüvet nagy magtermése (több tízezer is lehet), gyors terjedése miatt csak több év alatt, folyamatos kaszálással, talajmunkával vagy vegyszerek alkalmazásával lehet eredményesen irtani. A parlagokon, dűlőu- takon, árokszéleken - a nem művelt területeken mindenütt - virágzás előtt le kell kaszálni. A települések belterületén gyeptelepítéssel, fűnyírással, kaszálással lehet - és kell is - ellene védekezni. A parlagfű kiirtása a kultúr- területekről sem könnyű. A kapásokban nagy tömegben kel. Elsősorban a kétszikű kultúrák veszedelmes gyomnövénye, más fajokat - a gyomokat is - képes teljesen elnyomni. A legnagyobb gondot akkor okozza, hogy ha a kezelést követően kevés eső esik, mert ilyenkor a talajra kipermetezett szerek hatása elmarad. Kukoricában vetés után, kelés előtt a Dual Combi, valamint az atrazin hatóanyagtartalmú szerek: Primextra**, Erunit**, - amennyiben megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot kapnak - 'kielégítő eredményt adnak ellene. Hatékonyabbak a parlagfű és a kukorica kelése után alkalmazott kezelések. A gyomnövény 2-4 leveles stádiumánál a Gartoxin, Banvel 480*, Teli*, Basagran*, Pardner**, Bromotril**, Lad- dok** készítményeket alkalmazhatjuk. Megjelentek már a parlagfű atrazin hatóanyagnak, (sőt más szereknek, pl. Maloran, Afalon) ellenáló biotípusai is. Ahol ezek előfordulnak, sikeresen csak más hatóanyagú szerekkel és kombinációkkal irtható. Napraforgóban a Racer*, és a Goal 2E* készítmények a leghatásosabbak, de a Patoran Plus, Dual Combi is alkalmazhatók. A leggyakrabban használt gyomirtószerek közül az Olitref, Ipifluor, Triflurex, Treflan, Flubalex, Bálán, Stomp hatástalanok ellene. Növeli a problémát, hogy - az a gyomfaj által legkedveltebb - alacsony szer- vesanyagtar- talmú homok- és homokos lösztalajokon egyes szerek (pl. Maloran, Afalon) parlagfű ellen hatékony dózisa a napraforgót is károsíthatja. Csökkenti lehetőségeinket az is, hogy állomány- kezelésre nem áll rendelkezésre hatékony, szelektív készítmény. A gabona vetésekben nyár elején is képes kikelni, s aratás idejére szőnyeg- szerűen bonthatja a talajt. Csak ritka állományban és tőhiányos területeken tud a kultúra fölé nőni; ilyen esetekben a Log- ran*, és Lontrel* használata adhat megoldást. A nem művelt területeken legjobb védekezés ellene a kaszálás. Szükség esetén a Finale, Glistar, Glialka többszöri kipermetezésével is visszaszorítható a fertőzés. Gyümölcsösökben, szőlőben a Finale, Aresin, Lucenit, az egyéb kultúrák közül borsóban a Pivot*, Lentagran WP*, burgonyában az Aresin, Monolinu- ron, Sencor*, hagymában a Goal 2E**, cukorrépában a Lontrel* és a Betanel Tandem* (csak szikleveles gyomok ellen) a leghatékonyabb parlagfű elleni készítmények. * I. forgalmi kategóriába sorolt szerek. ** II. forgalmi kategóriába sorolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Parlagfű és a kender vadon élő alakja A falugazdászokról A falugazdászokról nem lehet addig dönteni, míg a parlament nem fogadja el a jövő évi költségvetést. Az azonban már bizonyosnak látszik, hogy 1995— ben erre a célra kevesebb jut, mint az idén. Ezt Lakos László földművelésügyi miniszter mondta el a falugazdászok sorsával kapcsolatban. A cél változatlanul az, hogy a kistermelők és az újonnan kárpótlás révén földhöz jutott új gazdák megfelelő szaktanácsokhoz juthassanak. Ezért úgy tűnik, hogy a végleges döntés értelmében a minisztérium a rendelkezésre álló pénz egy jelentős hányadából az ország bizonyos területein tovább működteti majd a falugazdász-hálózatot, ám nem mindenütt, és a megmaradó falugazdászok sem csupán a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a Megyei Földművelésügyi Hivatalok alkalmazásában állnak majd. Pontos munkaköri leírásukat és tevékenységüket egyeztetik a helyi agrárkamarákkal, így alakul ki végleges státuszuk. Emellett a minisztériumban nagy szerepet szánnak annak a szaktanácsadói rendszernek, amelyet egyrészt az önkormányzatok, másrészt viszont az agrárkamarák mezőgazdasági bizottságai működtetnének. Ez már nem jelentene garantált állami státuszt, de azért a szaktanácsadók tevékenységének finanszírozásához jelentős mértékben hozzájárulna az állam. A miniszter aláhúzta, hogy mihamarabb szeretnék rendezni a falugazdászok helyzetét. Terjed a levélbogár Hazánkban jelenleg nem található meg a kukorica levélbogár azon fajtája, amely Belgrád környékén fordul elő, egy-két év óta károkat okoz. Megfelel azonban a tényeknek az az állítás, hogy a károkozó évente mintegy 30 kilométernyit terjed észak felé. Elvileg nem kizárt a kártevő átterjedése hazánk területére, ám erről semmi bizonyosat nem lehet mondani. Ezen kívül is vannak olyan, néhány környező országban előforduló kártevők, amelyeket a szakértők jó ideje figyelnek, de hazánkban ez ideig még nem jelentkeztek. A kukorica levélbogár e fajtájának előfordulása miatt az ország déli határán megerősítették a figyelő rendszert. A rigolirozásról, magyarul mélyforgatásról Egyre mélységesebben hiszek annak a szólásnak a nagy igazságában, hogy: „a téma az utcán hever”. Lökdösve, ténfe- regve a karácsony előtti vásár forgatagában akadtam össze két régen látott ismerősömmel. Az ilyenkor szokásos kölcsönös örömködés után maximum a második percben miről eshet szó, ha két, pláne ha három szekszárdi atyafi találkozik, legyenek azok bármely foglakozásbeliek? A kertről, a szőlőről, télvíz idején a kerti bütyköré- szés iránti vágyról, a tavaszvá- rásról. így volt ez most is. Régvolt kollegáim egyike tudósított arról, hogy jövőre megvalósítandó nagy terveket forgat a fejében. A házikertje egyik oldalában két sor csemegeszőlőt, a másikban egy sor kordonos alma- és körtefát akar telepíteni, nevelni. Kétszeresen „megunokásodott”, kell a betonrengetegben élő lurkóknak a nagyszülő segítsége ilyesmiben is. Nem tudja, hogy kezdjen hozzá a bekerített szűk kertben. Rigolirozd meg a terepet öregem - mondtam. Megéri! „Micsináljak a micsodával?” - buggyant ki belőle a spontán kérdés, amelynek nyomán rájöttem, hogy ez a régi-régi, igaz, hogy nem magyar de egykor közszájon forgó kifejezés és az általa takart talajművelési mód is mintha egyre ismeretlenebbé válna. Lényege: a betelepítésre kerülő terület totális mélyforgatása, az altalajtrágyázás lehetősége és a gyökémö- vekedés akadálytalan biztosítása érdekében. Régi konkrét kutatóintézeti kísérletekben bizonyították, hogy az így előkészített és nem gödrökbe ültetett szőlő, ami a sűrűültetésű gyümölcs sövényekre is áll, 35-40 százalékkal erőteljesebb növekedést produkál. Természetesen kiskertekben, kis területeken mélyforgatásra nem alkalmazható ez a nagy, de célravezető munka traktorral. Hogyan csináljuk? Az ültetendő sornál vagy soroknál mindkét oldalon 1-1 méterrel szélesebben fogunk egy legalább 70 cm széles árkot - hogy kényelmesen munkálkodhassunk benne - és 70-80 cm mélyen kiássuk. Az első árok földjét oldalt kidobjuk, kupacoljuk, majd az árok aljára legalább 10-15 cm vastag rétegben szervestrágyát, feldúsított komposzttrágyát terítünk. A következő 70 cm széles „fogás” talaját az első árokba dobjuk bele és így tovább a beültetendő terület végéig. A talajélettől hemzsegő feltalaj eleve az alsó rétegekbe kerül. A terep végén keletkező utolsó árokba áttalicskázzuk az első árok kidobott földtömegét, ami talán a művelet legkellemetlenebb része lehet. Még a téli enyhébb időszakokban is végezhető kertimunka és gyakorlati tapasztalatom, hogy bőven megéri, mert az egyéves pihentetés után beültetett növényzet növekedési intenzitása évekkel megelőzi korát. Szakái László Szaloncukorvásár ÓRIÁSI ENGEDMÉNNYEL DALIA DALIA es Áruházakban NEPBOLT Szekszárdon, Pakson, Dunaföldváron, Bonyhádon, Nagymányokon, Tolnán, Dombóváron MINDEN 50Ö g-os SZALONCUKOR 170 MINDEN 700 g-os SZALONCUKOR 199 0 MINDEN H O 1 kg-os SZALONCUKOR ” 299 Minden kedves vásárlónknak békés, boldog karácsonyt és eredményes új évet kívánunk! (61977)
